Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-07-28 / 30. szám

X. évfolyam. 30. szám. Nyíregyháza, 1889. julius 28. RYIDÉKL VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLOSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 forint. Fél érre 2 Negyéd évre 1 n A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy-debreezeni-utcza 1551. szám) intézeudők. A lap szellemi részét képeiö küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. liériueutetlen levelet csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési díjak: Minden négyszer hisábbzott petit sor ejvszer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hir­detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 15 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részé re a kiadóhivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasensteín és Vogler irodájábau Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 9 242. K. — ' jgg Q Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fimolgabirákiak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, miszerint Szakolyban 25 darab szarvas-, Pazonyban 1 darab marha szájfájás miatt szájfájásban elhullott, gyógykezeltetik. Nyiregyháza, 1889. julius 27. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Hivatalos közlemények, 7,39 9 K. j „gg Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesteriek és a községek elöljáróinak. A rendbírságok, fegyelmi bírságpénzek hová for­dítása tárgyában kelt szabályrendeletet szabályszerű köz­hirrétótel végett közlöm. Nyíregyháza, 1889. évi július hó 5-ón. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabályrendelet M rendbírságok és a fegyelmi birsigpénzek hovafordí­tása tárgyában. 1. §. Az 1886-ik évi XXI ik t. ez. 68. §-a, az 1886. évi XXIII. t. cz. 9. § a ós egyébb törvények alapján a vármegyei közig, tisztviselők, a segéd ós kezelő személy­zeti tagok ellen kirótt bírságpénzek a tisztviselői nyug­dij-alapban helyezendők el. 2. §. Nyíregyháza városában a városi jegyzőkre kirótt mindeu birság a jegyzői uyugdij-alapba, s a vá­rosi többi tisztviselőkre segéd és kezelő személyzeti tagokra, az 1886. évi XXI. t. cz. 68 §-a m) pontja és az 1886. évi XXII. t. cz. 95. §-a a) és b) pontjai s egyéb törvények alapján kirót" birsága vármegyei község jegyzői nyugdij-alapba fizetendő. 3. §. Az 1886 évi XXI. t. cz. G8. és 71. §§-ai, az 1886. évi XXII. t. cz. 95. §. a) ós b) pontjai, az 1836 évi XXII. t. cz. 105. § a s egyéb törveuyek alapjáu a nagy és kis községek elöljárói ellen kirótt fegyelmi birságpéuzek és rendbírságok a község jegyzői nyug­dij-alapba szolgáltataudók be. 4. § A községi néptanítók ellen lejárt fegyelmi ügyekben behajtott bírságok esetről-esetre a m. kir. vallás ós közoktatásügyi miniszterhez, mint az országos tanítói nyugdij-alap kezelőjéhez, gytlmölcsöztetés végett felterjegztendők. 5. §. A bírságpénzeknek világlatbaui tarthatása tekintetéből az egyes fegyelmi hatóságók kötelesek az általuk kiszabott bírságokról kellő rovatokkal ellátott nyilvántartási egyzéket vezetni. A kiszabott fegyelmi bírságok befolyásának bizto­sítása, illetve hatályos ellenőrzése végett, az egész vár­megyére kiterjedőlég egy központi nyilvántartási jegyzék vezetendő, melynek vezetésével az alispáni hivatal meg­bizatik. Hogy pedig az alispán ezen ellenőrzést kellőkép gyakorolhassa, a főszolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere köteleztetnek, miszerint az általuk kisza­bott fegyelmi bírságokról az alispánhoz minden egyes esetben jelentést tegyenek, az alispán pedig a nagymél­tóságú m kir. belügyminiszter által beküldött minta szerint vezetendő közpouti uyilváutartási jegyzék alapjáu megfigyeli a határozatok jogerőre emelkedését-, s a záros határidő leteltével a bírságok tényleges befolyását ós az illető alapok kezeléshez leendő eljuttatását ellenőrizni tartozik. Ezenfelül az alispán köteles leend, ugy az általa, valamint a kö/.igazgatási bizottság által ezen szabályzat határozmányai alá eső fegyelmi ügyekben, nemkülönben a magas minisztérium által kiszabott bírságokat is nyil­vántartani, s azok behajtását és rendeltetési helyeikre leendő elküldését eseközölni, illetőleg ellenőrizni, s ezen ügyről félévenként a közigazgatási bizottságuak jeleu­tést tenni. 6. §. E szabályrendeletben nem említett bármely törvény alapján (1883. XLIV. t. cz.) kirótt birság pénzek nyilvántartása és ellenőrzése is e szabályrendelet szerint történik. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1889 évi május hó 14-ik napján tartott rendes bizott­sági közgyűléséből. Kiadta: Miklós László, s. k. főjegyző. Magy. kir. belügyminiszter 36,740/111. szám. Ezeu szabályrendeletet jóváhagyom, inegjegyezvéu, hogy az 1., 2. és 3. § végére még felveendő ,a mennyiben vala­mely tőrvény más czélt nem tűi ki*. Budapesten, 1889. junius hó 6-án. Lukács György, s. k. államtitkár. (P. h.) 116. E. B. D , , . , . , „ jggg Szabolcsvarmegye erd. albizottsagatol. A m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­uiszter 29,900/89. sz. alatt az erdőőri szakiskolák tanulói­nak felvétele tárgyában kiadott hirdetményt megküldi. Határozat. A hirdetmény a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községek olőljáró :nak szabály­szerű közhírré tétel végett a „Nyirvidék* utján tudo­mására hozatik. Miről a debreczeni kir. erdőfelügyelőség, a »Nyír­vidók* hivatalos lap utján a járási főszolgabirák, Nyír­egyháza polgármestere és a községek elöljárói ezen ha­tározaton értesíttetnek. Kelt Nyiregyházán, 1889. julius 2. Elnök h. Vldovich László, albiz. jegyző. (Másolat.) 29,900/111. 1839. sz. földmivelés-, ipar­és kereskedelmi m. kir. miniszter. Pályázati hirdetés (erdőőri szakiskolák tauulóinak felvétele tárgyában.) A királyhalini, vadászerdei és liptóvári m. kir. erdőőri szakiskolákba, unlyeknek tanfolyama kót évre terjed, a f. évi október havábau kezdődő tanfolyamra, részint állami ellátás mellett, részint saját költségén összesen 52 tanúló fog felvétetni. A felvétetni kívánók igazolni tartoznak, hogy 1-ször: tizenhét éves életkorukat betöl­tötték, s illetőleg az intézetbe való belépésük napjáig betöltik, ós harmiuczöt évesnél nem korosabbak ; 2-szor: ép, erős, egészséges, munkához ós az időjárás viszontag­ságaihoz szokott és edzett testalkattal, s különösen jó látó, halló és beszélő képességgel birnak, mely kellékek igazolására kincstári erdészeti orvos, honvédorvos, vagy vármegyei orvos bizonyítványa szükséges; megjegyeztet­vén, hogy mindeu az intézetben felvett tanuló testi ópíóge és egészségi állapota az intézet orvosa által a jelentkezés alkalmával szigorúan felülvizsgáltatik, s az kinek testi szervezete hiányos, vagy aki valamely ragá­lyos, avagy az intézeti foglalkozás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szenved, az intézetbe be nem fogadtatik. 3-szor: az elemi iskolákat elvégezték, illetve folyékonyan jól irni, jél olvasni, s közönséges négy szám művelet szerint jól számolni tudnak. 4-szer: erkölcsi magaviseletük jó; 5-ször: katonai kötelezettségben áll­nak-e? igenlő esetekben kötelesek ebbeli igazoló köny­veiket is bemutatni. Bejelenteni tartoznak továbbá, hogy kérvényükre a válasz ,mely czim alatt, illetve mely vár­megyébe ós mely posta állomásra küldendő. Tájékozta­tásul megjegyeztetik, hogy azon tanulók, kik saját költ­ségükre vétetnek fel, az ellátásért és az intézetben való tartózkodás idejére adott ruházatért évi 150 (egyszáz­ötven) forinto% félévi előleges részletekben fizetni, s ehez képest a felveendő tanulók esetleg azok szülei, gyámjai vagy munkaadói, kir. közjegyző előtt kiállított okmány­nyal igazolni tartoznak, hogy az évi 150 frtnyi ellátási költséget a kitűzött időre pontosan befizetik. Az állámi eltartás mellett felvett tanulók, illetve azok sziilei, gyámjai vagy munkaadói azon esetben, ha a tanuló az erdőőri szakiskolát a tanfolyam teljes bevégzése előtt önként elhagyja, vagy az intézeti szabályzat értelmében elbocsáttatik, a ráfordított költségeket, egy évre 150 forinttal számítva megtéríteni kötelesek, s ugyanerre nézve, hogy ezt az illető szakiskola igazgatóságinak felszólítása után, legkésőbb hat hét alatt teljesítik, szin­tén közjegyző előtt kiállított okmínyt tartoznak bemu­tatui. Minién tauuló tartozik a szakiskolába való belépés alkalmával m ig ival hozni 6 inget, 6 lábravalót, 6 zseb­kendőt, 10 pár kapczá f, vajy harisnyát, egy pír, erdő­jírásra alkalmas erős bagaria csizmát és pedig vala­mennyit uj állapo ban. A fe málló szakiskolai szabályzat értelmiben figyelmeztetnek tehát azok, kik nz erdiőri sz ikiskolákbau felvétetni óhijtanak, hogy kellően f;lszj­relt kérvényüket, milyhez az állami ellátás mellet felvá­tetni óhajtóknál azok szegénységi állapotát igazoló, hite­les községi bizonyítvány is mellékelendő, azok pedig, kik akár magán, akár állami erdészeti szolgálatban álla­nak, mindég előljáró tisztjük, vagy hatóságuk utján, legkésőbb f. óv julius végéig a földmívelés , ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz adják be. Budapesten, 1882. junius hó 5 én. 9,174. K. ~1889.~ Szabolcsvár megye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községi elöljáróknak. Értesitem, miszerint Dombrádon 1 drb ló takonykór miatt kiirtatott, Pazonybau 162 drb marha és sertések, Balkányban 17 drb szarvasmarha száj és körömfájás miatt gyógykezeltetik. Nyiregyháza, 1889. julius hó 27-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Szabolcsvármegye közönsége részéről 1889. évi junius hó 28-dikán Nyíregyházán tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 242. Bgy. 6375. K./1889. Olvastatott a m. kir. közmunka és közlekedési minisz­ternek 15,186/89. sz. a. az 1889. évi közmunkatervezet ós költségvetés megállapításában kelt leirata. Határozat. Miután a 15/89 Bgy. számú közgyűlési határozat a miniszteri leirattal nagyobb részben jóváhagyatott : a vármegye alispánja és a kir. építészeti hivatal főnöke, az utóbbi az iratok kiadásával, a határozat jogerőre emelkedett részei végrehajtására utasíttatnak. A miniszteri leirat másolatban, a debreczen-nagy­károlyi hadászati ut kiépítésére szükséges műszaki intéz­kedések foganatosítása végett a kir. építészeti hivatalnak kiadatik A 15/89. Bgy. számú közgyűlési határozatnak a Debreczen—Nyiregyháza—Csap —Ungvár hadászati útvo­nal Ujfehértó 0 2,410 klmtr kiépített szakaszáuak 1889. évi fentartására vonatkozó része hatályon kivül helyez­tetik és az 1889. évi fentartás és kavicsolásra 1715 frt 76 kr irányoztatik elő és állapittatik meg. Hatályon kivül helyeztetik továbbá a határozatnak a három uj utkaparói állásra vonatkozó része is és ezek rendszeresítése kimondatváu, a fizetésekre évenkent és egyenként 251 frt 62«/» krral összesen 754 frt 87'/a kr felvétetvén, azoknak alkalmazásával a főmérnök indít­ványa mellett a vármegye alispánja bizatik meg. A debreczen—nyiregyháza—csap -ungvári útvonal kiépített szakaszának kavicsolása az alispáni hivatalban eszközlendő árlejtés utjáu vállalkozás mellett lesz esz­közlendő. A debreczen—nagykárolyi hadászati útvonal kiépí­téséhez felvett évi 2000 frt járulékot a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter már az 1888. évi közmunka terve­zet jóváhagyása alkalmával tudomásul vette és elfogadta; miután pedig az akkor fenforgott viszonyok nem változtak: igy a vármegye közmunka alapjából e czélra nagyobb összeÍ nem fordítható, annál kevésbbé, mivel az °1889. évi költségvetés szeriuti mult évi maradvány nagy része, az 1888. évi költségvetésnek későn történt jóváhagyása folytán állott elő; egyrésze pedig miut a hátrányok behajtásának előirányzat szerinti összege, ta­pasztalat szerint leírásba hozatik. Végül utasittatik a kir. építészeti hivatal, hogy a közmunka tervezet és költségvetés iránti indítványát a szabályrendelet értelmében oly időben adja be, hogy az még a« őszi közgyűlésen tárgyalható legyen. Ezeu határozat a „Nyírvidék" hivatalos lapban háromszor egy mis után közhirré tétetvén, a m. kir. kereskedelmi minisztériumhoz felterjeszteni rendeltetik. Miről a m kir. kereskedelmi minisztérium felter­jesztés a határozattal, Zdtán János alispán, Koczok László kir. főmérnök az iratokkal, Megyery Gábor fő­pénztárnok, Kíllay Ferencz főszámvevő, a járási főzolga­birák, Nyíregyháza város pi'gánnistere és a községek elölj ír jí, a „Nyírvidík" szerkesztősig! u'jin jegyző­könyvi kivon lton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovlch Líszlő, aljegyző. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents