Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-16 / 24. szám

N Y í K V I I) K K" tartotta a nemzetet, fentartotta és fejlesztette alkotmányát olyan időben, akkor, mikor a városok lakosainak legnagyobb része nem magyar ajkú és a mikor az alkotmányos élet a városok előtt érthetetlen volt. A középosztály hanyatlása, elmerülése nagy dologra hivta a városokat. És nagy szerencse, hogy megértették azt mindenfelé s a városok állottak a nemzeti ügy fejlesztésének szekere mellé. E hivatásnak felismerése tette a városokat nagy tényezőkké nemzeti életünkben, ez teszi őket ma, valódi központjává és vezetőivé a vidéki élet köreinek. Ezért nagyon tévednek azok, kik azt hiszik, hogy a vidéki élet istápolása a városok érdekeivel ellentétben áll és azért törekszenek a városi érdekeket háttérbe szorítani. Mi ezeknek a törekvése? Ujabbi helyi központokat teremteni a mar meglevőkkel szemben és a városokat meggátolni nagy és nemas hivatásukban. Ezek a vidéki érdekeket az országos érdekek elébe helyezik, vagy legalább oda akarják helyezni nem öntudatosan, de inkább öutudatlandul és a nemzeti élet kárára munkálkodnak. ÚJDONSÁGOK. — Oláh iskolák a vármagyében. Vdikey Pal kir. tanfelügyelő, a vármegye közig »zgatási bizottságának e hó 13 dikán tartott ülésében tett jelentést a szentgyörgyábrányi, nyiradonyi és nyiracsádi görög katholikus iskolákról, hol legutóbbi iskola-látogatása alkalmával azt tapasztalta, hogy ez iskolákban a tanitás nyelve az oláh, sót, hogy a szentgyörgyábrányi gör. katholikus iskolában kizárólag csakis oláh nyelven tanítanak. A tanfelügyelő ur élénk színekkel ecsetelte e fölfedezés fölött érzett fölháborodását, s tett intézkedései közül fölemlité, hogy a nevezett iskolákból az oláh nyelven írott órarendet és fali olvasó-táblákat levétette, s hogy az esetről ugy a valláB és közoktatásügyi minisztériumnak, mint a nevezett g. katholikus iskolák egybázi főhatóságának j eleutést tett. Külön megemlitendőnek tartjuk a tanfelügyelő ur jelen tésének azt a részét, melyben konstatálja, hogy e büaös üzelmak »kifürkészhetleu felsőbb egyházi intézkedéseke következményei. A közigazgatási bizottságnak ez ügyben Lázár Kálmán kir. ügyész indítványára hozott határozata a következő: »A közigazgatási bizottság méltó felháborodással értesül a kir. tanfelügyelő jelentéséből azon megbotránkoztató körülményről, hogy Szt.-György-Ájrány község g. katholikus iskolájában a tanitás kizárólag romáu nyelven történik, a tankönyvek román nyelven szerkesztvék s a tanitó tanítási képessége bírálaton alul áll, a ki függesztett tanrend román. A nép nevelés felette fontosságát érezve, tekintve azon tényt, hogy Szent-György-Ábrány község lakosságának anyanyelve a magyar, tekintve, hogy a magyar mint állam nyelvnek az iskolából való teljes kiküszöbölése a törvény megsértésével hazafiatlan s nemzet ellenes bűnös üzelemböl történhetik, a közigazgatási bizottság elhatározza hogy a járási főszolgabíró oda utasittatik, hogy a szentgyörgyábrányi, nyiradouyi és nyiracsádi gör. katholikus iskolákat minden hónap'oan vizsgálja meg, s a vizsgálat eredményét az alispáni hivatalhoz jelentse be. A kir. tanfelügyelő felhivatik hogy ezen iskolakban megjelenve, a használt tanköuyveket szerezze meg s ezen tankönyveket azoknak használhatósága feletti íutézkedés tekintetéből a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz mielőbb terjessze fel. Utasittatik a kir. tanfelügyelő arra is, hogy jövőben ezen emlnett iskolákat negyedévenként megvizsgálva, a vizsgálat eredményéről szóló tüzetes jelentését a közigazgatási bizottsághoz annak idején mindég beterjessze. Elhatároztatik továbbá, hogy ezen, a magyar állam nyelvnek bűnös elhanyagolása s a kizárólag román nyelv erőszakos mivelésének megszűntetése végett leendő gyökeres intézkedés kiuyerése czéljából a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez az ügyállást felderítő felirat intéztessék.* Ez ügyről szólva, megemlítjük még, hogy a szentgyörgyábrányi g. katkolikus lelkész a napokban levelet intézett Velkey Pal kir. tanfelügyelő úrhoz, melyben a tanfelügyelő ur által tett intézkedésekkel szemben felmondja az engedelmességet. — A vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmányában Liptay Károly elhuuyta folytán egy tagsági hely megüresedvén, a közigazgatási bizottság azt, legutóbbi ülésén, Komis Ferencz megválasztásával töltötte be. Ugyancsak néhai Liptay Károly az erdészeti albizottság elnöke lévén, helyére a bizottság eddigi alelnökét Kállay Jenőt, ennek alelnöki helyére pedig Hrabovszlcyt Guidót választották meg. A börtönvizsgáló bizottságban is Hrabovszky Guidóval töltötték be a Liptay elhilálo/.ása folytán megüresedett helyet. — Östemető Nyíregyházán. Több alkalommal megemlékeztünk már arról a régiségtani szempontból rend kivül érdekes régészeti leletről, melyet Nyíregyházán, az uj közvágóhíd földmuukálatai közben találtak. Dr. Jósa András varmegyei főorvos, ki nagy elfoglaltsága mellett régészeti tanulmányokkal is foglalkozik, a nagybecsű leletről, rajz mellékletekkel, ismjrtető leírást állított össze, s az érdekes munkát lithographia utján sokszorosítván, a munka egy példányát lapunk rendelkezésére bocsátó. E kis füzetből közöljük az alábbiakban az érdekes lelet általános ismertetését. 1889. év május hónapban Nyíregyházán a város központjától nyugot felé vezető Sz.-Mihályi utczának végétől miutegy 200 lépésnyire régi vályogvető gödrök és a nyírvís csatorna között, a környező földek felett 1—2 méternyire kiemelkedó pár holdnyi magaslaton a közvágóhíd építésének alkalmával talajegyengetés vált szükségessé. 3000 • méternyi terület mintegy félméter mélységig ásatott fel és hordatott el a mélyedések kitöltésére. Ezen területnek déli végében, körülbelől 250 • méter területen feltűnő rend nélkül, részint csoportosan, részint egyenként elhelyezve, 20—30 czentiméter mélységben 40 drb többé kevéabbó ép hamvedrek és kissebb edenyek, valamiut számos, már az ásás előtt azétmállott ősedények kerültek napfényre, melyek égetett ember csontokat, némelyik faszenet, bronz és vastárgyakat, csontból készült diszműveket, úgyszintén egész vagy töredezett, és pír esetben — valószínűleg a hullaégetés alkalmával — összeolvadt, többnyire kén sárga körkörös kők és fehérrel váítozó csíkokkal díszített, nem átlátszó üveghez hasonló anyagból készült kölömbözft nagyságú gyöngyöket tartalmaztak. Az említett 3000 • méternyi területnek északi végében még vagy 15 basoutó edényt találtak. Megjegyzésre méltó a'on körülmény, hogy egy esetben egy nagy edény körül 9 kissebb volt elhelyezve, szájukkal kissé a uagy edény felé döntve. Az apróbb edényekben csak föld találtatott, a temetéskor valószínűleg ételt tartalmaztak. Az ép edényeknek nagvréaze repedezett, és ezen körülmény miatt megdrótoztat ták, nehogy kiürítésük alkalmával darabokra hulljanak szét. A talált tárgyak a nyíregyházi ágostai evang. főgimnáziumban vannak elhelyezve. — A nagykállói vármegyei közkorház anyagi viszonyainak rendezése tárgyában a belügyminiszter legutóbb leiratot intézett a vármegye alispánjához, részletes adatokat kívánván azon, a miniszteri leirat szerint a rossz és hű len kezelés folytán elemésztett összegekről, melyek a nagykállói közkórház fentartására lettek volna fordítandók. A közigazgatási bizottság a miniszteri leiratban kért felvilágosítás megadásához szükséges adatok összeállításával az alispáut, főügyészt és főazámvevőt bízta meg, korrigálásával azoubau a miniszteri leirat azon állításának, miutha a nagykállói megyei közkóruáznál penzek tüuten volna el, mert az ez ügyben idáig tett vizsgálatok nyilvánvalóan kiderítették, hogy mióta a nagykállói kórház nyilvános jellegű s mint ilyen pénzügyei nyilvános elszámolás által ellenőriztetnek, azóta ott rossz vagy hütleu kezelésről nem lehet szó, sőt alapos kilátás van rá, hogy azok az alapítványok is, melyekuek kötelező okiratai ez előbbi kezelés hibái folytáu eltüuiek, a megyei főügyész erélyes föllépése folytáu megtérülni fognak. — Az eddigi főispáni titkár: Heckenast-Bajza Aladár Jász-Nagykúu-Szoluokuidgyébe, Ujfalussg Sándor főispán mellé helyeztetvén át, Kállay András uj főispánunk mellé, mint értesülünk, Kertész Bertalan úr fog főispáni titkárrá kineveztetni. — Önképzóköri ünnepély. A nyíregyházai ág. ev. főgimuáziutn felsőbb osztályú uövendékei körében fennálló „Bossenyei kör" e hó 16-dikán, szombaton délutáu 5 órakor szép számú hallgatóság jelenlétében tartotta meg évzáró ünnepélyét. A kör elnöke: Porubszky Pál tanár eluöki megnyitóján kivül II erner Miklós, Virágh László, Tilt Nándor, Weishaus Frigyes VIII. éves, Szesztag Zoltán VII. éves ós Bassó Béla VI. éves tanulók szerepeltek az üunepeu, s kivülök az ifjúsági dalkör adott elő szép precizitással ének darabokat. — Az egészségügyi viszonyoknak mult havi állásáról elég kedvező képet nyújtott a közigazgatási bizottság legutóbbi rendes havi ülésén dr. Jósa András vármegyei főorvos. Ámbár a halottkémi adatok kissé hiányosan érkeztek be a főorvos úrhoz, mégis maga az a téay, hogy a két leginkább pusztító betegségbeu: himlőben és rou c^oló toroklobban egyetlen egy ember sem halt meg május hónapban a vármegye területén, olyan kedvező jelenség, mely igen nagy haladást jelent, eddig épjn a járványos betegségek pusztítása folytáu megrontott egészségügyi viszonyainkban. Az összes elhaltak számi 537 volt, kik közül fiudmü volt 267, nőuemü 270. A bét éven alul elhalt gyermekek szima 353, ami megint lia.latlaiiul magas szám. A közigazgatási bizottság különben, Bodnár István indítványára, figyelmeztette Nyiregyhiza város polgármesterét, hogy a törvény által kívánt s eddig elmaradt kimutatásoknak jövőben való beterjesztése felől intézkedjék. — Lázár Kálmán kir. ügyész hosszabb szabadságra utazván, távolléte alatt az ügyészi hivatal vezetését Ambrózy Mihály kir. alügyész veszi át. — Rab-statisztika. Mtjus hó végén a nyíregyházai kir. törvényszéki toghazban le volt tartóztatva jogérvényesen elitélt 240, íelebbezós alatt 30, vizsgálati fogoly 16, összesen 286 egyén, ós pedig 261 férfi, 25 nő. A nagy-kállói járásbíróságnál le volt tartóztatva jojérvényeaen elitélt 13, vizsgálati fogoly 5, összesen 18, 13 férfi. 5 nő, Kisvárdiban 7 jogérvényeseu elitólt, 6 férfi, 1 nő, Tiaza-Lékön 19 jogórvéuyesen elitélve, még pedig 11 férfi, 8 nő, Nyírbátorban 1 rab. — A vármegyei árvaszék tevékenysége a mult hó folyamáu a következő volt: április hó végéről fenmaradt elintézetlen ügydarab 1824, ehhez érkezett májusban 1593, eliutézeudő volt tehás 3417, melyből (elintéztetett 1652, elintézetlenül maradt 1765. Apadt a hátralék 59 ügydarabbal. — A rakamazi tűzvészről a j írási főszolgabíró beadia már hivatalos jelentését az alispán úrhoz. 31 épület égett le e szerint a mult heti tűzvész alkalmával, s a kihalgatott tanu.t egyhangú vallomása szerint megint a vonat kéményéből kilövelt R/.ikrak idézték elő a veszedelmet. — Meghívó. A helybeli városi felső leányiskola f. hó. 24 én d. e. és d. u. órákban megtartandó nyári zárvizsgújára van szerencsém az érdekelt szülőket és a tanügybarátokat teljes tisztelettel meghívni. Kelt Nyíregyházán, 1889 juu. 14-én. Werner László, igazgató-tanitó. — A vármegye tehén és disznó állományáról érdekes kimutatást kézölt Pscherer József bogáthi nagybirtokos és közgazdasági előadó a közig izgatási bizottság legutóbbi ülésén. A kimutatásból közöljük a következő adatokat: A mult év végén a vármegye 137 községében, 437 marha csardában 23,678 tehén volt, és pjdig községi csordákban 16,27á drb, magán csordákbau pedig 7403 drb, vagyis az összes á.lománynak 68.34 százalék t volt kisbirtokosok kezében, s ctak 31.66 százalék esik a nagyobb birtokosokra. B ia azonban voit községi kösös tulajdon 256 drb, mig mágia tulajdoa 505 drb, vagyis az összes állományúak csak 33.64 százaléka volt községi közös tulajdon, mig a m igáu birtokokra 66.36 százalék esik. Az aráuytalanság, mely a községi tehén és bikaáilomány kózöit létezik, szemue3zöiő. Sertésnyáj 348 volt a vármegye terü.etéu, 18,667 darabbal; ebből esik a közaégi közös nyájakra 8097, vagyis az egészuek 43.37 százaléki, a mtg lunyájakra pedig 10,570, vagyis az egészuek 56.63 százaléka. Km volt a községi közös nyájakban 258 vagyis 14.93 százilék, magáuuyáj ikbaa 1470 vagyis 85.07 száz tlék. Az ar ínytalauság itt is szembeszökő. A tehéu létszám tavaly óta 247 dirabbal gyarapodott; e gyarapodás kizárólag a kezjégi közös állományokra esik. A magán-birtokoson marha-állománya tetemesen apadt, nevezetesen 152 drbbal. Ellenkezőleg ál! a dolog a kocza-állománynyal, mely a vármegyében tetemesen apadt. 1887. végén volt ugyanis 20,994 drb kocza, mig 1888. végén csak 18,667 drb, az apadás tehát 1842 drb. Ez apadásban ugy a kis, mint a nagybirtokosok osztakoznak. Legnagyobb tehénállománya van Polgárnak, 1150 drb, Nviregyházának 820 drb, Halásznak 672, Uifehértóuak 571, Adonynak 538 dro, T.-Loknek 465, D >mbrádnak 459 drb. Kocza-állománya legtöbb vau Polgárnak 1740 drb, Halásznak 915 drb, Ti*za-Eszlárnak 578 drb, Ujíehértónak 566 drb. T.-Dobnak 432 drb, T.-Dadának 409 drb, Nyíregyházának csak 388 drb. — A nagy lovaslaktanya megépítésének biztosítása érdekében, illetőleg, hogy a képviselet a nagy lovaslaklaktanya építésével magára vállalandó terhek iránt tájékozva legyen, e hó 12-dikén árlejtés tartatott a városházán. Összesen 7 vállalkozó jelentkezett: Neuschloss és Freuud, Neuschloss Ödön ós Marczel, Miikó Vilmos és fiai, Hirschel és Bachracu, Grünwald testvérek, Ziraszek ós Krausz, Gregerseu és Fiscber. Az árlejtés eredményét általában véve igen kedvezőnek mondhatjuk, s a képviselet most már abba helyzetbe jutott, hogy a kötelező uyilatkozatot, melyet a honvédelmi miniszter már meg is sürgetett, megadhatja. Kiváuatoa is, hogy e czélból a képviselet minél előbb összehivassák. Az árlejtés eredményéről a következőkben számolunk: A Neuschloss és Freund czég, a nagy és kis lovarda, kovácsműhely és jégház építését 91,472 forintért hajlandó építem, a laktanya és csapatkórház építésére előirányzott összegből pedig 10 ós '/«%-ot eugtd, nem vállalkozva a kubik munkákra, s az építéshez szükséges tőkét 50 évi, évenként 46,8U0 forinttal törlesztendő kölcsön utján előállítani. A Neuschloss Ödön és Marczel czég 87,100 forintért ékítené az előbb említett lovarda stb. épületeket, a laktanya és csapatkórháznál pedig 11 és 2/io°/«-°t engednek, adván 50 évi törlesztésre kölcsönt, évi 44,280 forintos részletekben való visszafizetésre. A Milkó Vilmos és fii czég 94,600 forintért vállalná el a külön épületeket s 8 és V,o% leengedésével a laktanyát és kórházat, felajánlván egyszersmind az építési összeget á és 7/io% kamattal. A Hircshcel és Bachrach czég 92,000 írért építené a nagy és kislovardát, kovácsmühelyt és jégházat 8 8 és

s/i®% engedessel a laktanyát és kórhazat, 5 é» '/« % tőke kamat törlesztésre felajánlva az építési tőkét is. A Grünvald testvérek ajáulata a külöa épületekért 82,990 forintot kíván, s 10 '/« °/« leengedést ajául a kaszarnya éa kórház épületekért, Jiraszek és Krausz 82,900 forintért, illetve a kaszárnya és kórház épületekre 12 % leengedéssel pályáznák, a Gregerseu ó» Fischdr czég pedig 103,000 forintért hajlandók a nagy és kislovarda, kovácsműhely és jégház felépítését elvalialni s 7 ós '/» % engeduek a kaszárnya és csapatkórház építésénél. Az ajánlatok felett egy összehívandó képviseleti kózgyű es fog diuteai. — Eljegyzés. Haray Sámuel városi számvevőségi tisztviselő a napokban váltott jegyet Nóvák Margit kisasszonynyal, özv. Nóvák Fteren«zué kedves leányával. — A helybeli alsófoku ipariskola 1888 -89-dik évi értesitőjo, Pazár István ipiriskoUi igazgató szerkesztésében már megjelent. A 26 oldalra terjedő füzetet Szabó Endre tanító jeles értekezése nyitja meg az ipariskola czéljáról s a taneredményt gátló akadályokról. A tulajdouképeai értesítőt a lefolyt tanév történetéről szóló adató* felsorolása nyitja meg. A tanítótestület, a hitoktatókon kivül hát tagból áll. Az iskola összes bevétele 1104 frt 81 kr., kiadása pedig 1470 frt volt. A hiányozó összeget a közoktatásügyi minisztérium 250 frtuyi segélye, valamint az ipareagedelyekoől a megyei pénztárba befolyt összegoől kiutalványozott 110 írt fedezte. Az iskola növendékeinek összes létszáma az év elején 360, az év végén 285 volt. A j >vő évi tanév szeptember 15 éu a beiratásokkal veszi kezdetét. — 335,836 frt 85 kr adóhátraléka volt a vármegye lakosságának a mult hó utolsó napján, illetőleg a had nentességi dijakkal, jog-bályegilletéki és ártéri tartozásokkal együtt 742,828 frt. Május hó folyamán 120,647 frt 89 kr befizetés történt adótartozasokra, * igy apadt le az ápril hó végén 456,534 frt 71 kr. adótartoz is a fenteb o említett 33.3,886 trt 85 krajezárra. — Tüzek a vármegyében. A mult hó folyamáu a következő községekben voltak tüzesetek a vármegye területéu: Ói'ehértón, Büiszeutmihályon, T. Dobon, Nyiregyházáu, Pír igyöu, Gaváu, Zalkodou, Kótajban. A leégett épülete^ — legnagyobb reszbeu teljes értékbon — biztosítva voltak. — Veloczipéden Parisba. Szappanos Péter, a helybeli főgimnázium torua és rajztanara, veloc'.ipéden akar a nyáron Párisba menni. A hoszu utat 18—20 nap alutt reméli megtebetni. — Kórház statisztika. A szabolcsmegyei Nagy-Kallóban lévő nyi váuos közkórházuak 1888-ik egész évi betegfogalmának kimutatása a következ): 1887-ik évről viszszamaradt 35 férfi ós 32 nő, vagyis ösazesen 67 beteg. Az 1888 ik év folyamáu ujonuau felvétetett 679 férfi és 583 uő, vagyis összesen 1262 beteg. Igy az 1888 ik évben összesen ápoltatott 714 férfi ós 615 nő, vagyis 1329 beteg. Ezek közül elbocsáttattak gyógyultan 427 férfi ós 336 nő, vagyis 763 egyéu; javaltau 161 férfi, és 148 aő, vagyis 309 egyój; gógyuiail inul civozott 38 férfi ós 54 nő, vagyis 92 egyén; meghalt 47 férfi 35 nő, vagyis 82 egyén. Igy az összes fogyaték vala 673 férfi és 573 uő, vagyis 1246 egyén. Az 1889 ik évre ápolás alatt visszamaradt 41 férfi ós 45 uő, vagyis 83 beteg. Gyógyult tehát százalék szerint kimutatva az ápoltak 57'4°/o a; javult 23 2%, gyógyulatíau távozott 6 9% és meghalt 61 százaléka. A'. 188d-ik évoea felmerült ápolási napok száma 32,601 volt. Egy betegre esik átlag 23 7 ápolási uap. Az összes betegforgalmat tekintve, legnagyobb volt t felvett betegek száma áprilisban (125), legkisebb szeptember hóaapóau (80). Legiagyoob volt a halálozás márczius és áprilisban (10), legkisebb julius hónapban (4). A közkórb.íz fenníllása óta, vagyis 1874. juuius bó 10 ike óta, 1888-IK év végéig összesen 15,353 beteg lett felvéve és gyógykezelve. Ha a halál okít nézzük, volc a meghaltak között 36 tüdőgüméíóros, öt—öt pedig idült brigtb kórban ás vérhasban halt el. Igy a tüJégümékór a meghaltakuak 43 9 százalékát; idült brígthiór és vérhas