Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-06-16 / 24. szám

«,I N Y I It V I IJ É K." pedig 6,09°/o-át képezi. A többi haláleset bülöuféle beteg­ségre esik. A meghaltak közt volt illetőségre nézve nagy-káliói 4; szabolcsmegyei 54; külmegyei 21; kül­országi pedig 3. Az 1888-ik évben felvett 1329 beteg között volt kor szerint: egy éven alóli 31 ; 1 — 10 év között 62; 11—20 év között 317; 21—30 év között 407; 31—40 év között 204; 41—50 év között 143; 61—60 óv között 117; 61 — 70 év között 43; 71—80 óv között 4; 81—90 között 1. Illetőség szerint volt az ápoltak közt nagy-kállói 126; szábolcsmcgye 894; külmegyei 292 és külországi 17. Foglalkozás szerint volt a betegek közt: napszámos vagy pedig nő 580; foglal­kozás nélküli gyermek 104; szolgáló 107; kocsis v. p. nó 41 ; béres v. p. nö szakácsné 30 ; suszter v. p. nő 29; dohányos v. p. nő 26, szobaleány 22; csecsemő 21; kéjnő 21; szolga 18; a többi 292 különféle foglal­kozásra esik. Hitvallásra volt a betegek közt: római katholikus 402, görög katholikus 353, helvét hitvallású 393; ágostai hitvallású 53, izraelita 128. Állapot szerint volt e betegek közt: 159 férjes; 88 férj telen; 263 haja don; 219 nős; 426 nőtelen; 156 özvegy, és 17 vadházas. Az egyes kórfajokat tekintve volt az 1328 ápolt, Irözt belgyógyászati eset: 306 férfi (23-02%) és 263 nő (19 7»/ 0)­Sebészeti eset 247 férfi (l8-5°/ 0) és 146 nő (10-9%). Bujakóros ós bujasenyves 123 férfi (9 2«/ 0) és 149 nő (H'2%) és végre szemészeti eset 38 férfi (2'8°/ 0) ós 57 nő (42%)• Kisebb műtétek, miut hascsapolás, szuvas csont daraboknak eltávolítása, merev organtin kötésnek végzése stb. nem számítva, összesen 253 nagyobb műtét végeztetett. Ezek között említésre méltók a számos uyilt csonttörések, a melyek még a kétoldalúak is (2 esetben kéto dali nyílt czombtörés) csonkítás nélkül, szigorúan conserváló sebészet alapelvei szerint eljárván, teljes gyó­gyulással végződtek. Minden műtétnek, a legaagyobbnál ugy, mint a legcsekélyebbnél, a műtéti térnek leberetvá­lása után a 3. u. p. 5% os carbolos víz lemosása után, fertőzteleuitő szernek öblöugeiésül ép ugy mint kötőszerül a maróhigany — sublimát — (1 : 1000-hez) használtatott. — A szemólyportó foglalkoztat most miudenkit az egész országban ; mindenki már előre kiszámítja, hogy hova mennyiért fog u'azni. Csakhogy sokan uem igen tudnak megbirkózni a számítással, a melyhez szükséges egy Útmutató, a mely megmondja a kilométer távolságot és azután az egyes zónák szerinti kiszámítást. Ezért könnyebbség okáért következőben adjuk az egész uj díj­szabás beosztását: Gyorsv. Személw. I. II. III. I. II. III. osztály krajczár Első állomásig — — — 30 15 10 Második állomásig — — — 40 22 15 I. zóna 1­-25 km. 60 50 30 50 40 25 II. > 26 —40 > 120 100 60 100 80 50 III. » 41­—55 > 180 150 90 150 120 75 IV. > 56 -70 » 240 200 120 200 160 100 V. > 71 -85 > 300 250 150 250 200 125 VI. » 86 — 100 » 360 300 180 300 240 150 VII. > 101 -115 » 420 350 210 350 280 175 Vili. > 116 — 130 » 480 400 240 400 320 200 IX » 131­-145 » 540 450 270 450 360 225 X » 146­-160 » 590 500 300 500 400 250 XI > 161­— 175 > 650 550 330 550 440 275 XII. » 176 —200 > 710 600 360 600 460 300 XIII. » 201 —225 » 840 650 420 700 530 350 XIV. > 225 km.-en tul 960 700 480 800 580 400 — Klein Henrik már az előbbi évekről előnyösen ismert táncztanitó a jövő hó elején városunkba érkezik s megkezdi tanításait. — A „Budapesti Hirlap"-nak a hazai müveit olvasó közönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva meg­értotte a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intel ligencziája is azonosította magát a lappal,^fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Buda­pesti Hírlap" érte el; legnépszerűnb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyi­vel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel­vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhat­juk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hírlap" arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. A ,,Budapesti Hírlap'' poli­tikai czikkeit Kaas Lor báró, Rákosi Jenő, Grrünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publiczistákkal hiven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő 8zelleméhez.Pofo'Jífc<u hírei széleskörű összeköttetések alap­ján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az ország­gyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szer kesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel mindeu városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. ,, Budapesti Hírlap" távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgá­latával. Európa összes metropolisaiban Londontól Kons­tantinápolyig saját tudósítók vanuak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes; tudó­sítókon kivül mindeu fontosabb esemény felől a szerkesz­tőség külön kiküldatésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hírlap" e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel ua'^g egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgauuna a sajtónak. A „Budapesti Hírlap" Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, ho^y megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudó­sítókra vau bizva. Riudőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hirlap" helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazd «, birtokos, iparos, kereskedő meg­találja mindazt, a mi tá|ékozisára szütséges. .1 regénycsar­okban cjak kiváló írók le*uj lob műveit közli. — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 forint, félévre 7 forint, negyedévre 3 főriut 50 krajczár, egy hóra 1 forint 20 krajczár. Az előfizetések vidékről legczélszerübben posta­utalvánnyal eszközölhetők követkr-ző czim alatt: A ,,Buda­pesti Hirlap" kiadó-hivatalának, 1 V. kerület, kalap-utcza 16. szám. — Süketek figyelmébe ! Egy személy, ki egy egyszerű szer által 23 év süketségtől és fülzugástól meg­gyógyitatott, igeu szívesen megküldi ingyen bár ki kéri­német nvelve-i a szer leírását. Czim : J. H. Nocholson, Bécs IX Koltngasse 4. Csarnok. Az uj épületben. 1849. jul. 19. nov. 10-ig. — Mezöay Lászlótól. — Kormányunk julius elején, részint Komáromnál, részint a Panyutin alatt hazánkba betört muszkákkal egyesűit osztrákokkal hátrányosan vivott csaták után, de átlépvén a nagyobb orosz haderő Constantin és Paskievits berezegek alatt északi határunkat is, országgyűléssel együtt készült elhagyni Budapestet, s székhelyét Szegedre tenui át. — Ezen válságos napok egyikén Szemere minisz­ter magához hivatott. Hivatalos dolgozó szobája a szer­viták kolostorának egyik czellájában volt. Répásyt ekkor láttam ez életbeu utoljára, pár hétre azután Szegeden cüolerábau elhalt. — »Te uem vagy uagyon kompromit­tálva, mindössze is önkénytes zászlóaljbeli tiszt voltál a zemplénieknél, önkénytes szolgálatot pedig mindeu becsü­letes polgára tett hazánknak, ez nem jöhet imputáció alá,« szólt Szemere hozzám, >maradj itt Pesten és ezen itt maradásod által most, midőn ügyeink ily kétes fordulatot vettek, nagy szolgálatot tehetsz hazánknak. A kormány egy időre Szegedre kénytelen elvonulni, de ott is ismerni kell neki egy teljesen megbízható egyén és ügybarát ujtán a fővárosban történendőket; hozzád fogja küldeni Hajnik Szegedről titkos embereit, s te a most itt átveendő rejtélyes Írásbeli kulcs szerint teszed | meg szintén reá válaszodat. — Jelentéseidben tüntesd ki mindig a nép hangulatát, figyelmezz az átvonuló ellen­séges seregekre, — körülbelől hány zászlóalj? hány ütegágyu húzódik Szeged felé, mi marad Pesten, szóval mindenről jelentést fogsz tenni, mit ügyünkre nézve czélszerünek vélsz; még négy alárendelted marad itt a két városban, kik egymás létezését nem tudják; ezek miu­den nap, külön órákbaa reggeli hat, másik délelőtti tiz, délutáni három és estveli kilenczkor fognak a Lipót-utcza 3. szám alatti földszinti szobában jelentéseket tenni; ezek kivonatát csatold saját jelentésedhez. A szoba ki van fél évre fizetve, a ház urával el intézve minden, a kulcsot által veheted ezennel.* Bar tudtam, hogy az ilyen szerep igen veszélyes következményeket vonhat maga után, — esiembe jutott, hogy Berlinben Hatzfeld harczeget, a jenai ütközet után, ily forma foglalkozásért, a franczia haditörvényszék golyóra ítélte, a ha Napoleon a herczegnő rimánkodásaira, kandallójába nem dobja az elfogott levelet, mint corpus delictit, ki is végzik; — még sem akartam megvetni Szemere felhívását, s különösen R;pásy bizalmát, — mert tudtam, hogy ő figyelmeztette reám Szemerét, — elfogadtam a megbízást. Híjnik, ki ezen idő alatt szintén megérkezett, néhány száz forintot magyar bankóban, 8 a titkos írás kulcsát azon baráti kérelem­mel adta által, hogy hátramaradó családját, a muzeu n­háta megetti utczában gyakran látogassam meg, s tegyek rólok neki folytonosan jelentést. — Elbúcsúztam tőlök, nem is sejtve, hogy örökre; — bár Szemerével miut bujdosóval sokat leveleztem, Patisba több ezer frt értékű bort is küldöttem neki H. G. Debeld név alatt, mit emlékirataiban fel is emlit. — Elővigyázatból még egy más szobát is vettem ki magamnak a magyar-utezan, távol átállásomtól, hol irományaimat rejtegetem. A kormány s hadseregünk elvonulva Pestről, 7-ik, 8-ik juliusban a város teljesen üres s élet nélküli lett. — A főváros ezen kétségbeejtő képét már másodszor láttam, elbujdosott, elhuzodott mindenki, a ki csak módját ejthette. — A januáriusi elvonulás mégis sokkal rémítőbb volt, véletlenebbül jútt; — akkor az idő zord és téli volt, most szép meleg nyári napok — s a múltra építve sokan reményüket — az elvonulást csak ideiglenesnek kép­zelték. Rendes étkező helyemen a ebédeltem jul. 12-én is Okolicsányi Mátyás szepesmegyei főldbirotkos jó már az előtt pár nappal a megyéjükbe betört muszkák elől menekültek Pestre, a midőn az étteremben hirtelen híre fut, hogy a muszkák benn vannak a városban; azonnal fizettünk, — s lehet mondani — futva mentünk a duna­parti nagy Vigadó elé, mely az ostromkor Hentzi által felgyújtatott; más oka nem igeu volt reá, hacsak az nem, hogy a magyar országgyűlésnek ez szolgált tanács­kozási gyülhelyül. Egy osztály kozák lehetett, mely a láncíhid és Vigadó közt levő tért elfoglalva tartá; leszáltak lovai k­ró 1, tüzet raktak, s főzni kezdettek, 8 a még akkor nem rendezett, szemetes s igen lejtős partján a Dunának, itatas végett lovaikat le s fel vezetgették. — Lélekölő volt reám nézve látni, hogy ez a piszkos, ronda nép hogy lett urává szegény hazám fővárosának. Az osztrákok egy nappal hamarább jöttek a Duna jobb partján, a szintén üresen hagyott Budára, de csak mikor a muszkákat látták már Pesten tanyázni, jött által ladikon néhány tiszt; többek közt ott volt velők Szirmay Lirincz hadnagy is, Tolcsváról jó ösmerősöm, ki ugyan nem szolgált tettleg ellenünk, de által szökvén a Ferdinánd huszároktól Eszterházyval s néhány schwarz­gelb érzelmű tiszttársával ő is, s haza manni nem merfén, az osztrák seregekkai őgyelgett. Jul. 14-ikén berakattak a lánczhid padlói, 8 az osztrákok is által jöttek; a város csöndes, a kihalt utezák némák lettek, a boltok mind be voltak zárva, a kávé­házak, vendéglők üresek, a szomorú levertség határt nem ösmert. 16 án megtudtam Badányi Mátyástól, hogy a város ideiglenes katonai h )lyp trancsnokává Pichlar, az az osz.rái »genarál-itájier« Kapitány lett, ki a téli hadjárat » Vadász-kürtben« Viktor, Badányi barátaimmal, kik alatt a bánya-városokon, a mieink által elfogatváu, az egész hadjárat alatt Görgey főhadiszálásán kéjelgett mint fogoly. Mikor Görgey a télen Tokajhoz ért táborával, — a közel Nagyfaluban Bónis Barnabásuál volt pár napig eUzálásolva — ott ösmerkedtem meg Picblerrel magam is, a Tokajban rendezett bálba is együtt mentünk. Pichlert a nyáron Parádra küldte nejével Görgey a fürdőbe. — Nagy loyalitás egy h*di fogoly iránt. — Hevesmegyéből elvonulva seregeink, Picbler magát szabad­nak érezte, s igy Pestre jött, s jelentette magát; talán már akkor olyanokat is jelentett Görgeytől, inelyoen ez a név »Világos< hangsulyoztatott, szóval a még pár nap előtt fogoly Picbler, már akkor Pe3t városa térparancs­noka lett. — Én, kinek helyzetem s feladatomnál fogva, egy személyemet biztosító, rendesen kiállított útlevélre' felette nagy szükségem volt, felhasználtam a véletlen ösmeretséget, s Badáuyival együtt kértünk nem csak magunk, hanem a Pestre szorult Bónis Barnabásné és édes anyja, özvegy Pogány Istvánné részökre is útleve­leket, mely kérésünket Pichler szívesen teljesítette. — Bóuisné 8 anyja másnap el is hagyták Pestet s a bizto­sító útlevél fedezete mellett szerencsésen haza érkeztek Nagyfaluba. — Elmenetelök után még vagy tiz napi? szabadon voltam, jöttem, mentem, vizsgálódtam, a kijelölt órákban embereimet fogadtam, s egy pár titkos jelentést Hajniknak Szegedre is leküldtem. Láttam a többnyire éjjel elvonuló osztrákokat, láttam azon orosz hadtestet Panyutin alatt, mely az osztrákokkal a Duna jobb partján vonult Budára, ez világos nappal húzódott végig Pastan; a kecskeméti u czán a a széna­téren nézte őket Panyutin lóhátról. Füthasitó macska­muzsika szerű, taktusra menő tábori zene előzött mog mindan zászlóaljat, a szénatéren néztem őket vé.;ig; ronda, kifáradt, piszok nép; öszszesen lehetett tízezer gyalog, mintegy 40 ágyú, lovasság nem volt P.inyutinuai. — A muszkákkal jött Pestre gróf Szirmay István is, a véu gazember Buday Vincze Uughból. Már tettem Szegedre négy vagy öt jelentést, midőn egy nap jul. 22-án egy gondatlan lépés következtében, egy bitófára érdemes magyar ember, még csak nevemet sem tudva, elfogatott. Jobban el akarva ugyanis rejtőzni a lehető schwarz­gelbek szemai elől, egy harmadreudü fogadóba jártam most már étkezni, »a Huttyunoz*. általellenbea a magyar színházzal ; a vendéglős, az öreg Leonard régi ösmerősöm. — Egyedül ebédeltem a mondott napon egyik gömbölyű asztalkánál, földszint, utczára nyílt az étterem ajtaja, már a többi asztalok is megteltek a drágább fogadókat kerülni akaró osztrák tisztekkel, midőn egy poros arczu 8 ruháju, barna alacsony zömök ember benyit, széjjel néz, 8 aztán a gömbölyű asztalnál nelyet foglal — s enni kér. Nem beszéltünk darab ideig, többször szemet vetett rám, végre megszólalt magyarul: »azok a kutyák ott Szegeden, azt hallom, már királyt választottak, az angol királyné egyik fiát, nem tudom mikor lesz meg a coro­natio?* — »uincs hozzá semmi közöm*, feleltem hidegen, da magamban forrt a vér, szerettem volna tudni, ki ez a hazája sorsán élczelgdtő nyomorult — »De találkoztam én az úrral Tisza Faradén, az öreg Sárkózy udvarában, mikor a télen ott mint fogoly üitam, s azt állították, hogy ön mint kormánybiztos szerepelt akkor* ; — »kor­mánybiztos nem voltam* felelék, »hanem Tisza-Szőlősöa auyám testvérei Elekek lakván, a szomszéd Füreden is megfordulok.* »Osmeram Eiek urakat, csendes jó embe­rek*, azzal felállt fizatett, s midőn azt hitem, hogy már menekülök kellemetlen társaságitól, az osztrák tisztekbe* ezen uémet szavakkal fordult: »Meine Herreu ! ím Nahmea des Kaisers bitté ich, hiltan sia dau Harrn aut', bis ich zurück komme.* — »Nem szükség urak engem feltar­tóztatni, én maradni fogok, mig ez az aljas gazember viszsza jön.* — Egy órauagyed múlva hat fegyveres szerezsán kiséretébeu csakugyan visszajött — s engem magok közé véve — a közel hitvam-utczai, a Sasvendég­lővel tőszomszédo-" Ilkey-féle szöglatház első emeletéra vittek, hol a bécsi főpoliczia egyik osztálya, a nevezetes Podolszki vezérlete alatt már akkor tanyát ütött s meg­kezdte működését. (Folytatása következik.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1889. A gaboua-csaruokuál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 6.20 Rozs 100 » 5.50 Árpa 100 » 5.40 Zab 100 » —.— KukoríczalOO > 5.— K. repeze 100 » —.— Paszuly 100 » — .— Szesz literenként 49'/2 Piaczi árak. 6.40 5.70 5 50 5.05 Borsó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt Buza-liszt kiló Barnakeuyér-liszt 51 —.22 — 24 —.16 —.16 —.13 —.11 junius 15-én. Burgonja Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Diszoó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós vaj Eczet S/.éna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 » 1 » 1 » 1 » 1 » 1 » 1 » 1 » 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 > 100 kiló 100 » köbmtr. 1.20 —.44 -.4+ —•44 —.66 —.64 -.20 —.04 —.74 -.60 —.10 3.«0 1.10 12.80 11.60 Felelős szerkesztő: INCZEDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Gyári áron kapható HOFFMANN ADOLF kereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents