Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1888. 46-ik számához. De ne feledjük el, hogy az oly nő, a ki egyedül van az élet küzdterén, aki egyedül fárad és dolgozik, mennyi kísértésnek van kitéve. Az érintkezés mindenféle elemmel roppant sok alkalmat nyújt és a szabadság e neme talán az egyetlen, amely — a nőknél — kétélű beretva lehet. Mi természetesebb, hogy e tekintetben is első sorban minden a nő jellemétől, szellemétől és neve­lésétől függ. Mert másrészt meg épen fordítva áll a dolog. A leány nem megy férjhez. Jó családból szárma­zik. Atyja, anyja elhalt, elhagyatottan, talán Ínségnek kitéve áll a nagy világban egy óriási válaszút előtt, szép­ségével, vagy kezeivel megkeresni kenyerét, elbukni vagy dolgozni. S sok esetben tapasztaltam, hogy a nőket a kenyér­kereset férfias jelleggel ruházza fel. Szilárdakká, erélye­sekké, sőt önérzetesekké válnak, a férfiak udvarlása és gyöngéd figyelme üres játék előttük, állhatatosak, sőt méltóságteljesek a férfiakkal szemben. Ha lehet, ha körülményeik engedik, az a társada­lom természetes rendje, hogy a leány anyja oldala mel­lett nőjjön fel és azután férjhez menve, töltse be hivatását mint hitves, mint gazdasszony és mint anya. De ha a leány nem megy férjhez és szegény, ma már nem kell kétségbeesni. Hajdan egy pálya állt előtte nyitva : varrni. Ma már felléphet a szellemi hatáskörben s ha a tanítói pálya tul is van tömve, kaphat alkalmazást a postai, tárirdai, vasúti s egyéb hivatalokban. Legújabban megnyílik részökre a kereskedelmi pálya is és vajha a társadalom minél hamarább és minél több pályát nyitna azon nők részére, akik nem élvezik át a házai élat boldogságát. A vármegye rendkívüli közgyűlése. RendkivUli közgyűlés volt a vármegyén e hó 10 én. A közgyűlésen Zoltán Jánot alispán elnökölt. Csupán két tárgy volt kitűzve a tárgyalás napirendjére, s igy a közgyűlés igen rövidesen véget ért. Az egyik tárgy a vármegye jövő évi költségveté­sére vonatkozó belügyminiszteri rendelet volt. A belügy­miniszter kifogásolván a költségvetés három tételét, a közgyűlés elhatározta, hogy ezek jóváhagyását külön fölterjesztésben fogja a kormánynál indokolni. A regále törvényjavaslat kérdésében a vármegye által teendő lépés volt a közgyűlés tárgya. A Mezősy László indítványa alapján megbízott küldöttség jelentése képezte a tanácskozás alapját, s a közgyűlés a küldött­ség által elfogadott, s Angyalossy Pál első aljegyző által szerkesztett következő feliratban állapodott meg, melyet a regále javaslat tárgyában Szabolcsvármegye közönsége A képviselőházhoz intéz. A felirat igy szól : Milyen tisztelt Képviselőház ! Az italmérési jog megváltása feletti határozat az országgyűlés egyik legfontosabb teendői közé lévén so­rozva, élénk figyelemmel kisérte vármegyénk azon fáziso­kat, melyek között e kérdés felvetve, előkészítve és elő zetesen részint a pénzügyminiszer ő nagyméltósága által összehívott értekezleten, részint az érdekeltek tanácsko­zásán és a hírlapi téren tárgyalva volt. Régi kiváltságos magán-jögi életünknek egy marad­ványát szándékolja pénzügyminiszter űr ő nagyméltósága által a regálejog megváltása tárgyában benyújtott tör­vényjavaslat megszűntetni. Igaz, hogy a regále rendezése országos szükség, azonban óhajtottuk volna, hogy a kormáay által erre vonatkozólag készített törvényjavaslat, több alapossággal, a viszonyok helyesebb ösmeretével, a tulajdonjog külön­böző természetének méltányosabb s több figyelembe vételével lett volna szerkesztve, hogy az által sem egyesek sem a morális testületek jogaikban meg ne kárositassanak. A benyújtott törvényjavaslat, az állampénztár fiská­lis érdekeinek kizárólagos méltatásával készült, de erre ketegen éi fátyolozottan, igy szólt hozzám két gyöngéd csók között: »Ah, Jüan, már azt hittem vissza se jöszl* ... A feleségem volt. VI. Igen, a feleségem volt, a saját házamba voltam, a saját nyaralóm kertjében, mely szakasztott olyan volt, mint az Antóniáé s a világ minden »chalet«-je. Tudjuk már: az állat megfordult . . . mint hasonló esetben miuden ló ... s visszament azon az uton, a melyen odáig jött. XJgy van. Én az eséstől olkábulva s az ide-oda keresgélés alatt az iráuyt elveszítve, a sötétben nem is tudtam, merre megyek . . . Természetesen; a ló pedig jobbnak látta haza menni, a helyett hogy tovább járna kalandok után I — De hát mi történt tovább ? Fejezze be a történetét 1 — Halljuk a megoldást. . . . Niucs, mindent elmondtam már; otthon voltam, karjaimban tartottam a feleségemet, az én drága Eloi­zámat, az önök barátnőjét, a marquesát. — Jó, jó; de hát mit csinált? mit mondott? Hat bevezettem a kerti pavillonba, mert a mi kertünknek is megvolt a maga pavillonja, a melyben szegényke, hogy minél közelebb legyen az országúihoz, reám várakozott. Bevezettem hát a pavillouba ... és goha többé eszembe nem jutott Antóniát meglátogatni, vagy más nőre gonddni azon az egyen kivül. a ki szere­Iámtól és örömtől sírva ölelt ugyanabban a pillanatban, • melyben az ő vetélj társát reméltem ölelhetni I — Szegény Antóniái kiáltott föl a herczeg, — milyen éjszakája lehetett I S mindnyájan kaczagtak. nézve tisztelettel meg kell jegyeznünk, hogy a közszük­ségletek fedezésére hivatott állami pénztár hiányai min­den körülmények között az összes állampolgárok általá­nos hozzájárulásával pótolandók, nem pedig az aránylag kis számú B túlnyomó részben magyar, regále jog birto­kosai vagyonának méltánytalan csonkításával. Azt vártuk, azt reméltük, hogy a magas kormány a regále megváltásával a községekre tekintettel lesz, s szem előtt fogja tartani, hogy a községek az állami in­tézmények fentartásáho: sok á'doiatot hoznak, s ez által az állam kincstárt támogatják, egyházakat és iskolákat segélyeznek, kulturális és humanisztikus intézményeket tartanak fent, a közegészségügyi viszonyokat fejlesztik, a rend, vagyon és elet biztonságról gondoskodnak: s min­den feladataik teljesítésére jövedelmeik szaporításáról gondoskodniok kell, mert ahol tőke vagyon nincsen, ott a lakosság az állami adón felül jelenleg is magas köz ségi pótadóval terheltetik, mely a természetes fejlődésíel biró regále jövedelem megszüntetése esetén oly magasra lenne felcsigázandó, hogy ez által a polgárok megélhetése válnék kérdésessé, különösen pídig a városok azon szomorú kényszerhelyzetbe szoríttatnának, hogy az általok kultu­rális czélokra hozandó auyagi áldozatokat a minimumra lennének kénytelenek leszállítani, mely kényszerhelyzet, hogy a nemzet egész szellemi életére minő hátrányos következményeket eredményezne, annak bővebb magya­rázata egészen felesleges. Az előadott okoknál fogra a következőket ké­relmezzük : 1. Váltsa meg az állam a regálé jogot az egyes magánbirtokosok vagy testületektől mint tulajdonosoktól az illető községek részére, az eddig regále jogot biró városok és községek ezen tulajdonának érintése nélkül. 2. Miután a kántor korcsmáltatáBi jog az úrbéri közönségnek sok helyütt ép oly tulajdonát képezi mint a regále a birtokosságnak, ezen kántorkorcsmáltatási jog is a megváltás tárgyát képezze. 3. A megváltási összeg törlésztéséig a regále jöve­delmet az állam kezelje. BV A t. községi és körjegyző urakat tisz­telettel felkérjük, hogy a lapunkért járó előfizetési pénzeket s e tekintetben fenálló hátrányaikat alul­írott kiadóhivatalhoz, a mellékelt postautalványon mielőbb beküldeni szíveskedjenek, megkímélendő ez által magukat és bennünket attól, hogy a pénzek behajtását az alispáni hivatal szíves közreműködé­sével legyünk kénytelenek eszközölni. Többi előfizetőinket és hátrányosainkat is tisz­telettel kérjük előfizetésük megújítására, illetőleg a hátralékos előfizetési dijak szives beküldésére. Tisztelettel a „Nyirvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — A nagyvendógló égése.. Nagy tűi volt e hó 7-dikén, szerdán este, Nyíregyházá i. A város egyik leg­régibb épülete, a nagy vendéglő este 6 óra után kigyul­ladt s pár pillanat alatt az egész hosszü épület lán­gokba borulva, leégett. A csaknem vihar-szerü szélbeu a tűzvész rémületes látváuyt mutatott. Mint tűz zápor omlott végig a sűrű szikra özön északról délnyugati irányban. A kivonult tűzoltóság óriási munkát végzett. Nemcsak magáuak az épületnek lehető megmentése, de főleg a környékeu levő házaknak, s ezzel együtt a vá­ró; egy nagy részének biztosítása volt a tűzoltóság fel­adata, s nagy megnyugvással konstatálhatjuk, hogy a tűzoltóság muukáját a legfényesebb siker koronázta. Nemcsak hogy a nagyvendéglő épület egy részét meg­mentették, de eztamuukát perzselő hőségben, s az épület egy részében egy spiritusz raktár fölött végezték, mely a valószínű fölrobbanás veszedelmével fenyegette minden perczbeu a tűzoltókat. Hogy a tűzvészt mi okozta, a vizsgálat nem derítette ki; a város, mint ház­tulajdonos azoubau — e kérdéstől eltekintve — rend­kívül kényelmetlen helyzetbe jutott e pusztulás folytán. Nyíregyháza városa ma csaknem szálloda nélkül van. Az idegeuek, akik ide jönnek, nem találnak hajlékra. Hogy ezen az állapoton segíteni kell, az bizonyos. Csak az a kérdés, hogy mikóp? Az a sokféle kombináczió mely az építés kérdésére t. i. a nagyvendéglő fölépíté­sére nézve fölmerült, mint a nagyközönség véleményé­nek nyilvánulása, mindenesetre figyelmet érdemel. Egye­lőre azonbau még korai volna erről a kérdésről ilyen határozott alakban beszélni. A város képviselő testülete, mely a jövő héten, a jövő évi költségvetés tárgyalása közben a volt nagyvendéglő elmaradó jövedelmével — ami 2700 frtot tesz ki — okvetlenül számolni fog, e számolása közben foglalkozui fog bizonyára az uj városi nagyvendéglő építésének a kérdésével is. Kívánatos, hogy ne csupán fiuaucziális érdekek legyenek e kérdés meg­oldásánál az irányadók. Mert ha csupán ez a szempont lesz irányadó, akkor az uj vendéglő csak az uj börtön­épület felépítése után fog létesülni. Ezzel a kérdéssel különben lesz alkalmunk még foglakozni. — A dajkaságban levő gyermekek régebb idő óta képezik már a vármegyei közigazgatási hatóság gondos­kodásának tárgyát. A közigazgatási bizottság is adott ki e tekintetben rendelkezéseket, de ezeknek nem nagy foganatjuk lévén, a bizottság legutóbb tartott ülésén utasította a járási főszolgabirákat, hogy a dajkaságban levő gyermekeket járásonkint összeirassák, s az erről szóló jelentéseket küldjék be a vármegye főorvosának. — A vármegye egészségügyi viszonyai az elmúlt október hóban valamivel kedvezőbbek voltak mint szep­temberben. A dr. Jósa megyei főorvos által a közigaz­gatási bizottsághoz beadott jelentés adatai szerint 1000 embere 3.17 halálozás esett. Ragályos betegségek járvá­nyosán sehol sem uralkodtak, da szórványosan 35 köz­ségben voltak vérhas, hagymáz, hiiniő stb. esetek. A 7 éven alul elhalt gyeremekek közül nem gyógykezeltett 43%, a 7 éven felüliek közül 36%- Törvényszéki bon­czolás kettő volt: T.-Lidányban egy agyon gázolt gyer­mek, Tardoson pedig egy agyonvert perczeptor holttesten. — Erdőégés. A Nyírbátor község tulajdonát képező úgynevezett »Rosznyárisc erdő a mult hó 27-én kigyul­ladt, s mintegy két hjlduyi területen leégett. A tű', este 10 óráig tartott. A megindított vizsgálat konstatálta, hogy azon a helyen, hol a tüz támadt, egy Kosztya Mi­hály nevü ember egy másik társával sást gyűjtött, s igy minden valószínűség szerint ők voltak a vesz ideiem okozói. A csendőrség ez ügyben inir megtette a feljelentést a helybeli kir. ügyészségnél. A kár nagysága még nincj megállapítva. — A vármegyei árvaszók munkássága októ'jer hóban a következő volt: szeptember hónapról elintézetlenül átjött 1949 drb, ehez október hóbau erkezett 1213 drb, elintézendő volt tehát 3162 darab, melyből elintéztetett 1321, s hátrányban maradt 1841. — Uj zsinagóga Nyírbátorban. A nyírbátori hitköz­ség főrabbija Rosenberg Ármin buzdítására elhatározta egy uj templom építését. E czélra adakozás utján már is tetemes összeg gyűlt össze, melyhez Mandel Albert és Mandel Ede a hitközség tagjai 1500 és 500 írttal járultak. — Rabstatisztika. A helybeli kir. törvényszéki fog­házban e október hó végéa le volt tartóztatva 231 egyéu, még pedig jogérvényeseu elitélt 145 felebbezés alatt 62,' vizsgálat alatt 24; nemre nezve 213 férfi, 18 nő, a kis­várdai járásbíróságnál 12 férfi, 3 nő, N&gykállóban 13 férfi 4 nő, Nyírbátorban 2 férfi, 3 nő, Tiszalökön 6 férfi, 1 nő. — Sikkasztó kereskedő segéd. Engel Ignácz, Kreis­ler Jakab helybeli rőfös kereskedőnél volt alkalmazva mint segéd, de kimaradván az üzletből, árukat vett át volt gazdájától, hogy azokkal házaljon. Egy alkalommal 98 frt ára portékát vett át, enuek egy részét eladta, s a bejött pénzzel és a megmaradt árukkal megszökött. Kö­rözés utján elfogatván, ügye a helybeli kir. törvényszék elé került, ahol az elkövetett sikkasztásért három havi fogházra ítélték. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést vettük : Nagy Istvánná szül. Juránka Mária mint hitvestárs ugy, mint saját leánya Török Aladárné sz. Nagy Irén, továbbá első házasságából származó gyermekei: Kállay Leopold és Vezsenyi Jánosné szül. Kállay Rózsa, — vejei: Tö­rök Aladár és Vezsenyi Jauos, — menye: Kállay Leo­poldné szül. Lónyay Ilona, — unokái: Török Gabriella, Kállay Elemér, Vezsenyi Jenő ós Vezsenyi Dezső, vala­mim az össses rokonság nevében fájdalomtól sújtott szívvel jelenti felejthetetlen szeretett férjének, illetőleg a jó atyának, apósnak és nagyatyának Nagy István volt ügyvéd és 1848-ban honvéd hadbíró urnák, folyó hó 4-én délután >/ a2 órakor, életének 7 2-ik, boldog házasságának 27-ik évében, hosszas szenvedés után bekövetkezett gyá­szos elhunytát. A boldoguhnak hült tetemei folyó hó 6-án délután 4 órakor fognak saját házában: VII. ker., dohány-utcza 40. szám alatt, a róm. kath. hitvallás szer­tartása szerint beszenteltetni és a kerepesi-ut melletti temetőbe örök nyugalomra kisértetni. Az engesztelő szent-miseáldozat szerdán, folyó hó 7-én délelőtt 10 óra­kor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenható­nak bemutattatoi. Budapesten, 1888. uovember hó 4 én. Béka hamvaira! — Ejy másik gyászjelentés Nyíregy­háza város egyik érdemes polgárának halálát tuditja s igy szól: Gyurcsány József Nádassy Irmával s gyerme­keikkel : Irén, Jolán, Béla, Aranka és Ernővel: Gyur­osány Ferencz nejével Kovács Erzsébettel s gyermekeik­kel : Ferencz Dezső, Elek, és Gézával, valamiut veje Híbjáo Dániel, Etelka leányával; Hajdú János, Ltjoi fiával, számos rokonok és barátok nevében is, mélyen szomorodott smvel jelentik, felejthetetlen kedves atyjuk, ipjuk, nagyatyjuknak, illetve rokonuk és barátjuknak idősb Gyurcsány Jószef-nek élete 74-ik évében, folyó évi novemberhó 6 án reggeli 1 órakor, végelgyengülés­ben történt gyászos elhunytát. A boldogultnak földi ma­radványai folyó évi novemberhó 7-én délután 4 órakor fognak, az ág. ev. egyház szertartása szerint, n.-oros­utczai házából a vasút melletti sírkertben örök nyuga­lomra tétetni. Nyíregyháza, 1888. november 6. Áldás és béke poraira ! — Egy harmadik gyászjelentést Gelséről küldtek be hozánk: Hetey Mária, Hetey Sándor nejével Sípos Bertával, Hetey Ilona férjével Stépán Elekkel, valamint gyermekeik: István, Ferencz, Béla, Iloua és Idával, Hetey Borbála férjével Pásztor Kirolylyal, Dió­szeghy Pál testvérrel, fájdalomtelt szívvel tudatják a szerető édes anya, anyós, testvér és nagyanyának özv. Hetey Alajosné szül. Diószeghy Etelkának egy heti aten­vedes utáu, példás erényü életének 62 dik évében f. hó 3-dikán reggeli 2 órakorj történt gyászos elhunytát. A kedves halott földi maradványai az ev. ref. egyház azer­tartása szerint f. hó 4-én délután 2 órakor a gelsei sírkertben fognak örök nyugalomra tétetni. Gelséa, 1888. éri november hó 4-éo. Áldás lengjen porai felett! — A Figeczki-féle bünügy tárgyalása e hí 12 ikéo hétfőn veszi k;zdetét a helybeli kir. tőrvényszék előtt. A tárgyalás, mint azt már jelentettük, a vármegyeház nagytermében fog megtartatni, s minthogy az érdeklödes e bűneset iránt általános, a tárgyaló teremben raló megjelenésre belépő jegyeket fognak kiadni A törvény­széki tanácsban maga Megyery Géza fog elnökölni. Szavazó birák Kovách István és Horváth Bálint törvény­széki birók lesznek. A vádhatóságot Hrabovszky Aurél kir. alügyész fogja képviselni. A végtárgyalás valószínű­leg az egész hetet igéuyb* veszi, mert csak a kihallga­tandó tanúk száma is 77. — A távirati kiildöncz dijak kérdésében Komis Ferencz interpellácziót intézett a vármegye legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésén az államépitészeti hiva­tal főnőkéhez aziránt, hogy a táviratoknak küldőncz által való kézbesítési dijaiért T.-Büiőn 21. 48 és 68 krt szednek, holott a vármegye közigazgatási bizottsága e díjtételt kilomáterenkint 4 krajczárban állapította meg. A közigazgatási bizottság ez iuterpelláczió folytán meg­keresni határozta a nagyváradi pasta- és távirJa-igaz­gatóságot, hogy a küldőaczdijakra vonatkozó határozatnak foganatot szerezzen. — Tolvaj urasági inis. Gigócsy Mihily, Orosz Miklós vajai földbirtokos inasa mjglopta urát. Aranyo­kat lopott el s rajta veszett. A helybeli kir. törvóuy­szék ezért 6 havi fogházra ítélte. m

Next

/
Thumbnails
Contents