Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-11 / 46. szám

II. évfoiyam. 46. szám. Nyíregyháza, 1888. november 11. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik; lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán Tagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 » Nagy cd óv re 1 , A községi jugyzó én tanitó urakuak egcez évre caak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jólítt teleli kiadótulajdonos könyvnyom­dájához (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező k&ldeméiiyek, a izerkesztó czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. A kéziratok csak világos klváuatra s MZ illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Klnostirl bélyegdij fejében, minden egyet hirde­tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 | krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk rjazére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeni-utcza 1551. szam) : továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, liaa-eusteiii és Tojfler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Doru & Couip által Hamburguan. 13,294. K. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A tűzrendészeti kormányrendeletet másolatban alantjegyezve közhirrététel s alkalmazkodás végett ki­küldőm. Nyíregyháza, 1888. november 1. Zoltán Jáuos, alispán. Tűzrendészeti kormányrendelet. (Vége.) IV. FEJEZET. Tűzoltás. 15 §. A keletkezésben levő vagy már kitört tűz­vész elfojtását az erre megalakult tűzoltóság eszközli. A tűzoltóság vagy: a) rendszeres szakszerű, díjazott tűzoltóság, melyet a község saját költségére mint községi intézményt e czélra tart s rendszeres vezénylet alatt minden szükségessel ellát, vagy b) önkéntes tűzoltóság, mely egyleti alapon, önkén tesen szervezkedik s alapszabályai szerint ugyanazon szolgálatot teljesiti, mint a díjazott tűzoltóság, végre e) községi (köteles) tűzoltóság, melyet oly kisebb községek, melyek az a) ós b) pontban említett tűzoltó­ságot felállítani nem képesek, saját tűzrendészeti, illetve tűzoltási rendszabályuk szerint létesíteni kötelesek; meg­jegyeztetvén, hogy ilyuemü köteles tűzoltóságnak minden, bármily kis községben, a vármegye által meghatározandó, egy évet azonban meg nem haladható idő alatt létesülnie kelleud, melynek vezetéséről a községi elöljáróság gon­doskodni tartozik. 16. §. Díjazott tűzoltóságot az azzal járó tetemes költségűéi fogva, főleg csak törvényhatósági joggal fel­ruházott, vagy rendezett tanácsü városok állithatnak fel s a szükséges költségekről saját háztartásukban költség­vetésileg gondoskodnak, felhasználhatván esetleg rendel­kezésükre álló más fonásokat is. 17. §. A tűzoltóság legkönnyebben alkalmazható s a községekre nézve a legkevesebb költséggel járó neme az önkéntes tűzoltó intézmény. A törvényhatóságoknak s a fószolgabiráknak magasztos feladata ugy hivatalos, valamint társadalmi ütőn odahatni, hogy ezen intéz­mény — ahol csak lehetséges — létesüljön. " Minden községben, melyben legalább '25 alkalmas férfi egyén ajánlkozik, az önkéntes tűzoltó-egylet az eleve elkészült alapszabályok szerint megalakítható. E tekiu­tetbeu ismételten figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a magyar országos tűzoltó-szövetség központi vá­lasztmánya kész minden lehető útbaigazítást megadni. Az önkéntes tűzoltóság rendszerint alapszabályszerű járulékaiból önmagát tartja fenn. Ott azonban, hol az szükséges, a költségekhez a község is hozzájárul esetről­eaetre megállapítandó módon. A vármegyei törvényhatóságok komoly megfoutolás tárgyává teendik, vájjon az önkéntes tűzoltói intézményt nem lehetne-e bizouyos esetekben meghonosítani akként, hogy két vagy több község vagy egy körjegyzőséget képező községek közössen alkossanak önkentes tűzoltó­ságot? Ez természetszerűleg csak ott mutatkozik czél­szerüuek, hol a községek aránylag elég közel vannak egymáshoz arra, hogy tűzveszély esetén a segély min­denkoron gyorsan érkezhessék meg. 18 § Mindazon községekben, melyekben sem díja­zott sem "önkéntes tűzoltóság fel nem állítható, a jelen rendelet közhírré tételétől számított legkésőbb egy év alatt a község 20—40 éves férfi lakói sorából községi (köteles) tűzoltóság szervezendő és életbe léptetendő. 19 § Minden tűzoltó jogosult, szolgálatban pedig köteles ebbeli minőségét kitüntető, szabályreudeletileg megállapított jelvényt viselni, melyet másnak, mint tűz­oltónak, viselni 10 forintig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt tilos. 20. §. A szolgálatban levő tűzoltó közhatósági sze­mélynek tekintendő. 21 8 A tűzvésznél magát kitüntetett tűzoltó jutal­mazandó A működé-*-" "nhihAián kívül károsult vagy 32. §. A közgyűlésnek a közhirré tételre, nemkü­lönben a programúinak megállapítására vonatkozó hatá­rozatai, legkésőbb 14 nappal a közgyűlés után, külön jeleutésben a belügyminisztériumnak tudomására ho­zandók. 33. §. Az ekként tett iutézkedések téuyleges ered­ményéről pedig minden törvényhatóság 1888."évi deczem­ber 15 ig a belügyminisztériumnak tüzetes jelentést adui tartozik. 34. §. A törvéuyhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester), továbbá a főszolgabirák a tűzrendészetet kiválólag gondozui, a felett felügyelui, azt folyton nyil­vántartani s a mutatkozó szükség szerint lehetőleg fej­leszteni kötelesek. 35 §. A belügyminisztérium feutartja magáuak, hogy a tűzrendészet állapotáról és fejlődéséről a rendes hivatalos utou felül oly külön megbízottnak kiküldésével is szerzeud alapos tudomást, kik a magyar országos tűzoltó szövetség választmányának ajánlatára, vagy ma­gáuak a választmáuyuak, vagy a tűzoltó-testületek pa­rancsnokai sorából fognak választatni. Zárhatározat. 36. § Jelen reudelet hatálya nem terjed ki. Budapest fővárosra Szabolcsvármegye alispánjától. 11412. K. 1888. A járási fószolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Galicziai Vieliczkai kerület kapitánya megkeresése folytán, felhívom a tekintetes urat, hogy Grabonka köz­ségbeli születésű néhai Majczter Mihály özvegyét Ku­haczka Magdolnát 16 frt 10 kr férje utáui hagyaték átvétele végett köröztesse, s feltalálása esetéu őt a da­dai felső járás főszolgabírói hivatalhoz utasítsa. Kelt Nyíregyházán, 1888. uov. 5. Zoltán János, alispáu. 253. E. B. 1888. Szabolcsv irmegye erd. albizottságától. Soprouvármegye erd. albizottsága 105—240./1888. szám alatt értesít, miszerint Molnár István röjtöki lakos gróf Széchenyi Béla szolgálatában álló erdőőr, az 1882. évi márczius 17-éu 1785. szára alatt a kapuvári járás szolgabírói hivatala által kiállított eskütételi bizonyla­tot elveszítvén, azt semmisnek nyilvánította. Határozat. Soprouvármegye erd. albizottságának a megsemmi­sítés iránt hozott határozatáról a Nyirvidék hivatalos lap utjáu a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város pol­gármestere, a községek elöljárói szabályszerű közhirré tétel végett értesíttetnek s a megsemmisítés a bizottság által tartott nyilvántartási jegyzékbe bevezettetik. Nyíregyháza, 1888. évi november 5. Eluök helyett-. Vidovich Lá«zló, albizottsági jegyző. 12593. K. 1888! Szabolcsvármtgye alispánjától. A járási fószolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének. Zemplénvármegye alispáujiuik 14980/83. számú átiratát tudomávétel végett, másolatban alautjegyezve közlöm. Nyíregyházán, 1888. noverabor 6. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) 14980/88. szára. Zemplénvármegye alia pánjától, Tekintetes alispán ur! Tudomásvétel végett értesítem tekintetes alispán urat, miszerint a bodrogközi járás fószolgabirájának a f. évi szeptember hó 22-én kelt jelentése szerint járásának Ricse községében szep­tember hó 8-ától 19-ig 5 drb szarvasmarha lépfené­ben elhullott, a szükséges óvintézkedések megtétettek. S.-A Ujhely, 1888. évi szeptember hó 30-án. Matolay Etele alispán. Mai számukiilioz féliv melléklet van csatolva. m szerencsétlenül járt tűzoltó a kár és munkaképtelenség mérvéhez illő módon a lehetségig segélyezendő s ily alap létesítendő. A segély az illető körülményeihez képest egyszer mindenkori kielégítés vagy állandóan hüzaudó évi segélyösszegből, teljes munkaképtelenség s vagyou­hiány esetében pedig községi ápolás és ellátásból állhat. 22. §. Oly önkéntes tűzoltó testület, mely a méltá­nyos követelményeknek s a jelen kormányrendelet szab­ványainak fegyelem és szakszerű kiképzés tekiutetében meg nem felel, a tűzrendészeti első fokú hatóság által feloszlatandó. V. FEJEZET. A tűzvész tartamára és azutánra vonatkozó intézkedések. 23. §. A vész színhelyén az oltási technika tekin­tetében a tűzoltó-paraucsnok intézkedik; azonban intéz­kedéseiért felelős. 24. §. A vész színhelyén akkor, ha több tűzoltóság van jelen, a műszaki vezérlet a helyi tűzoltóság parancs­nokát illeti meg. Ott, hol díjazott tűzoltóság vagy önkén­tes tűzoltóság nincs, a műszaki vezetést a segélyre elsőnek megérkezett szervezett tűzoltóság parancsnoka eszközli. 25. §. A tűzoltás czéljából magántulajdonba való beavatkozás csak indokolt szükség esetében s akkor is csak a vezénylő parancsnok rendeletére történhetik. 26. § Ha a tűz eloltatott, a községi előljáró, ahol pedig rendőrség volt jelen, a rendőri tisztviselő a jelen volt vezénylő parancsnok, nemkülönben a szükséges tanuk és szakértők közreműködésével azonnal köteles a tűzvész okaira nézve a legbehatóbb kutatást eszközölni, a tűzvész okát lehetőleg biztosan kinyomozni s figyelemmel lenni, nem történt-e oly cselekmény vagy mulasztás, mely a törvénybe ütközik s kit terhel az? Végre a tűzoltó s mentő intézkedések megfeleltek-e rendeltetésüknek ? Hi valaki ellen alapos gyauú támad a bünt. törv. által tiltott cselekmény vagy mulasztás miatt, a jelentés az illetékes bírósághoz azonnal beadandó. A tűz eredetének megállapítása iránt eszközölt vizsgálatról azonnal jegyzőkönyv veendő fel, mely a vizs­gálatot eszközlők által aláírandó. Ezen jegyzőkönyv szigorúan azon minta szerint veendő fel, mely az 1870. évi aug. 24-én 3339. B M. sz. a. kelt körrendelettel (lásd Rendeletek Tárát 361. oldalon), s 1879. évi okt. 22-én 47,281. sz. a. kelt körrendelettel (lásd a Rend. Tárát 588. oldalon) megállapittatott. Ezen jegyzőkönyv további iutézkedés végett rögtön a fölöttes hatóság elé terjesztendő. 27. §. Ezen tűzvizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek alapján az úgynevezett ártatlansági bizonyítványok csak az 1882. évi augusztus 14-én 32,706. és szeptember 17-én 49,925. számok alatt kiadott belügyminiszteri körrende­letek értelmében adhatók ki. (L. Rend. Tára 1123. és 1125. oldal). ^ VI. FEJEZET. Büntető eljárat. 28. §. A jelen rendelpí-'éllen vétők tekintetében azon hatóságok bíráskodnak? melyek az 1880. évi augusz­tus 17-éu 38,547. Sz. a kelt bel- és igazságügyminiszteri rendelettel megállapitvák s ezek azon módon járnak el. mikéut az ott körülírva van. (1880. évi Rend. Tára 629, és következő lapjai.) 29. §. A büntetés mérve a kihágásokról szóló tör­vény (1879: XL.) 141. és 142. §-aibau vau meghatározva s az ezek alapján kiszabott pénzbüntetések az 1887. évi VIII. törvényczikkben megállapított czélokra forditaudók. 30. §. Jelen reudelet, illetve az enuek alapján ki­adott szabályrendeletek oly meghagyásai ellen elkövetett kihágások, melyek a kihágási törvény 141. ós 142. §-ai alá netn esnek, 2 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetés­sel illettethetuek, s ezek vagy a tűzoltó-alapra vagy a tűzoltói segélv-alapra, esetleg más, szabályrendeletileg megállapítandó czélokra fordíthatók. VII. FEJEZET. Köztörvényhatósági felügyelet. 31. §. Minden köztörvéuyhatóság a jelen rendelet vételét követő legközelebbi közgyűlésen azt tárgyalni s aziránt intézkedni köteles. Ezen iutézkedés a rendeletnek közhírré tételéből ós egy — a vidéki viszonyoknak megfelelő — cselek­vési programúinak megállapításából áll.

Next

/
Thumbnails
Contents