Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-25 / 13. szám

nyíkvidé K.« hat, mely esetben bérbeadó a bérlőnek a bérlemény uem használhatásából eredett kárért kártérítéssel tartozik. 19. §. Az előbbi §-ban megszabott határozatok irányadók az esetre is, ha az előadott hiányok bérlő hibáján kiTtil a bérlet tartama alatt állanak be. 80. §. Bérlő köteles az általa kibérelt helyiségeket tisztán és jókarban tartani és a bérlet leteltével használható karban és tisztán általadni. Jó karban tartás alatt nem értetik azon hiányok pótlása, melyek a bérlemény természetes és rendes használata folytán állottak elő. A lakók közös használatára bocsájtott tárgyakon a bérlő vagy hozzátartozói által elkövetett kárért felelős. 21. §. A háztulajdonos, ha csak a felek között ellenkező megállapodás nem jött létre, köteles a bérlők közös használatára szolgáló épületrészeket, u. m. udvart, kaput, annak szabad bejáratát, lépcsőket, kutat, csatornát, érnyékszéket stb. tisztán és jókarban tartani, bérlőit utczaajtó kulcscsal ellátni és mindazt eltávolítani, ami bérlőiket a bérlemény szabad használatában gátolhatná. 22. §. Bérlőnek joga van akibérelt helyiségekbe a költözést a negyed első köznapján reggeli 8 órakor megkezdeni, ugyanakkor az előbbi bérlő a kiköltözést akként tartozik megkezdeni, hogy a szállás nagyságára való tekintet nélkül, ugyanaz nap legalább 3 szoba kitüritve és átadható legyen. E szerint az egy, kettő vagy három szobából álló helyiség, a kiköltözés napján egészen, ha pedig a lakás több szobából áll, a második napon az egész lakás teljesen kiürítendő és átadandó. Boltok, továbbá ipari és kereskedelmi czélokra felvett helyiségek, h^ negyedévi felmondás alá esnek, két nap alatt, ha pedig félévi felmondással járnak, három nap alatt teljesen kiüritendők és átadandók. Havi bérleteknél a helyiség a lejárat utáni nap déli 12 óráig már kiürítendő. Vendéglői, kávéházi és korcsmai természetű bérleteknél az üzleti helyiségek a bér illetve felmondási idő utolsó napján éjjeli 12 órakor átadandók. 23. §. Kibérelt helyiségeket csak bérbe adó beleegyezése mellett lehet másra átruházni és azokat részben vagy egészben csak azon esetben lehet albérletbe adni, ha bérbe adó a bérlet megkötésekor vagy meghosszabbításakor az ellenkezőt ki nem kötötte. Kizárólag lakás czéljára felvett helyiség azonban a bérbe vevő elhalálozása, avagy a város területéről hivatásánál fogva kénytelen állandó eltávozása esetén, ha bérbe adó a bérleti viszonyt megszűntnek tekinteni vonakodnék, ellenkező kikötés esetén is egészben vagy részben albérletbe adható. 24. §. A bérösszeg megfizetésének kötelezettsége bérbe vevőt és közös háztartásban élő hitestársát egyetemleges kötelezettséggel terheli. Míg a lakbér meg nem fizettetik, a bérbe adó jogosítva van azon ingóságok elszállítását, amelyekre őt törvényes zálog illeti, szükség eietében rendőri segédlet igénybe vételével is megakadályozni. 25. §. Ha a bérkövetelés, vagy az előző § ban emiitett jog vitássá válik, köteles leend bérbe adó azon bérleti követelését, melyre megtartási jogát alapítja, a bérlet lejártától számított 3 nap alatt az illetékes birólágnál annyival inkább érvényesíteni, minthogy különben a visszatartott ingók tekintetében visszatartási jogát elveszti, azon lejárt vagy lejárandó követelés és járulékainak kifizetésével vagy bírói letétbe helyezésével, melyre bérbe adó törvényes zálogjoga kiterjed, a zálogjog azonnal megszűnik. 26. §. A kibérelt helyiségek külső részén javítások vagy átalakítások csak a bérbe adó beleegyezése mellett és az általa megbatározott modorban és kiterjedésben eszközölhetők, oly javítások, melyeket bérlő akár c-ío, akár kényelem tekintetéből a kibérelt helyiség kül vagy bélfalain, ajtain, ablakain vagy padozatján stb. tétetett, ha csak a háztulajdonos és bérlő közt e tekintetben külön megállapodás létre nem jött, a kiköltözéskor minden megtérítés nélkül a háztulajdonos sajátjává válnuk. 27. §. Falak lebontása, áttörése, ajtók, ablakok befalazása és általában bármily átalakítások csak a háztulajdonos beleegyezése és a fenálló építési rendszabályok megtartása mellett történhetnek. 28. §. Czég- és czimtáblák a háznak kül vagy bel részén csak a háztulajdonos beleegyezése mellett alkalmazhatók. Ha ezek kiterjedése és helye tekintetében megegyezés létre nem jöhetne, az eldöntés a szabályszerű felebbezési jog fenhagyásával első fokban a rendőrkapitányságot, másod fokban pedig a tanácsot illeti. Mindezeket a kiköltözéskor bérlő eltávolítani és mindent az előbbi állapotba visszahelyezni köteles. 29. §. A felmondás vagy magán uton két tanú jelenlétében, vagy ajánlott levélben, vagy kir. közjegyző utján megy. A magán uton felmondó félnek joga van a felmondás megtörténtéről Írásbeli elismervényt kivánui; megtagadás esetében a felmoudást két tanú jelenlétében ismételni. 30. §. Jelen szabályrendelet joghatálya az u;ynevezett tanyasi lakásokra is kiterjed, az esetben, ha ily lakások bérfizetése kézi munkával szolgáltatik le, a kézi naptzámok minden negyed évben egyeulően osztandók be, ha csak e részben külön nem intézkednek a szerződő felek. 31. §. Minden ezen szabályokkal ellenkező lakbérleti szokás hatályon kívül helyeztetik. 32. §. E szabályrendelet 1889. május 1-én lép életbe. Árvíz-veszély a vármegyében. A lapunk legutóbbi számában tett jelentés óta a | helyzet lényegesen megváltozott. Székely, Berkesz, Gégéuy, Demecser, Pátroha, Thass vidékén a vármegye által tett erélyes intézkedésekkel elhárították a veszedelmet, de annál nagyobb erővel lépett az föl a Tiszánál. 18- és 19 dikén még Demecser és Barkesz nagy veszélyben voltak. Elek Béla szolgabíró, ki a központból elrendelt intézkedéseket a legnagyobb erélylyel hajtotta végre, 18-án távirati jelentést küldött, hogy Székelyt a Nyirviz elöntötte. Ugyancsak 18-dikán Krastnay főszolgabíró is Berkesz és Damecser nagy veszedelmét jelenté ; Kemecsét ezenkívül a fő folyó is fenyegeté

; mely a töltés magasságát kezdé meghaladni. Hangaulyoztatván e jelentésekben az is, hogy a kirendelt csendőrség, a veszélyeztetett terület nagyságához képest csekély, Miklós László főjegyző mint helyettes alispán a dabreczeni cs. és k. katonai állomás-parancsnokságtól 50 gyalogos kaionát kért az árvédelemhez karhatalom gyanánt. A katonák másnap érkeztek meg, közülök 20 Kemecsére, 30 p.-dig Kótajba küldetett. 19 dikén a víz apadni kezdett Berkésznél s a pillanatnyi veszély a vidéken megszűnt. Székelyben uehány ház összedűlt. A Kótajban beállott veszedelmet 18-dikán jelenté Szikszay Gábor főbiró, tudatván, hogy a községen keresztül vonuló recipiens és fő csatornákban a víz oly magas fokra bágott, hogy az egész községet minden perczben pusztulással fenyegeti. Ugyancsak 18-d.kán Ibrányi Zsigmond kótaji földbirtokoí jelenté, hogy a veszély igen nagy, s hogy az úgynevezett Ibrányi halason a gróf Lónyay birtokon átütvén az árvíz, az egész ártér veszne van A központból a védelmi intézkedések megtételére Koczok László kir. főmérnök köldetett ki. 18-dikán Erdőhegyi Barna Mándokról távirati uton kérte egy mérnök kirendelését, miuibogy a Tisza rohamosan árad. Erre Munczhardt Józ sef kir. mérnök azonnal kiküldetett. Erdőhegyi szolgabíró 20 áról Naményból az áradás és veszedelem növekedését jelenté, melynek folytán az alispán Thuzsérra fáklyákat küldött s a többi szükséges intézkedéseket is megtette. Hasonló jelentést küldött a kisvárdai járás főszolgabirája Komoróczy is, ki egyszersmind azonnal Dombrádra utazott. E hó 21-ről Erdőhegyi már azt jelenti, hogy Kis- és Nagy-Varsány, Gyüre és Apáthi nagy veszélyben vannak. Rakamaz község elöljárósága a folyton növekedő veszélylyel szemben a védelem vezetésére egy intézkedő sürgős kiküldését kérte, mire az alispáni hivatal Koczok László kir. főmérnököt azonual utasította, hogy Nagyfalu, T.-Eszlár és R ikamaz községek védgátjainál az árvédelem vezetését haladéktalanul átvegye. A kir. főmérnök azonnal elutazott. Almássy tiszai társulati igazgató 21 dikén este táviratilag jelenté, hogy az egész tiszai vonalon áradás van. Munczhardt kir. mérnök pedig ugyancsak 21-ről rohamos áradást jelentett, mely már az Apátbinál emelt nyúlgátat is meghágta. Ha az áradás tovább tart, a veszélyeztetett községek viz alá kerülnek. Banknél a töltések alámosástól szivárogni kezdtek E jelentés folytán Miklós László főjegyző a közlekedésügyi minisztertől 4 pontonnak és megfelő számú utásznak ide rendelését kérte táviratilag. Krasznay főszolgabíró a Tiszához rendeltetett. Dobos főszolgabíró 22-ről. T.-Löiről a Tisza veszélyes áradását jelentvén, szakértő méruök oda küldését kérte. Erdőhegyi főszolgabíró Kisvárdáról jelenti, hogy az ár Narnéuy felől hátulról kerülve, Kis és Nagy-Varsányt viz alá boritotta, úgyszintén Apáthit és Kenézt is. Megszűnt a posta és távírda összeköttetés is Naményuyal. Gyüre és Aranyos közbégek kétségbeeseten védekeznek. Apáthiból a lakosság a dombokra menekült, Mándokra és Kassára katonai erő rendeltetett. A veszély folytonos növekedése folytán a segélyezési intézkedések foganatosítása végett Angyalosy Pál megyei első aljegyző 22 dikén a helyszínére kiküldetett. Baros közlekedésügyi miniszter 22-dikén a következő táviratot intézte Miklós László főjegyzőhöz: Igye kezzenek minden erővel kellő árvédelmet berendezni, szivárgásokat ha csak lehet elenyésztetni, miután padig pontonokat nem küldhetek, s'.űkséges lesz talpakat készíteni és más mentő-eszköz hiányában ekként segíteni. A 23-dikán érkezett sürgönyök minden pontról nagy áradást s alig elhárítható veszélyt jelentenek. A nagyfalusi Bikó-gátnál a víz áthágta a töltést, s mint Kőmerling szolgabíró jelenti, a nép megtagadta az engedelmességet. Minden felől katonaságot kérnek a kirandelt közegek, ugy hogy Dabreczenből ujabban ismét 50 katona rendeltetett ki. Bleuer Mór, mint vészbizottsági elnök 23-ról jelenté, hogy Ibránynál nagy veszély van, a töltések szivárognak, a kótaji árvédelemben kifáradt ibrányi nép vonakodik engedelmeskedni. E jelentés folytán Zoltán János alispán megkereste a nyíregyházai honvéd lovas osztály parancsnokságát 30 huszár kirendelésére. E megkeresés foiytán a kért katonai erő Benedek főhadnagy vezénylete alatt azonnal Ibrányba ment, a Kótajnál levő cs. és k. kirendelt katonaság padig Rakamazra rendeltetett. Koczok kir. főmérnök 23-áról azt jelenti, hogy Eszlár menthetetlen, a ví', rohamosan árad a nincs munkaerő. Erre Dabrec?enből 100 munkás katona rendeltetett ki Eszlárra. 23-dikán délután Nigylalu déli végén is betört a vl/, s a Rvkamaz Nagyfalu közti töltést mindenütt maghágta. 24-dikén a \í'.ár a zalkodi homokokat meghágván, Kenézlőn Farkas Ferencz birtokán át a visi határt elöntötte. A Tisza Thuzsertól T -L ikig az eddig tapasztalt legmagasabb vízállást megh ladta. A 24 diki szombati jelentések, a helyzet folytonos rosszabbulását konstatálják. T.-Lök és Eszlár teljesen körül vaunak véve vízzel s elzárva a közlekedéstől. Nagyfalubau a víz egészen a korcsmáig hatolt fól. Barczeltől Djmbrádig keskeny nyul-gát tartja fenn a Tisza árját, mely végső pusztulással fenyeget. A ví', oly magas, hogy a mérczén mar a víz emelkedése nem i.s konstatálható. 24-én hajnalban a rakamazi töltésen több helyen áttört a \ís s a közlekedés megszakadt. A menekült nagyfalusiak Rakamazon a vásári bódékban szállásoltatuak el. A legutóbbi hírek szerint Eszlár víi alá került. Bankén a töltés nagy vonalon megcsuszamlott. Ibrány helyzete is kétségbeejtő. A véd-gátak át vannak ázva. és sok helyen karvastagságú sugarakban tör át a víz. Giván a reczipiens kanális tort ki, s a kősség néhány házát ví? alá boritotta. Az alispán Szikszay főügyészt küldte ki a helyszínére, 8 késő'jb Sc'aeiber magán mérnököt bízta meg p védelem vezetésével. A halyzet képe egyáltalában nem biztató. Nóveli a veszedelmet, hogy a lakosság, kimarülve a napok óta tartó szakadatlan munkában, több halyen megtagadja az engedalmességet. Csakis annak az erélynek és minden apró részletekig kiterjedő figyelmességnek köszönhető, melyet az alispáui hivatal, éjjel nappal ébren és talpon állva, intézkedéseiben keresztül visz: hogy a katasztró'a egész uagyságában még be nem állott. A közigazgatási hatóság teljesen a maga erejéből, nem támogatva semni más oldalról, még a kormány részéről sem, minden lehetőt, elkövet, hogy a vármegye egy nagy részét a pusztulástól megmentse. ÚJDONSÁGOK. — Az építendő lovas laktanya ügyében Szukup, Kassa városi főmérnök, e hó 19- és 20-dikán városuukbau időzött, s bemutatta az építendő kaszárnya terveit és költségvetését, amely szerint a laktanya építési költsége 915,000 forintot tenne ki. A tervek és költségvetés megbirálását, az alispán elnöklete alatt összeülendő vegyes bizottság fogja eszközölni, s azután a kérdés képviselet elé terjesztetik, mely hivatva lesz az épités dolgábáu dönteni. — Nlárczius 15-dike Sz.-Mihályon. Szt.-mihilyi levelezőnk irja: Városunk is megüunepelte a minden magyar ember előtt emlékezetes márczius 15-dikét. Már kora reggel sürgött-forgott az utczákon a nép, felöltve ünnepi köntösét, s az arezokou mintegy viszszatükröző • dött a nevezetes nap ünnepi jelentősége. Délelőtti 9 órakor a ref. egyház templom tornyában megszólaltak az összes harangok, összehivandók a híveket Isteni tiszteletre, mely alkalommal tiszteletes Nyakas Balázs ref, segéd lelkész, fennkölt szellemű és megható alkalmi beszédet tartott, melynek bevégeztével a szép számmal összegyűlt polgárok a helybeli dalárdával élükön az ez alkalomra nemzeti lobogókkal előre feldíszített, és rögtönzött szószékkel ellátott piacz térre vonultak, a hol is a dalárda Kalmár Péter orgonista műértő vezetése mellett a szózatot énekelte el, mely után helybeli gazda és városi esküdt : Horváth Péter lépett fel az emelvényre, és igen szép átgondolt beszédben kifejtette a nap nagy horderejű jelentőségét. Eanek befejeztével ismét a dalárda énekelte a „Kossuth Lajos azt üzente" és még más ehhez hasonló alkalmi dalokat. A nagy gyülekezet Kossuth Lajos éltetésével a legszebb rendben eloszlott, de csak azért, hogy az esti órákban ismét összegyűlve, egyes társaságokban, lakomával, jókedvvel fejezzék be az ünnepet. Igy a többek között a leendő kaszinó nagy termében, melyben Kossuth Lajosnak jól talált arczképe nemzeti szinü koszorúkkal és más hasonló díszítésekkel volt feldiszitve, 80 terítékű társas vacsora lett rendezve, melyen a város színe java résztvett. Az ez alkalommal elmondott sok szép toasztok közül felemlítem Homolay Gyula, Frank Imre és Lukács Ferencz urakét, kik a legelső magyar emberre, a magyar királyra, Kossuth Lajosra s dicső honvédeink emlékére ürítettek poharat. Ugyanez alkalomból kifolyólag sürgöny menesztetett Kossuth Lajos nagy hazánk fiának Turinba a következő szöveggel: Bűd-SzentMihály szabolcsmegyei város közönsége, a mai márczius 15 diki ünnepély alkalmából szívből üdvözli; a kormányzó urnák még hosszú, boldogabb, Magyarország teljes függetlenségét egészségben megérő életet kívánva. BüdSzent-Mihály város közönsége. A kedélyes vacsorára összegyűlt társaság csak reggel felé oszlott szét. (Szentmihályi.) — Ezer forintos alapítvány. Özv. Nikelszky Mátyásné, férje halálának e hó 21-dikére esett évfordulója alkalmából, öuhibájokon kivül szegénységbe és ínségbe jutott nyíregyházi polgárok, első sorban pedig iparosok részére 1000 forintos alapítványt tett s erről a következő levél által értesítette Krasznay Gábor polgármestert: • Tekintetes Polgármester Ur I BVdog emlékezetű férjem, néhai Nikelszky Mátyás halál inak évforduló napján, amely épen a mai napra, vagyis márc.iushó 21-re esik, áldozni kívánván emlékezetesek, s ezzel kapcsolatban a szenvedő emberiség nyomorának — ha csak porszemnyi részben is — enjhitésére közrehatni óhajtván, 1000 frtos alapítványt teszek le a tek. Polgármester ur kezeihez, csatolt alapítványi levelem szeriut. Nyíregyháza, 1888. márczius 21. Özv. Nikelszky Mátyásné.® Az 1000 forintos alapítvány 5°/» kamata, azaz 50 forint, az alapitvány-levél szerint a jövő évtől kezdve minden év márczius 1-ső napján fog kiadatni két egyénnek egyenlő részben, és padig vallásfelekezeti különbség nélkül, ugy azonban, hogy egyenlő minősítés esetén az ág. evang. egj házhoz tartozó folyamodók előnyben vannak. Az alapítvány Nikelszky Mátyás nevet visel. Amennyiben pedig valaha Nyíregyházán polgári menedékház létesíttetnék, az alapitványozó kívánsága szerint, az alapitváuy kamatai oda fognak fordíttatni. — A közraktári vállalat igazgatósága és a magyar, államvasutak közt fölmerült ellentétek teljesen elsimultak, és pedig oly módon, hogy a m<gyar államvasutak igazgatósága elállott ama feltételektől, melyeket az áruraktár vállalattal szemben felállított. Az áruraktár épületeknél a belső berendezési muukálat van ez idő szerint folyamatban, s közeli befejezésük után a vállalat azonnal megkezdi műaödését. — Meggyilkolt sáfár. Rizsák Mihály orosz-komáromi (U ug megye) illetőségű, 27 éve3 legény, mint mindenes szolgált Richter Henriknél, Lichtschein Dezső pthrügyi bérlő sáfárjánál. A mult évben Ssent-Mihály napkor kiállott a szolgálatból, s a sáfár 2 forint 50 krajezárt, egy keuyeret és másfél font szalonnát levont a fizetéséből. R'zsák elhatározta, hogy magveszi a sáfáron visszatartott bérét. Octóber hó 27-éu reggel elindult a tanyára, fejszét és vasvillát véve magához, Ingy fölkeresse a sáfárt. Tudta, hogy az merre szokott jönni; várt tehát rá. Félóra telt el, mire a sáfár csakugyan arra tartott talyigájával. Rizsák Mihály eldobta magától a fejszét, s ugy állott szembe Richterrel, követelve tőle visszatartott bérét. A sáfár azonban nem engedett, mire Rizsák a a vasvillával leütötte. R'chter végig terült a földön s épen az ellökött fejsze mellé esett. R zsák erre fölkapta a fejszét s azzal Rxhtert agyő lütötte. Kikutatta ezután az áldozat zsebeit, s tárczáját, melyben 6 frt volt s ezüst óráját elrabolva, Hornyák Jánoshoz tért be, hol az aszszonynyal a véres fejszét megmosatta, s ezért a szolgálatáért 1 forintot adott neki, s elmondva az egész gyilkosságot, az elrabolt tárczát elrejtés végett ennek oda adta. Az asszony közölte a dolgot férjével is. Rizsákot a tett elkövetése után nejn sokára elfogtá'c. Ügye e hó 21-dikén került a törvényszék előtt végtárgyalásra. A