Nyírvidék, 1889 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1889-05-19 / 20. szám

X. évfolyam. 20. szám. Nyiregyháza, 1889, május 19. V JSf?ÍRYIDEK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. ' SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGíZÖK EGYLETENEK KOZLÖNÍE. 0V Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egéss érre Fél évre 2 „ Negyed érre 1 „ A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az elöjizelési pénzek, megrendelések s a 4 fórint. l

aP szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Élek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához (nagy -debreczeni -utcza 1551. szám) intézeudők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bórmentetlen levele'c csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hirdetési dijak: Minden négyszer hisábbzott petit sor ejy»zer közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirA kéziratok csak világos kívánatra s az detés után 30 kr. fizettetik. i illető költségére küldetnek viasza. A nyilt-téri közlemények dija soronkint t5,kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haasenstein és Yogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamiut Németország és Sveicz fővárosaiban is Doru & Comp. által Hamburgban. 5,283. K. Hivatalos kö2l$m$ay$k, 1889. /Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a közsági elöljáróknak. A ninéit. m. kir. belügyminiszter 18,960/89. VIII. számú leiratát tudomásvétel és adandó eseteknél, mihezartás végett másolatban alautjegyezve közlötn. Kelt Nyíregyházán, 1889. ápril 28. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) 18,960/VIII. 1889. szám. M. kir. belügy miniuszter. Körrendelet. Tapasztaltatván, hogy a nagyszebeni országos tébolydába számos oly gyógyíthatatlan elmebeteg is kerül, ki kellő felügyelet mellett házi, vagy községi ápolásba lett volna adható, szükségesnek tartom alapszabályzatának a betegek felvételére vonatkozó 17. ós 18-dik §§-ai hatályon kivül helyezni, s ezen szakaszok helyébe a nevezett országos tébolyda alapszabályaiba következő felvételi poutozatokat iktatni: Az elmebetegek felvétele. 17. §. Teljesen vagy részben fizetésképtelen elmebetegek elhelyezéséhez a in. kir. belügyminisztérium engedélye szükséges. Ezen engedély kieszköziésére a következő okmányok terjesztendők fel a nevezett minisztériumhoz. 1. Közalkalmazásban levő orvos által arról adott bizonyítvány, hogy a felveendő egyén elmebeteg és hogy közveszélyes vagy gyógyitható-e ? A beteg közveszélyes voltának indokolására tüzetesen felsorolandók mindazon körülmények, melyek alapjáu a fölveendő házi vagy községi ápolásra alkalmatlannak mutatkozik. 2. Az elmebeteg kezelő orvosa által kiállított kórrajz, melyben részletezve vázolandók mindazon mozzanatok, melyek a betegség kórelózraényeire, keletkezésére, kifejlésére és lefolyására vonatkoznak. Ha ezen okmányok alapján a belügyminiszter a beteg felvételét engedélyezi; ugy erről az illetó fél, vagy hatóság, valamint a tébolyda igazgatója egyidejűleg értesíttetik. A betegnek ós fizetni köteles rokonainak részbeni vagy teljes fizetés-kép telenségét igazoló okmányok beszerzése és felterjesztése iránt a tébolyda igazgatója saját ügykörébeu ós a beteg elhelyezése után intézkedik. — 18. §. Fizető betegeket a tébolyda igazgatója belügyminiszteri engedély nélkül is felvehet. Az ilyen betegek felvételéhez a következő okmányok mutatandók be az intézet igazgatójának. 1-ör. Jogérvényes fizetési nyilatkozat, mellyel a beteget elhelyezők magukat arra kötelezik, hogy az ápolási dijakat évnegyedenként előre pontosan megfizetik, a beteg netalání elhalálozása esetén a temetési költségeket megtérítik és a beteget az intézet kívánatára bármikor visszaveszik. Amennyiben a gyógyithatónak, de nem közveszélyesnek jelzett beteget elhelyezők fizető képessége iránt kételyek merülnének fel, az intézet igazgatósága tartozik a fizetési kötelezvényen kivül az illetők fizetőképességére vonatkozó hatósági igazolvány benyújtását is követelni. Nem közveszélyes gyógyithatlan fizető betegek csak akkor vehetők fel, ha ezáltal az illető betegosztályon, amelyre a felveendő beteg, állapotánál fogva elhelyezésre kerül, beteglétszám tülemelkedőse be nem áll, ós ha az elhelyezők fizető képessége iránt minden kétely ki van zárva. 2. A 17. §-ban elősorolt kellékekkel biró ós hatósági orvos által kiállitott orvosi bizonyítvány. 3. Az elmebetegnek a 17. §-ban említett mozzanatok tekintetbe vételével a gyógykezelő orvos által szerkesztett kórrajza. Erről a törvényhatóságot saját ahoztartása végett azon felhívással értesítem, hogy annak köztudomásra jutása iránt a legkiterjedtebb mérvben intézkedjék. Budapesten, 1889. évi április hó 8-án A miniszter helyett Lukács György, államtitkár. rendelet harmadik bekezdésében becsúszott hiba helyreigazításul pótlólag elrendelem, hogy ama pénzküldemények adaudók portómentes utalványnyal postára, a melyek az ötven forintot nem haladják meg. Budapesten, 1889. évi április hó 16. A miuiszter helyett: tíeniczky, államtitkár' 5,848. K. — , [ggg ozabolcs varmegye alispanjatul. A járási toszolgabiráki ak, Nyíregyháza város polgármesterének é< a községek elöljáróinak. Beregvármegye alispánjának 3001/89. számú átiratát megfelelő eljárás végett alant jegyezve másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1889. évi május hó 8-án Zoltán János, alispáu. (Másolat.) Beregvármegye alispánjától 3001/89. K. sz. valamennyi vármegye és sz. kir. város Tekintetes törvényhatóságának. A miskolczi közkórházban az 1888. év IV. negyedében ápolt Weisz Lajos községi illetőségének megoldása czéljából, miután a beteg-felvételi jegyzőkönyvbe általa bemondott adatok a valóságnak meg nem felelnek, nevezett ápoltnak kihallgatása válván szükségessé, hivatalos tisztelettel felkérem a tek. törvényhatóságot,miszerint Weisz Lajos 17 éves izr., nőtlen pinczér, volt kórházi ápoltat, kinek apja Ábrahám, anyja Mária, s ki magát munkácsi születésűnek és illetőségűnek mondotta, hatósága területén felkerestetni, s megtalálás esetén őt a maga s szülei születési, családi, vagyoni és illetőségi viszonyaira nézve tüzetesen kihallgatni, ha lehetséges 3 frt 05 kr. ápolási költséget tőle behajtaui s a felveendő jegyzőkönyvet a bevett összeggel együtt hozzám megküldeni, esetleg az eredménytelenségről értesíteni szíveskedjék. Beregszász, 1889. évi április hó 27-én. Jobszty, s. k. alispán. 5,486. K. 0 , , , . #

i jggg úzabolcsvarmegye alispanjátol. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A 84,872/1888. I. szám alatt kelt s általam 3,884. szám alatt közölt belügyminiszteri rendelet szövegét helyesbítő 21,414. számú belügyminiszteri intézvény másolatát, áttanulmányozás és alkalmazkodás végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1889. május 2. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 21,414. szám. M kir. belügyminiszter. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi márczius hó 8 áu 84,872/1888. szám alatt kelt itteni 5,132. K. 1889. Szabolcsvármegye alispánjától. A záhonyi Tisza-híd vámdij tarifája a „Nyírvidék" hivatalos lap utján a járási főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere, és a községek elöljáróinak, szabályszerű közhírré tétel végett tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1889. május 8. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 5,132/1889. Záhonyi Tisza-híd vám-tarifája: a) Szekérbe fogott minden darab állat utáu 2 kr. b) Szabadon hajtott vagy vezetett minden darab ló, ökör és tehén után 2 kr. Úgy az a) valamint a b) pontban emiitett állatokkal mint anyjukkal menő csikó vagy borjú után vám uem szedetik. c) Egy juh vagy kecske (bárányával), egy öreg sertés malaczával, egy szamár vagy öszvér után 1 kr. d) Két darab egy éves malacz után 1 kr. e) Négy darab egy éven aluli malacz után 1 kr. Az egy év letelte után a vámdij-tételeknek újbóli megállapítása, esetleges felemelése iránt, a szerzett tapasztalatokhoz képest határozat hozandó, s az hozzám felterjesztendő. 7. A vám-szedés gyakorlásánál a következő váinmentességi esetek lesznek szem előtt tartandók: Vám-mentesek : 1. A királyi udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó fogatok és állatok. 2. A királyi uralkodó ház minden tagjának és udvartartásaiknak fogatai és állatai. 3. Az idegen hatalmasságok követeinek fogatai és állatai. 4. A cs. és kir. hadsereg és m. kir. honvédség fogatai és állatai, nem külömben mindazon fogatok ós állatok, melyek a rendes hadsereg és honvédség hadi és honvédelmi czélj ura szükséges bárminő anyagokat szállítanak. 5 A hivatalosan utazó állami és törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztonság feuntartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a fegyenczeket, foglyokat, tolonczokat, és az azokat kisórő személyzetet szállító fogatok és állatok. 6. Az állami javakat szállító állatok és fuvarok. 7. A m. kir. postát szállító fogatok, lovak. 8. Mindazoknak fogatai és állatai, kik az állami, törvényhatósági és községi utak építésével és jókarban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vauuak megbízva, azon vám-tárgyakon, melyekre hivatalos tevékenységük kiterjed. 9. Mindazon fogatok, illetve állatok, melyek az államvasutak, állatni, törvényhatósági vagy községi utak építésére és fenntartására szükséges anyagot szállítanak ; 10. A 4, 5, 6, 8. és 9. pontokban emiitett vámmentes magán fuvarok vámmentességüket üresen visszatértükben is élvezik. 11. A községeknek az állami közigazgatás érdekében járó fuvarjaik, illetve állatjaik közül azok, melyek ujonczozási ügyben használtatnak. 12. Az országos vagy községi közmunkát teljesítő fuvarok és állatok. 13. Hivatalos működésben eljáró, s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek fogatai és állatai. 14. Temetkezési meneteknél és bucsu járatoknál használt fogatok, ha csoportosan és egyházi jelvénnyel mennek. 15. A templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok és állatok. 16 A tűzoltók fogatjai és állatai, midőn a vész helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek. 17. Minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok, vagy hajtott állatok azon határon belül, melyhez tartoznak. 18. Gyalog személyek általában, akár visznek terhet, akár nem. 19. A vármegye, mint vámtulajdouos által, a vám szedési engedély tartamára érvényes határozatokkal vámmenteseknek elfogadott állatok és fuvarok. Azon vámmentességek, melyek a vármegye által ugyanazon időtartamra kötött magánjogi szerződéseken, vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak,melyek a fentebbi 4, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 12. és 15. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő igazolvánnyal kell birniok. A Záhony község összes lakossága részére a vármegye 99 sz. határozata értelmében engedélyezendő vámmentességek nézve megjegyzem, hogy a község részére a fennebbi határozatok szerint a fennálló törvényes gyakorlaton alapuló vámmentességek biztosítva vannak. Ezen tarifa a nagyméltóságú közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszteríumuak 2877/1889. számú rendeletével jóváhagyatott. 6015. K. 1889. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Zólyomvármegye alispánjának 3971/89. számú megkeresését megfelelő eljárás végett másolatban alant jegyezve közlöm. Nyiregyháza, 1889. május hó 11-én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Zólyomvármegye alispánjától 3971/89. szám. Valamennyi tekintetes törvényhatóságnak. Budapesti 1838. évi születésü Steiner Ignácz és liptó-szentmiklósi 1838. évi születésü Feldmaun Erzsébet fia Dávid, a szülők korábbi bemondása szerint 1865. évben zólyomvármegyei Radváuy községben született; minthogy azonban Steiner Dávid az itteni anyakönyvekben elő nem fordul, az utólagos anyakönyveltetés elrendelése végett a szülők ujabbi kihallgatása vált szükségessé. Steiner Ignácz és neje, a kik előbb Budapesten, majd állítólag Radványban, majd később 1884. évben Pestvármegye Tars és 1886. év körül Halas községben tartózkodtak, jelenleg ismeretlen tartózkodásuak. Felhivom a társ törvényhatóságokat, hogy Steiner Ignácz és nejét hatóságuk területén nyomoztatni, őket feltalálásuk esetén Dávid fiók születési viszonyaira, különösen a körülmetélést teljesítő és ezen rituális functiónál esetleg résztvett tauuk neveire, továbbá mindazon körülményekre kihallgatni szíveskedjenek, a melyek az 1885. évi november hó 13-án 1924. eln. szám alatt kelt vallás és közoktatásügyi miniszteri rendelet 12. §-ában felsorolt rovatoknak megfelelően az utólagos anyakönyveztetéshez szükségesek. A kihallgatás eredményéről kérek mielőbb értesítést. Beszterczebáuyán, 1889. évi április hó 15-én Csitkay, s. k. alispán. 6016. K

. Szabolcsvármegye alispánjától. 1889. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Zólyomvármegye alispánjának 4486/89. sz. megkeresését alantjegyezve másolatban, megfelelő eljárás végett közlöm. Nyiregyháza, 1889. évi május hó 11-én. Zoltán János, alispán. Mai számunkhoz egy iv melléklet vau csatolva.