Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-04 / 45. szám

NYÍBVIDÉ K" — Testvér-gyilkos. L\katos Móricz dombrádi nap számos ez évi augU'ztushó 2 dikán testvérével Likatos Józseffel összeperelvén, kapájával úgy főbe ütötte, hogy belehalt. Lakatos Móricz beismerte tettét, s a héten kellett volna ügyében a kir. törvényszéknek Ítéletet hoznia, de egy fontos tanú nem jelent meg a végtárgyaláson, s ezért elnapolták az*. — Tolvaj utcza-kapitány. Jakab Mihály és É:es Károly demecseri lakosok szep'emberhé 11-dikén lopji mentek a dem-cseri diuyeföldekre, s ott a magukkal hozott zsákot megrakva, a zsákmánynyal már útban vol­tak luza felé, mikor a cősz észrevette és megállította őket. Éles Károly — ki magát az ellene e hátén meg­tartott végtárgyaláson utc/.a kapitánynak mondta, elfutott, társa azonban szembeszállott a ctőszszel a megrakta azt. A kir. törvényszék É'.es Károlyt lopásért hat hónapra, Jakab Mihályt pedig lopísért és súlyos testi sértésért egy és fél évi fogházra Ítélte. — Apa és fiu. Id. és ifj. Kocsis István kis-várdú lakosok f. évi juliushó 31 dikén a Répási fiukkal lóhere­hordás miatt összeszólalkoztak, s e közben ifj. Kocsis István apja biztatására s az ez által neki átadott vas villával R°pási Mihályt úgy főbe ütötte, hogy az nem­sokára maghalt, Répísi Józsefet pedig szintén a vas­villával megverte. A helybeli kir. törvényszék a héten, mult hó 29 dikén megtartott végtárgyaláson ifj. Kocsis Istvánt balált okozott súlyos testi sértés büntottében és könnyű testi sértés vétség'ben mondotta ki bűnösnek, 8 ezért 2 évi fegyházra Ítélte. Id. Kocsis I tván az ellene emelt vád alól fölmeutetett. — A regále megváltásról szóló törvényjavaslat egyes intézkedései ellen, a rendezett tanácsú városok részéről is erős mozgalom indult meg. A mozgalom élén Zala-Eger^zeg városa áll, amelynek tanácsától a napok­ban felhivás érkezett Nyíregyháza városához, hogy a rendezett tanácsú városok által a regále megváltás tár­gyában tartandó értekezletre képviselőt küldjöu. A városi képviselet dr. Meskó László tiszti ügyészt bízta meg az értekezleten való részvétellel, tudomásul vévén egyszers­mind a t. ügyész ur jelentését, melyet a képviselet meg­bízásából a regále javaslat kérdésében a képviselőház­hoz intézett kérvény átnyujtásáról tett. — A dohánybeváltás a vármegyénk területén lévő beváltó hivatalokban a következő időkben fog végbe­menni: Nyiregyházáu decz. 3-tól febr. 7-ig, Rtkamazon decz. 3-tól jan. 23-ig, Nyir-Bitorbau decz 3 tói jan. 28-ig. — Meleg hangú elismerő irattal köszöute meg a helybeli ág. ev. egyház Nyíregyháza város képviseleté­nek a köznevelésügy érdekében hozott ama határozatát, melylyel a kiscserkeszi malom telket és épületet tanyai iskolai czélra az egyháznak átengedte. — Mint a gondot anya gyermekét, ugy táuaogaja a »Magyar Háziasszonyi a gazdisizonyt mind)n teendő­jénél. A »Migyar Háziasszony* hasznos tanáciait azon­ban a tapasztalt, jó gazdasszony sem vethiti meg. Mert valamint a jó pap is holtig tanú', ugy a g izdasszony is mindig fog találni a magyar hölgyvilág e kedvelt lapjá­ban valami olyant, a mit eddig n"m tudott s a minek jó hasznát veheti az életben. És hl nem is találna, ott van a tér, hogy szerzett g&zdig tapasztalatait, kevésbbé ta­pxsztalt társnőivel közölheti. A »M»gyar Haziaszony* előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr, s a kiadóhivatal (Bud<»p~steo, nagy korona utc a 20. sz.) melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, kívánatra bárkinek ingyei és bérmentve szolgál mutatvány számokkal. — Az Egyetemes Regénytár legújabb két kötete. »0*. R 'gény két kötetben, Irta Rider Ilaggard, az angol eredetiből fordította Csepreghyné R'kosi Ma. — A szer­ző neve a magyar közönség előtt még csak nagyon kevéssé lehet ismert, a mennyiben könyvalakban még egy regé­nye sem jelent meg magyar nyelven, ez azonban mit sem von le értékéből, sőt ellenkezőleg csak emelheti érdek­lődésünket a regény iránt. — R'der Haggard ujabb, de most már a lg szívesebben olvasott Írókhoz tartozik, s hi az angol írók jeleseiről van szó, ugy a Haggard neve som maradhat ki. A világhírű »Tauchnitz Edition* ban már négy regénye j-dent meg, melyek miud több kiadást értek el, s melyek közül az »0* (»She*) talán legérde­kesebb müvét képezi. — »Egy uj világ tárul elénk a legragyogóbb képzelet e termékében, mely épen merész fantáziájával ragadja magával 8 mondh -tui bűvkörébe vonja az olvasót.* — Oly regény, mely annyira érdek­feszítő és elragadó szép, hogy lehetetlen félre tenni, a mig az uíolsó oldalig végig nem olvastuk. A két kö'.et (miat az »Egyetemes R agénytár IV. évf 3. 4. kötete) bolti ára díszes piros vászonkötésben 1 frt. Csarnok. DJ hát Máté uramuak nem volt elég a sok arany, a reugeteg bankó, melyet egyenkint megolvasni reggeltől estefeléig eltartott, nem volt elég a tengernyi jószág, egy feleséget szeretett volna még hozzá. Szerzett is könnyen, hanem ez azután olyan hamis jószág volt, hogy vagy tiz év alatt mind elnyelte a nem h\mis jószágot. Rámás, piros csizma, rövid selyem szok­nya, hosszú dinom-dánom elvitte lassankint a kőházat, a tinókat, az ökröket, az aranyat, a bankót és — a gazda becsületét. Alig maradt valamije, amit még semmivé tehessen a Fzenvedélyévé vált kupeckedés, mely rosz fordulatot vett a háborús világ után. Végre is odaezorult az egyszerű nád viskóba, melyet valaht a csősz számára tákoltatott össze hevenyében. Itt éli napjait nyomorban, jó emberek kegyelméből. R^ggelenkint kiül a küszöbre, ahonnan valaha Erzsók asszony a nyalka legények jöttét vigyázta, kiknek a csőszházban találkozót mondott, egy nagy szakajtó van előtte, teliden tele vas szögekkel. Ezek a szögek a legutolsó vagyona. Ezek elégítik ki szenvedélyeit. Már korán reggel elkezdi olvasni, mint hajdan a bankókat . . . ezer ránc u homlokán vastagon kidagad­nak az erek, szemeibeu az izgatottság csillog, épeu mint hajdan, mikor a bankóit számlálgatta. Néha eltéveszti s elkezdi élőiről, — Ha végig ol­vasta, újra megolvassa. Hátha mégis több lesz, hátha kevesebb lesz. Nagy sokára aztán megnyugszik, gondosan beviszi a szakajtót s a kemenczébe dugja, hol rajt' ne akadjon sóvár emberi ezem. B reteszeli az ajtét, elmegy otthonról s sorba járja a jó emberekot, a hajdani roko­nokat, meg az urasági kastélyokat. Ott aztán megszólítják az öreg Mátét, hogy megy a dolga, milyen idő jár a kupeckodásra ? I yenkor böcsülettudóan először panaszkodik kissé, hanem aztán mégis csak kilyukad belőle a kupecz-gőg. »Ha nem csurran, csöppen : csak megvagyunk biz ott valahogy bajjal. Épen most tettem magammal egy kis komputust. No éu elmondhatom, hogy még sohasem álltam ugy, bogy sehogy se álljak. Hát csak van, ami van . . .* Még a gyerekek is tudják a Máté hóbortját s a kenyér meg az avas szalonna mellé, amit a jó szivü anyámasszony kiküld, rendesen egy pár rosz szöget is adnak az öregnek, mit im az apjuk küld interes fejében nemzetes Madzag Máté uramnak. Mohón kap, kivált az utóbbin, hogy élire rakja a többi mellé, hogy estére hozzá olvassa a többihez, elölről kezdve olvasni a többit is. Útközben tele van a feje kalkulussal. Hol-hol meg­áll egy egy sövény mellett gondolkozni. Zdros suta kalap­ját leemeli fejéről, forgatja a balkezében, száraz, barna nagy ujjaival megsimogatva gyér ősz haját, mely hátul­ról egy fogahagyott fésűvel van felfelé igazítva — és elmélyedve motyogja : *Nyolczvan meg hetven . . . százötven.* Ha ilyenkor kiugrik a komondor valamelyik udvar­ból, (s rendesen ilyenkor ugrik ki) bogy ugatásával meg­zavarja számadásait, dühösen dobja utána a zsíros kala­pot, aztán lassan, méltósággal lépdel azt felvenni s foly­tatja zavartan. >Százhetven . . . meg negyven.* Nézése tétova, két hosszú keze sebesen kalimpál a levegőben s lebegteti foszlányos szűre két szárnyát. Ó atosan suhan be az udvaron s félénken pillant az ajtóra, ha nincs-e feltörve. Majd lázas sietséggel tolj* el a závárt s rohan a kincses szakajtót megkeresni. Megvan, nem lopta el senki. Hiszen még annyi sok becületea ember van itt! Nincs is több ilyen példáB falu a világon. No ebben az egyetlen faluban akkor is megélhet a jóravaló ember, ha van valamicskéje. Másutt leheletlen. O.ebe veszi a sztkajiót és újra olvas lélekzetét elfojtva, orrlyukai kitágulnak, keze reszket. Az este lassankint leereszked k. A Máté szemei különben is gyengék már, a szögeket nem látja, csak tapogatva eresztgeti egyik markából a másikba Mikor az esth irang megszóld a karcsú toronyban, elfelejti leemelni a kalapját, mint egy igazi keresztényhez illenék hanem mint egy valódi kupecz, még akkor is azt hajtja . »Sok . . . sok . . . Hátha még több lesz reggelre.* Igy él az öreg Madzag Máté napról napra, elmé­jében megsokszorozva vagyonát, mert a sok szög ezelőtt négy évvel még csak krajezirokat képviselt, ma már c-upa öt forintost. Es miuden nap több több le jz számra nézve, kivé­vén azt az utolsó napot, amely már már nem messze leh^t; s a mikor egyszerre megfogynak vagy harminczczal. . . . M<rt barmincz darab ia elég lesz beszegezni a koporsója tetejét az aljához. Mikszáth Kálmán. — Köszönet ÓS számadás. A nyíregyházi ágost. evang. főgimnázium tanári kara elhatározta, hogy még 1884-ben elhunyt néhai Kürtösy József kartársu';nak sírja fölé egy szerény emléket emel. A síremlék már áll! E kegyeletes tény megvalósitásábau a tanári kar saját körében eszközölt gyűjtéshez nt. Farbaky József lelkész ur 5 írttal, Özv. Draskóczy Sámuelné urnő 3 írttal vol­tak szívesek hozzájárulni.' Fogadják ezért a tanári tes­tület hálás köszönetét. Az értekezlet utasításából: Nyíregy­házán, 1888. okt. 31. Leffier Sámuel, alkalmi penztáro°. — A síremléket a helybeli vasu'i temetőben a mult hó folyamán állították föl. Öntött vasból készült, és Siauya­tízén (Gömörtnegye) készült. A gyűjtés eszmé^ a kegye­letes tanári kar egyik tagj i által vettetett L1 és foga­natosíttatott. — A város 1889. évi költségvetésének tárgyalása c éljáhól Nyíregyháza város képviselete e hó 13 dikán s a következő napokon közgyü ést tart. — Egy plébános pöre. Holló Mihály volt bessenyői most pócs-petrii plébános ellen az egyházi javak hűtlen ke­zelése czimén per folyt az illetékes egyházi biróság, az egri fószentszék előtt, melynek ítélő kanonokjai Holló Mihályt egyhangúlag fölmentették. A panaszosok ekkor a világi bíróságnál emeltek vádat a plébános ellen, kinek kértére az igazságügyminiszter az ügy elbírálására a rimaszom­bati törvényszéket delegálta. A tárgyaláson Holló Mihály plébános a vizsgálat vezetésére kiküldött egri kanonok kihallgatását kérte s szükségesnek tartotta annak hiva­talos konstatálását is, hogy az egri fószentszék már le­számolt vele s nála semmi hiányt se talált. A törvény­szék e bizonylatok beszerzése czéljából elnapolta a tár­gyalást. E teljesen megbízható helyről vett tényállás ismertetése kapcsán megemlítjük, hogy Holló Mihály plébános egy hoz iánk beküldő .t nyilatkozatban erélyes hangon visszautasítja az ellene emelt vádat s kijelenti, hogy becsületessége és tisztasága tudatában, nyugodtan néz a hozandó ítélet elé. — A vármegyei szókház építése kérdésében a vár­megye közönségének legu'óbbi rendes közgyűlésélen az a határozat h>zatott, hogy Nyíregyháza városa ujabb határozat hozatalára hivassék fel ama poutozatok felett, melyeket a vármegyének a székház épitéi kérdésében megbízott küldöttsége a városrészéről leendő hozzájáru­lásra nézve kidolgozott. E felhívás kérdésében a városi képviselet legutóbbi ülésében ugy határozott, hogy kiadta azt az ez ügyben már eljárt küldöttségnek, sürgős jelen­tés tétel végett. — Szabályrendeletet fog készíteni Nyíregyháza városa a külföldieknek letelepedésére vonatkozólag. A szervezkedési kü'döttséget már meg it bhta a képviselet, hogy a szabályrendeleti javaslatot elkészítse. — Közmunka összeírás. A Nyíregyháza város ré­széről 1839. évben szolgáltatandó kö'.munka-összeirás foganatosíttatván s küldöttségileg is megvizsgáltatván, az a képviselet által jóváhagyatott, s felterjesztetik a vár megyéhez. — A Figeczky-fóle bűnügy végtárgyalása az előre l&tható nagy érdeklődés folytán, minden valószínűség szerint a vármegye közgjü'.ési termében fog megtartatni. A végtárgyalás e hó 12-dikén roggd veszi kezdetét. — Esküvő. Szilágyi Béla helybeli gépgyáros e hó 3-kán oltárhoz vezette Bottka Berta kisasszonyt Bozsován. — A katonai személyek elszállásolásáért az 1883— 1886. években Nyíregyháza városa által fizetett összegek megtérítését kérte a városi tanát*. A várost e kérelmével a vármegye közigazgatási bizottsága elutasítván, e hatá­rozat ellen a képviselet felebbezéssel fog élni a miuisz­teriu ohoz. — Nyilatkozat. Alólirott kijelentem, miszerint a Feer Zsigmond ur tulajdonjogát képaző »R'formátió baj­nokai* czimü képes diszmü kiadásától — felmerült né zet eltérések miatt, — a mai napon visszaléptem É tesitem tehát a n. é. helybeli és vidéki közönséget, hogy a mai naptól senki felhatalmazva nincsen arra, hogy nevezett munkára kiadói czégem alatt előfiizetőket gyüjtsöo. Az eddig begyült kis számú aláírókat p dig tisztelettel fel­kérem, ha esesleg az aláirátból kifolyólag valamire igényt tartanak, szíveskedjenek ezt nálam jelenteni. Nyíregyháza, 1888. november hó 2 án. Jőba Elek, nyomda tulajdonos. — Dalegyletünk debreczenl fényes sikerei ered ménye gyanánt üdvözölhetjük és jelenthetjük azt a téuyt, hogy a legutóbbi napok alatt tiz helybeli tanitó lépett be a dalegylet működő tagjainak sorába. Az uj tagok bizonyára hatalmasan hozzá fognak járulni ahhoz, hogy dalegyletünk rövid idő alatt első rangú dalegyesületté emelkedjék. — A Sóstó fürdó részvénytársaság s a város, mint tulajdonos közt, a fürdő bérletére nézve fennálló szerző­dés 1890. évi április hó 14 dikén lejár. E körülmény tzolgál inditó okául amaz indítványnak, melynek folytán a városi képviselet legutóbbi gyűlésén megbizti a taná­csot, hogy revízió alá vévén a szerződést, tájékozza ma­gát, mi lesz a teendő, hí a bérlet lejár, s tegyen erről a képviseletnek jelentést. — Hirtelen halál. Tácsik Endre kisvárdai állat­orvos a mult szombatou este pár perczayi hirtelen roszul­lét után meghalt, 32 éves erőteljes férfi volt s szív­szélhűdés okozta halálát. — Hegedű órák adására ajánlkozik, előnyös felté­telek mellett, Rácz Károly, a Bsnczy Gyula zenekarának első hegedűse. Ajánljuk őt a hegedülni tanulók figyel­mébe. — Falusi csendélet. Varga János ófehértói lakos szept. hó 29 én este 11-ed magával, a velők szembe jOvő Fulajtár Mihály és társai dohányot fiukat az u'czán megtámadta. A két csoport közt nagy verekedés támadt, melynek eredménye, kitebb sérülésektől eltekintve, az lett hogyVanderkovics Sándort, a Fulajtár Mihály társaságából, agyonütötték. A kir. törvényszék a héten ítélt a verekedő legények felett, s Varga Jánost halált okozott súlyos testi sértés bűntettéért két évi fegyhízra, Jámbor Imrét 1 és fél évi börtönre, Síőke Mihályt egy évi börtönre, s m^g nyolez társukat, kik a verekedésben szintén résztvettek, közcsend háboritásért 8-15 napi elzárásra s fejenkint forint pénzbüntetésre itélte. A falu leghóbortosabb embere. Aki pedig nem más, m'nt az öreg Madzag Máté, a hátulsó szomszédnak, kinek s .almafödeles viskója a a temetőre néz, meg a kender áztatókr>i. Maga a vén Madzag is bizony nem sokára odake­rül vagy az egyikbe, vagy a másikba, mert hát az ilyen közönséges falukban jó az öngyilkosoknak, a kenderáz­tató mélységes feneke is : nem minden szegény embernek jut a Tisza vagy a Berottyó . . . me sze van az innen. Szomorú élet a Mátéé, bizony csoda, hogy el nem hajítja magától. Valaha gazdag ember volt, gulyaszámra kup czke­dett ö'trökkel tinókkal, elhajtotta egész Moldvánia orszá­gáig, ott aztán aranyat adtak érte. Mikor hébe-hóba egy-egy szállítmány után, melyen j) áron adott tul, meg pihent idehaza zöld zsalu», tornácios kőházában, ('nely most a Stlber árendásé,) ha végigment fekete prémes, búzavirág-kék mentéjében a felső soron, alig győzött »ament* mondogatni a töméntelen »dicsértesséi« rj, me­lyek a kapu aljából olyan tiszteletteljesen hangzottak feléje mintha csak maga a tekintetes vicispán ur sétálna arra a hódújával. Közgazdaság. Méhészeti levelek. III. Jelige : Mézeshetek a legédesebbek. A méhészet létjoga. Menjünk tovább. Jönnek a hosszú téli esték, (izokhoz szólok, akik e lapot olvassák) s mi a rengeteg éjszakán is munkáink mellett üldögélünk. A nyári naptól barnult arczu .k félig medd g ki is aludták magukat, midőn a mi ablakunk elsötétülhet s nyugalomra hajthatjuk fejünket. De ugyan hogy állunk ki annyi álmatlanságot ? gondolják a boldog együgyűek. Azt már nem egyszer látták előkelőbbjeik, hogy főztünk valami dudvát, e;u'irot és ru not (vagy tejet) tettünk levéhiz 8 ezt megittuk, de azt még nem mind­annyian tudják, hogy csészénkben ilyenkor a kedves illatú tea párolgott s mi azt azért vagyuuk kénytelenek élvezni, hogy álm liukat elűzze és bágyadt idegeinket tovább is képesítse halaszthatatlan munkánk folytatására. Ezt csak mi tudjuk. Hanem mi még mást is tudunk, nevezetesen tudjuk, hogy a tea olcsó, a ezukor drága,

Next

/
Thumbnails
Contents