Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-16 / 51. szám

I. Melléklet a „INTyirvidék" 1888. 51-ik számáhox. keresztény intelligencia alig van képviselve, — oly körülmény, — melyet Strakosch nagy nevével szemben minden esetre sajnálni kell. A vidékről egy pár előkelő család s egy pár professzor volt jelen a különben majdnem zsúfolásig telt teremben. Néhány perczczel egy negyed kilencz után bezárták az ajtót és Strakosch a pódiumra lépett avval a dús és hosszú hajával s még düsabb és hosszabb szakállával, melyeket ha az ember egyszer lát, soha többé el nem felejt. Alakjának tömörsége és sajátságos toiletteje nem gyanittatják benne azt a rendkivüli erőt, másrészt azt a gyermekies lágyságot, mely hangjában rejlik. A publikum elcsöndesült és Strakosch elkezdte Antoniusnak beszédjelenetét Caesar holtteste felett. Ritkán lehet szebb német nyelvet, szebb német kiejtést hallani, mint e jelenetben hallottunk Strakoschtói. Minden érzelem hullám kellőleg pointirozva volt, — hangja kifejezte a bujtogatás szándékát, kifejezte másrészt a nép indulatától való félelmét, fokozta mindaddig, mig a testamentumról említést nem tesz, — de innen kezdve mintha villám csapott volna le, az előadó nem volt képes, vagy nem akart fokozni, — uem tudom, de én ügy éreztem magamat, mint aki egy nótát magasan kezd s aztán a harmadik sorban egy terzzel lejebb száll. Boldognak tartottam azokal, akik a szöveget nem értik, vagy akik e jelenetet sem a Burgban, sem Strakoschtól soha nem hallották. A jelenet után az obligát tapsok oly mérvet öltöttek, hogy resteltem: mit fog Strakosch rólunk, már t. i. a publikumról gondolni. A második szám Heine: „Die Wahlfart nach Kevlaar" czimü románcz előadása volt. E számról igen röviden emlékezhetem meg. Alaphaugja el volt hibázva s igy hibás volt az egész előadás. Strakoschnak egyáltalában nincs nagy képessége a túlérzékeny vallásos érzelmek előadására s e tekintetben Heine Wahlfahrt-ja óriási uehézségeket gördit az előadó elé, de e darabnál látszott határozottan, hogy Strakosch ur előkészületlenül lépett a publikum elé és nagy tehetsége s óriási memóriája most az egyszer teljesen cserben hagyták. A harmadik szám Schiller „Haramiák"-jának IV. felvonásából azon jelenet, melyben Károly apját a pinczébe zárva feltalálja. E jelenetben Strakosch egész nagyságában mutatta be magát. A haramiák különböző hangjai, Moor szenvedélyes kitörése és különösen Salzmanunak keblét reszkettető öröme, mind ez oly színpadi hatással volt előadva, hogy az öreg Moor nyávolygö haugját szívesen elnézzük. A negyedik szám Göthe Erlkönig-je volt. E felséges kis románcz előadását még keményebben kell megrónom, mint a 2-dik számot. Az Elfe énekén kívül, melynek ily éneklő előadását Strakosch találta fel s utánzói közül még senki sem birta ellesni, ugy az elbeszélő, mint a párbeszédes részek határozottan oly rosszak voltak, hogy csak Strakosch neve iránti tiszteletem nem engedi, hogy még másként irjam le véleményemet. A túlságos tapsokra Strakosch még Petőfi „A faluban utcza hosszat" czimű. költeméuy fordítását szavalta el. Jobban leszi, ha mást választ. Az előadásról igen kellemetlen hangulatban távoztam, mert itt csak Strakoschnak személyét láttam, de Strakoscht magát alig hallottam. Az még egy oly nagy művésznek, mint Strakosch, sem szabad, hogy publikumával éreztesse, hogy nem neki való. Azért, hogy valaki Nyiregyházán olvas vagy ad elő, nem szabad másként olvasnia, vagy előadnia, mint akár Bécsben, akár Pesten, miut művész pedig soha semmi szín alatt sem szabad publikumának koncessziót tenni a művészet kárára, amint azt itt Strakosch határozottan tette. Ferenczi ur előzékenységgel rendezte az estólyt. Audrássy Jenö. « * * Ez elfogulatlan és avatott tollal irott kritikához pótlásul meg kívánunk jegyezni egyetmást. Strakosch Sándor úr, értesülésüuk szeriut magyar születésű ember. Valamikor a bécsi Burg szinház tagja volt, s mióta az leuni megszűnt, itt Magyarorszagon .mutogatja" és értékesiti művészetét. A .mutogatja" szó használatára feljogosít bennünket az a reklám-csiuáló plakát, melylyel Strakosch úr Nyíregyházára való jövetelét jelenté. Mintha csak arról lett volna szó, hogy egy kötéltánczos vagy állatszeliditő notabilitás akar itt uálunk produkcióinak csődületet csinálni, ezek a plakátok ilyenforma bekezdéssel hirdették Strakosch urat: „Strakosch jöu (kommt)!" És bizonyos elégtételünkre szolgál, hogy ilyen eszközök kellettek hozzá, hogy olyau nagy közönség gyűljön össze Strakosch meghallgatására itt Nyiregyházán, mely város közönsége bizonyára soha se engedte magát felhasználtatni arra, hogy egy magyar születésű, de német nyelven raűvészkedő egyéniség tömjénezésében részt vegyen. — A gyermek-menedékházak felállítása örvendetesen halad előre a kisvardai járás községeiben. Pátroha községben a jövő év nyarán már meg fogják nyitni a menedék házat, Bereucs község szintén szép alapot gyűjtött s szabályrendeletét jóváhagyás végett beterjesztő az alispánhoz. Papp község költségvetésébe bizonyos összeget biztosított a menedékház alapjáuak létesítésére, Dombrád községben 20 frt, Dögbe községben 22 frt, Kisvárdán 60 frt, tétetett le alapul büntetés pénzekből, ezen kivül Kisvárdán 200 frt gyűlt be aláírások utján s bizottság alakult a gyermek-menedékház létesítése érdekében. Ajak község a gyermek menedékház felállítását a jövő évi junius hóra elrendelte, Petneháza 6 frt, Laskod 5 frt alapot tett be e czélre. Velkey Pál kir tanfelügyelő, a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tett jelentést a kisvárdai járás községeinek ez örvendetes mozgalmával, különösen kiemelve Komoróczy Aladár járási főszolgabírónak a gyermek-menedékházak felállítása érdekében kifejtett Buzgalmát és tevékenységét. A közigazgatási bizottság elismerését fejezte ki Komoróczy főszolgabíró [ránt. — Árvaszékek megvizsgálása. A vármegye közigazgatási bizottságának egy küldöttsége, megbízatásához képest a közelebb mult napokban tartotta meg a vizsgálatot a vármegyei és Nyíregyháza városi árvaszékek ügyvitele és gyámpénztári számadása fölött. Ami a vármegyei árvaszék ügykezelését illeti, a küldöttség itt is némi hiányokat talált, melyek azonban a nyilvántartó könyvek czélszerűbb beosztása és vezetése által eloszlathatok lesznek. A városi árvaszékre vonatkozólag a küldöttség jelentéséből közöljük a következő pontot: „Már a mult évi vizsgálat során tapasztaltatott az, hogy az árvaszéknél csak az 1880. évig visszamenőleg számtalan árvaügy hever elintézetlenül, s daczára a közigazgatási bizottság ez irányban tett utasításának, e hátralékok nemcsak egy év leforgása alatt fel nem dolgoztattak, hanem az árvaszéki kiadó utján beszerzett kimutatások szerint az 1880. évről 124 darab, 1881-ról 124, 1882-ról 195, 1883-ról 326, 1884 ról 240, 1885-ról 262, 1886 ról 116, 1887-ról 222, összesen 1609 ügydarab hátrálék mutatkozik, mely hátralékban levő ügydaraboknak nagyrészben még holléte sem tudatik, s a küldöttség ezen hátralékokról a megfelelő előadói és kiosztási könyvek hiányában magának alapos meggyőződést nem szerezhetett". A küldöttség jelentését a közigazgatási bizottságnak legutóbbi ülésén terjesztette elő Noudk Gyula h. árvaszéki ülnök, a küldöttség jegyzője, s e jeleutés alapján a közigazgatási bizottság utasította Nyíregyháza város polgármesterét, hogy a hátrálékok feldolgozása, s ügy az előadói, mint a kiadó-könyvek teljes rendbehozataláról a jövő évi február hó végéig intézkedjék, értésére adatván a polgármesternek, hogy amennyiben a küldöttség az annak idején eszközlendő vizsgálat alkalmával a tapasztalt szabálytalanságokat megszüntetve s a hátrálékokat feldolgozva nem találná, a fegyelmi eljárás ellene s a mulasztó közegek ellen azonual el fog rendeltetni. — Felekezeti féltékenykedés. Kis Létári, mint ottani levelezőnk értesit, — a napokban furcsa eset történt. Az ottani ev. ref. iskolában ugyanis a helybeli g. kath. lelkész és kántortanító megjelenvén, a felekezetükhöz tartozó gyermekeket, kiket ott találtak, kiparancsolták s az illető szülék akarata ellen magukkal elvitték, okul adván, hogy ott felekezeti hittant nem tanulnak. De a valódi ok az, hogy a g. kath. iskolát azért nem látogatják a kiparancsolt gyermekek, mert a tanítás ott csak innnel-ámmal foly, mit a szülék tapasztalván, oda küldik gyermekeiket, ahol valóban tanitanak és tanulnak. — Sok szó férhetne ez eljáráshoz, de most minden rekriminációt mellőzve, csak azt kérdjük az illető uraktól, szíveskedjenek meguevezni azon törvényt, mely ma, a XIX. század utolsó előtti tizedének végén eltiltja egy nyilvános s megyeszerte előnyösen ismert népiskola látogatását a más felekezetű tanköteleseknek. Igazán elmondhatjuk erre is a haldokló német nagy költőnek végszavait. „Több világosságot!" — Uj csendőrségi állomás. Erdőhegyi Barnabás, a tiszai járás főszolgabirája, Zoltán János alispánhoz kérvényt intézett egy Gyüre községben szervezendő cseudőr-őrs létesítése tárgyában. A kérelem indokolva van azzal, hogy a cseudőr-őrs kerületek mostani beosztása és csendőrségi őrs állomások elhelyezése a közbiztonsági igényeknek egyáltaláu nem felel meg, amennyiben a tiszai járásnak déli része Cs.-Kenéz községtől elkezdve ugy a máudoki, kisvárdai, mint a nyirbaktai őrsöktől annyira távol van, hogy a csendőrség a szabályszerű portyázást nem teljesítheti, annyira, hogy megtörtént az az eset, hogy a járás 12 községben négy teljes hónap lefolyása alatt egy csendőr sem fordult meg, s mikor a főszolgabíró ez iránt kérdést tett a III-dik csendőr szakasz parancsnokánál, az arról értesítette, hogy a csendőrség auuyira el van más helyen foglalva, hogy az őrjáratokat rendszeresen nem teljesítheti. A főszolgabíró által kérelmezett uj csendőrségi őrs állomás hatásköre Cs.-Kenéz, K. Apáthi, B. Aranyos, T.-Pálcza, Gyüre (mint székhely), Nagy- ós Kis Varsány, Gemse, Lövő, Lövó-Petri, Nagy- és Ivis-Báka, Papp, Jéke, Gyulaháza ós Karász községek területére terjedne. A közigazgatási bizottság e hó 13-dikán, csütörtökön tartott ülésében vette tárgyalás alá ezt az ügyet, s alaposaknak találván a kérelemben fölhozott indokokat, felirat intézését határozta el a belügyminiszterhez az uj csendőr-őrs állomás felállítása érdekében, és pedig akként, hogy e csendőr őrs állomás területéhez, az emiitett községeken kivül Beregvármegyéből Vásáros Naméuy és Szatmár-várraegyéből lik község is hozzácsatoltassék. Megjegyezzük, hogy e csendőrőrs állomás felállítását már tavaly is kérelmezte a vármegye közigazgatási bizottsága, s a kérelmet a belügyminiszter akkor azért utasította el, mert a felállítástól járó költségekről az 1888. évi költségvetésben gondoskodva nem volt. — Esküvő. Borbély Sándor, helybeli kir. aljárásbiró e hó 15-én, szombaton délután vezette oltárhoz a helybeli evang. reform, templomban Marsalkó Aranka kisasszonyt, Maraalkó Károly és neje szül. Görgey Ilona urnó kedves leányát. — Az igazolatlan iskola mulasztók ellen több községben igen nagy erőlvlyel jártak el a községi elöljáróságok a mult hónapban, s ugy hogy e czimen csaknem 100 forint bűntetéspínz folyt be. Demecser és Gégény községek főbirái azonban igen vastag mulasztást követtek el az iskola mulasztókra kirótt bűntetéspéuz9k behajtása körül miért is a közigazgatási bizottság felhívta az alispánt, hogy az említett két főbíró ellen rendbüutetést alkalmazzon. — Öngyilkos takarékpénztári könyvvezető. Koháry Lajos, a t.-löki takarékpénztár könyvvezetője e hó 11-én T.-Lökön főbe lőtte magát. Az öugyilkosság elkövetésének körülményeiről t.-löki tudósítónk a következőket jelenti: Koháry Lajos e hó 11-dikén d. u. 6 órakor lefeküdt. Kis leánya észrevette, hogy lefekvés közben párnája alá pisztolyt dugott. Azonnal megmondta ezt a háznál levő özv. Pintérnének, Koháry sógornőjének, ki ennek folytán bejött a szobába s kérdést iutézett Kohárvhoz, hogy minek tette a revolvert párnája alá Koháry lelövéssel fenyegette sógornőjét, ha ki nem megy a szobából, mire ez kifutott, s hogy a sejtett szerencsétlenséget megakadályozza, segítségért kiáltott. Koháry azonban felhasználva sógornője távozását, mialatt az többedmagával a szobába visszatérhetett volna, fóbelőtte magát. A golyó homlokán fúródott be s rögtöni háláit okozott. Az öngyilkosság elkövetésének okáról bizonyosat tudni nem lehet. A t.-löki takarékpénztár igazgatósága már kijelentette, hogy az intézet, e szerencsétlenségben csakis egy derék tisztviselőjének elvesztését érezheti, de egyébként e szomorú eset semmi változást nem idézett elő az eddigi viszonyokban. Koháry temetése igen nagy részvét mellett ment végbe. — Jegyzői szigorlat tartatott e hó 9. és 10-dik6n a vármegyeháza nagytermében, amidőn is a szigorlók, névszerint Bodnár László t.-büdi, Szinegh Elemér ujfejértói és Ctómba Gyula orosi jegyző-gyakornokok a bizottság általános szótöbbségévef elnyerték a jegyzői oklevelet. — A vesztegető. Lapunkban is megemlékeztünk annak idejéu arról a/, esetről, hogy Figeczki Lajos helybeli szatócs egy Uagvárott feladott ajánlott levélben 30 forintot küldött Kerekréthy Miklós főkapitányhoz, nyomatékul am» kérelme előterjesztéséhez hogy ai általa felállított mázsának használatát, melytől a halóság eltiltotta, engedje meg. A főkapitány jeUntést tevén e vesztegetési kísérletről az ügyészségnél, Figeczki Lajos ellen a vizsgálatot megindították, s az ennek alapján e héten megtartott végtárgyaláson a helybeli törvényszék Figectki Lkjost megvesztegetés vétsége miatt két heti fogházra 8 20 forint pénzbüntetésre ítélte. — A vármegye árvaszókónek működése az elmúlt hóban a következő volt: október hóról elintézetlenül átjött 1841 ügydarab, ehhez november hó folyamán érkezett 1547, elintézendő volt tehát 3388 ügydarab, melyből 1422 dolgoztatott fel. A hátrálék november hó végén volt 1966 ügydarab. — A főgymnáziumi bálra szóló meghívók szétküldése folyamatban van. A kik tévedésböt meghívót uem kaptak volna s arra igényt tartanak, kéretnek a bálrendező bizottság bármely tagjához fordulni. Értesítjük egyszersmind a közönséget, hogy a gimnáziumi nagyterem padozata alatt a legutóbb mult napokban kereazt vassíneket helyestek el, mely intézkedés által minden ok elenyészett ama különben is alaptalan aggodalomra, melyet tavaly a gimnáziumi bál alkalmával a terem padozatának hullámos rezgése keltett. — A dajkaságba adott gyermekek nyilvántartását már régebben elrendelte a vármegye közigazgatási bizottsága, de a dadai alsó, nyir-bátori és nagy-kállói járásokból, valamint Nyíregyházáról az elrendelt nyilvántartás teljesítéséről jelentés nem érkezett. A közigazgatási bizottság dr. Jósa András főorvosnak erről tett jelentését az alispánuak adta ki a kellő intézkedések megtétele végett. — Rab-statlsztik«. A helybeli kir. törvényszéki fogházban november hó végén le volt tartóztatva jogérvényesen elitélt 140, felebbezés alatt 65, vizsgálati fogoly 31, összesen 236 egyén, és pedig 214 férfi, 22 nő. A nagykállói járásbíróságnál le volt tartóztatva 37 férfi, 4 nő; Kisvárdán 21 férfi, 2 nő ;T-Lökön 6 férfi 1 nő; a nyírbátori járásbiróiágnál 5 férfi] 1 nő. — Élvezetes estólyre van kilátásunk! Városunk szülöttje L'iffler Rezső hegedű művész és Bodó Alajos zongora művész deczember hó 29 kín a főgimnázium dísztermében hangversenyt rendeznek. A főgymn. tanács szívesen engedte át a dísztermet e czélra, midőn a jeles készültségü művészek részben a gimnáziumi alap javára lépnek föl. Löffler Rezsőről egyelőre csak annyit közölhetünk, hogy ő kiképzését helyben Leffler Sámuel főgimnáziumi tanárnál kezdte meg; ezután Budapesten Góbi és ma már Hubay jeles művészek vezetése alatt nyert alapos kíképeztetést, s majdnem minden hangversenyen, — melyet a nemzeti zene iskola rendezett — kitüntetéssel vett részt. A folyó hó 11-dikén rendezett hangversenyről a >Pesti Napló* és sok más hazai lap igy nyilatkozik: >Löffler Retső az alig 16 éves hegedűs igazi bravourral játszott. A legkomplikáltabb tételeken szinte mesteri könnyűséggel uralkodott s vonóját egy valódi virtuóz ügyességével kezelte. Kétségtelen, hogy Löffler teljes kiképeztetése után — mely 6 hó mnlva már véget ér — előkelő helyet fog magának kivívni a hegedűművészek sorában.* — Mi a legnagyobb jó akarattal várjuk az ifju művészt körünkbe s reméljük, hogy eljövetelével kedves emléket szerez szülővárosának. — Veje gyilkosa. Cserés Sándor t.-eszlári lakos nagyon rossz vísszonyban élt a vele egy födél alatt lakó vejével, 01<jos Miklóssal. Folytonosan perlekedtek s mikor az öreg annyira ment, hogy vejét nyilvánosan megöléssel fenyegette, ez elhatározta, bogy ott hagyja apósát. Ez érlelte meg Cserés Sándorban azt a szándékot, hogy megöli vejét. A mult évi di-czember hó 5 és 6-dika közötti éjjel kifeküdt a ház elé, s 9—10 óra tájban az ólba ment, hogy a lovaknak enni ad. Itt összeszólalkozott vejével. Dühösen vált el tőle s újra lefeküdt a ház alá. Késő éjjel fölkelt s megint az ólba ment. Veje ott aludt az ajtó küszöbön. Cseres előbb öklével mért kát ütést Olajos fejére, mire ez bizonyára azt gondolva, bogy valamelyik ló rúgta meg, beljebb húzta fejét bundájába s pár perez múlva nyugodtan aludt tovább Cserés látva, hogy szándéka végrehajtásához erősebb eszközre van szüksége, felragadta az ólajtót támasztó bunkót, s azzal vejét egymás után kétszer főbe ütötte. A második ütésre OUjos mozdulatlanul njult ki a fö'dön : meghalt. Cserés erre lábánál fogva kibúzta a holttestet az udvarra, ott szánra tette, guzaveszőkkel lekötötte, s befogva a lovakat, elindult vele a legelókön át, a falut megkerülve. A zsidó templom táján a Tiszához hajlott, s a meredek partról a holttestet a Tiszába lökte; hogy pedig esetleg árulója ne legyen, utána taszította a szánkit is. Olajos Miklós holtteste nem is került elö a Tiszából. De a gyilkosságnak nyomára vezettek az istálló falán felfedezett véres Dyomok s a szánkó, melyet Tisza-Dadán fogtak ki a révészek a Tiszából. A vizsgálat foljamán Cierés beismerte tettét. Ez ügyben az első végtárgyalás ez évi junius hó 27 dikén tartatott meg a helybeli kir törvényszék előtt, s akkor Cserés beismerte bűnét, s a törvényszék gyilkosság bűntettéért életfogytiglan való fegyházra itélte. Felkerülvén az Ugy a kir. táblához ott az ítélet feloldatott s pótvizsgálat rendelteti el. Ez foganatosíttatván, az uj végtárgyalás a héten megtartatott Es Cserés Sándor, ki a vizsgálat alatt s később a végtán;yalá>on is teljes beismerésben volt, most mindent megtagadott. A törvényszék azonban természetesen nem vehette figyelembe tagadását s újra életfogytiglani fegyházra itílts.