Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-16 / 51. szám

II. évfolyam, 51, szám. Nyíregyháza, 1888. deczember 16. JNfYÍRYIDÉK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek A lap szellemi részét képező küldemények, a . . , ^ A l eléfizetésl pénzek, megrendelések • a lap , .. , . postán vagy helyben haaho. hordva: szerkesztő czime alatt keretnek bekttldetni. ,, . . . , ... szétküldése tárgyában leendft fölszélamláaok „. »»,.,.. , ., , Kge.r 4 frt. ^ Bermentetlen levelek csak ismert kezektől fo­FéUvre 2 » «Tol»t», Elelc kiadótulajdonos könyvnyom­Negyedévre 1 > díjához (nagy - debreezeni - utcza 1551. szám) A köiségi jogyző és t.iiitö uraknak ege'az évf intézendök. osak két forint. gadtatnuk el. A kéziratok csak világos klránatra a nz illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer kasábiott petit-sor jsisrl közlése 5 kr ; többszíri közié, esetében 4 kr. Kinoatárl bélyegdíj fejében, minden egyes kirda­tés utáu 80 kr 6zettetik. A nyílttéri közlemények dija soroukint 16 krajezár. Hirdetések elfogadtatuak lapuuk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeai-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapestéit. Haaseusieiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Comp által Haiuburgoan ; 14,15 4 K. 1888. Hivatalos kö2l$m&nyek, Szabolcsvármegye alispánjától. Yalainenyi főszolgabírónak s Nyíregyháza város polgármesterének. Göinör és Kis Hont egyesült vármegyék alispánjának 12927/888. számú megkeresését másolatban alant jegyezve megfelelő intézkedés végett azon hozzá tevéssel közlöm, hogy a begyült összegeket hivatalomhoz terjesszók be. Nyíregyháza 1888. évi deczember hó 1-éu. Zoltán János, alispán. (Másolat ) Götnőr Kis Hont vármegye közönségétől 12927/1888. egy yzáin. Kedves barátaink és atyánkfiai! Járási fószolgabiráuk előttünk fekvő jelentése szerint a folyó október hó 1-ső napjáu Klenócz mezővárosábau a tűzvész 76 lakó házat hamvasztott el, gazdasági épülete­ivel házi, gazdasági felszerelése és ingóságaival 148348 forint értékben — csak a óecs alá vonhatóknál — 533 lélek maradt hajlék nélkül. A szerencsétlenek segélye­zésében, a szenvedők könnyeinek felszáritása fájdalmá­nak enyhítésében nemes készséggel fáradozás nem isme­retlen erénye nemzeíüuknek. Erre hivatkozunk, midőn atyafiságos barátsággal kérüuk, hogy a szerencsétlen Kle­nócziak számára könyör adomány gyűjtést elrendelni, a begyülendő összegeket alispánunkhoz eljuttatni méltóz­tassatok. Kelt Rimaszombatbau 1888. évi október hó 24-ik napján tartott ra. biz. közgyűlésünkből. Gömör Kis-Hont t. e vármegye közönsége nevében Bornemisza L'ijos alispáu. György nyir-acsádi lakóst goudnokság alá helyezte. Nyír­egyháza 1888. évi uoveinber hó 16 napján Megyery Oéza s. k. kir. t. eluök Morvay s. k. kir. t. jegyző (P. H.) 14,152. K. o L , • , Szabolcsvarmegye alispanjatoi. 1888 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. Hontvármegye alispánjának 8720 számú átiratát másolatban tudomás és alkalmazkodás végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. deczember 4. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Hontvármegye alispánjától 8720/888. Va­lamennyi törvényhatóságnak. Megyénkbeli Hidvég község­ben a szarvasmarhák között tüdó vész ütött ki, miről vau szerencsém a szokásos intézkedés megtétele végett értesíteni azzal, hogy a nevezett község zár alá helyez­tetett. Ipolyság 1888. november 20. Pongrácz alispán. 14,338. K. Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének s valamennyi községek elöljáróinak. A nyíregyházi kir. törvényszék 8485/1887. P. sz Ítéletét másolatban alant jegyezve tudomás vétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1888. évi deczember hó 3-án. Zoltán János, alispán. (Másolat) 8262/888. P. Hirdetmény. A nyíregyházai kir törvényszék 8485/887. P. számú ítéletével Hérák A „NYIRV1DÉK" TÁROZÁJA, Egy agglegény házassága. Ruczabáthy Jeremiás, miután embertársainál hosszú ideig tauulmányozta a házas élet fény és árnyoldalait végre ötvennyolez éves korában elkövette a legnagyobb bolondot, mit egy ember ily tisztes korban elkövethet, tudniillik : megházasodott. Ötveuuyolcz éves korban megh izosodni, ha egyebet mellőzünk is, legalább nem időszerű, s ki ilyenkor gon­dol e fontos aktusra, az helyesen cselekszik, ha egyúttal végrendeletét is megírja s házára ciimerül papucsot tesz fel. Szükségtelen is talán megemlítenem, hogy Jeremiás barátuuknak e pillanattól kezdve uem volt uyugalma; régi kedvtöltéseit neje azonnal betiltotta, a tarokk-par­thiek elmaradtak, a vaceora utáni quaterkázások meg­szűntek, mert Lucretia kerekeu kijelenté, hogy nem tűr meg semmiféle kimaradásokat, mert ő nem a négy falhoz, hanem Jeremiás úrhoz ment nőül. Ezen nem várt erélyes fellépés érzékenyen hatott Jeremiás idegeire, de emancipálni magit neje hatalma alól nem volt elég lelki ereje. Mielőtt azonban Jerem.ás urnák siralmaival foglalkoznánk, a történendők megértése végstt szólanunk kell Lucretiáról. Nyelvesay Lucretia épjn Jeremiással való esküvője napján töltötte be 48-ik életévét, tehát 10 évvel volt fiatalabb férjénél, mely körülmény Kőrössy statisztikai kimutatása szerint szép reményekre jogosíthatja az egy más»rt lángoló házas leieket. Atyja Nyelvessy Christián nyugalmazott tiszteletbeli segidutibiztosa volt X. vár­megyének, anyjáról Pergeő Sáráról csak annyit tudunk, hogy 32 éve korában, miután bájaival nem tudta mag 'f QQ O Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város pol­gármesterének s valamennyi község elöjáróinak. A nyíregyházai kir, törvényszéknek 7676/888. P. számú határozatát tudomás vétel végett másolatban alant jegyezve közlöm. Kelt Nyíregyházán 1888. deczember 4. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 7676/888. P. Hirdetmény. A nyíregyhá­zai kir. törvényszék 7676/888. P. számú ítéletével C>á­nyi Mihályné Somogyi Sára nagy-kállói lakost, mint gyenge elméjüt gondnokság alá helyezte. Nyíregyházán 1888. november 16-án Megyery Géza kir. törvényszéki elnök, Morvay kir. törv.széki t. jegyző, (p. h.) 14 339. K. ! —— Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 8363. P. számú hirdetményét másolatban tudomásvétel végett közlöm. Nyíregyházán 1888. deczember 5 Zoltán János, alispán. hóditaui a fiatalságot: kezét részint elkeseredésből, részint bosszúból Christiánnak nyujtá. E szép frigyből született Lucretia, mely szerencsés esemény után Christián ur épen Vízkereszt napján nyu­godtan megvacsorált, s miután szokott herba-theáját megitta, lefeküdt és anélkül, hogy előzetesen tudósította volna feleségét: jobblétre szenderült. Ezen soha eddig még nem tapasztalt udvariatlanság fájt ugyan Sárának, de pár hét múlva megvigasztalódott és enyhült bánata. Belátta, hogy Bőgős kántor komájának tökéletes igazsága volt, midőn Christiánt búcsúztatta : hogy >ritka ember, ki a halált kikerüli c Lucretia felnőtt, de arról nem tehetett, hogy a t-rmészet megtagadta tőle a szépséget és kellemet; szereucséjére azonban eme fogyatkozásait csak akkor vette észre, mikor mamája; Pergeő Sára asszouy meg­szűnt peregni, azaz meghalt. Lucretia vigasztaló nélkül állott a nagy világban, érezte elhagyatottságát, s mi tűrés tagadás benne, bizony szeretett volna férjhez menni, bár szouitíédainak mindég azt mondta, hogy ezerszer is inkább marad boldog haja­don, mint boldogtalan asszony váljék belőle. Ki mondhatja el msgáról lelkiismeret furdalás nélkül, hogy nem volt szerelmes? Van-e oly s?ív, mely ne érezte volna — a költők nyelvén szólva — e minden­ható érzést? Lucretiánál is jelentkezett ez az érzén, mely annál erősebb lón, mentül jobban közeledett a három X. felé, midőn pedig ezt betöltötte, egyszersmind elhatározta, hogy nem hal meg a nélkül, hogy meg ne ízlelje a házas élet örömeit és kivetette a hálóját. A mit egy nő feltesz magában, annak meg kell lennie, ha törik szakad is. Lucretia férjhez akart menői, s férjhez is ment. (Másolat.) 8363/88. P. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré téteiik, miszerint Ká­dár Ferencz inihálydii illetőségű elmebeteg a 8363/88. P. számú ítélettel az 1877. évi XX. t. cz. 28. §-ának a. pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, a kir. törvényszéknél 1888. november hó 16 án. Megyery Géza, elnök. Morvay, t. jegyző. (P. H.) Leányaink neveléséről. Nyíregyháza, decz. 14. Az okos és művelt anya gyermekére, kölönő­nősen a gyermek életének első éveiben, — lehet mondani — átformáló, idomító erővel bir, legköze­lebbi viszonyban állván vele. A testápolás, a foly­tonos együttlét fejleszti ama benső viszonyt az anya és gyermeke közt, melyből a kölcsönös sze­retet keletkezik. E szeretetből kifolyólag a gyer­mek könnyen hódol az anya befolyásának, akara­tának s magát nevelni eugedi. De miután az után­zási ösztön a gyermek életében uagy fontosságú, különben is az utáuzásból könnyen szokás válik, a szokás illetve szoktatás hatalmával a gyermek miuden tehetségeinek, hajlamainak határozott és szilárd irányt lehet adni. Az ártatlan gyermek még a leggyöngébb kor­ban is fogékony bizonyos benyomások iránt. És miután az első és legállandóbb benyomásokat a gyermek az anyjától nyeri, el lehet mondani • „a milyen az anya, olyan (lesz) a gyermeke is". A gyermek gondolkodó, érző és akaró tehet­ségének ébresztésére, fejlesztésére legjobban hathat az anya, csakhogy sok függ attól, mily utakat, módokat választ e nemes czél elérésére. Szeren­csétlenség a gyermekre, ha édes anya nélkül nő fel, de nem kevésbé szereucsétlen az oly gyermek is, kinek anyja, szűk anyagi körülmények folytán kénytelen kenyérkereset végeit a háztól eltávozni, vagy ha durva, tudatlan és gyermekét csak elrou­A következőkben m igtudjuk, mily körülmények közt és kihez kötötte szivét az elkeseredett hajadon. A kisded faluban, hol Jeremiás és Lucretia elvo­nulva éltek a nagy világ zajától, nagy esetneny történt: vándorszínészek érkeztek. Lucretia kíváncsiságból, Jere­miás ur müpártolásból elmentek az első előadásra. Ez ideig még nem talalkoztak, csakis hírből hal­lották egymás jó és rossz tulajdonait. Lacretia hódítani vágyott s azért ne csodáljuk, ha órákat szentelt toilette-jének zöld selyem ruha megyszin tunique kal szalmtszin derék, szabeita kalap fekete tolak­kal képezték öltözékét, melyekhez még 50 krajezár áru 8erail pouder járult. Midőn belebbent a színházzá alakított korcsma aj­taján, Jeremiás ur már a helyén ült. Szórakozott ember lévén, de meg Lucretia impozáns megjelenése is zavarba hozta elannyira, hogy Lucretiát ballerinának nézve har­sányau uieg'lj -uezte. Az általános zavarnak a cortiua felhúzása vetett véget. Jeremiás bámulatában észre sem vette, hogy Lucre­tia mellé telepedett csak az első felvonás végén, s akkor is c<ak ugy, hogy Lucretia egy bájos mosoly kuéretében, mely beillett tolna ásitisnak is -- igy szólt hozzá: — Nemde ön uram Ruciaháthy Jeremiás? Önről aram oly sok szépet hallottam, bogy megvallom alig vártam a kedves pillanatot, hogy k. gyeddel találkozhassam. Apro­pos! hisz' ön nőtelen ember, igen . . . igen . . . nőtelen, én pedig csodálatos játéka a véletlennek boldog hsjadou vagyok, nevem Nyelvessy Lucretia; szer.dmes még nem voltam, de mivel boldogult édes anyámtól szí hallottam, hogy cz oly betegség, melyon minden halandónak át kell esnie, még lehetek. Üdvözlöm szírem összes concent­rált melegétel édes Ruczabáthy ur I Mai scámulikhoz egy és fél iv melléklet Tan csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents