Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

Melléklet a „filyirvidék" 1888. 39-ik számához. tan aggódhatik, hogy majd egész élete panasz, köny fajdalom, görcsök, orvos, fürdő s eféle keserűségek' között foly le. Az okos férfi szemében a leánynak legértékesebb hozománya: egészséges, üde énje A gondos szülők tehát arra törekedjenek mindenek­előtt, hogy jó egészséggel „stafirozzák" ki kedves leanyukat. Magyarországon a nők alig hogy felcsepered­tek, férjhez mennek. Kétszer annyi leány megy férjhez 20-ik éve előtt nálunk, mint Ausztriában. Pesten 1870-ben a népszámlálás alkalmával 15 éves menyecskét 14-et irtak össze. Ennek a korai házasságnak is meg van az egészségi hátránya, amit a magyar nők későbben megszenvednek. Es meg van a nagy kára a divattá fejlődő menyegző utáni utazásnak is. Kérdezzék csak a nők az orvosokat az ilyen utazások következmé­nyeiről, s alig bocsátják többé az uj házasokat gyorsvonatra, Svájczba, Tirolba, Olaszországba, Parisba. A gégényi temető-kérdés. — Egy kis helyreigazítás. — A „Nyirvidék" f. évi »7. axámban a f.-szabolcsi ev. ref. egyházmegye gyűléséről, Hubay József ev. ref. •ipereii B.-lelkész úr szíves volt e lapok t. olvasóinak egy kii tudósítást adni. Ebben, a többek között felemlíti, hogy : »A gégényi egyház azon kérelmét, hogy a Birhelyet idegeneknek 1 frton, helybeli lakosoknak 60 kron Adhassa, sok vita után BZ egyházmegye elvi szempontból azon Ud vös határozattal utasította vissza, hogy a sírhelynek pénien való eladáBát nem engedte meg.< Azután ezeken mondja : » Vajha mindenütt igy lenne ez I Vajha ne kellene a sírhelyet drága pénzen megvenni 1 Vajha ne lennének ilyen megkülönböztetések, hogy az életben tehetősebbek halálok után is megkülönböztetnek a szegényebbektől, mert mig amazok a főbejáratnál, az első sorban, drága pén­zen vett helyre temettetnek, addig emezek a sírkert há­tulió részében tétetnek örök nyugalomra. Az egyházme­gye bölcs intézkedése e tárgynál is kitűnt, midőn ily ke­resetmódra alkalmat szolgáltatni nem enged. « Megvallom: nem tudoui megmagyarázni magamnak, honnan veszi az alapot az igen t. segédlelkész úr e tu­dósításhoz, mert a valódi tényállás ez : A gégényi egyház, miután temetője rövid idő alatt betelik, 3 hold földet szándékozik venni, temetőhelyül, 440 írtőrt. A vételár fedezésére vonatkozólag az egyház­tanács é« az egy ház-közönség, egyetértőleg, azt határozta, hogy miután közelebb, évről évre, feletébb meg voltak terhelve a hivek, hogy az egyházat meglehetősen dezo­lált állapotából kiemeljék, meg aztán, hogy a kivetésből származható kellemetlenségek is kikerültesaenek, ez össze­get ezúttal nem veti ki a hívekre, hanem az egyháznak, • közszükségletek fedetéxér* szolgáló tökepéntéböl fogja azt fedezni. Mivel azonban igy e tőke az egyházra nézve, mint jövedelem forrás, elveszne, mert a vásárolt föld csekély haszonbére aunak 5*/»-os kamatát most sem adja meg t az egyház a hiveket — miután nincs módjában, — temetőhelylyel meg nem ajándékozhatja a meglevő tőkéjét elforgácsolnia nem szabad: igy mégis csak a hí­veknek, mint a kiknek szükségök van a temetőhelyre, Litom Gazsy Imre daliás alakját, Jó Csanády Józsit, gúnyos Klek Miskát, A kemény LangviuBt, LeBzkayt, Szúnyogot, Kin egyszer a kopó-kultusz majd kilopott; Ott Bagossy Bige, Sebes Gyuri, Torma, Jó vér s szenvedélyre mindannyi egytorma : Kik közt éltem legszebb napjait töltöttem : Derült alakokban tűnnek fel előtúrni Litom a nagy nyomást, csahost, aranyszeget, Melyet sok szabolcsi gyüszűs megemleget, Vinnyót, hol — ha nem csal a csacska hír szája Megtépte csipkédet Langvius Dámája. Majd változik a táj, s a játszi képzelet Megszáll a szabolcsi homokbuczkák felett — E vidék a Vay — Gencsyek országa, Itt küzd versenytusát Szabolcs ifjúsága. Kissé türelmetlen, hetvenkedó tiuk, Ló- i agárfajukra féltékenyen hiúk, De jellemzi óket bátor szív, megnyerő Nyilt, ószinte kedély és SZÍVÓS tetterő. Látom Gazsy Imre simái ház-táját, Alföld legkedveltebb agarász-tanyáját, Hová hej 1 be sok jó barátot vezetett Az igazi magyar ós vendégszeretet. Ott látom sürögni a hü Elek Annát, A vadászlak szíves házi gazdasszonyát, A nemeiszivú, de szilaj Gazsy melle Őrangyalul Isten e hó nót rendelé I — Arany idók I kedves tájak és emlékek! Lelkem repes most is, ha tekint felétek, Kimagasló pontok multam alkonyából, Csillogok még a nap búcsú-sugarától I — És te öreg bajtárs, szent Hubertben rokon, Hogy kipoétázlak, ne vedd tólem zokon 1 Az én költészetem : bimbók fakadása, Rokonsaenv melege csalja megnyílásra. Azért, jó öregem, kinek üdvözlete Engem a mult ábránd-honába vezete ; Légy áldott és szeress I lelkéből kívánja Régi hú barátod — s a sport veteránja. kell annak árát megfizetni. Ez okból határoztuk már azt, hogy várjuk meg, mig kiveti reánk a halál. Vagyis kiki a szükséges sírhelyet váltsa meg esetről esetre; mégpe­dig ev. ref. vallású 50 krral, nem ev. ref. valláiu 1 frttal. A mi, tekintve azt, hogy egy sírba a családnak több tagja is temetkezik, az illetőkre nézve bizonyára iegke vesebbe kerül; igy nem zúgolódik, hogy másoknak veBz sírhelyet. Továbbá, hogy a temetkezés rendben történjék, t. i. hogy ne ott fogjon kiki Birhelyet, ahol neki tetszik, mint a hogy az eddig történt, hanem sorban s egyenlő távolságra feküdjenek egymástól a sírok: határozatba vétetett az is, hogy egyszerre egy sor kezdetik meg, s senki a megkezdett soron kivül más helyen sírhelyet nem foghat. É? hogy e sornak 8 a sorok között fekvő útnak lyminetriája meg ne zavartaBsék, az itt ÍB kívánatos rend teljes legyen, azok számára, a kik a sírhelyet be akarják keríteni, külön sor nyittatik. Egy ilyen sírhely ára, ev. ref. vallásunak 10 frt, nem ev. ref. vallásunak 15 frt. Igy vjlt ez a tárgy az e. m. gyűlés elótt, melyre aztán a nt. egyházmegye azt határozta, hogy a vételár fele moat vettessék ki a hívekre, a másik fele pedig a vett fold haszonbéréből állittasiék elő. — És most mi ÍB teljes szívünkből sóhajtunk fel Hubay úrral: >Vajha ne kellene a sírhelyet drága pénzen megvenni!* Mindezek alapján kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a tudósítás ránk vonatkozó része igaztalar, s megvallom, még bántó is, midőn ezeket mondja: >Az egyházmegye bölos intézkedése e tárgynál is kitűnt, midőn ily kereset­módra alkalmat szolgáltatni nem enged.< Egy szegény egyház, midőn a maga bajaival kOx­ködik, még ha botlik is, (ami talán ez esetben nem is történt) elkeseritést * meghurczolást nem érdemel senki részéről; hanem sokkal inkább lehető jó indulatot. Vas Mihály, gégényi ev. ref. lelkész. ÚJDONSÁGOK. — Irányi Dániel orsz. képviselő, az országgyűlési függetlenségi párt elnöke, a héten városunkban időzött, mint dr. Meskó László városi ügyész vendége. — Uj iskola-felügyelő. Bencs László, a helybeli ág. ev. iskolák felügyelője ez állásáról leköszönvén, a vasárnap tartott presbiteri gyűlés iskola felügyelőül Bogár Lajos városi árvaszéki tanácsost választotta meg. — Utcza-szabályozás. A helybeli ágostai evangélikus egyház azzal a kérelemmel járult Nyíregyháza város ta­nácsához, hogy tekintettel arra a nagy forgalomra, mely­nek a vasúti úttól jövet a szarvas és nagydebreczení utczákat összekötő kis köz a közvetítője, amelyen át a főgimnáziumi tanulóaág, a nagydebreczení utczán levő hét népiskola, felső-leányiskola és ipariskola növendékeinek egy nagy része közlekedik: határozza el, e köznek, a Dómján-féle ház kisajátítása utján való kiszélesítését. Ez ügy a képviselet elé terjesztetvén, az a kiszélesítést elvben elhatározta, s áttette a kérdést az építkezési szakosztályhoz. — Egy városi közvágóhíd létesítése régi terv már, melynek a megvalósuláshoz való közeledését jelenti az, hogy az emelendő közvágóhíd tervei elkészültek, B a meg­valósítás módozatainak s a vállalat pénzügyi részének megbeszélése czéljából kiadattak az építkezési és pénzügyi izakosztályoknak. — Bucsu-bankett. A rövid időre városunkba vezé­nyelt Elek Mihály honvéd-huszár-százados tiszteletére ba­rátai és jó ismerősei bankettet rendeztek szerdán a Sóstón. Az ebéden harminczan vettek részt s magosra csapongó kedvvel mulattak, Benczy Gyula pompás muzsikája mel­lett az esti órákig. Elek Mihály százados e hó 21 dikén távozott el városunkból Jászberénybe, uj állomás helyére. — A községi ós körjegyzők országos egyesületének a héten, Budapesten tar.olt közgyűlésén a szabolcsvár­megjei jegyzői egyesületet Lányi Antal, az egylet uj elnöke képviselte. — A büdszentmihályl népbank és takarékpénztár a jövő hó 14 én d. e. 10 órakor az intézet helyiségében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melynek legfőbb tárgya a dr. Kösztler Lajos vezérigazgató lemondása folytán szükséges intézkedések megtétele lesz, nevezeteson az uj vezérigazgató megválasztása. — Magyarul, németül és tótul beszélni, írni. olvasni és számolni tudott Tornecz András czipész mester, egész addig a szerencsétlen napig, mikor több iparos társával kedve kerekedett mulatni egyet a nagykállói »vereekörc korcsmában. Da azóta mind eunek vége. Ugy történt a dolog, hogy ugyanakkor Ciinyí János is ott mulatott öt paraszt legéuy pajtásával egy másik szobában s minden áron el akarták hódítani a czigányt az ipirosoktól. Ebből verekedés támadt az iparosok és pirasztlegények között, amelynek megint az iparosok megfutamodása lett a vége. Tomecz András azonban a nagy ijtddem közben ott felejtette a korcsmában esernyőjét. E-. volt végzete. Visz­szament, hogy majd elhozza magával, da a paraszt lsgá­nyek észrevették, hátulról leütötték s addig vertéi agyba­főbe, mig egy börtönőr megszabadította. Tomecz három hónapig feküdt sebeiben, s mikor kikerült a nagy -kállói kórházból, ciodálatos módon elfelejtette a német é9 tót nyelvet, az írást, olvasást és számolást. Ciak ma­gyarul nem felejtett el, da ezen a nyelven is törede­zett hangon tudta előadni pinaszát a törvényszík előtt, mely a héten tartotta nng ez ügyban a vég­tárgyalást. Az orvosi vélem íny szerint a szerencsétlen embernek még arta is nagy kilátása van, hogy meg fog őrülni. A kir. törvényszék a verekedő legények kiziil a három föczinkost három évi börtönre, a többieket pedig három havi fogházra ítélte. — Uj iskola. A kíacserkesz tanyai malom épületet a városi képviselet ingyen átengedte az ág. ev. egyháznak, hogy azt uj iskolai helyiségül rendezze be. — Korcsolyázó egyesület van alkulóban Nyíregy­házán. Tudjuk, hogy volt már ilyen nálunk, de mint sok más közhasznú egyesület, pártolás hiáuytban ez is wegszüut. Most ismét életbe akarják hozni, s ez egészséges spjrt kedvelőinek nevében Miklós Lásiló vármegyei főjegyó kérvényt adott be a tanácshoz, hogy a város jégpálya helyül, a szalma piacz délnyugati szegle­téből, 1400 Cjöl területet engedjen át. A beadott kér­vényt már elintézte a képviselet él pedig kedvezően, amennyiben a kért területet átengedte, csupán annyit kötvén ki, hogy az esetben, ha a városnak arra valamikor szüksége lenne, az víaszaadasaék, e hogy a megalakulandó egyesület, a város földes uri jogának eliimeréee czimén egy aranyat fizessen évenként. — Egy alispán a mi Sóstónkról. Matolay EteU úr, Zemplénvármegye aliapánja a nyáron át a Sóatón időz­vén, innen két levelet intézett a „Zemplén" szerkesztő­jéhez, melyekben a többek közt következő megjegyzéseket teszi a mi Sóetó fürdőnkről: Kedvea Barátom! A fürdő — mint nekem előre mondák — >priuntiv.< A ki mu­latni, fényt űzni megy fürdőbe: hát biz az ne idejöjjön. Alföldi aíkságon, egy tölgyea ligetben, a mely helyenkint pedig űltetvénynyel van kiegészítve, helyenkint pedig kőrös- és juharfákkal ÍB tarkázva, minden szabadabb ki­látás, regényea hagy-völgy váltakozás nélkül néhány, ösaze­aen vagy tiz épület — köztük egy emeletea — teszi ki az egéaz Sóstó-fürdőt ... A sóstóról majd megfelejtkeztem. Ez, mint térképemből következtettem, egy valódi termé­szetes, néhány holduyi területet ellepő tó. P. Andor ba­rátom ia azt mondá, hogy itteni idózéae alatt ezen tavon csónakázáasal űzte unalmát. És moat e tónak vize ásott árkokon, csatornákon lecsapolva, medecczéje kiazikkaaztva, csak éjszak nyugoti szegletében van egy hoaazaa négyazög alakban kiáaott medencze, a mely azonban még jóval nagyobbszerü fürdőt ia bőven elláthatna vizével. Mindenki azt állítja, hogy a mióta e változás végbement, a víz nem hogy vesztett volna hatásából, de még sokat nyert. Meg­lehet, mert a vízen a szikaó-vegyülék annyira meglátszik, hogy az legnyugodtabb állapotában az említett ásott me­dencze azon részeiben is, hol aemmi se zavarja, oly kékea­szürke, mintha hamuval volna erősen vegyítve. Ezen ásott medenczének éazak-nyugoti szegletéhez van egy ló által moz gáaba hozott vizemelő gép illesztve, amely a fürdőházat a kellő vízzel látja el. A Sóstó tájképe azonban szépségéből a tó lecsapoltatása által kimondhatatlanul sokat vesztett, mert sziksós, kemény, fehér, kopár partjai egy elpusztult élő lény csontvázát juttatja eszünkbe. A víznek, mint több­nyire éppen az ilyen >primitiv< lürdók vizének hatásáról csudákat beszélnek. Mit lehet ezek közül elhinni, azt meg­bírálni szakértőkre, orvosokra bízom. A vendéglős, Kő­ler Andráa ur konyhájáról csak jót mondhatok. Tiazta­ság látszik benne uralkodni, ételei jó ízűek. Az igazság­nak tartozom még azon megjegyzéssel, miszerint dr. Ba­ruch Mór fürdő orvo9 éa igazgató (ha nem is czim sze­rint, de tényleg) minden panaszt készaégeaen orvosol. És ha egyszer felhoztam nevét, nem szabad elhallgatnom, miszeriut ugy társadalmi tekintetben, miot szaktudomá­nyával éa ennek tapintatos éa szerencsés alkalmazásával a közbizalmat, becaűléat, szeretetet, tiszteletet kinyerte és valóban ki is érdemelte. — A bagatell törvény revíziója. A kisebb polgári peres ügyek körül követendő eljárásról szóló 1877. XXII. t. cz. revízióját elhatározta a belügyminiszter a az elő­munkálatok megkezdése érdekében, az ösazehivandó bizott­ság tanácskozásait sikeresebbé tenni óhajtván, annak egy oly kimutatást szándékozik használatára bocsátani, mely­ből a községi bíróságok s jelesül a nagy és kis-községí községi biró-iágok ügyforgalma számadatokban feltüntetve legyen. Felhívta ennélfogva a belügyminiszter a törvény­hitóaágokat, hogy a folyó évi január 1 tői juniu9 hó végéig terjedd félévre vonatkozó ügyforgalmi adatokat minden egyes község községi bíróságától szerezzék be. — A nyíregyházai regále-bérló: Dietz Sáudorué, azon az alapon, hogy az uj szeszadó törvény folytán megdrágulván a szesz ára, a szesz fogyasztás ia érezhe­tően cíökkent, bérleengedésért vagy a bérleti szerződéa felbontásáért folyamodott a városhoz. A képviaelet a kér­vényt visszautasította. — Furcsa! Gaal Elek ur, a vármegye közigazga­tás bizottságának tagja, a bizottság legutóbbi ülésén az iránt interpellálta a kir. tanfelügyelőt, hogy van e tudomása arról, hogy a balkányi g. kith. lelkész egy elhalt kis gyermeket 4 — 5 napig azért nem temetett el, mert szülei valami keresztelési költséggel adósai voltak az eklézsiának. A közigazgatási bizottaág utasította a járási főszolgabírót, hogy az ügy mibenléte iránt a vizs­gálatot indítsa meg, s a vizsgálat eredményéhez képest 1 járjon el. — A nyíregyházai vivó ós tornaegylet e hó 30 án rendkívüli közgyűlést tart a főgimnáziumi tornacsarnok­ban. A közgyűlés a megjelent tagok számára való tekin­tet nélkül fog a tárgysorozatba felvett ügyek fölött határozni. — Dalárdánk Debreczenben. A debreczeni dalárda a jövő bó 21. éa 22-dikén ünnepli meg fenállásának 25 éves jubileumát. E'. alkalomból felh váat intézvén a többi dalárdákhoz, hogy az ünnep'.lyen réazt vegyenek, a nyír­egyházai dilegylet elhatározta, hogy a azivea meghívást elfogadja a testületileg jelenik meg a debreczeni dalárda 25 éves jubileumán. — Solymosy Elek Ujfehórtón. Solymosy Eleket, a budipasti népszínház volt jeles és közkedveltségü komiku­sát az Ujfehértón játszó színtársulat igazgatója megnyerte három vendégjátékra. E ső fellépés 25-dikén, keddan leaz, maly alkalommal a „Tündérhaj" czimü énekea vígjáték kerül azinre. Solymosy fellépéseivel egyszersmind a tár­sult ia befejezi Fejártón működését. — Garázdálkodó adóvégrehajtó. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy Kialétán, az oda kiküldött adóvégrehajtó olyan eljáriat tanmitott, malynél fogva az ottani ref. lelkész kénytelen volt őt feljelenteni. Mint moat bennünket Kialétáról értesítenek, a kir. adófel­ügyelő úr, az ügy megvizsgálása után az illető adóvégre­hajtó müködéaét azonnal baazüntette. Téves volt azon­ban — ez értesülésünk azerint — lelkész úr feljelenté­aében, mintha az adóvégrehajtó müködéaáben »még a halottak nyugalmát is megzavarta* volna. — Megüresedett alapítvány. A Haczel Márton-féle 180 forintos öiztöndíj alapítvány megüresedvén, a városi

Next

/
Thumbnails
Contents