Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-10-21 / 43. szám

Melléklet a „Mpirvid 1888. 43-ik számához. javaslat al allapitsak meg a módozatokat, melyek betar­tasa mellet a községek a kártalanítás, összegé ere íg nek.k ju'o kötvényeket minden tekintetben biztosító h te 8 szo/etk izetek alaptőkéjére {ordíthatják. (15. § ) , kártalanitá sQak készpénzben ki uem elégített részétől 890 ,k év. január 1-től kezdve kam a jár. Ez 1 kama Í *őL TU gy 8Zá Z J' , m e]>' e8etb e" - kamatjövedelem a tőke kuma és jaradék adó alá esik, mely 10 s,áza­lekban á lap.ttatik meg s az esedékes kamatokból a ki­fizetes alkalmaval vonatik le, vagy évi 4V, százalék melyet tőkekamat és járadékadó nem terbel. A kamat' a, kötvények^kiszolgáltatásának idajé.g, az 189 KŐI be­zárólag 892. végei, terjedd időre ki adaudi ,,radék­sze.veuyek ellenében, minden év végével, az állami köt­vényét kiadasa után pedig a kötvények bevonásáig az azo„hiz kiadott szelvények elleniben, azok es-d késségé­hez kepast fizettetik ki (16. §) Az 1890 —92-ik évekre kiadandó járadékszelvények nemkülönben a kártalanítás összege a kir. adóhivatalok u'ján rendszerint a jogosítottnak ad itik Li, az esetben azonban, ha az a körülmény, h .gy a kártalanítás kit illet, nincs tisztába hozva, ugy az 1890 -92-ik évekre kit­daudó járadék szelvények, mint a kártalanítás összege is az érdekeltek értesítése mellett bírói letétbe teendő. Hi valamely regálebérlő igazolja, hogy az 1883. végéig általa bírt italmérési regále utáu a bért előre lefi-.ette s ebbeli igényét 1889 dik évi április l-ig a kir. adófelü„'yelőnek bejelentve, a jo^omlt ezen az egyezkedési tárgyalás fo'.ya­min külön felemlítendő bejelentés ellen kifogást nem tesz, az 1889. évre szóló j iradékszeWéuyek a jogosított helyett a jilentkező regálebérlőuek adandók ki követe­lése erejéig. (17. §) A közforgalom tárgyát kép?ző állami kötvények árfolyamának biztosítása érdekében, azok tőzsdei jegyzése iráut, a forgalomba hozatallal egyidejűleg intézkedés teendő. Ug yau e czélból az államot, mint magántulajdo­nost illető kártalanítási kötvények azonnal forgalomba hozhatók, de az azokért belolyó készpénz ciak a törvény­hozás külön rendelkezéseihez képest h asználható fel. (18. g.) Felbatalmaztutik a pénzügyminiszter, lngy akár közvetlenül, akár pedig valamely pénzintézet közvetítése mellett, oly intézkedéseket tehessen, melyek lehetővé teszik, hogy a felek kívánatára, az 1893 —92-dik évek mindegyikének végével lejáró járadékszelvények már az illető év folyamán előlegesen leszámitolhatók s a csak később igényelhető kötvények, bizonyos előre megbatá­rozott árfolyamon már előre értékesíthetők legyenek. (20. § ) A javaslat záró határozatai (22. §.) elrendelik, higy a kártalanítási és kisajátítási eljárásra vonatkozó összes iratok, nyilatkozatok, nyugták, beadványok és azok minden melléklete, a hozott határozatok és felebbezések, telekköuyvi feljegyzések és bekebelezések s az állam tulajdonába kerülő ingatlanok átruházásai bélyeg- és ille­tékmentesek. ÚJDONSÁGOK. t Bónis Barnabás. A t. községi és körjegyző urakat tisz­telettel fölkérjük, hogy a lapunkért járó előfizetési pénzeket s e tekintetben fennálló hátrányaikat alul­írott kiadó hivatalhoz mielőbb beküldeni szívesked­jenek, megkímélendő ez által magukat és bennün­ket attól, hogy a pénzek behajtását az alispáni hivatal szíves közreműködésével legyünk kénytelenek eszközölni. Többi előfizetőinket és hátrányosainkat is tisz­telettel kérjük előfizetésük megújítására, illetőleg a hátralékos előfizetési dijak szíves beküldésére. Tisztelettel a „Nyirvidók" kiadó hivatala. igazi tanítványai, mindenkor a menyei atyában élnek, vannak és mozognak. ... A kedélyi élet fejlesztésére nezve fontos teuyező az én»k E felett nem is volna talán szükséges szót vál­tani Önök előtt, hiszen ez olyan bizonyos! Hanem uraim a mi népiskoláinkban kevésbé énekelnek, mint - bocsanat, de már csak ki mondom - ordítoznak. És ez nem a szív beszéde, nem a kedély lágyabb, v*gy erősebb hul­lámzása, hanem torok és fülgyilkolás. Talán van ebben a kegyetlen éneklésben valami resze a zsidos kiabáló kultusznak, az érzés nélküli rideg formalizmusnak eleg az hozzá, hogy a mi iskolai éneklésünk ma, alakjában - tisztelet a'z igen kevés kivételnek mintha ezen ismeretes dicséret-verset tartaná szabályul: 'Ordítsd óh oroszlán az erdők ligetes rejteke, kozott, hogy ő ret­tenetes !< , . , Ne tegyük mi ezt tisztelt Uraim! hogy ,s mondja cstk Tompa: ,Im a buzgó nép: ifjak, víuek . . . Mint szent hullám, zíjdul az ének, Majd csendesül és elhal lágyan. . - .« E»y szép éneklés, igazán szent hullámként, a menybe ragad bizalmat kelt; vagy egy csinos dalocska hazafi ,s ének egészen felvidít, felfrissít, kellemes hullámzás,a hozza a kedélyt. Legalább én szinte jól érzem magam ís magam ^bármily fakó kedélylyel lépjek az iskolába, ha ™ gyermeksereg egy éneket, kellő szabatos buzgóság­ga l' teásak minél többet énekeljenek és éuekeltes­S W?a mi * ^' S ZNem 8 szabad' tűrni, hogy a gyermekek & piszkosa, mosdatlanul, fésületlenül lépjenek az .skolába. Ez nem Közéletü ik egy tevékeny és uagy szerepet játszott alakja dőlt ki ismét. Bóuis Barnabás, Szabolcsv.trmegye volt fó- és alispánja e hó 17 dikén Vtsseu, 75 éves korá­ban meghalt. Bónis Barnabás Nagyfaluban 1813-bau született. Apj, Bónis Simuel Szabolcsvárinegye egykori hires alis­pánja, édes anyja b. Dáuiel Borbála volt. Tauulmányait Sárospitakon végezte Kövy Sándor hires jogtanár veze­tése mellett. A 30-as években lépett közpályára, mint a dadai járás szolgabirája A 48-as évekbeu mint nem­zetőr szolgálta hazáját. A nemzeti leveretés korszakát teljes visszavonultságban élte át Nagy faluban, birtokán, nejével I'ogány Karolinával, a magyar irodalom egvik Maeceuásával. Neje 1851-ben elhalt; 58-ban nőül vette Gaál Lujzát, kitől négy gyermeke született. 1867-ben a kiegyezés után Szabolcsvármegye első alispánjává válasz­tatott, mely minőségben 1872-ben ujra megválasztották, előbb báró Vécsey József, utóbb pedig gróf Vay Ádám főispánsága alatt. 1878 ban gróf Vay Ádám visszalépése utáu, mint a Tisza kormány reudithetlen híve, főispánná neveztetett ki s e minőségben 1881-ig maradt. Alispáu­sága alatt, hosszú vajúdás után sikerült neki kivinnie, amely terv az ő eszméje volt, hogy a vármegye szék­helye Nagy-Kállóból Nyíregyházára tétetett át."Főispán­sága utáu előbb Nagyfaluban, később Vissen teljes elvo­nultságbau élt, s itt is halt meg. Jellemének egyik alap­vonását erős arisztokratikus gondolkozás módja képezte, s ebből származott szarkasztikus modora sok ellenséget szerzett neki. Halála e hó 18-dikán délután következett be, hosz­szis betegség utáu. Elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki : Özv. tolcsvai Bónis Baruabásué, szül. gyulaji Gaál Lu 'za s gyermekei: Luiza, Zsigtnoud, Eugeuia, Ilona; özv. markus és batizfalvi Máriássy Istvánná sz. Bónis Mária s a nagyszámú rokonság fájdalomtelt szívvel jeleu­tik a legjobb férj, atya, testvér és rokonnak tolcsvai Bónis Barnabásnak, Szabolcsvármegye volt főispánjának, élete 75-ik évében f. é. októberhó 18 án délután 4 óra­kor, hosizas szenvedés utáu történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 20-án délután 3 óra­kor fognak Visseu örök nyugalomra helyeztetni. Viss, 1888. október 19. Béke lengjen porai felett! Bónis Barnabás temetése e hó 20-án ment végbe, igen nagy részvét mellett. Szabolcsvármegye tisztikara koszorút tett ravatalára s képviseltette magát a teme­tésen, ugy szintén Nyíregyháza város hatósága is, ez uton akarva ki'ejezui háláját és elismerését azon szol­gálatokért, melyeket az elhunyt Nyíregyháza városa ér­dekében tett. Nyugodjék bókébeu! — A regálé megváltásának, Nyíregyháza város érdekeit oly mélyeu érintő kérdésével foglalkozott a pénteken tartott képviseleti gyűlés is. Az indítványt, hogy a város ne nézze tétlenül e rá nézve foutos ügy rendezését, dr. Meslcó László tiszti ügyész tette a kép­viseletben, s az ő indítványa értelmében küldöttséget menesztett a képviselet, azzal az utasítással és felhatal­mazással, hogy a regálé megváltás országos rendezése folytán Nyíregyháza város is érdekelve lévén, ez érdekek védelmére szükséges eszközök felett tanácskozzon s a képviselet nevében minden lehetőt megtegyen. A kül­döttség tagjaiul Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt dr. Meskó László t. főügyész, Májerszky Béla fő­jegyző, Kerekréthy Miklós főkapitány, Déry Károly számvevő, Kovács Ferencz pénztárnok, Bencs László tauácsuok, Somogyi Gyula, Barzó János, Vidliczkay József, Tórók Péter, Nádasy Lajos, Tulács István és Mikecz József választattak meg. Nagyon kívánatos, hogy a küldöttség minden idővesztegetés nélkül összeüljön s megállapodásra jusson, hogy a felirat, mai vet minden valószínűség szeriut a képviselőházhoz intéz'ni fognak, még oly időben jussou oda, hagy a képviselőház 2l-es bizottsága, mely a regále megváltásról szóló törvény­javaslatot előzetesen tárgyalni fogja, tanácskozásai köz­ben a mi feliratuukat s beuue foglalt panaszainkat is figyelembe vehesse. — A központi elemi népiskola ügyét, melyet a hely­beli ág. ev. egyház vezető férfiai — belátva a jelenlegi helyzet tarthstatlanságát, oly meleg szeretettel karoltak fal. magáévá tette az egyház presbitériuma is. Abban az indítványban, melyet e nagy lontosságu kérdés megvaló­sításának módozatúról és eszközeiről Májerszky Béla egyházi felügyelő doljuz>tt ki, a többek közt u'alás van egy sorsj iték rendezésére, s arra az ígéretre ií, melyet B'nczur Gyula hírneves festőművész és városunk szülötte annak idején tett, hogy t i. egyházi czélok előmozdítá­sára egy olajfestményt ajándékoz. Májerszky Béla ur a mult napokban Budapesten járván, felkereste Benczúrt, s a niüvési örömmel újította meg igéretét, hogy annak beváltásával szülővárosa népnevelési ügyének szolgálatot tegyen. A közoktatásügyi koruaány részéről p'dig biztos kilátásba helyeztetett, h igy az egyhisnak minden díj uélkül fog e>y iskola épületének terve átengedtetni. — A vármegye e hó 9 és 10 diki közgyűléséről, lapuuk legutóbbi számában közölt tudósításunk kiegészí­téséül közöljük a következőket: Napkor község tüzren dészeti és a közös legelő használatát szabályozó szabály­rendeleteit Zoltán János alispánnak adta ki a közgyűlés, hogy a szabályrendeleteket egy elnöklete alatt alakítandó küldöttség által tárgyaltassa. Nagy-Kálló képviseletének határozata a piaczi járda kiépítése ügyében, s a kiépítés biztosítására megtartott árlejtés eredménye a közgyűlés által jóváhagyatott; úgyszintén jóváhagyatott az a szer­ződés is, melyet Keinec«e község az észak keleti vasút­társasággal, a vasúti töltés fölemelésére szükséges föld­terület eladására vonatkozóleg kötött. Nyirbáthor község azon határozata ellen, melylyel utczái egyré&zének kikö­vezését mondotta ki, felebbezés adatván be, a közgyűlés e felebbezés elvetésével, a hitározatot jóváhagyta. Szintén helybenhagyatott, a beadott felebbezés elvetésével, a Szent-Mihályon ez évi január 27-dikén végbement elöljáró választás eredménye i°. E tárgyakou kivül még több közBég szabályrendeletei, kötött szerződései, számadásai fölött határozott a közgyűlés. — A felső-szabolcsi ref. tanítók egyesülete e hó 17-ik napján tartotta meg Nyíregyházán, a Varga Antal úr iskolájában évi rendes közgyűlését, Horváth István elnöklete alatt. A szüreti és egyébb őszi muukaidő miatt a 91 tagot számláló egyesületi tagok közül csak 24 ref. tanitó jelent meg a közgyűlésen. A lelkészi karból Szabó Ferencz pazonyi, Andrásy Kálmán bujt ref. lelkész és Ilubay József helybeli esperesi segédlelkész urakat volt szerencsénk a gyűlésen szemlélhetni. A közgyűlés 10 óra­kor vette kezdetét két gyakorlati tanítás és két nagy érdekeltséget támasztó értekezéssel. Sikolya Antal ber­ezeli tauitó úr a ref. elemi iskola II. osztálybeli növen­dékeinek tanítást tartott a beszéd ós értelemgyakorlatból; kérdezve fejlesztő taumódszer felhasználásával s eljuttatta a növendékeket a szomszéd-, házsorok-, utcza-, helység­fogaltnak világos és tiszta ismeretére. Kár, hogy minden szavát és magaviseletét éber figyelemmel, sőt jegyzések­kel kísérő idősebb tanitótársainak tekintete miatt támadt meghatottság érzete erőt vett rajta és egyhangúvá tette a különben elég ügyes fiatal tauitó előadását. Paj­kos Lajos szabolcsi tauitó a Ill-ik osztálybeli növendé­keknek megtanította a melléknévi jelző mondatbővitést. Tanítása elég szabatos volt, még sem menekült meg a kritizáló kartársak legyiutgetéseitől. Csurka István buji segédtanító úrnak a gyermekek vallásos neve­léséről tartott szép irályu s tárgyilagos értekezése egy kitűnően képzett, nagy reményekre jogosító tanítóra enged következtetést vouui. Ezutáu Horváth István elnök időnyerés czéljából a jelenlevőkhöz iutézett, a közgyü­kerül pénzébe a legszegényebb gyermeknek sem. Kut vau mindenütt s hála Istennek a kutak még nincsenek adó alá vutve. Egy tisztára mosdott, megfésülködött gyermek nemcsak maga érzi jól magá', hanem a ki ránéz, az is érzi a kellemes hatást. Ne tűrjék Öaök a piszkos, ron­gyos ruhát sem. Szégyenitsék meg kellő tapintattal a rest, piszokfészek auyát is, ki inkább kapuk előtt ácsorog és tréfál, mint gyermekére mosna, varrna, irég az éjsza­kát is a nappilhoz ragasztván. Higyjék meg, hogy lesz annak foganatja, csak el kell találni a kellő mértéket. Legyen tiszta az iskola beüt és kint. Bizony itt is sok a kívánni való. En nem látom be, hogy például a kis. szegény egyháznak is, miért ne lehetne tiszta isko Iája. Igaz, hogy a dögleletes iskolalevegőhőz is hozzá­szokik elvégre az ember, mint a méreghez s e tekintet­ben elég szomorú tapasztalataim voltak már. Híjjyjék meg Uraim, nem lihet menteni az isko'.a piszkosságát semmivel, ennek legfőbb, talán egyedüli oka az illető tanitó gondatlausága, esztetikai érzékének teljes hiányai Némely iskolaablakon alig tud átszűrődni a rárakodott por. szenny miatt a gyér napsugár, s ami átszűrődik is, uudok látványt tár elő a bo nladazó, meszeletlen szeny­uyes falakban, vasteg portól telült pókhálókban, vagy a rozoga iskolapadok al itt összegyülemlett mindenféle sze­métben. Milyen ennek a levegőj 1! H igy nyomja agyon a kedélyt! Nincs itt mentség uraim, csak az élhetetlen­ség. Szabolcs vármegye majd minden falujában terem nád s okkal móddil szedhető nádp he virágzás előtt; kössenek belőle seprőt, nagyon alkalmas a falak, székek leporo­lására, pókhálók leszedésére. Vagy ha ilyen poroló nincs, vau egyéb. Hát mire való a tudomány, ha arra sem vezet bennünket, hogyan segitsüuk magmkon?! Tűzbe minden tankönyvvel, ha csak eldirálásra valói U*y van uraim, egy fél véka mész nem öl meg egy ekklézsiát 8em, legalább kétszer kimeszelhetnek vele, az iskola padló­ját, még ha más nem akadna is, egy ügyes tanitó a na­gyobb leányokkal is kisuroltathatja. Az iakolapidba ne engedjenek vinni bakókat, szemetelő pjpirdarabkákat, ruhafélét, hinem verjenek szegeket a falba s akasszanak od» holmit. Siroa lábbal, csizmákkal ne eugedjék bemenni a gyermekeket, hanem tisztogassák le a sarat odakint. És ilyformán minden nagy költség nélkül lehető rendet, tisztaságot s lehető nyájas, kellemes otthont állítanak elő ugy saját maguk, mint iskolás gyermekeik szá­mára. A kivül tiszta épület, legyen bár egyszerű, olyan hívogató, olyan barátságos képet mutat. Az iskola udvara is legyeo rendes, tiszta. Ha más nem, a gyermekek sepregessék ki napjnta, csináljanak vizvezető árkocskáka', ahova csak lehet, ültessenek fát, bokrot, virágot, s ilyen helyen a lélek szinte emelkedni kezd, a kedély felmelegszik. Különösen legyen gondjuk az árayékszékekre s azok tisztán tartására. Kimondhat­lan szégyen az, gyalázatos sz, hogy még HZ ibrányi nagy ekklézsiában Binci az iskolának áruyékszéke s a gyerme­kek az egészség, az illem, a tisztaság, a kedély iszonyú rovására s minden jó érzés raegbotránkozta'ására, széjjel járnak, mint a csordabeli barmok. Ne tűrjék az ,ly álla­potokat uraim! Öjök az egyháztanácsnak hivatalból tagjai, ne hallgassák itt el a hiányokat és ha akadua oly malicziózus egyháztanács, vagy ügygyei nem gondoló lelkész, zárják be önök az iskola ajtaját, mig ki nem meszelik, ki nem sorolják, a legszükségesebbekkel el nem látják, s tegyenek jelentést a nt. esperes urnák, hiszen tapisztalhatták már, hígy a mi esp-resűnk ama nagyobb szabású emberek közé tartozik, ki az érdemet felfelé is, lefelé is becsülni tudja s kiben a hanyagság és roszaka­rat szintén felfelé és lefelé is megtalálja szigorú osto­rolóját. E;?y további eszköz a kedély képzésére nézve a nyilt szabad természetben minél többször való foglalatoskodás. Éa uem tudom becsülni azon embert, ki a természetet uem szereti. Az nem lehet jó ember. A természet az ő ezerféle változataival mind szivünkhöz, kedélyünkhöz szól első sorban. Találóan festi ezt Tompi a »Virágregék» bevezető költeményében : .Szent termésiet I dajkálkodó auyarn, Szeretlek én kimondhatatlanul 1 Gyönyör s megnyugvás lelke uUl reám, Lombod, virágod ha sarjad, ha hull-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents