Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-17 / 25. szám

M«ll*klet « „Hfyirvidék" 1888. 25-ik sxámáhox. családias fényűzéstől ment élet mellett féri és nő nevelné gyermekeit becsületessé és munkássá. Hogy sokan nem boldogulnak, hogy férfi a uőt, nő a férfit okozza az élet nehézségeért, annak oka a henye munkátlan élet, a könnyű szerrel való gazdagodni ós boldogulni vágyás. Nem szép azért a férfiaktól az, hogy az élet ba­jáért, nehézségéért a nőt okozzák, hisz férfi és nő egvütt csinálják azt a zűrzavaros történetet, melynek élet a neve. Jónak, rosznak férfiak és nők egyaránt okozói En azt mondom, azért nehéz és annak nehéz az élet ki a tisztességes és becsületes muukát nem szereti Urak! Ne vádolják a nőket, hanem munkálkodjunk szor­galmasan, végezze mindenki kötelességét becsületesen neveljük gyermekeinket munkás tagjaivá a társadalom' nak, elégedjüuk meg kevéssel, akkor sokkal könnyebb lesz az élet! Egy uö. Értesítés. A nyíregyházai ág. ev. elemi népiskolákban a folyó tanévi nyári vizsgák juuius 2l-től 27-ig a következő sor­rendben fognak megtartatci. I. A tanyai négyosztályú népiskolák tanulóinak: Junius 21-én d. e. 8—10 ig K. Cserkesz tanyai iskola Mátsánszki Lajos tanító v. a., 10 —12-ig N.-Cser­kesz tanyai iskola Béler Gusztáv tanitó v. a. Délután 2—4 ig Antal bokor, Mráz János tanitó v. a., 4—6 ig Manda b. Osvald József tanitó v. a. Junius 22-én d. e. 8—10-ig Ujteleki, Ssabó Endre tanitó v. a., 10—12-ig Súlyán b. Vietórisz András tanitó v. a. Délután 2—4 ig Racsko b. Ambrózy Albert tanitó v. a., 4—6-ig Henzsely b. Schön Dániel tanitó v. a. Junius 2í-án délelőtt 8 — 10 ig felső baduri, Prisz­tavka Lajos tanitó v. a. II. A városi hatosztályu népiskolák tanulóinak : Junius 24 én délután 3 — 4 ig templomi együttes ének vizsga, a felsőbb osztályok tanulóival, Nagy Lajos fő- és Zsák Endre másod orgonista vezetésű mellett. Ezu­tán 4 — 6 ig III. leány osztály vizsgája: Stoffan Lajos tanitó vezetése alatt. Junius 25-én délelőtt 8—10-ig V—VI. leányosztály, Szénfy G,ula tanitó v. 10—12 ig III. fiu osztály, Mráz Károly tanító v. a. Délután 2—4 ig I —II. debreczen­utczai leányosztály, Gdovin Endre tanitó vezetése alatt. Ddután 4—6-ig I—II. körtve-utezai vegyes osztály, And­rásy Sámuel tanitó v. «. Junius 26-án d. e. 8 —10-ig IV. leányosztály, Hab zsuda Dániel tanitó v. a. 10—12-ig IV. fiu osztály, Ru­hmann Andor tanitó v. a. Délután 2—4-ig I—II. buza­téri vegyes osztály, Gerhardt Sámuel tanitó v. a.,4 —6 ig I—II. debreczeni utczai fiu osztály, Boczkó Lajos tanitó vezetése alatt. Junius 27 én d e. 8 —10-ig I—II. közp. vegyes osztály, Gdovin János tanitó v. a.. 10 —12 i? V—VI. fiu osztály, Pazár István tanitó v. a. Délután 2—4 ig I—II. nádor-utezai v. osztály, Rúzsa Endre tanitó vezetése alatt. Ezen népiskolai vizsgákra a t. cz. szülők s a neve­lésügyi pártfogói tisztelettel meghivatnak. Nyíregyháza, 1888-ik év junius 16-án. Szénfy Gyula, igazgató tanitó. ÚJDONSÁGOK. — Az árviz károsultaknak. A belügyminiszter ér­tesítette Graefl József főispánt, hogy a szabolcsmegyei árvízkárosultaknak, a rendelkezésére álló összegekből 15,000 frt jur. Ez ösbzeg házépítési czélokra lesz főihasz­nálandó. — Szomjas József, a tisza löki választó kerület or­szággyűlési képviselője, Tisza-Eszlár, Tisza-Lök, Tisza­Dada, Rakamaz, Újfalu, árviz által elpusztított községek biztosítására, segélyezésre és esetleges kitelepítésére szük­séges intézkedések és javaslatok megtétele czéljából kor­mánybiztosnak neveztetett ki. — Elvi fontosságú határozatot hozott a vármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-dikén tartott ülésén. Az eset a következő: Klár t.-büdi bérlő folyamodott a kir. adófelügyelőhöz, hogy tekintettel arra, miszerint a tavaszi árvíí az általa bérelt földterületet nem csak elborította, de a víz a földeken még most is rajta van, ugy hogy azok ez évben teljesen hasznavehetetlenek: a rá ez évre kivetett jövedelmi adó leírassák. Az adófel­ügyelő Klárt e kére'mével elutasította azon az alapoo, begy a jövidelmi adó három évre vettetvén ki, a törvény rcudelkezése szerint ez adó leírásának csak akkor van helye, ha az illető üzlet, amelyre kivettetett, megszűnik. A közigazgatási bizottság az adófelügyelő e határozatá­nak feloldásával, Klár jövedelmi adójának leírását hatá­rozta el, azzal a megokolással, hogy a vízzel borított területekért földadót sem kell fizetni. Az adófelügyelő e határozat ellen felebbezéssel fog élni s igy majd a pénz­ügyi biróság fogja e kérdést eldönteni. — Igazgató-választás. Martinyi József urat, a helybeli ág. ev. főgimnázium ez idő szerinti igazgatóját, a tanári kar 3 évre ismét megválasztotta egyhangúlag igazgatónak. — Öt %-kos iskolai pótadó kivetésének engedé­lyezéséért folyamodott Pátroha község ev. ref. lelkésze a vármegyéhez. Miuhogy azonban ily czimen pótadó csak felekezet nélküli községi iskolák czéljaira vethető ki, a kérelem nem volt teljesíthető. Kiróható azonban e pót­adó az illető felekezet tagjaira, s kivülök még azokra a szülőkre is, kik a felekezeti iskolába járatják gyer­mekeiket. Minthogy pedig Pátrohán ez idő szerint nincs iskolázás, a közigazgatási bizottság uj tanterem építését és tanítói állomás szervezését újra elrendelte. — Pálmay Ilka asszony tiszteletére hétfőn este vacsora volt a Sóstón, melyen a színtársulat tagjain kivül, elég szép közönség vett részt. Másnap délben az ünnepelt művésznő rokonáuál, Virágh Kálmán kir. törvényszéki biró úrnál volt ebéden. E családias körben a művésznő igen jól érezte magát, s tanúságát adta bámulatos sokoldalúságának. Előbb czimbalmozott, még pedig úgy, hogy akármelyik első raugu czigány czimbal­inosnak becsületére válnék; majd a zongorához ült, s végre hegedűt fogott kezébe, s megmutatta, hogy ezeken a hangszereken is mesteri módon játszik. A társaságban jelen volt egyik tanár úr indítványára föl is vették azonnal az ez idő szerint szünetelő zene-bauda társaság dísztagjának, s a szeretetre méltó művésznő a fölavató csókot — amint ő mondá — a „vén dádé" t. i. Virágh Kálmán közvetett utján meg is adta a banda prímásá­nak. Pálmay Ilka asszony csütörtökön reggel távozott el körünkből, a legszebb emlékeket hagyva maga után. — Megadóztatott mise pénzek. A helybeli kir. adó­felügyelőség a többek közt adót vetett ki a ramocsaházai r. katb. lelkész mise-pénz jövedelmére is. E kivetés ellen Halasy Lörincz ramocsaházai r. kath lelkész felebbezett a vármegye közigazgatási bizottságához, de a kivetést itt is jóváhagyták, azon az alapon, mert a misepénzek a leikészeit jövedelméuek egy résrét képezik. — Iskolák bezárása. Dr. Grün nagykállói járási h. járásorvos, minthogy a balkányi izr. és k.-semjéni r. katb. iskola helyiségek a törvény követelményeinek egy­általában nem felelnek meg, a járási főszolgabírónál ez iskolák bezáratását kérelmezte. Ez ügy a vármegye köz­igazgatási bizottságának legutóbbi ülésén szóba kerülvén, Szuuyoghy Bertalan a Fejértón levő zsidó zugiskolákra hívta föl a tanfelügyelő figyelmét. A bizottság utasította ennélfogva a királyi tanfelügyelőt, hogy a vizsgálatot tartsa meg. — Megakadályozott öngyilkosság. Keresztesi Ilona cselédleáuy Guttman korcsmárosné házánál, hol szolgá­latban volt, pénteken hajnalban felkötötte magát. Tettét azonban idejekorán észrevették, s egy a szomszédaágban lakó fiatal ember elvágván a kötelet, a leány életben maradt. Kikérdeztetvén, hogy miért akart ilyen módon megh .lni, okul azt adta elő, hogy azért, mert cseléd­társai az utczán csúfot tettek vele. — A felsószabolcsi ev. ref. egyházmegye papi és tauitói özvegy és árva-pénztára tőkéire a kir. adófeiügye­Terveket forralt s mikor ugy dél felé bekopogta­tott Kálmánhoz, teljesen készen volt dolgával. Örömében ugy megszorongatta a fiatal ember kezét, hogy annak fejéből minden poéziB kipirolgott. — Ahá, ugy e bosszankodik most? Persze, persze nagyon rosz időben háborgatom. — Oh, dehogy; bátyám mindig szívesen látott ven dée nálam. ,, .. — Elhiszem, ha mondja; de hát akkor miért vau oly zavarban? Hm! bizonyosan ábrándozott . . . szerel­mes valakibe az ifjú ur. Szilasi bácsi rohammal foglalt állást. Kálmán ar­cza egészen elvörösödött. — Talán csak nem czelzas akart ez lenni? _ No bizony öcsémből sem lett volna valami jo színész. A legelső szóra elárulja magát. — Én . . . kérem . . . dehogy I hebegé Kálmán. _ Ugyan ne mentegetőzzék! Mintha bizony nem tudnám a szíve titkát! Csinos leány az a Récső. Eszter. Ieaz hogy hatan vannak testvérek, hanem azért jo par­tié ; bizonyosan van tiz-tizenkétezer forint hozománya. Az bizony jó lenne egy szegény papnak. A fiatal embernek minden vére arczába szökkent. Szemei haragban égtek. _ Lassan édes Kálmán! - folytata a másik ­én tudom, hogy most nagyon haragszik reám de fel fő­gondnoki ábrázatomtól s nem mer szólani. Pedig bigyje el nagyon helytelenül cselekszi. Ne rójjon meg őszinte­ségemért, 'hanem tudja: a mi a szivemen, az a nyelve­men Nem önnek való az a leány ! _ Miért nem? - kérdi ingerülten az ifjú, észre sem véve, hogy boszuságában elárulja magát. Adtam-e okot a világnak, hogy velem foglalkozzék s az en magan ügyeimet bolygassa? — No én még nem vagyok az egész világ, ha el­keseredésében a töubi emberekkel helyez is egy sorba ós durva, faragatlan embernek gondol, a m.ért titkaiban lőség tőke-kamat adót vetett ki. Lukács Ödön esperes ez ellen felebbezéssel élvén, a vármegye közigazgatási bizott­sága az adófelügyelőség kivetését, Bzigoruan a törvény reudelkezését tartván szem előtt, megsemmisítette. — Rablas. Márföldi János nyíregyházai gazdaem­bert Keczkó János nyíregyházai lakos a mult év elején, éjjel az utczán megleste, megtámadta B pénzét elrabolta. A helybeli kir. törvényszék emiatt rablásért 10 évi fegyházra ítélte Keczkó Jánost, s ezt az ítéletet jóvá­hagyta, mint legfelsőbb fórum, a kir. kúria is. — Nyári mulatság. A Budapesten fenálló »Sza­bolcsmegyei Kör< által 1. é. julius hó 7-én a >Sóstónc rendezendő jótékonyczélu tánczmulatság rendezősége tisz­telettel tudatja a n. é. közönséggel, hogy f. hó 18-ától (hétfő) kezdve állandó hí vatalos órát tart Szarvas utcza (Hölcz féle ház) alatt levő bizottsági irodájában. Jegyek a n. é. közönség kényelmére, s a rendezőség mielőbbi tájékozottságára való tekintettel, ugyanott a jelzett idő­ben előre válthatók; Írásbeli megkereséseket ugyanoda kér intézni, és felvilágosításokkal minden irányban, de különösen — mivel a szótküldés most folyik — meg­hívók tekintetében készséggel szolgál a rendezőség. — Az asszonyért ! Farkas József nagy kállói lakos nagyon rosszul báut a feleségével, ugy hogy az jónak látta elvitetni a háztól bútorait Bán Sliklós házához. Farkas József ezért rátört Bán Józsefre, s mikor ez egy bottal őt ezért főbe ütötte, revolvert rántott elő s azzal Báu Józsefet mellbe lőtte úgy, hogy a szerencsétlen ember szörnyet halt. — Kerekréthy Miklós főkapitányhoz czimezve F. L. nyíregyházai lakos a mult napokban ajánlott levelet inté­zett, kérve a főkapitány urat, hogy egy bizonyos ügyben elnézéssel legyen. A levélhez, bizonyára a kérelem nagyobb nyomatéka kedvéért, 30 forint volt mellékelve. F. L. azou­ban nagyon csalódott, mert a főkapitány a levelet a pénzzel együtt — további eljárás végett — azonnal a polgármesternek adta át. — Gyermek-fosztogatás. Lapunk legutóbbi számá­ban megemlékeztünk már arról az esetről, hogy egy nő egy iskolás leányka füléből az arany fülbevalót kiszedte. E közleményünket most akként kell helyreigazitanunk, hogy a gyermek fosztogatót Fésűs Ételnek hivják, a kis leány neve pedig Jakabfi Jolán. — Az egészségi állapot a vármegye területén a mult hóban valamivel kedvezőtlenebb volt, mint áprilisban, amikor minden 100 ember közül 3.04, májusban pedig 3.32 halt meg. Az összes elhaltak száma 709, fiu 350, nő 359. 7 éven alóli gyermek 458 halt meg, azaz 61°/o> még pedig fiu 223, nó 215. Az elhalt gyermekek közül nem gyógykezeltetett 5 l u/o> a felnőttek közül 38 4/o- R'gá­lyos betegségben elhalt 47 községben 79 egyén. Hólya­gos himlő mint ragályos betegség 5 községben megszűnt. Több községben azonban halálos kimenetelű esetek voltak. — Értesítés. A nyíregyházai izr. hitközségi nép­iskolában az évzáró vizsgák folyó hó 25. és 26 ik napján tartatnak meg, még pedig: juuius hó 25-ikén reggel 8-tól 12-ig az első és második osztályban, junius hó 26 ikán reggel 8-tól 12 ig pedig a harmadik és negyedik osztályban. E közvizsgákra a t. szülők és tanügy barátok tisztelettel meghivatnak. Nyíregyházán, 1888. junius hó 14. Guttmann József, izr. hitk. tanitó. — A vármegye árvaszékónek működése május hóban a következő volt: hátralék volt ápril hó végén 1182 ügydarab, ehhez érkezett május hóban 1281 darab, elintézendő volt tehát 3463 ügydarab, melyből 1507 elintéztetett. A hátralék május hó végén 1956 ügydarab. — A t.-löki 68 szentmihályi árterületeken még mindég tengernyi víz van, melynek levezetésére gondolni sem lehet. A viz olyan mély, hogy abba a mult napok­ban négy ember belefúlt. — Orbáncz-járvány uralkodik a sertések között a vármegye több részén Ilyen értelmű jelentést kapott leg­alább a vármegye közgazdasági előadja: Pscherer József ur több felől. A megyei állatorvos utasíttatott, hogy szi­gorú vizsgálat után, az ügyről jelentést tegyeD. behatoltam s ki akarom tépni szívéből amaz érzelmét. Nem bánom, legyek faragatlan, durva ; de fogadj i meg egy öreg ember szavát, aki csakúgy szereti, mintha saját édes gyermeke lenne; ne gondoljon arra a leányra. Kálmánt megragadta az őszinte meleg hang, mely­ből annyi szeretet sugárzott felé; megfogta az öreg ur kezét, rátekintett annak becsületes arczára s azt mondá: — Hiszem, hogy igaz szívből szól s én sem akarok kevésbé őszinte lenni irányában. Nem tudja senki, ön az első. kinek megmondom, hogy Esztert szeretem lelkemből s ő is szeret engem. Miért mondja hát, hogy ne gondol­jak arra a lényre, ki először érté meg szívem dobbanását, s miért kívánja, hogy feledjem el azt, ki nélkül az élet gyötrelem nekem ! ? — Igy beszél minden fiatal szív, édes Kálmán. Azt hiszi, mivel oly epedően, igézőn nézett reá Eszter, — nem tudná önt elfeledni, mihelyt előkelebb állású ember kérné meg kezét? Azt hiszi, hogy neki is oly forró a szerelme? Legyen meggyőződve, hogy én jobban ismerem őt. Lássa, az én beszédemben nincs költészet; de ha nem tudom is oly szépen kifejezni gondolataimat, mint ön, vannak gazdagon tapasztalataim s azok többet érnek az életben a legragyogóbb költészetnél. Oh feledje azt a leányt, mert hideg lelkű, szívtelen, kinek csak a pompa és fény kell, amit pedig ön nem adhat neki. — Tévedés; ha igazán ismerné, másképen véleked­nék felőle. A jövő biznyosan nekem fog igazat adni. Kü­lönben ne beszéljünk tovább e dologról, mert egymást nem téríthetjük meg, legalább most nem ; később meggyő­ződhetik szavaim igazságáról. — Alig hiszem, hogy eljöjjön az az idő, — mondja Kálmán mosolyogva. Szilasi megcsóválta fejét. Ifjú álom: balga álom! Hanem a szerelem és poézis mellett az élet mindennapi követelményei­ről sem szabad megfelejtkeznie. Ounek magasabbra kell törekednie, hogy izmosodjék tehetsége. A mi kis falunk nagyon el van zárva a világtól s itt nagyon lekötöttnek kell magát éreznie. Bármennyire szeretném is itt mara­dását, — sokkal inkább szivemen fekszik előmenetele, mintsem visszatartani igyekezném. Gyömörön üres a hely; ott hamarább lehetne kilátása biztosabb állásra. Pró­bálja meg. Kálmán elgondolkozott, hogy váljon nem jobb lenne-e itt maradnia, közelében annak, a kit ezeret, — vagy pedig távolabb ugyan tőle, de erősebb reménynyel ahhoz, hogy czélhoz ér és őt előbb mondhatja majd ma­gáénak. Végre is ez utóbbira hitározta magát. — Köszönöm, Bzólt melegen; meg fogom kísérteni. Szilasi vette kalapját s eltávozott. Kálmán kikísérte s az öreg ur által mondottakat visszaidézve emiekébe, mo­solygott azokon. Elővette naplóját s lapozgatott abban. Ab, azok a holt hetük, hogy elevenedtek meg lelke előtt, a mint végig futott rajtok ! . . . Ekkor látta Esz­tert, ekkor beszélt vele először. Oly hamar ment az is­merkedés, s egy elejtett szó, egy szelíd mosoly elég volt arra, hogy szíve hangosabban dobogjon. Szeretett. Aztán mikor bevallotta, Eszter elpirult, lesüté sze­meit s nem Bzóbtt. Oh, de az a meleg kézszorítás men­nyi bizalmat, reményt nyújtott a jövőre. Azóta mikor a kis Bélát megy tanítani, naponként találkoznak egymás­sal s elcsevegnek. Csupa jó, hogy elvállalta a Béla gyerek tanítását, legalább igy mindennap találkoznak, a nélkül, hogy a mama, vagy a nagy világ tudna valamit szerelinökről. Az igaz, hogy Szilasi kivette már belőle; de ez nem baj, mert az öreg ugy se beszéli el másoknak. Majd eljön az ideje annak is, mikor fölfed mindent. Ah mily boldogok lesznek akkor! . . . Ugy. ugy, csak álmodozzál szegény káplán a te együgyű sziveddel szerelemről, boldogságról. Ki tudja, mit hoz a jövő!? Ne goodolj vele, ábránd boldo­dogitja az embert. (Folyt, küv.)

Next

/
Thumbnails
Contents