Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-04 / 10. szám

,N T í R T I D É K-' eszközlendő. A tolonczszabályzatban elrendelt ezen eljá­rást, a legtöbb törvényhatóság tényleg folyamatba is vette a gyakorlati kivitel tekintetében azonban több oly neuilf nehézség támadt, melyek kötelességemmé tet­ték hogy a szükséges további lépéseket azok elhárítása végett megtegyem. A régóta folytatott tárgyalások immár — teljes megnyugtatásomra — a kellő eredmenyhez érvén megelégedésemre szolgál a liutóságokkal tudatni, hogy a dolog jelenben már abban a stadiumbau vau, miszerint a tolonczokuak vasúton szállittatása az összes hazai vasutakon akadálytalanul eszközölhető. Nevezetesen a miniszter tanácsúak 1887. uov. 26-án tartott ülósebeu 17 sz a. hozott határozatban a többek közt kimondatott, hogy a tolonczok ós ezek kisérői az állami vasutakon ingyen szálitassanak: hasonlóképen iugyeu szállitassauak ezek a többi vasutakon is, amenuyibeu azt az engedély­okmányok határozmáuyai lehetővé teszik. A közlekedési miniszter úr a minisztertanácsi határozatnak megfelelo­leg m. é. decz. 30-án 38947. sz. a kelt átirata szerint már intézkedett, hogy a mondott kedvezmény az összes államvasutakon a f. é. január hó 1-től számított érveuy­nyel hatályba lépjen s megfelelőleg utasitá a magyar államvasutak igazgatóságát, hogy 1. a tolonczok és kí­sérőik (utóbbiak a visszautazás alkalmával is) hatósági kísérőlevél alapján ingyen szállitandók ; továbbá, hogy 2. a tolonczok a többi utasoktól, amennyiben azt a vonatnál lévő kocsiszakaszok helyi vizonyai megengedik elkülönitendők. A közlekedési miniszter ur továbbá ugy az idézett, mint a folyó évi febr. 1-éu 2311. sz, a. kelt átiratában arról értesített, hogy a nem állami vasutakra nézve a korábban egedélyezett kedvezmények (t. i. a katonai díjszabás) maradnak egyelőre érvényben mind­addig, inig a hazai vasutak igazgatói értekezlete, melynél a vasúti szállítás kedvezmények végleges rendezése immár napi rendre tűzetett, e tárgyban másként nem határozand. Ezek szerint a inai állapot az, hogy 1. az összes államvasutak ingyen, 2. a uem állami vasutak pedig katonai díjszabás szerint akadálytalanul szállítják a tolonczokot és' kísérőket. Midőn ezt a törvényhatéság tudomására hozom, egyúttal kijelentem, hogy a tolon­czokuak vasúton szálitása kötelező, vagyis jelen rende­letem vételétől kezdve a tolonczok az 1885. évi toloncz­szabályzat utasítása értelmében, a hol csak lehet vas­úton szállitandók. Szükségesnek látom a törvényhatóság tudomására hozni azt is, hogy a tolouczok vasúton leen­dő szállításának kötelezettsége a fővárosi m. kir. állam­rendőrségre nézve is kiterjed ugyan, de annak életbe­léptetése az itteni különleges viszonyok folytán még uémi — bár előreláthatólag rövid idő alatt legyőzhető — nehézségekbe ütközik, midőn tehát a törvényható­ság tudomására hozom, hogy a fővárosi rendőrség egyideig még a régi módon kénytelen szállítani a tolon­czokat, egyúttal kötelességévé is teszem a törvéuyható­ságnak, hogy megfelelően utasítsa a tolouczhatóságokat, miszerint ezek a fővárosi rendőrség — egyelőre pedig rövid időre a további utasításig a régi módon folytatandó s eljárásának útjába akadályokat ne gördítsenek. Végül kijelentem, hogv a tolonczozási ügy körül felmerült egyes fontosabb kérdések szabályozása, a vasúti szállí­tás végleges rendezése alkalmából kibocsátandó körren­deletben fog megtörténni. Budapesten, 1888. febr. 10 én B. Orczy Béla. Szabolovármegye alispánjától• 2002. K. 1888. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A magyar királyi közmunka- közlekedési miniszter 50515/87. sz. a. kelt leirata s a vizrendező társulatok tisztviselői fegyelmi ügyére vonatkozó szabályzat máso­latban tudomására hozatik. Nyíregyházán, 1888 február 23-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Közmunka- és közlekedési ügyi m. kir. miniszter 50515/87. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Valamennyi miniszteri megbízottnak. A tiszavölgyi tár­sulat központi bizottságának. A vizrendező társulatok tisztviselői ellen indított fegyelmi eljárás tárgyában hi­vatali elődömnek az 1884. évi XIV. t. cz. 24 § a alapján 1885. évi julius 4-én 22,981. sz. alatt, valamint az 1885. évi XXIII. t. cz. 98. §-a alapján ugyanazon évi deczem­ber 31-én 39506 sz. alatt kiadott és lényegében teljesen egyező két rendelete, a gyakorlati alkalmazásnál hiányos­nak mutatkozván, azok helyett egy, valamennyi hazai vizrendező társulatra nézve érvényes rendeletet adtam ki. Midőn ezen rendeletem egy példányát tudomás végett ide zárva a czimuek megküldenótn, egyúttal értesítem, hogy a fentidézett kót rendeletnek egy idejű hatályon kivül helyezése iránt a most kiadott rendelet 16 §-ában intézkedtem. Budapesten, 1888. évi február hó 5-dikén Baross, s. k. (Másolat az 50,515/K. és K. in. X. 1887. számhoz.) A vízrendezésre alakult társulatok tisztviselőinek fegyelmi ügyeiben követendő eljárásra vonatkozó utasítás (1884. XIV. t. cz. 24. §-a, illetve az 1885. XXIII. t. cz. 98. §-a alapján.) 1. §. A vízrendezésre alakult társulatok tisztviselői fegyelmi vizsgálat alá vonhatók, és azok ellen fegyelmi eljárásnak van helye : a) midőn a kötelességszerű hűséget megszegik; b) midőn megsértik a törvényben és kormányren­deletekben, vagy a társulati alapszabályokban, a gát­védelmi szabályzatban és reudeletekben megszabott kö­telességeiket, vagy azok teljesítésére képteleneknek bizonyulnak; c) midőn hivatalos ügyekben elöljáróik irányában az engedelmességet megtagadják; d) midőn botrányt okozó erkölcstelen életet élnek, vagy ilynemű kihágást követnek el; e) midőn valamely hivatalos cselekményért vagy eljárásért ajándékot követelnek avagy fogadnak ; f) midőn valótlan jeleutéseket tesznek. 2. §. A fegyelmi vizsgálatot, illetve eljárást elren­delheti a társulat közgyűlése vagy választmánya, vala­mint a közmunka- és közlekedésügyi miniszter. A fegyelmi eljárást, illetve vizsgálatot elrendelő határozat ellen felebbezésnek nincs helye. 3. §. Az, ki a fegyelmi vizsgálatot elrendeli, a fegyelmi vizsgálat alá vont társulati tisztviselőt állásá­tól felfüggesztheti, és pedig akár a fegyelmi vizsgálat elreudelésével egyidejűleg, akár anuak folyama alatt, ha azt a felmerült, körülmények indokolttá tennék. A felfüggesztést kimondó határozat ellen felebbe­zésnek helye nincs. 4. §. A választmány a felfüggesztett társulati tiszt­viselőnek helyettesítéséről a felfüggesztés határnapjától számítandó 15 nap alatt gondoskodni tartozik, ellenkező esetben a helyettest a közmunka- és közlekedésügyi miniszter nevezi ki. A felfüggesztett társulati tisztviselő a felfüggesz­tés tartamára lakpénz illetőségén felül fizetésének leg­alább egy harmadáig terjedő ellátásban részesítendő. Ezen részesülés mérvét a felfüggesztés iránti határozat­ban kell meghatározni. 5. §. A társulati igazgató vagy főmérnök (mérnök) ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatot a választmány által e czélra saját kebeléből kirendelendő egy vagy több tag, a társulat többi tisztviselői ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatot pedig a szerint, amint azt a választmány meghatározza: az igazgató vagy a főmérnök, vagy eset­leg a választmány kebeléből kirendelendő egy vagy több tag foganatosítja. A választmány a fegyelmi vizsgálat ekként leendő foganatosítása iránt, az azt elrendelő határozat, vagy rendelet kelte napjától számitaudó 8 nap alatt intézkedni köteles, mit ha a választmány megtenni elmulasztana, vagy midőn a fegyelmi vizsgálat átalábau indokolatlan késedelmet szenvedne: a fegyelmi vizsgálat foganatosí­tása iránt a közmunka- és közlekedésügyi miniszter, illetve a társulati közgyűlés a körülményekhez képest intézkedik. A fegyelmi vizsgálat folyamán, melynél a fegyelmi vizsgálat alá vont tisztviselő a lehetőség szerint annyi­szor a mennyiszer szintén kihallgatandó, a tényállásról és vallomásokról poutos jegyzőkönyv vezetendő, és az a vizsgálat befejeztével az összes — az ügyhöz tartozó -— mellékletekkel együtt, a választmány elnökéhez vagy helyetteséhez azonnal bemutatandó. Az elnök vagy helyettese a vizsgálati iratokat a késedelem nélkül egybehívandó választmány elé terjeszti. 6. §. A fegyelmi vizsgálat ekkéuti befejezése után a fegyelmi eljárás veszi kezdetét, mi végből a vizsgálati iratok a választmány által e czélra kijelölt választmányi tagnak küldendők meg, ki a fegyelmi eljárás folytatása vagy abban hagyása, és első esetben a kirovandó fenyí­ték minősége iránt is indítványt tesz, mindkét esetbeu kötelessége lévén az iratokat azok átvételétől számítandó 15 nap alatt a társulati választmány elnökéhez vagy helyetteséhez áttenni. Midőn az indítvány a fegyelmi eljárás folytatására szól, a választmányi elnök vagy helyettese a fegyelmi vizsgálat alá helyezett tisztviselőt arról, hogy az emlí­tett indítvány beadatott, aunak vétele napjától számí­tandó két nap alatt értesiti s egyúttal figyelmezteti, hogy jogában áll az értesítés vételének napjától számí­tandó 8 nap alatt ellenuyilatkózatát az elnökhöz vagy helyetteséhez benyújtani. A fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselőnek ez alka­lommal jogában vau a fegyelmi vizsgálati iratokba be­tekinteni. Az a tisztviselő, aki az imént emiitett határnap alatt ellenuyilatkózatát beadni elmulasztaná, olyba ve­endő, mint aki ellennyilatkozatot beadui nem kíván. 7. §. A társulati elnök vagy helyettese az előző §-ban körülirt eljárás befejezte, illetőleg az imént em­lített határnap lejárta után az összes fegyelmi iratokat haladék nélkül a fegyelmi bizottság elé terjeszteni tartozik. A fegyelmi bizottság tagjai: a) a társulati választmány elnöke vagy helyettese: h) a társulati választmány által minden év január hava 15-ig azon évre szóló batálylyal, saját kebeléből választandó legfeljebb 4 rendes és 2 póttag. Érvényes határozat hozatalra az elnököu kivül legalább két tag jelenléte szükséges. Szavazatok egyenlősége esetén azon nézet válik határozattá, amelyhez az elnök hozzájárult. A bizottság szavazattal nem biró jegyzőjét a vá­lasztmány elnöke a társulat tisztviselői közül rendeli ki. 8. §. A fegyelmi bizottság az eléje terjesztett fe­gyelmi ügyben első fokulag határoz és határozatát min­denkor indokolni köteles. A határozat indokaival együtt a társulati választ­mánynak, a társulathoz kirendelt miniszteri megbízott­nak és a fegyelmi vizsgálat alá vout tisztviselőnek a határozat kelte napjától számítandó 8 nap alatt kézbe­sítendő. 9. §. A fegyelmi bizottság által első fokban hozott határozat a társulati választmány, a társulat mellé reu delt miniszteri megbízott, vagy a fegyelmi vizsgálat, alá vont tisztviselő által a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez felebbezbető. A felebbezés a társulat eluökéuél a határozat kéz­besítésétől számítandó 8 nap alatt benyújtandó, ki azt az összes iratokkal további 8 nap alatt a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez felterjeszteui tartozik. Ha a fegyelmi vizsgálatot a közmunka- és közle­kedésügyi miniszter rendelte el s a fegyelmi bizottság a hozzá beterjesztett vizsgálati iratok alapján a fegyelmi eljárás abbanhagyását határozná el, ezen határozat annak végrehajtása előtt és a határozat keltétől számítandó 8 nap alatt az összes ügyiratokkal a közmunka- és köz­lekedesügyi miniszterhez végleges határozat végett hiva­talból felterjesztendő. 10 §. Ha a fegyelmi bizottság, vagv a közmunka­: és közlekedésügyi miniszter az 5. értelmében teljesített vizsgálatot kielégítőnek nem találuá, annik kiegészítését rendelheti el, és a miniszter ugyanakkor kimondhatja, hogy az elsőfoku határozat felett, a döntést függőben tartja, vagy hogy azt feloldja. A kiegészítés iránt hozott határozat ellen felebbe­zésnek akkor sincs helye, ha azt a fegyelmi bi/.ottsá" rendelte el. A kiegészítő vizsgálat ugyanazon módon tartandó meg, mint az első vizsgálat. Ha a közmunka- és közlekedésügyi miniszter a kiegészítő vizsgálat elrendelése alkalmával az első fokú határozatot fel is oldotta, akkor a fegyelmi bizottság által a kiegészített vizsgálat alapján uj első fokú hatá­rozat hozandó. 11. §. A fegyelmi büntetések a következők : a) Írás­beli feddés, b) 500 frtig terjedhető bírság, c) hivatal­vesztés. A határozatban az is kimondandó, hogy a hivatal­tóli felfüggesztés folytán a 4. §. értelmében visszatartott járandóságok kiadandók -e az illetőnek avagy sem, to­vábbá, hogy ki tartozik az eljárás költségeit viselni, az eljárási költségek és az esetleges birság befizetésére pedig záros batáridő tűzendő ki. A bírságpénz mindenkor a társulat tartalékalap­ját illeti. 12. A hivatalától felfüggesztett tisztviselő, ameuy­nyibeu hivatalvesztéssel uem büntettetett, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után állásába visszahe­lyezendő, ós a fegyelmi határozathoz képest részére a visszatartott fizetés is folyóvá teendő, amennyiben azon­ban az eljárási költségeket és birságbüutetést a kitűzött záros határidő alatt le nem fizetné, az első sorban vissza­tartott fizetéséből, másodsorban pedig folyóvá tett tiszti illetményeiből vonandó le. Az uti és más átalányoknak a felfüggesztés tar­tamára eső részei a visszahelyezett tisztviselőnek utó­lagosan sem fizethetők vissza. 13. §. A jelen utasítás határozmáuyai azon viz­rendező társulatokra is érvényesek, a melyek miniszteri biztos vezetése alatt állanak, azon eltéréssel azonban, hogy a 2-ik §-ban a fegyelmi vizsgálat elrendelése tár­gyában a közgyűlésnek, valamint a választmánynak adott jogot a miniszteri biztos gyakorolja, s továbbá, hogy mindenütt, hol a reudeletben elnökről van szó, a mi­niszteri biztos, hol pedig választmányi tagokról van szó, az 1885. évi XXIII. t. cz. 124. §-a alapján a miniszteri biztos mellé rendelt véleményező bizottság tagjai ér­tendők. 14. §. Jelen utasítás életbe léptével a Tisza ós mellékfolyói mentén alakult vizrendező társulatokra nézve 1885. évi juliushó 4-én 22,981., a többi vizrendező tár­sulatokra nézve pedig 1885. évi deczemberhó 3I-ikóu 39,506. számok alatt a társulati tisztviselők ellen indí­tott fegyelmi eljárás tárgyában kiadott rendeletek hatá­lyon kivül helyeztetnek. 15. §. Ezen utasítás a hivatalos lapban történő kihirdetését követő napon lép hatályba. Budapest, 1888. februárhó 5-én. Baross. Stabolcsvármegye alispánjától. 2,282. K. ~1888. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Matóczi Mária, 22 éves, helv. hitvallású, férj nél­küli uapszámosnő, ki magát Levelek községbeli illetősé­gűnek vallotta, a szabolcsmegyei közkórházbau ápol­tatott. Miutáu a megejtett vizsgálat nyomán nevezett ápolt leveleki illetősége megállapítható nem volt, fel­hívom a tek. urat, miként Matóczi Máriát járása, illetve a város területén nyomoztassa, feltalálás esetén őt hall­gassa ki illetőségi helye felől s a felvett jegyzőkönyvet, nem találás esetén jelentésót 30 nap alatt terjessze be. Nyíregyháza, 1888. február 29-én. Zoltán János, alispán. Magyar közoktatás. A háborús kilátások egészen elvonják a köz­figyelmet az országgyűlés vitáitól. A legapróbb liir, egy kis kardcsörtetés felriasztja a közönséget, s ez izgalomban megszűnik csaknem minden érdeklődés legfontosabb nemzeti érdekeink iránt. Igy történt ez az országos költségvetés tárgyalása alkalmával is, s igy e vitának sok nagy tanulságai elvesztek a nemzetre nézve, mert a közönség érdeklődését le­kötötték s teljesen igénybe vették a külpolitika vajúdó eseményei. A közoktatásügyi tárcza költségvetését — épen a bonyolult külpolitikai helyzet hatása alatt —• igen kurta vitával tárgyalta a képviselőház. E tárcza képviselője: Trefort Ágoston a legrégibb miniszter a kormányban és a legöregebb. Tizenhat év óta áll a magyar közoktatásügy élén, s miért ne vallanánk be politikai párt különbség nélkül mind­annyian, hogy az ő munkája nem volt nyomtalan. Sok változás történt közoktatásügyi viszonya­inkban e 16 év alatt. Azon az alapon, melyet boldogult Eötvös József báró vetett meg, fölépült közoktatásunknak és népnevelésünknek sok intéz­ménye. Szaporodtak az iskolák, növekedtek számban és intelligenciában a tanitó erők, belevonatott az iskola föladatai közé a gazdasági, ipari és keres­kedelmi érdekek kielégítése, fejlesztetett — igazibb alapon — a nőnevelés, állami fölkarolásban része­sültek a kisdedóvók, s a középiskolák és egyetemek sok üdvös reformáláson mentek keresztüi. Szóval sok történt, jól is, rosszul is. Az ered­ménynyel, azzal, amit ez a tizenhat esztendős mun­kálkodás — hogy úgy mondjuk — mennyiségben produkált, meglehetünk elégedve, s a nemzet meg­adhatja a hetven éves közoktatásügyi miniszternek az elismerést, melyet a kitartó munkásság s a nagy szorgalom megérdemel. Es milyen nagy feladat maradt mégis megol­datlanul, a magyar közoktatás és nevelés terén a jövőtől várva megvalósulását! Hiszen, hogy egye­Folytatáaa ll ni(>ll«LI«l*u.

Next

/
Thumbnails
Contents