Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-09-15 / 37. szám

,1N V í K, V 1 E> É K." — A helybeli önk. tűzoltó-egyesületnek e hó elsején megtartott jutnieumjoi ünnepe alkalmával a következő urak tízeitek felül: Konthy Gyula 2 írt, Ripper András 2 frt, 0 ah Géza 2 frt, Eórdög Károly 1 frt, PAicz Lajos 2 irt, Járok Gyula 1 Irt, Pscherer József 5 irt, Hinsenkamp Bruő 2 frt, Augyalos-y Pal 2 frt, Meős Béla 2 frt, Tester Lajos 2 irt, 8oltész Elek 2 írt, Farkas Péter 2 frt, Sexty Gyula 2 frt, Zieger Pal 2 frt, Neubauer Testvérek 2 trt, Paiicz litván 2 frt, Jóna Géza 2 Irt, Munczhardt József 2 irt, Barzó Mihály 2 Irt, Yojtovits Bertalan 2 frt, Juhász Etel 2 Irt, Kalina József 2 Irt, Bogár Lajos 2 frt, Simkó Józ eí 2 frt, összesen 51 frt. Haas Mór ajáulata 25 frt, Rózsakerti adománya 10 frt, Marozsányi i-jánlata 5 frt.. A lóispán ur által a költségekre küldött összeg 10 Irt. Azoutiíül a költségekre szánt összegből maradt 28 frt 26 »r, tehát a zászló alap 129 frt 26 kr. Sztárek Ferencz, 1 ^parancsnok. — Az 5. honvád huszár ezred helyben állomásozó 2. osztálya e hó 12-en kora reggel indult el a felsózempléubeu megtartandó hadgyakorlatokra. Az osztály e hó végón tér vissza Nyíregyházára. — A tanítók fizetése. Lapunk más helyén érdekes kimutatásban közöljük a vármegyében levő tauitói állomások javadalmazását. Ez ügygyei legutóbbi ülésen a közigazgatási bizottság is foglalkozott s határozatilag kimondta, bogy az érdekelt felekezetek főhatóságai átiratüag megkerestessenek, miszerint azon tanítói állomásoknál, hol az évi javadalmazás a törvényben megszabott 300frtnak sem felel meg, a tauitók fizetésének legalább is ez összegre való föleineltetóséről gondoskodjék. — A belügyminiszter a csecsemókért. Teiekt Géza gróf belügyminiszter reudkivül fontos közegeségi ügyre hívj i fel egy körrendeletben az ország összes törveuybatósag tiaak figyelmét. Az országnak ugyanis sz'imos olyau kisebb községe vau, h>l a lakosság csekély száma s a uyomasztó anyagi helyzet miatt sem községi, sem körbábákuem alkalmazhatók. Ezen községek némelyikében van ugyan uehány olyau nő, kik a legszükségesebb bábateendő ker gyakorlatból elsajátították, de most óvakodnak a szülősiuői beavatkozástól, nehogy a törvéuy értelmébeu, miut bibagyakorlatra jogosulatlanok kuruzslás vagy mas vetsc'g cznnéu büntetés alá vonassauak. Ily községben pedig a szülők és gyermekek élete állandó veszedelemben forog, mivel az anyák nélkülözik a segélyuyujtást, a gyermekek pedig az ápolást. E tenforgó súlyos baj orvoslását tűzte maga elé a belügyminiszter. A törvényhitó>ágoknak most kötélességük lesz, ily községekben két-három nőt a tiszti főorvos vagy a megyei járásorrosok.áltai a bába teendőkben elméletileg es gyakorlatilig kitauiiatui. A miniszternek a törvényhatóságok a rendelet foganatosításáról jelentést lesznek. — Czigány-lakodalom. Sáray Elemér Benczy Gyula bandájának jéles másodhegedűse csütörtökön tartotta meg esküvőjét a r. kath. templomban Csonka Mariska szép czigány leánynyal Az esküvőt követő nagy lakomán igeu szép úri közönség vett részt, legnagyobbrészt természetesen a Benczy-banda protektorai, akik néhanéha megszólaltatják a Gyula hegedűjét. — Meghívás. A »F«lső-Ti»zavídéki gazdasági egyesület* igazgató választmánya folyó 1889 évi szeptember hó 18 án délelőtt 10 órakor Nyíregyházán a megyeháza teruaébeu ülést tart, a melyre a válaszmány t. tagjait, valamint a t. érdeklődőkel ez uton is tisztelettel meghívom. Nyíregyháza, 1889 évi szeptember hó 11-én, gróf Dessewfity Aurél, egyesületi elnök. — Kunike Anna nevelő-intézetében épeu ugy az idén is mint tavaly, elfogadtatnak a magasabb kiképzés szempontjából növendékek, leginkább a német és franczia nyelvre fektettetik fősuly. A magasabb tantárgyak tanitását a helybeli főgymnasium derék és müveit tanárai voltak szívesek elvállalni. — Az eb^adó most már aemmiképen sem lesz mellőzhető. A belügyminiszter f. hó 12-én kelt 43374. sz. terjedelmei körrendeletében felhívja a törvényhatóságokat, hogy az ebtartásra nézve szabályrendeletet alkossanak, ott pedig, a hol ilyen szabályrendelet már van, az ujabban alapos revízió alá vétessék. Megjegyzi mindenek előtt a miniszter, hogy az ebtartási szabályrendeletet jövőre a rendezett tanácsú városokra kihatóA fájdalmat, a ráfogott becstelenséget, férje ezerelmének elvesztését megbirta volna tán a lelke, de a gyermekétől való elszakitást nem tudta túlélni . . . megrepedt a eiív®. . . . * • Hol p4r órával ezelőtt béke, megelégedés és boldogság honolt, ott ma temetésre készülnek. Virágokkal borított kék koporsóban nyugszik a szegény Borcsa ki* fiával, ki szinte meghalt hirtelen, talán azért, nehogy valaha megtudja anyja boldogtalau sorsát. Pali nem volt a temetésen, bár hütelennek hitte nejét, mégis lesújtotta halála, nem volt ereje megnézni a kiszenvedettet, ő is megtört, forró lázba esett s öntudatlanul feküdt ágyán, nem hallotta a harangok kongását, a szomorkodók zokogását. . . Napok múlva feleszmélt, de idegennek találta magát •nját házában, ugy hiányzott neki valami, de nem tudta mi? Odszefolyt előtte a mult, merően nézett a ismerőseire de nem beszélt, nem tudakozódott, csak szenvedőit. A szenvedés, mely gyorsan és váratlanul sújtotta, gyorsan meg is törte. Arcza beesett, ajkai szederjessé vállak, léptei ingatagok lettek . . . bánata megőszittette, az ifjú, erőteljes ember rommá lett, lelkére sötétség borult . . . megtébolyodott. . . . Nem bántott aenkit, szelíd volt, mindig keresett valakit s mikor kifáradt a keresésben ledőlt, elaludt. Gyakran a mezőre m»nő munkások költötték fel a gyepágyról, s ekkor nyugodtan hazament, rá néive nem volt külvilág, v»gy ha volt in, sötét volt uz, mint a belvilága. De mikor uz idő szomorúvá változott, ha zugó fergeteg vonult át a tájon, ha sötét zivataros éjszaka borult a földre, vagy zengett sz ég és villám hasította a léget . . . akkor a szegény őrült megváltozott . . . szemei kísérteties fényre gyúltak, arcza kipirult, az elemek harcza volt az 6 élete. Ilyenkor kiült a háza előtt való lóczára, hol oly aok boldog órát töltött, nem törődött a zugó viharral, á lag ii a törvényhatóság lesz hivatva megállapítani. A hoiandó szabályrendeletek leglényegesebb pontjai egyikének tartja a miniszter az nb-adó megállapítását az ebrnar*iok megszüntetése czéljából. Gzeu adó az ebek egyes nsmoire nézve kölöu-küión határozandó meg. Hangsúlyozza, hogy a rendezett tanácsú városok viszonyai első sorban az ott arauylag nagyob > luxus c.ikket képpző ebek utáui adó megállapítás i jál les, uek figy-lembeu tartandók, és bogy a reudozeti tauáo u városok az ebdij jik kezelés're is feljogo-dtandók. Az adóztatás alipját az ebtulajd mosok b 'jeleutései fogják képezni a megszabott üriap utján, melyek az adó eltitkolások megforolhatásári a legbiztosabb alapot uyujtják. A kutyák fóleg városokban, bárczákkal lesznek ellátandók. Varosokban a szijkosár kötelező, végül felhívja a miniszter a tör/éuylntóságokat, hogy a mogszabott alapelvek szerint elkészítendő szabályrendeletet oktober 31-ik terjesztek fel. — A szüret Nyíregyházán a következő rendben fog Megtartatni : e hó 17-dikén az uj szőllőbeu, 19-dikén a rozsréti kertekben, 20 dikán az ó-kisteleki szőlőkben,23 dikán azuj-kisteleki kertekbeu és a királytelki sz'illőkben, 24 dikén az ó-»?.őllőben. — Zóna-vita támadt az uíóbbi napokban: hogy a zónatarifa mellett csökken-e vagy emelkedik a magyar államvasutak bevétele. A heti kimutatásokból bizonyítgatták ezt is, azt is. A számok azt látszanak mutatni, hogy a forgalom növekedett ugyan, de a bevétel csökkent. Egy ujabb közlem'ny most azt jegyzi meg, hogy az ideiglenes heti kimutatásokból n^m vonhatni alapos következtetést s a bevétel csökkenése a teherforgalom api dásából ered. Tény az, hogy a magyar államvasutak személyforgalma augusztus elseje óta oly óriási arányok ban növekedett, hogy minden várakozást meghalad s a legutóbbi napokban is a legnagyobb erőfeszítést és a rendelkezőre alló összes szállító eszközök igénybevételét tette szükségessé. A szomszédsági forgalom is nagy arányokat ölt s az illetékes körökben nem kételkednek, hogy a bevétel is emelkedést fog mutatni. EgyébiráLt a magyar államvasutak igazgatósága ez évben mostanig 66 millió frtot adott be az állampénztárba, 11 millióval többet miut tavaly a megfelelő időben. — Az utolsó világklálli ási kirándulás. A magyar államvasutak menetjegy irodája tekintettel arra a rendkívüli érdeklődésre, melylyel az eddigi három párisi kirándulás találkozott s különösen arra, hogy kereskedőinek, iparosaiuk, gyárosaink legiukább a bekövetkezett őszi évadét tartják magukra nézve a legalkalmasabbnak arra, bogy Parisba utazzanak, a jövő hónapban október 10-én rendez még egy, s ezúttal utolsó kirándulást Párisba. E kirándulásra, ép ugy miut az elsőkre, lehet jegyet váltani teljes ellátással 8 napra, vagy a nélkül, megjegyezvén, hogy az ellátás módja akként vau szerezve, h)gy a tourista választhat Párisnak mintegy 20, különböző pontokon fekvő vendéglője között, s igy nem kell az étkezés miatt abba a fogadóba, a hol lakik, visszatérnie. Több ilyen vendéglő magán a kiállítás területén is van. A kirándulás jegyei 30 napra érvényesek. A résztvevéi árai, valamint egyéb részletek felől készséggel nyújt felvilágosítást a menetjegy iroda (Budipest, Huugária szálló) mely kívánatra bárkinek megküldi a kiráudulás részletes programmját is. Előfizetési feihivás. A .Törvényhatósági Naptár* 1890 iki folyamára. A mult évben megindított .Törvényhatósági Naptárt" a közönség oly meleg pártolásbau részesité, hogy a vállalat folytatását elhatároztam, s van szereucsém ezennel az érdeklett körök becses figyelmét felhívni a sajtó alatt levő II. évfolyamra. Naptáram ajánlására felemlítem, hogy azt nm. gr. Teleki Géza belügyminiszter ur 47,281/1889. számú körredeletébeu a belügyiniúisztjr füuuhatósága alatt álló összes hatósága figyelmébe ajánlotta, um. gr. Csáky Albin vallás- ós közoktatásügyi miniszter úr 1888 okt. 22-én 1650/1889. e!n. száinu átiratában a minisztériuma keretébe tartozó összes egyházi és világi hatóságoknak melegen ajánlotta, s hogy Budapest főváros polgármestere 1888. szeptember 7-ón 15274/1888. elu. sz. körlevélében az összes fővárosi hatóságoknak, hivataloknak s intézeteknek mint oly segédkönyvet alánlotta, „mely a közigazgatási terén működöknek hasznos szolgálatot tehet." Dr. Toldy László Budapest főváros főlevéltárnoka. (Az Anker elet és járadék biztosító tarsulat.) Ezeu társulat miuden biztosítással foglalkozik, mely az ember életére vouatkozik m. p. ».) biztosítással az ember életére és kiházasitási biztosítással ; b.) halaleseti biztosításokkal ós viszont biztosítással a halálesetért teljesített betizeté sekért; c.) járadék biztosításokkal. Nyereményrész biztosítással — A nyeremény osztaléka 1888 ban a.) túlélési esetekben kifizetésre került biztositások után a biztosított töke 25.06b'.°/

0 ára rúgott; b.) a hilálesetí biztosításoknál az évi dij 25*/, ára ; c ) az 1888 ban liquidált társulások eredménye e^o/o a kamatok kamatjavai. Részvénytőke és biztosítéki alap 1888 dec. bó 31 én frt 36.471,934. 03. Az utolsó évi j"l cütés szerint a biztosítási állomány 1888 decz. hó 31 én in 173.667.929.88 tőke és 52.079. 40 járadék volt. Kifizetések : halálesetekért 1888 dtez. aó 31 ig frt 16.850.886.04, túlélési esetekben liguídált biztosítások után 1871 — 1889 ig frt 45.027.372.86, összesen frt 61.878.258 90.— Vezérképviselőség Magyarország részére Budapesten a társulat házában Gizellatér 6 szám Anker udvar. — Anatherin szájvíz feltalálója oly lépésre határozta el magát, mely szájvizének eddigi rendkívüli kelendőségét a jövőben ineg fogja tizszerezui. A dr Popp J. G. udvari fogorvos hires Anatherin szájvizének számos kedvelőjót bizouyára érdekelni fogja, hogy a feltaláló e 40 év óta elismert szájvíz palaczkjait most tetemesen megnagyobbította azért, hogy e kitüaő szer végre azok által is könnyen megszerezhető legyen, a kik eddig magas ára miatt nem használhatták állandóan és kénytelenek voltak, az olcsóság kedvéért más, ártalmas savakkal készített szájvizet használni, mely a szájat fertőzteleuiti ugyan, de a fogakat idővel tönkre teszi. Az Anatherin szájvíz is antiszeptikus hatóságu, de savak nélkül és a fogakat állandó használat mellett a legmagasabb korig minden bajtól megóvja és a szájat egészségessé teszi. Az Anatherin szájvíz ára a palaczkok nagyságához képest 50 kr., 1 frt ós 1 frt 40 kr. szakadó esővel, a kavargó hópelyhekkel ... ott ült, énekelte szí-el rázó hangon a dalát. . . . »lstenem oh minek adtál szívet, lelket ? És ebbe a szívbe ürök mély szerelmet? Minek adtál nekem boldogság-virágot ? Elhervadt az, nagyon korán elherv.idott. Összetört a lelkem, ó nyugszik porába, Áldás A reája, atok e világra. Fusson a boldogság, ne legyen a Bzívé, Ez a boldogság tett engem ily őrültté — Verje meg az Isten. De a szegény őrült nem soká dalo't, nem soká szenvedett. Egy reggelen a temetőőr halva találta boldogtalan felesége sírdombján. Mindenki megsiratta a szegény Palit, a falu őrültjét. Hah mi az? tűzi lárma a sötét éjszakán . . . ijedve szalad a falu népe a veszedelem helyére, a zajba kiáltások hangzanak: fogjátok meg, fogjátok meg a gyujtogatót és vessétek a tűzbe . . . Pár perez múlva dühös férfi csapat rángat egy vadul viaskodó leányt. »Vessétek a tűzbe* kiáltják újra, de a lány kegyelemért esdekel. Bevallók mindent, azt szerettem, aki ma esküdött, boszuból gyújtottam fel házát ... de várjatok még, még egyet kell kivallanom, mert enélkül még a tüz sem veszi be testemet... bevallom, hogy én ártattam a Nyerges Borcsát az ura előtt, ártatlan volt . . . s most vessetek a tűzbe ... A feldühödt embereket most már még kevésbbé lehetett csillapítani, egy zuhanás és a félig elégett nádtető ropogva szakadt le a Nyakatlan Julosa terhe alatt, betemetve HZ annyi szenvedést okozó rágalmazó nyelvet. Igy veri meg nz Isten azt, kinek a megszólás és rút rágalmazás a kenyere. Jussuf. Csarnok. Nyílt levelek Yass Mihály barátomhoz. VI. Kedves Miskám ! Elvégre Párisba valánk. Paris! ... Ez nem olyan szó, mint más szavak. Mert minden szó bizonyos meghatározott fogalmat fejez ki. De e szónak : Páris, valami meghatározhatlan összfogalma van. E szó alatt nemcsak azt értjük, hogy egy város, még nem is azt, a mit a hiu párisi szeret alatta érteni, hogy t. i. Paris, egész Franeziaország. Ez még mind kevés. Tanult ember a legtöbb nagy dolgot Páriához köti, a mi a történelem folyamán felmerült. A rajongó hazaszeretet, a fö'.döncsuszó rabszolgaság; a ragyogó idealisraus, az arany borjú körül tomboló kapzsiság; a kincsekben gázoló dölyf s éheu haló szegénység; az ég felé törő tudomány éa fanatikus tudatlanság; munke., renyheség; minden nagyság iparban és művészetben ; egyszóval, a mi az emberiséget mélyen érdekelheti, égig emelheti vagy a pokolig sulythatja, mind, mind benne vau e szóban : Páris 1 . . . Képzeletünk felcsigázzuk a legmagasabbra s ugy állítjuk maguuk elé Parist, a tündér várost. S mikor benne vagyunk, kénytelenek vagyuuk bevallani, hogy csalódtunk. Páris is a földön van és emberi mű. Tudom kedves Miskám, hogy sokat olvastál Párisról, különösen a mi kirándulásuuk idejéből s talán unalmasuak is fogod találni, ha egynémelyeket én tőlem is hallasz. De talán uem esem isméllésb", mert megvallom neked őszintén, hogy én egyetlen leírást sem olvastam, amenny iben politikai lapot nem olvasok. Utálom a politikát, mint a dögvészt. Nem ! nem ugy, miut a dögvészt! Előttem minden gazság és romlás, a mi a társadalmat érheti, e szóban foglalható össze: politika! Ez utazásomban is többször tapasztaltam, milyen derék egy hazafi ez a politika! Tehát én nem tudom, mit írtak a politikai lapok. Nem is vagyok rá kíváncsi. Én e levelekben írok csupán neked s annak a közönségnek, mely még fogékonysággal bir, némi hasznos tudnivalók iránt. Egyéni benyomásaim szerint adom elő a látottakat. Tehát kedves Miskám, a mi Páriát, a várost illeti, mint mondám is, a képzelet háta mögött áll. Először is nem szép város. Már azért sem lehet szép, mert roppant nagy terjedelmű. Én nem láttam végét sehol. Igaz, hogy egy tekuö-íörma fekvése van, de azért sz Eiffel toronyról es a diadal iv tetejéről, messze, nagyon messze látni. S a látó határ mindenütt Párison nyugszik. Ily óriási terjedelemnek, minden kicsi részben, összevágó szépnek lenni: képtelenség. Már pedig a részletek egybehangzása adja a szép fogalmát. Képzeljünk egy életteljes, szép növésű, kellemes arczu bajadont, Ízléses ruhábau . . . mezítláb. Vagy legyen rajta csak egy szalag, színben vagy alakban nem oda illő: és vége a hatásnak. Igy van Páris ! Egyes részei megragaduak, sőt csodálatra ragadnak. De czemünket más tárgyra irányítva, azonnal le van rontva minden hatás. Itt van például az óriási Louvre, előtte a Concorde-tér . . . olyan rosz kövezettel s sok helyt bápahupás kavicsolással, hogy no ugyau! . . Ott vau a fenséges és nevetséges együtt: a Notre-Dime székesegyház, előtte aszfaltos szabad tér, gyepszőnyege a legprimitívebb girbe-görbe léczkoritéssel elkorlátozva, még az udvaromou sem tűrném meg. Ily elleutétekkcl gyakran találkozu ik, középületei szépek, sőt nagyszerűek, de a magán építkezés uualmas-egyforma, minden díszítés nélküli kaszáruya styl. Vannak széles bulvárdjai, de az utczák többuyire keskenyek, sít szük sikátorok; a kövezet pedig a legtöbb helyt rosz. Aszfaltirozva kevés utczát látUm, psdig sokfele beőgyelegtem ós bekociikáztuk. Folytatás a, íőlapou.