Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-04 / 45. szám

II. évfolyam. 45. szám. Nyíregyháza, 1888. november 4. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben hámhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félívre 2 » Hegyedévre J , A köziégi jogyzó és tanitó uraknak egész évre csak két forint. A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések . a lap sierkeBZtő clime aUtt kéretQek beUa lj Btll i szétküldése tárgyában .eendö felszólamlások Bérmentet|e n , e<e|ek CSJlk iam e,. t kwk M Jobtt Ízlelt kiadótulajdonos könyvnyom- g ajtatnak el j hoz (nagy dtbreczeni uUza 1j51. szám) | A kéziratok csak világos kívánatra s az illető intézendök. | költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer kasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egye. hirde­tés után 80 kr fizettetik. A nyilttéri közleinenyek dija suronkint lf) krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalbau (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Ilaa-easieiu és Tugler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Coiup által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 13,298. K. jggg Szabolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége folyó évi novemberhó 10-ik napján délelőtt 10 órakor Nyiregyházáu, a vár­megyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. bizottsági tag urat megjelenni kérem. Nyíregyháza, 1888. november 1. Zoltáu János, alispán. Tárgy: 1. A kormány által az országgyűléshez benyújtott regále-törvényjavaslatra vonatkozólag véleményes jelen­téstétellel megbízott küldöttség javaslata felett hozandó határozat. 2. Belügyminiszteri leirat az 1889-ik évi vármegyei költségelőirányzatra. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, 1888. októberhó 10-én folytatva tartott rendes közgyűlés jegyző­könyvének kivonata. 339. Bgy. 11693. K. Tárgyalás alá vétetett a tiszai, kisvárdai és dadai alsó járás főszolgabirájáuak, a gróf Lónyay Menyhért örökösei tulajdonát képező eszeuyi „csarondai", a Wahr­man Mór tulajdonát képező döghe-leányvári tiszai, a gróf Dessewffy Miklós, Lisszauer Ignácz és Neuwirt Jónás tulajdonát képező tiszai révek vámdijtótelei megállapí­tására vonatkozó javaslata. Határozat. A beterjesztett javaslatok alapján a vámdijtételek következőleg állapittatnak meg: I. A gróf Lóuyay Menyhért örökösei tulajdonát képező eszenyi .csarondai" réven : 1. egy gyalog emberért 1 krajezár, 2. egy darab szarvasmarháért 2 krajezár, 3. egy darab juh vagy sertésért 1 krajezár, 4. egyfogatú szekérért 4 krajezár, 5. miudeu további igavonó állat után 4 krajezár, 6. a fogatok után terheltetés esetén is a rendes díj szedhető, 7. jegen történő szállítás alkalmával a díj fele szedhető, de csak az esetben, ha a jég a vámszedő által átkelésre alkalmassá tétetik, folytonosan goudoztatik, öntözés által vastagabbá tétetik. II. A Wahrman Mór tulajdonát képező Döghe „leányvári" réven : 1. egy üres szekérért 4 krajezár, 2. egy terhes szekérért 10 krajezár, 3. igavonó állatért darabonként 6 krajezár, 4. vezetéken egy darab marháért 5 krajezár, 5. egy darab csikó vagy borjúért 2 krajezár, 6. egy darab sertés vagy juhert 2 krajezár, 7. egy gyalog emberért 4 krajezár, 8. egy egész hidas teher 3 forint III. A gróf Dessewffy Miklós, Lisszauer Iguácz és Neuwirt Jónás tulajdonát képező tisza-löki tiszai réven: 1. szekérbe fogva egy drb igás jószágért 6 krajezár, 2. vezetéken egy drb ló vagy szarvasmarháért 5 kr, 3. egy darab juh vagy sertésért 2 krajezár, 4. egy darab csikó vagy borjúért 3 krajezár, 5. egy gyalog emberért 2 krajezár. A tisza-löki és tardosi illetőségű, továbbá odavaló birtokos egyének vámot fizetni saját személyüktől nem kötelesek, iiután ezek árvíz alkalmával és zajláskor a hidast menteni, a lejáró útat jókarban tartani, vala­mint a partot javítani kötelezvék. Ezen határozat az érdekeltekkel közöltetvén, Eszeny, Döghe, Tisza-Lök község házánál közszemlére 15 napig kitétetni, és a .Nylrvidék" hivatalos lapban kozöltetui, végül a leányvári révvámnak Zemplénvármegye törvény­hatósága által leendő tárgyalás végett oda megküldetni s a felebbezési határidő lejártával, a netalán beadott felebbezésekkel együtt a m. kir. közmunka- és közleke­dési minisztériumhoz felterjesztetni reudeltetiK. Miről Zemplénvármegye közönsége átiraton a hatá­rozattal, Zoltán János alispán azzal, hogy a .csarondai komp jókarba hozatala iránt intézkedjék, Koczok László kir. főmérnök, a „Nylrvidék* szerkesztősége, továbbá Erdőhegyi Bar na főszolgabíró, és ennek utján Eszeny község képviselő testülete, gróf Lónyay Menyhért örö­kösei képviseletében gróf Lónyay Gábor, — Koinoróczy Aladár főszolgabíró és enuek utján Döghe község kép­viselő testülete és Wahrmau Mór, — Dobos Imre fő­szolgabíró és enuek utján Tisza-Lök község képviselő testülete, gróf Dessewffy Miklós, Lisszauer Ignácz és Neuwirt Jónás mindnyájan vétlv mellett jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Vidovlch László, aljegyző. 821. 18887 Pályázati hirdetmény. Geszteréd községben a községi szülésznő állásáról leköszönvén, ezen állásnak választás utján leendő be­töltésére határidőül /. évi novemberhó 18-ik napjának d. u. 3 órája Geszteréd község házához kitűzetik. Felhivatnak mindazon okleveles szülésznők, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt kérvényüket f. évi novemberhó 18-ik napjáig Geszteréd község elöljáróságához adják be. Fizetés évi 50 frt, minden szülési eset után 1 frt és egy kenyér vagy e helyett 50 krajezár. Geszteréd, 1888. október 25. Hulin Károly, Mezei János, körjegyző. h. főbíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 13,294. K. 1888 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A tűzrendészeti kormányrendeletet másolatbau alantjegyezve közhirrététel s alkalmazkodás végett ki­küldőm. Nyíregyháza, 1888. november 1. Zoltán Jáuos, alispán. Tűzrendészeti kormányrendelet. I. FEJEZET. Altalános határozatok. 1- §• A tűzrendészet azon szabályok összesége, melyek czélja a tűzvész kitörését megakadályozni, s ha az minda­mellett kitört, azt lehetőleg mielőbb eloltani. Az intézkedések tehát első sorban megelőzők, másodsorban pedig a gyors és sikeres oltásra vonat­kozók. Az előbbiekhez, a megelőző tűzrendészethez tar­toznak : a) a helyi viszonyoknak megfelelő, czélszerű épí­tési rendszabályok, illetve szabályrendeletek, külöuös tekiutettel az építési anyagra, a tüzelő helyekre, kémé­nyekre, és b) a tűzveszélyes tárgyak iránti intézkedések. A másodikhoz, a tűzoltói részhez tartoznak azon megállapodások, melyek: a) köz- és magán-tűzoltási szerek beszerzésére, mindenkor akadálytalan készentartására, s azoknak mi­kénti helyes használatára és alkalmazására, továbbá b) egy tűzoltói rendnek megállapítására s ezzel kapcsolatban jól rendezett, szakszerű tűzoltói és mentői intézménynek (tűzoltóság) létesítésére vonatkoznak. 2. §. A tűzrendészetet a község kezeli (1886 XXII. t cz. 21. §. g) ponija és 22. §.) E czélból a helyi vi­szouyoknak megfelelő szabályreudeletet alkotui köteles; és pedig kis és nagy községek, továbbá rendezett taná­csú városok az 1886. évi XXII. t. cz. 21. §. a) pontja, továbbá 27, és 28. g-ai, törvényhatósági joggal felruhá­zott városok pedig az 1886. évi XXI. t. cz. 3. 27 és 28. §-ai értelmébeu. 3. §. Ha ezen szabályrendeletekben kihágások minősítésénél büntető határozatok állapittatnak meg, az csak az 1879. évi XL. t. cz vonatkozó "zabváiv tinak megtartásával történhetik. Ily kihágásokat ezen törvény értelmében kis és uagy községek nem állapithatnak meg ; a szabályrendelet a vármegye által alkotaudó. 4. §. Ily szabályrendeletek alkotásánál, valamint a tűzrendészetre vonatkozó mindenuemü hatósági intéz­kedésnél ugy a törvényhatóságok, valamint a községek a magyar országos tűzoltó szövetség központi választ­mányáuak — melynek székhelye Budapesten van s mely ily ügyekben a belügymiuisz'eriuniuak is szakközege — útbaigazító szakvéleményét igéuybe vehetik, s igeu kívá­natos, hogy igénybe vegyék. (Belügyminiszteri körren­delet II/5. 1887. 53,720. szám. Lásd Rendeletek Tára 1878. 50. old.) II. FEJEZET. Megelőző tűzrendészet. 5. §. Tűzvész kitörése és terjedése ellen legbizto­sabb óvszer lévén a helyi viszonyokhoz mért jó és szi­lárd építkezés, addig is, mig ez irányban törvény utján történhetik gondoskodás, megfelelő építkezési szabály­rendelet alkotaudó. Rendezett tanácsú és törvéuyhatósági joggal biró városok ezt a törvény (1886. XXII) keretén belül és az ott megjelölt alakiságok megtartása mellett önmaguk tehetik. Kis és nagy községekre nézve, melyjkuek az épí­tészeti rendészet nem tartozik hatáskörükbe, e tekin­tetben a vármegye törvényhatósága tartozik gondoskodni. 6. §. A megelőző tűzrendészethez tartoznak azok is, mik az 1869 évi juuius 17-ón 3,365 sz. a. (Rend. Tára 715. oldal) kelt belügyminiszteri körrendeletben kötelezőleg megállapittattak, azonban azon megjegyzéssel, hogy a kéményseprés tekintetében most már azon sza­bályrendeletek irányadók, melyeket az 1884. XVII t. cz. (ipartörvény) 11., 12. és 16. §-ai alapján a törvényható­ságok és ívndezett tanácsú városok a törvényes formák megtartásával alkottak, illetve alkotni tartoznak. 7. §. A vízkészletről való gondoskodás egy fontos­sága a megelőző tű/.reudészetuek E végből azon közsé­gekben, hol az oltáshoz szükséges vizmenuyiség termé­szetes tartályokbau uem találtatik, kötelessége minden községi elöljáróságnak legalább egy bő tartalmú küt készíttetéséről és feutartásáról gondoskodni. Nagyobb községek czélirányosau elosztott több hasouló kúttal látandók el. Ott, hol kutak a helyi viszonyoknál fogva nem létesíthetők, medencze, vi/.fogók, vagy us/.tatók (zUgók) építendők, melyek évenként legalább egyszer gyökeresen kitakaritandók. Nagyobb építkezésekhez adott építkezési engedélyek­nél küt építése kötelező feltételül tűzendő. Ezeu kutak oly helyre épiteudők, hogy tűz esetébeu könnyen hozzá­férhetők legyenek. Tűzvész esetében a telkén fekvő vizet a tűzoltástól senki meg nem vonhatja. 8. § Ide tartozik végre a tűzoltó szereknek kész­letben tartása. Erre vonatkozólag a követke/ók reudeltetuek: Minden legalább 60 házból álló község köteles következő tűzoltó szereket beszeiezui s azokat biztos, e czélra készült helyeu jó karbau feutaltatni: 1. Egy szívó fecskendőt, legalább 10 cm. átmérőjű széles henger és 50 m. tömlővel. 2 Egy vízhordó kocsit 3 hl. hordó és 1 hl. káddal. 3. Kél tűzlétrát. 4. Két csákánvt. 5. Két tüzhorgot. 6. Két fejszét. 7. Négy vas­villát. 8. Két lámptst. M-g kisebb községek, valamint nagyobb épitmé lyek birtokosai targoucza vagy puttony­fecskendők tartására köteleztetnek. Minden hlz ellátandó a kellő tűzoltó szerrel, mely­nek mennyiség it és minőségét a helyi tűzoltó szabvány állapítja meg s azoknak meg- ós mibenléte a tűzszemle alkalmával ellenőriztetik. A községek részéről beszerzendő szívó fecskendők a magvar országos egységes csavarral látandók el. A létező fecskendők ezen rendelet életbeléptétől számí­tandó egy év alatt, ha hengerűregük 10 vagy több cen­timéter, a magyar országos egységes csavarra idomitan­dók át. 9. §. Általában tűzvészt okozható tiltott cselekmé­nyek vagy mulasztások azonnal nieggátolandók, s ameny­nyiben elbírálásuk a községi elöljáróság hatáskőiébe nem tartoznék, az illetékes hatóságnak azonnal bejelen­te udők. 10. §. Végre a helyhatóság saját kiküldöttei által a tűzoltó parancsnokság "közbejöttevei a körülményekhez képest többször, de legkevesebb kétszer egy évben álta­Mai számukhoz fél iv melléklet van csatolva."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents