Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-21 / 43. szám

Y I R V I D É li". pedig a felsorolt évek alatt a regále jövedelem után fizetett adó fogja képezni a kiszámítás alapját, a megváltás még inkáb a mi hátrányunkra üt ki, mert az adó mindig egy évvel hátrább vetetvén ki, a legmagasabb jövedelmet eredményezett utolsó év a kiszámításnál tekintetbe vétetni nem fog. Caknem bizonyos tehát, hogy a város, 1887-ben elért regále jövedelméhez képest több mint 21,000 forinttal fog évenként károsulni, ami tőkevesztésben legalább is 400,000 forintot jelent. Veszteségünk bizonyos, az öt esztendő közül akár a legrosszabb akár a legjobbhoz hasonlitsuk is a nyerendő megváltási összeg utáni évi kamatot; az 1887-diki regálejövedelemről nem is szólva. Pedig fejlődő városnál, mint amilyen Nyiregyháza városa is, a regále jog értéke is természetszerűen emelkedik, s reális veszteségünket bizony az a szám fejezi ki, mely a legutóbbi év 53,419 forint évi regále jövedelme s az állami megváltás 32,000 forint jövedelme közt mutatkozik. Egy részről tehát a megváltásnak a törvény­javaslatban kontemplált keresztül vitele azért sérel­mes reánk nézve, mert nem azt az alapot veszi föl a számítás alapjául, melyet e város, emelkedésének eszközeit áldozatokkal is megszerezve, elért, s ez által — amint például a városi telkek értéke emel­kedett, — úgy nagyobb lett a regálé-jog értéke is Egy másik sérelem a kezelési költségnek 15%-kal való számítása. Hogy ez mennyire sérel­mes, semmi sem demonstrálja jobban, mint az, hogy a városnak a felsorolt 6 esztendő alatt a regále kezelése összesen 10,582 forint 16 krajczárjába került, mely összeg az elért összes jövedelemnek csak 5°/»-át teszi; az állam pedig ugyan e czimen 15*/o-ot számit. Igaz, hogy a törvényjavaslat még csak javaslat, de a mi parlamenti viszonyaink között nagyon vérmes reménység kell hozzá, azt hinni, hogy mikorra törvénynyé válik, lényegesebb változtatások történ­jenek rajta. Okosabb tehát, ha mint teljes bizonyossággal bekövetkező ténynyel számolunk már jó előre a regále megváltás által bekövetkezendő helyzettel. Mindenekelőtt nagyon helyes, ha összes érve­inkkel s minden befolyásunkkal demonstrálunk meg­rövidittetésünk ellen. A küldöttség, melyet a pénteki képviselet a követendő eljárás megállapítása s ennek végrehajtása végett kebeléből kiküldött, ez van hivatva peticionálással, egyes képviselőknek ügyünk­nek való megnyerésével, s minden lehető eszközzel valamit tenni. A regále megváltása. A pénzügyminiszter már benyújtotta a képviselő házhoz a regále megváltása tárgyában készült törvény­javaslatot. E fontos kérdéssel rég idő óta foglalkozik m&r az ország közvéleménye, s most, hogy a kormány szándéka a kidolgozott javaslat rendelkezéseiben nyilván­valóvá lett, községek és egyes regále birtokosok tisztába jöhetnek azzal, hogy mi az, a mit várhatnak. A törvényjavaslatot a következőkben ismertetjük; I. Alapelvek. Azok, a kik eddig italmérési jogot gyakoroltak, az állami italmérési jövedékről szóló törvény hatályba lépte A JSTltíVIDEK* TÁRCZÁJA. A kedélyképzós némely eszközeiről a népiskolában. — Andrásy Kálmán felolvasása a felsó-szabolcsí ev ref. tanitók egyesületének e hó 17-dikén tartott gyűlésén. — Uraim! Egy jókedélyű napszámos élete többet ér egy mogorva osászár életénél. A világ összes gazdagsága, összes bölcsesége sem ér fel a nyugodt, derült szivvel. Igaz, hogy a jókedély Isten adománya, megbecsülhetet­len Isten adománya. Ez azou Isten-ország, melyről Idve­zitő urunk mondá, hogy mibennünk vagyon. De vannak eszközök, melyek által a kedélyre fejlesztőleg lehet hatni, hiszen vig czimborák közt a bánatos is kedvre derül. A mai nevelésnek legnagyobb hiánya, sőt igy is mondhatnám: hibája, hogy a kedély élet fejlesztésére nem sok goudot fordít. Megtömik az agyvelőt különféle értékű ismeret anyaggal, miut egy üres zsákot korpával, de biz abból nem eszik senki buza kalácsot! Ma már a könyvkereskedők külön vaskos füzetekben közlik a tan könyv üzlet jegyzékét s én megvallom, bogy összes iskolai életemben nem fogyasztottam annyi tankönyvet, mint a mennyit ma egy népiskolai növendék szuszogva czipel. S a rengeteg tudomány közt elvész a szív, a kedély és sivár lesz az élet. Nincs a világon utolsóbb lény, mint egy szívtelen bölcs, mint egy mogorva profeszor. Pedig hát ma Uraim! a bölcsek és profeszorok, — a tudomány eme fölkent bajnokai, mint őket nevezik — sokszor szív­telenek és mogorvák. Öuök is, tisztelt tanító urak, ha a nevelés áldásos befolyását, saját életökkel igazolják tanít­ványaik előtt, hát néha-néha, vagy talán . . . néha min­dég nagyon is komolyan viselik magukat, Én legalább mindég nevetek magamban, mikor látok egy ménkü-tudo­mányos embert, kinek Arany Toldijaként: >Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a baroa éjfél szerre pillantása,« vagy egy másikat, ki már jókorán négy szemmel néz még se lát s Petőfiként: »Mmth' az eget akarná szántani Orrával, oly magasra tartja fel,* folytán kártalanításra tarthatnak igényt. Kártalanítás adandó azokért a jogokért, a melyek a) földesúri jogon, b) törvényen, vagy c) kiváltságon alapulnak, ha mindez esetekben a jogosított e jogból vont has:na után az 1882-ik évi január 1-től 1886 ik évi december 31 éig terjedő öt óv alatt vagy legalább ez öt évnek egyike alatt adót fizetett. Kártalanítás adandó azokért az épületekért és azokhoz tartozó beltelkekért, melyekben eddig ital­mérés gyakoroltatott, ha az állami italmérési jövedéknél azokra elkerülhetetlenül szüksége van s e végből kisaját­tittatnak. (1 2. §,) Az italméresi jogoknál a kártalanítás alapja reud­szerint maga a jog után az 1832-dik évi janár l-jétől 1886 ik deczember 31-dikéig adó alá vont összes jövede­lemnek egy ötöde képezi, melyből azonban 15 százalék kezelési költség fejében mindég le vonatik. Az ekként megállapitctt tiszta kárpótlás alapnak húszszoros összege képezi a kártalanítás teljes összegét. Ettől csak akkor lehet eltérés, midőn az adó ki­vetés elleni felebezések 18S6. deci. 31. előtt be.idattak, de elintézést később nyertek, mert ez esetben a fiiebbe­zés folytán megállapított adójövedelem vétetik figyelembe. Ha a jogosult bérszerződése igazolja azt, hogy az alapul vett öt év alatt az ital mérési jog utáu a jövedelmi, il­letve tőkekamat j.radékadót a bérlő köteles fizetui, és az adókiezabás adataiból kitűnik, hogy a bérlő által fizetett adó nem számíttatott a kiszabás alapjául szol­gáló jövedelemhez: akkor a bérlet által fizetett adó ösz­szege a kártalanítás alapjául szolgáló összes j > vedelemhez adandó. Ha pedig az adó nem magának az italmérésnek haszua utáu vau előírva, hanem annak összegében az ingatlanok, esetleg malom vagy vásárjog, hid , ut- vagy révvám utáni adó is bent foglaltatik, akkor mindenek előtt megállapítandó, hogy az adóból, illetőleg az alapul bzol­gáló jövedelemből mennyi esik az italmérési jogra. E szabályok alól kivételnek a jogosult kérelmére tobb eset­ben van helye, melyek közt a legnevezetesebb az, ha va­lamely törvényhatósági joggal felruházott város hivatalo­san felülvizsgált zárszámadással igazolja, hogy az 1882. évi január 1-től 1886. évi deczember 31-ig terjedő időben az italmérési jogból több hasznot húzott, mint amennyi adóalapul felvétetett s akár az italmérési jognak, akár az italmérési adóbeszedési jogának bérbevétele által biz­tosítékot nyújt az iránt., hogy a kártalanítási összegűek megfelelő jövedelem legalább 3 évig a jövőben is be fog folyni. EJ esetben a zárszámadás által igazolt magasabb összeg számíttatik a kártalanítási alap megállapításánál, de ez összegből előbb levonandó az az összeg, melylyel az állam a kisebb adófizetés folytán károsult. Azok a városi, még inkább állami közegek, kik a hibás adóki­vetést okozták, törvén)szerű felelősségre vonaudók. (3. §.) A javaslat 4. § a még néhány esetet sorol föl, a mikor el érésének van helye attól, hogy a kártalanítás alapjául az tdójövedelem szolgál. Ezek a hamis bevallá­sok, a hatóság félre vezetése s az, ha a jogo.-ult hiteles adatokkal bebizonyítja, hogy az alapul vett idő alatt nagyobb tiszta jövedelmet élvezett mint amennyi utáu az adó fizettetett. (4. §.) A állami italmérési jövedék meg­felelő hasznosítása végett elkerülhetetlenül szükséges in­gatlanoknál az egyességileg megállapítandó kártalanítás összege, vagy ha egyesség létre nem jő, a bírói uton megállapítandó becsérték képezi a kártalanítás összegét. (5- §•) A kártalauitás megállapítására 8 az összefüggj min­dennemű kérdés eldöutésére kizárólag a következő köz­igazgatási hatóságok illetekesek: a) a kir. adófelügyelő, vagy annak e czélra kirendelendő helyettese, kiuek mű­ködése területén a község, melyben a jog gyakoroltatik, fekszik; b) a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak albizottsága ; c) a pénzügyminiszter. II. A kártalanítási eljárás. A kártalanítandó jogokért kártalauitás csak az esetben adatik, ha az igényjogosult s illetőleg törvényes képviselője ebbeli igényét legkésőbb 1889. évi márczius vagy egy profé zor, ki az elmaradhatlan czeruzával kezé­beu, mint Jupiter tonans, trónjára lépdel, nagy komoly képpel, szuszogva veti le felső kabátját, s rémitő méltó­sággal néz végig a szepegő tanonezokon, bogy ... no most! ... mi lesz! . . . Egy szó mint száz : kedély nélkül az élet uem ér egy iületlen gombot s különösen a népnevelés központjául a kedély nemesítését kellene tennünk, hogy lenne, hogy maradna a nép kedélye ezután is az emberi igaz értel­mek, vágyak, hajlatnak, gondolatok ős forrása, melyből meríthessen a költő, a tudós tiszta, üdítő cseppeket. Engedjék meg azért Uraim! ha ez alkalommal oly eszközökre hivorn fel becses figyelmöket, mely eszközöket okosan felhasználva, a kedély élet fejlesztésénél, a nép iskolai nevelés alkalmával, értékesiihetuek. Első és legfőbb, mindenek között a vallás, úgyszól­ván az üde vallásos levegő az iskolában. A vallás alatt Jézusnak felséges vallását értem, melynek központja a mindeneket szerető menyei atya, ki előtt fejünk hajszálai is meg számlálvák, s kiről oly felemelő jellemzéseket h igyott ránk édes Idvözitő uru;ik. Uraiui! én nem tudom elég nyomatékkal kiíeiezui Önöa előtt azt a nemesítő befolyást, melyet a helyes vallásos tanítás a gyermeki kedélyre gyakorolhat I-imótelve hangsúlyozom, hogy csakis a Jézus vallása. Iaie mindjárt az újszövetség kezdete, ama menyei hajnal, midőn az örök világosság felé vá­gyódó lelkek, »az eget is messze földre ragyogva meg nyílni látták a bölcső felett; ég és föld vetélkedtek au­nak magasztalásában és angyali ének hangzott e földre ezt mondván: dicsőség a magasiágbau Istennek, e földön békeség és az emberekhez jóakarat! — midőn ama me­nyei seregek, mintegy rózsalábakon járva üdvözölték az ujraifjult földet.* — Láng H. A gyermek, különösen a szegénysorsu gyermek, félve, tartózkodva megy az iskolába; hiszen a családi élet körében nem sok g)öugédséget tapasztalt. Az is fáj neki, hogy sovány barna kenyér vau a bakójában, mig jobb­módu társa gazdagabbau lakomázik. Ily tényezők miatt kedélye zárkozott, mogorva lehet. De iine a jászolban született Jézus példája, a szegénység megdicsőitése ; ama hatalmas Istennek pártfogása; angyalod, pásztorok, böl­hó 30-ig a kir. adófelügyelőnél Írásban bejelenti. Kárta­lanítási igényt jelenthet b3 az is, ki igazolja, ho*y egész­ben vagy részben ő a jogosított, ha adóját más névea fizette, vagy igazolja, hogy tulajdon jogának megállapi­tása iránt hatósági eljárás van folyamatban, vagy ha kijelenti, hogy a birói eljárást legkésőbb 1889. junius 30-ig folyamatba teszi. (7. § ) A beérkezett bejelentése­ket a kir. adófelügyelő külöu jegyzőkönyvbe vezetni, köz­ségenkint csoportosítani s a kártalanítási összeg meg. állapítására szükséges adatokkal felszerelni tartozik. A kártalanítás megállapítására szükséges adatok beszerzése s a bejelentési határidők lejárta után, a kir. adófelügyelő a kártalanítás összegének egyezségi megállapítására határ­időt tűz ki s erre a bejelentést tett jogosultakat Írásban akként idézi meg, hogy egy-egy község valamennyi jogo­sultjával a tárgyalás egyszerre legyen megtartható. Az egyezkedés a kártalanítandó jogért adandó kártalanításra terjed ki. A mint az egyezkedési tárgyalás folyamán valamely jogosulttal egyezség jött létre, az irásba fogla­laudó s az érdekelt vagy megbízottja által aláírandó. A közigazgatási bizottság albizottsága az egyezség utján meg nem állapított kártalanítási ügyeknek, nem külómben általában a pénzügyminiszter által hozzá utalt ügyeknek tárgyalására határnapot tű', ki s arra a jogo sultakat az előző szakaszban megállapított módon aként idézi meg, hogy egy-egy község valamenuyi jogosultjának ügyiben egyszerre legyen határozat hozható. Az érdim­leges határozatok ellen jogábau áll a jogosultaknak a határozat kilrrdetésétől s illetőleg a jelen nem levőknek az Írásban közölt határozat kézbesítésétől számítandó 15 napon belül úgy a hitarozat érdemére, mint az eljárás alakiságaira nézve Írásban a pénzügyminiszterhez feleb­bezni s az adófelügyelőhöz benyújtandó felebbezésöket ujabb érvekkel és adatokkal is támogatni. A kártalanítás ösz­szege végérvényesen mindig a pénzügyminiszter által állapittatik meg. (8—11. §§.) Ama kérdés iránt, hogy valamely épület s az ahhoz tartozó beltelek az állami ital mérési jövedék megfelelő hasznosítása végett elkerülhetetlenül szükséges-e, a pénz­ügyminiszter határoz. Azokat az épü eteket és beltelke­ket, melyeket a pénzügyminiszter az italmérés czéljaira kisajátitaudóknak nyilváuitolt, a kincstár 1890. január 1-én birtokába veszi. (13., 14. §.) A kártalanítás módozatai. A kártalanításnak (a jogárt) végleg mogállapitott összege e czélra külön kiadaudó s 70 év alatt sorsolás utján beváltandó, az alábbi kivételektől eltekintve, olő­mutatóra szóló, közforgalmú állami kötvényekkel nyer ki­elégítést s készpénzben csakis az a töredékrész fizette­tik ki, mely a legkissebb névértékű kötvénynél is csekélyebb. Ellenben az ingatlanokért járó káríalauitási összeg, hacsak az érdekeltekkel oiy egyezség nem köttetik, mely szerint a kártalanítás szintén ily kötvényekben adható ki,mindig kész­pénzben fizetendő ki. A keszpénzben fizetendő kártalanítási összeg az egyezség s illetőleg a jogérvényes birói határo­zat megállapodásaihoz képest szolgáltatandó ki, mig az állami Kötvényekké! kielégítendő kártalanítás csak azt az igényt állapítja meg, hogy a kártalanítás összege kötvényekben 1892-ik év végéig 6 c<ak a kötvényekben ki nem elégíthető maradékrész fog azonnal készpénzben kiszolgáltatni. A holtkéznek, törvényhatóságoknak, városoknak, községeknek, alapítványoknak, hitbizományi vagyon bír ­tokosainak s közalapoknak járó kartalanitás egész össze­géről egy egy kötméuyezett kötvény állíttatik ki, mely a kiadandó forgalomképes kötvényekkel csakis a vagyon­kezelésük felüg) eletére hivatott illetékes hatóságnak s pénzügyminiszternek engedélyével cserélhető ki. A birói uton eszközölt kisajátításoknál azonban a kártalanítás össze ;e ezeknek is készpénzben adandó ki. Egyúttal utasíttatnak a pénz- és belügyministerek, hogy a mennyiben ezt lehetségesnek találják, egy év le­forgása alatt a törvényhozás elé terjesztendő törvény­esek, próféták üdvözlete, hódolata . . . kellő színezéssel, tapintattal előadva, hitem szerint, alkalmasak a zárko­zoit, bizalmatlan kedélyt megnyitni, bizalomra hangolni. Bizalom nélkül nincs kedélyi élet, ez kétszerkettő. S a Jézus vallásának úgyszólván minden betűje, bizalmat lehel »Mit féltek óh kicsiny hitűek! . . . biztatja Jézus a csüggedőt, ha ti menyei atyátok az égnek madarait, a mezőnek vadait igy táplálja, mennyivel inkább titeket! . Mikor elindultok hirdetni az Isteuországát, ne vigyetek magatokkal se felső ruhát, se táskát, se sarut, se botot, mert méltó a munkás az ő jutalmára !< Hát még azok a példázatok ! ! a menyei atya szeretetéről, a felebaráti szeretetről, az Isteuországiról. ... S kit e föld ki nem elégíthet, a jövő élet teljes boldogsága mily közvetlenség­gel, elevenséggel áll előtte! Evangyeliom ez az egész vallás, azaz örömhír mindjn korbeli, minden álUpotu ember számára. Igju még a bűnösöknek is, az eltéved­teknek, a keserű könnyeket hullatóknak is: »nagy öröu van menyben egy megtért bűnös miatt.* CNak a szívtelen, könyörtelen, számító gouojsoknal: számára ninci kegyelem, nincs bocsáuat, legyen bár bíborban kevélykedő gazdig, vagy szolgatársát fojtogató szegény. De ne is legyen az ilyeknek se földön se égen! íme Uraim! ezt a vallást: a bizalomnak, a kegye­lemnek, a szeretetnek, az örömnek eme vallását vigyék be Önök az iskolába; úgyszólván az iskola levegőjében olvasszák fel, hogy a levegővel szívják fel növendékeik s szíveik nyíljanak meg, mint a virág kitárja kelyhét a harmatba fürdött napsugár előtt! Bocsássanak meg Uraim, bogy már egy vallásos tárgyú felolvasás után, hosszabban időztem a kedélyi élet eme hatalmas eszközének felmutatásánál. Szeretném, na­gyon szeretném, ha végre valahára keresztyének lennénk s például nem babráluáuak Önök is oly sokat a Mózes törvényével; Riboárn és Jeroboam országával, hanem az isteuiiuság törvénye és istenországa szabadítana fel min­ket abból a felemás igából, abból a szolgaság vallásából, melyről Pal apostol oly ihlettel tanit. Mert hát azok a vezpklések, bőjtölések, pénzért való absoluciók, nagyon alkalmas tanok lehetnek a tudatlanságon táplálkozó zsar­nokoknak, áldozati barmok kövérén meghízott alakoskodó kegyességnek ... de az Isten szabad gyermekei, a Jézus

Next

/
Thumbnails
Contents