Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

Melléklet e „Itfyírvidék" lO-ik számához. bet n« említsünk, báromszáz olyan község van még Magyarországon, ahol a gyermekeket egyáltalában nem lehet iskolai nevelésben részesíteni, mert sem a községben, sem a környéken nincs népiskola. Azoknak a községeknek a száma pedig, melyek többen együtt tartanak fel közösen egy-egy iskolát, csaknem kétezer. Hogy ezeken a helyeken aztán milyen lehet az iskolázás, hogy a tankötelezettség elve mennyire lehet végrehajtva, azt el lehet képzelni, ha meggondoljuk, hogy télvíz idején, hóban, fagyban a gyermekek bizony nem igen mehetnek egyik községből a másikba iskolába nyáron pedig a disznókat kell őrizni s a mezei munkában segíteni. A kormány érdeklődését a népnevelés iránt nem lehet ugyan megtagadni, de azért tavaly mégis intgesett vele az a szégyeu, hogy nem tudta fizetni tanítóit, s ez évre is mindössze 30,000 forintot szánt a kultuszminisztérium költségvetésében uj iskolák építési költségeire, ugyanakkor, amikor milliókat költünk luxussal épült miniszteri palotákra. Azzal az évenkénti 30,000 forinttal, amelyet az országgyűlés uj iskolák építésére megszavazott, harmadfélizáz esztendő kell ahhoz, hogy Magyarország eljusson odáig, hogy elmondhatjuk, hogy az ország minden községében vau népiskola. Közoktatásügyünk általános fejlődésében lehetetlen észre nem vennünk a vezető kéznek túlságos előszeretetét a német kultura iránt. Tanítási rendszerünk, amelybe már különben is átpláutálódtak a Baeh-féle tanrendszer igen sok elvei, az alkotmányos korszakban is csaknem teljesen a német rendszer mintájára fejlesztetik. Igaz, hogy Németország népnevelése igen magas fokon áll, de idegen növény itt nálunk. Pedig az állam egy hatalmas tényezőjét és eszközét bírja a népnevelésben az egész nemzeti fejlődét elősegítésének, de csak akkor, ha az a rendszer, melyen a népnevelés intézméuyei épültek és kormányoztatnak, valósággal nemzeti alkotás, a mi vérünkből való vér, melybe bele vannak ojtva a mi nemzeti sajátosságaink, amelyben nemzeti karakterünk — csak ugy miut akár zenénkben, költészetünkben — megnyilatkozik. Egy idegen, más fajú és véralkatú nemzet alkotását ha átplántáljuk ide hozzánk, mindazok az. intézmények, melyek ez idegen vérkeringésü szervezetből nőnek ki, lesznek mesterségesen ápolt, erőszakosau fentartott szervezetek, de valóságos nemzeti fejlődés nem fog ' azokon épülni soha. Az állandó választmány ülése. Stabolcsvármegye állandó választmánya e hó 1-én, csütörtökön, ^Zoltán János alispán elnöklete alatt, a 12-dikén tartandó rendkívüli közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából ülést tartott. Jelen voltak: Miklós László főjegyző, Angyalossy Pál, Vidovich László aljegyzők, Szikszay Pál főügyész, Fejér Imre alügyész, Koczok László kir. főmérnök, Kállay Fereucz főszámvevő, Gencsy Albert, Fekete István, Lukács Ödön, Somogyi Gyula, Görömbey Péter és Fa.rbaky József. Az ülésen a következő ügyek intéztettek el: A belügyminiszter felhiván a vármegye közönségét, hogy az ügyviteli szabályzatban gondoskodjék arról, hogy az igtató a beadványok igtatókönyvi számáról a felek kívánatára a kérvény benyújtásakor értesítést adni tartozzék, az állandó választmány azzal a javaslattal terjeszti a belügyminiszter e fölhívását a közgyűlés elé, hogy, miután az ügyviteli szabályok körvoualozása tárA „NYIRVIDEK" TÁRCZÁJA. Boldogtalan voltam. Boldogtalan voltam, Boldogtalan vagyok. — Soh' sem törtem nagyra, Soh' sem rártam nagyot. Tettem, mit lehetett Minden emberemmel — S l.ítom a sieretet Nem jd útra terel. Csaltak jobbra-balra, Csalnak véges-végig. Bár szememben most is Magasztalnak égig. Jövőt adék egynek, Jellemet a másnak, — Ks »ég sem szeretnek, S mégis csak gyaláznak. Búnak szült hát anyám ? Hát bánatra nevelt? Örökös csalódás Sorvassza e kebelt ? Szeretni saeretnék, — Szerettetni vágyom ; Utolsó nem lennék £ zUllött világon ! Andrássy Jenő, Csillag-vizsgáló a deresen. Különsen hangzik az igaz, hanem ami még különösebb a ozimnél is, az, hogy valósággal megtörtént a dolog. Szégyen ide, Bzégyen oda, hanem még azt is be gyában alkotott szabályrendelet 90-ik §-ában ki van mondva az, hogy az igtatónak, ha a fél által kívántatik, kötelessége a beadványok érkezéséről, elószámáról s az elintézés napjáról Írásbeli bizonyítványt adni, Nyiregyháza város polgármestere és a főszolgabirák fölhivassanak az emiitett rendelkezés szigorú megtartására. A belügyminiszter leiratilag értesité a vármegye közönségét, hogy jóváhagyta a vármegye közönségének azt a határozatát, melylyel a Kenézlön mult évi márczius 28-án foganatosított körjegyző választást megsemmisítette, s az uj választást rendelte el. E miniszteri értesítés oly véleménynyel terjesztetik a közgyűlés elé, hogy az Jármv Jenő szolgabírót az uj választás határnapjáuak haladéktalan kitűzésére s a választásnak saját elnöklete alatt foganatosítására utasítsa. Az igazoló választmány a Nyir-Adonybau 1887. év deczember 28-áu megtartott bizottsági-tag választást — azon az alapon, hogy a szavazás ueui helyes választási névjegyzék alapján történt — megsemmisítvén, az állandó választmány az uj választás határnapját folyó évi május 5-dikén javasolja kitűzetni. A nyir-madai körjegyző választás ellen beadott felebbezés folytán a vizsgálattal küldöttség bízatván meg, ez ennek eredményét beterjesztő. Ezzel egyidejűleg tárgyalás alá vétetett Bereghvármegye alispáujának értesítése, mely szerint a megválasztott Uszkay Károly, még mint tarpai (Beregh in.) körjegyző ellen, a közadók kezelése körül felmerült szabálytalanságok miatt bűnvádi eljárás van még jelenleg is folyamatban. Az állandó választmány ez értesítés folytáu, de meg azért is, mert a választást vezető szolgabíró a választókat bizalmi férfiak kijelölésére föl nem hívta, sem maga ilyeneket ki uem nevezett: a választást megsemmisítette, s utasította a főszolgabírót, hogy Uszkay Károly körjegyzőt állásától azonnal függessze föl s helyettesítéséről gondoskodjék. Nyiregyháza város 1888. évi költségvetését, az ez ellen dr. Trajtler Soma által a kórhoz dotációjának 1000 forinttal való leszállítása miatt beadott felebbezésnek elvetésével, a számvevői kiigazítások elfogadásával, jóváhagyó véleménynyel terjeszti az állandó választmány a közgyűlés elé. Nyiregyháza város képviseletének a 350,000 frtos kölcsön felvételére vonatkozó határozatát szintén jóváhagyás végett terjeszti a választmány a közgyűlés elé, azzal a megjegyzéssel, hogy a kötvények annak idején a törvényhatósági jóváhagyási záradék rávezetése czéljából bemutattassauak, s hogy az ezúttal egyik kötvényre fölveendő 150,000 írtnak hovafordításáról a város képviseletéhez okmányos számadás lesz beterjesztendő, s a város képviselete által megvizsgált számadás azután a törvényhatóságnak is bemutattassék, s végre, hogy a felveendő kölcsön összeg, az erre vonatkozó képviseleti határozatban megszabott czélok megvalósítására fordítassák . Az ujonnau alkotott közuiuuka szabályrendelet, a községi pénzkezelési szabályzat, a vármegyei úthálózat megállapítása tekintetében hozott határozat, a belügyi, illetőleg a közlekedésügyi minisztereknek e tekintetben tett megjegyzései értelmében való kiigazítás végett a közgyűlés elé terjesztetnek. A m. kir. állam-épitészeti hivatalnak, a vármegyei közmunka alap 1888. évi költségelőirányzata tárgyában beterjesztett javaslata alapján, az 1888. évre megállapított váltság összegnek és az előző évi maradványnak a különböző munka-feladatok megosztására nézve az állandó választmány konkrét javaslatokban állapodott meg, s azokat jóváhagyás végett terjeszti a közgyűlés elé, s indilváuvozza egyszersmind, hogy a vármegyei utibiztosokuak: Szentinariay Gyulának és id. Zoltán Istvánnak a közmunka-alap terhére 100—100 frt. évi lakbér állapitassék meg. Az idei közmuuka váltság előiráuyzat, a tavalyival szemben 3072 frt 30 kr növedést mutat, amennyiben a f. évi közmunka-összeirás 25,098 kettős fogatú igás és 67,533 kézi napszámot tűntett föl, melynek kötelezett váltság összege összesen 58,907 forint 90 kr. Az 1887. év végével pénztári maradvány volt 52,068 frt. 55 kr; a hátráuyban levő 9046 forintnak behajtani rekell vallanunk, hogy Magyarországon történt meg a nagy eset. Elég nagy baj biz az, hanem már nem segíthetnek a dolgon, mert a szerencsétlen csillag-vizsgálóról a vízözön sem mossa le azt a huszonötöt, amit a tudományáért Balla András puszta bíró uram méretett rá. Lelketlen ember lehetett ő kegyelme, hogy nem vette tekintetbe, hogy szegény hazánk úgysem igen bővelkedik tudósokban, kivált csillag vizsgálókban. Még azt is merem mocdani, hogy nem volt igaz magyar ember, mert habár a magyar ember nem valami nagy barátja is a tudósoknak, — de a kalendárium-csinálót legalább tiszteletben tartja. Hát ugyan honnét tudnánk meg, hogy lesz-e kukoricza kapáláskor eső, vagy, hogy milyen idő lesz a disznóölésre, ha kalendárium csináló nem volna V — Ki mondaná meg, hogy szép idő lesz-e a debreczeni vásárra, ha a csillag-vizsgáló nem méregetné ki a csillagokból jó előre ? Senki. Hejh, Balla Andor pusztabiró uram I Vádolom kegyelmedet a hazafiatlanság nagy vádjával 1 Vádolom, és most, kedves öcsém, figyelj reám ! Raskó Pál uram bátyám rendesen ilyen lorma bevezetéseket szokott használni, midőn valamely kedve szerint való tárgyról beszélt. Jól esett neki. ha látta, hogy felkölté hallgatójában a kíváncsiságot. Én nagy tisztelője voltam az öreg uruak, míg élt; halála után meg azzal' szándékozom hódolni emlékének, hogy ugy adom elő a dolgot, amint tőle halottam. Midőn tehát az öreg ur a fentebbi bevezetést megtette, én a kíváncsiságtól nyugtalanittatva, nem állottam meg, hogy közbe ne szóljak. Igazán csodálatos — mondám — amit urambátyám beszél, hogy Magyarországon egy csillagvizsgálót a deresre húztak. Tudtommal más valamire való csillagász Konkoly Thege Miklóson kivül nincs. mélt 70%-ka tesz 6331 frt 51 krt, s igy a felhasználható váltság összege 122,309 frt 96 kr. Thass község kérvényére, hogy a Thastól Pátroháig vezető út kiköveztessék, abban a javaslatban állapodott meg az állandó választmány, hogy egyelőre a legszükségesebb javítások tétessenek meg az üt járhatóvá tételére. Arra az esetre, ha az érdekelt községek nagyobb mérvben lennének hajlandók a költségek viseléséhez hozzájárulni, a kért ütikövezés még ez évben is keresztülvitethetnék. A nagy-kállöi vasúti indóháztól a városba vezető üt kikövezését is javasolja az állandó választmány, abban az esetben, ha Nagy-Kálló városa, a vasúti indóházhoz a vármegye költségén szálitott és beszerzett kőanyagot összetöretni és elteríteni, illetőleg az ezzel járó költségeket viselni magát kötelezi. Ezután még több községnek mult évi számadásai s 1888. évi költségelőirányzataira vonatkozólag hozott az állandó választmány véleményt adó javaslatokat. Fölhívás. Alólirottak, miut Szabolcsmegye egyes választó kerületeinek képviselői, elérkezettnek látják az időt arra nézve, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék, mint megyénk mezőgazdaságai hathatós íactorai, érdekeiknek megóvása czéljából — a szeszadó törvényjavaslat törvényhozási tárgyalását megelőzőleg — alapos és kimerítő felvilágosítást nyerjenek; azért felhivandóknak vélik megyénk összes szeszgyártulajdonosait, hogy márcziushó 12. napján d. u. 3 órakor Nyiregyházáu a vármegyeháza nagytermében összegyűlve, szak-tanácskozmányt tartsanak, melyben a következő kérdésekre egymás között megállapodva, hozandó határozatukat alóilrottaknak haladéktalanul tudomásukra juttatni saját érdek ök szempontjából el ne mulasszák, ugy mint : I. Minő előnyben vannak az ipari szeszgyárak a mezőgazdasági szeszfőzdékkel szemben? a) a termelés mennyisége és minőségére nézve ? tecbnicai fölényökre való tekintettel? b) a termelés kiadásaira nézve? (Regie) c) a gyári hulladékok (moslék) értékére nézve? mennyiségökre és minőségökre való tekintettel, vagy helyi értékesítési előnyükre való tekintettel? i) az ipari szeszgyárak által könnyebben érvényesíthető szeszkivitel folytán, a törvényjavaslatban eontemplált 5 frt jutalomra való tekintettel? e) hány liter és hány fokú szeszt termel az ipari szeszgyár szemes lisztes anyag egy-egy m. mázsájából? és hányat a mezőgazd. szeszfőzde 1—1 m. mássá burgonyából, és hány % szemes élet hozzá adásával ? f) hány krajczárba kerül tehát a fent emiitett fölények folytán 1—! liter szesz az ipari, és hány krba a mezőgazdasági szeszgyáraknál ? II. A Magyarországra megállapítandó 872,542 liter szesz contingentálása mily arányban lenne kívánatos a mezőgazdasági szeszfőzdék javára ? a többi, valamint a kiviteli szesz az ipari szeszgyáraknak hagyatván. III. Mennyire lenne kívánatos a 35 krban contemplált szeszadó leszállítása? IV. A szeszgyártmányadót kiv&natos-e a mezőgazdasági szeszfőzdéknél alkalmazni ? És mindezeken felül netán felmerülendő indítványok is tudomásunkra lennének hozandó. Kelt Budapest, 1888. február 28-án. Liptay Károly, Farkas Balázs, a ny -báthori v. ker. »rsz. gyűl. a k.-»árdai v. ker. orst. |ytll. képviselője. képviselój*. Vidliczkay József, Nyíregyháza város orsz. képviseléjs. — Igazságod van öcsém — válaszolt az öreg ur, mosolyogva" hogy érdeklődésemet fölkeltette, — de hit említettem én egy szóval is Konkoly Thege Miklóst? Ugy-e nem? Nos, hát figyelj rám, mindjárt meg fojsz ismerkedui a szóban forgó csillag-vizsgálóval. Balla Audrás pusztabiró uram egy idő óta nagy bosszankodással tapasztalta, hogy a Hortobágyon, hol ebből a ménesből, hol amabból egy-egy esikó e tűnik. Minden intézkedést megtett, hogy a tolvajokat felfedezhesse. Da sikertelenül ! A csikósok pedig egész éjjelen át nem hunyták be szemeiket, őrködtek folytonosan s olyan ólálkodást vittek v^gbe, hogy még egy véu rókának is becsületére vált volna. Balla András uram legényei is talpon voltak s ugy bujkáltak egyik karámból a másikba roppant Hortobágyon, melyből négy-öt német hercegség kitelnék de hasztalan volt minden igyekezetük. - Nem tudtak a tolvajnak nyomára akadni. Hiába néztek Hatház, Nádudvar tájékára, híre-hamva sem volt a csikóknak. Balla András pusztabiró uram széles nagy mérgémár a haját is kezdte tépdesni, s ráparancsolt legéaveire hogyha vasárnap viradóra eleibe nem hozzák a tolvajt, többé a sziue elé ne merjenek kerülni. A legények roppantul megijedtek, mert ismerték a pusztabiró természetét s tudták hogy kegyetlen sorsuk lesz ha vasárnap viradóra meg nem fogják a tolvajt. Nosza megindult a hajsza! Sietniök kellet , mert már ekkor szerda volt, mikor a pusítabiró újból keményen rájuk parancsolt. A csikósok is megkétszerezték éberségüket s feltették magukban, hogy a to vajt, ha mindjárt maga az ördög is, kézre kerítik. Különben nagyon restelték a dolgot a jé fiuk, hogy már három hét óta hiába minden fáradságuk. Megtették azt is, hogy beszáguldoztak egész _Debreozen alá, de mint ha csak az egész pokol ellenük esküdött volna, még több, több lopás fordult elő: mmden