Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-09-23 / 39. szám
NYÍR VIDÉK 1 képviselet megbízta a tanácsot, hogy a pályázatot ez ösztöndíjra vonatkozólag hirdettesse meg. — Nyírvíz-érdekeltek kórvénye. A simái nagy laposon és az úgynevezett Dankó laposon felvett Nyiri árterületek birtokosai azzal a kérelemmel járultak a városi képviselethez, hogy e szabályozási muukálatok költségeinek behajtását függeszsze föl. A képviselet a fölhozott kifogásokat alaposaknak találván, elhatározta, hogy a kérvényt pártoiólag terjeszti föl a közlekedésügyi miniszterhez. — Gyújtogató gyermekek. Almádi János kenézlői lakosnál e hó elején tűz támadt, mely bárom kazal szénát elhamvasztott. Az oltásra elősiető emberek látták, ho-y a lángba borult kazal mellől egy gyermek menekült el. Ezt a kis fiút kihallgatták, s ez — a károsult gazdának 4 éves fia János — bevallotta, bogy ő és egy másik szintén 4 éves kis fiu H ilmi Lajos gyújtották föl a szénát. — Nagy tüz Kanyáron. Kanyár községben e hó 18-án reggel Bírta István odavaló lakos kéménye tövében tüz támadt, mely a nagy szélben csakhamar tova terjedve, 14 lakóházat, s 20 melléképületet elhamvasztott. 17 családfő, 95 családtaggal lett teljesen hajléktalanná s fosztatott meg mindenétől. Odaveszett a tűsbe 187 frt készpénz is, továbbá 98 mm. gabona, 44 mm. buza, 12 mm. paszuly és zab, mintegy 35 szekér takarmány s 2 hizott sertés. Gazdasági felszereiésekban és ruhauemüekben a kár 1213 frt. Az összes kár 9307 forintra becsültetett fel. A leégett házak közül csak öt ház volt biztosítva, s ezek díj váltója is szeptember 1-én már lejárt s az uj befizetés nem teljesíttetett. A tű', oltásánál Dombrád, Óatelek s a többi szomszédos községek lakosai fecskendőkkel jelentek meg s erősen dolgoztak. Almásy Zsigmond telefonnal értesítette a kisvárdai járás szolgabírói hivatalát, s a kisvárdai önkéntes tűzoltóság 11 óra után megjelent Kanyarban s teljes erővel dolgozott d. u. 2 óráig, amikorra is sikerült a tüzet elfojtani. Megjelent az égés színhelyén Kisvárdáról Somlyódy János szolgabíró is, s megtette a szükséges iutézkedéseket. Kanyár község határát ez évben augusztus elején elverte a jég, s most e második csapás igazán nagy szerenosétlenséggel sújtja a községet. A hajléktalanul maradt s csaknem minden vagyonuktól megfosztott károsultak jószívű emberbarátoktól várják felsegélésöket. — Misszió állomás. A tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek a héten Debreczenben tartott közgyűlése elhatározta, hogy Mária Pócson misszió-állomás létesitessék. — Tánczpróba. Klein Henrik táucztanitó e hó 29-dikén tartja meg növendékeivel Kisvárdán a táuczpróbát, s azután Nyíregyházára jön, hol is október 1-sejéa megkezdi működését. — Tüzek a vidéken. Propper Samu turai birtokos csűrös kertjében e hó 17 dikén nagy tűz volt, mely 600 szekér takarmányt elhamvasztott. — E hó 18-dikán Pátrohán, Ferenczy Emiiné tanyáján támadt tűz, mely a nagy szélben csakhamar az egész tanyára kiterjedt, A kár mintegy 7000 forint. Az égés minden valószínűség szerint gyújtogatás következtében támadt, — Színészet Ujfehórtón. Csaknem egy hónapja mulattatja már Ujfehértó város intelligens közönségét Homokay László színtársulata. A társulatnak, mint onnan nekünk irják, elég jól mennek dolgai. A közönség élénk érdeklődéssel viseltetik irántuk, sőt egy jutalomjáték alkalmára műkedvelők, nevezetesen László András, Molnár Gusztáv, Fron Gyuia, Szunyogh Kálmán és Pásztor Endre urak is felajánlották közreműködésüket. A nevezett urak e hó 22 dikén, szombaton léptek föl a >Sárga csikó < népszínműben. — Versenyvívás. Cbapon Károly volt nyíregyházai főgimnáziumi tornatanár, ki ez idő szerint a kisvárdai fiatalságnak ad a vívásban oktatást, e hó 30-dikán versenyvivást rendez Kisvárdán, melyre meghívta több nyíregyházai volt tanitváuyát is, akik közül idáig Bónis Sámuel, Kovách Elek és Somlyódy István urak jelentkeztek, hogy a bajnoki versenyben részt fognak venni. — Megszökött rab. Vagy másfél hónappal ez előtt Csütök Péter, emberölés kísérlete miatt első bíróságilag három évi börtönbüntetésre itélt rab, a t.-ladányi füzesből, hol más harmincz nyíregyházi rabtársával együtt, természetesen erős börtönőri fedezet alatt vesszőt vágott, megszökött. A szökevény egyenesen édes anyjához menekült, Szatmárvármegyébe, ahonnan az édss anyja maga hozta vissza Nyíregyházára, kezén fogva vezetve be fiát Lázár Kálmán kir. ügyészhez. Természetesen azonnal elzárták. — A városházán őrzik még most is azt a három fiatal gyujtogatót, kik a Nyíregyházán e hó elején történt tüzeseteknek a saját beismerésük szerint előidézői voltak. Kerekréthy Miklós főkapitány már megtette a szükséges lépéseket, hogy a veszedelmes három kis fiút az aszódi javitó intézetben helyezzék el. Az egyikök, Fettman nevezetű, Kálló-Semjénbői valónak mondotta magát, de kitűnt, bogy ilyen nevezetű ember ott sohasem lakott s igy a kis fiu hazudott. Ebben a gyujtogatási dologban külömben most uj irányt vett a vizsgálat. — Az ördögűző pap czim alatt lapunk legutóbbi számában megjeleut újdonságra vonatkozólag Bisztrán Viktor nyiracsádi g. kath. segédlelkész úrtól helyreigazító sorokat vettünk, amelyek szerint az egész közleményt alaptalannak nyilvánítja. A tény csak annyi, hogy a segédlelkész úr az agylobban szenvedő tanítónak, az ő kívánságára az utolsó szentséget föladta. Ebből keletkezhetett az ördögűzés roszakaratú híresztelése. Szívesen adtunk tért e helyreigazításnak, s felhívjuk illető tudósítónkat, hogy e dementivel szemben igazolja eljárását. — Elfogott gyújtogató. A Vencsellő községhez tartozó „Rózsás" tanyán tűz volt e hó 4-dikéu, s a csendőrség már elfogta Veréb János dohányost, kire nagy a gyanú, hogy a tüzet gyújtogatás által ő okozta. — Régi százasok. Az 1863. január 15 ről keltezett 100 frtos bankjegyek csak 1888. október 31-éig váltatnak be az osztrák-magyar bank bécsi és budapesti főintézeteinél. A mellékintézetek az ily bankjegyeket külön megkérésre csakis az osztrák-magyar bank főtanácsának engedélyével váltják be. 1888. október 31-ke után ezen bevont bankjegyeket az osztrák-magyar bank sem váltja be többé. — A mária-pócsi búcsúra el akart jönni egy beregszászi 5. osztályú polgária iskolai tanuló. Az illető tanintézet igazgatója azonban, tekintette) arra, hogy az illető fiatal embernek nem annyira búcsúkon való részvételben, de inkább a különböző stúdiumokban való jártasságban kell tündökölnie, a kérelmet megtagadta. — Milyen legyen a nő P Egy agglegény a női kellékeket igy szedte össze; Legyen a nő alazatos, állhatatos, becsületes, barátságos, békés béketűrő, beszédes, benső, bölcs, bizalmas, csinos, csendes, derék, deli, erkölcsös, egészséges, engedelmes, engedékeny, éleslátó, eszes, erényes, figyelmes, fegyelmezett, gondos, gyenged, gyermekded, gazdag, gazdálkodó, háláB, hibátlan, házias, hü, itju, illedelmes, igazságos, jámbor, jótársalgó, józan, jóakaró, jól nevelt, kellemes, kecses, kitartó, készséges, könyörülő, körültekintő, kötelességhű, képzett, lelkesülő, lelkiismeretes, müveit, megelégedett, mértékletes, módos, mesterkéletlen, megelőző, megbízható, nemeslelkü, nyájas, nyiltszí .'ü, okos, olvasott, óvatos, őszinte, pontos, példányszerű, rendszerető, résztvevő, szerény, szolgálatkész, szor galmas, szellemes szende, szívélyes, szép, szeretetreméltó, szelíd, szemérmes, takaros, türelmes, tisztalelkü, tiszta, tevékeny, titoktartó, udvarias, ügyes, vallásos, vidám, vonzó és uem változékony. — Toldy László, Budapest főváros főlevéltárnoka megrendelési ívet bocsátott ki a Törvényhatósági Naptár 1889-ik évi folyamára. Uj vállalat ez, mely megérdemli az általános felkarolást. Magyarország ozernyi ezer közigazgatási tisztviselője e naptárban, mely inkább törvényhatósági névtárnak volna nevezhető, ha naptári része nem volna, abban kimerítő és pontos kimutatását találja az ország összes közigazgatási hatóságainak R az összes tisztviselőknek. Kiváló előnye e munkának az, hogy abban a sokfelé ágazó fővárosi tisztikarnak rendszeres beosztása és szintén teljes névsora lesz megtalálható. Ilyet valóban csakis oly ember állithat össze teljesen és jól, a ki maga is ismeri a főváros közigazgatásának egész hálózatát. A mi pedig a művet bizouyos tekintetben a góthai almanachokhoz teszi hasonlóvá, az azon körülmény, hogy az ország közigazg itásának hordozóit arczkópekben és életrajzokban fogja bemutatni. E naptár nagy terjedelme daczára, — mint halljuk 25 iv körül lesz — csak egy forintba fog kerülni. Valóban érdemes, hogy minden tisztviselő megszerezze azt. Kiállitásáuak csíujáról kezeskedik az, bogy a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság* fogja nj omtatni. — Az ifjúsági irodalom terén örvendetes jelenségként üdvözöljük a »Magyar Ifjúságc czimű lapot, mely most kezdődő VI évfolyamában az eddiginél is terjedelmesebb közleményekben és képekben gazdagabb füzeteket ád. Mindjárt a most megjelent I. füzetben Mikszáth Kálmán egy diák uovellája és Borostyám egy regényes elbeszélése kezdődik; aztáu versek, természettudományi és történelmi czikkek következnek, melyek alatt Ábráuyi Emil, P. Szathmári Károly stb. nevei olvashatók. A »Kis Lip*-ból kinőtt gyermekek gyönyörűségüket fogják találni e változatos tartalmú szép újságban, melyre uj szerkesztője dr. Radó Antal valóban nagy gondot fordit. Melegen ajánljuk a családapák figyelmébe. A lap ára egy-egy évharmadra 2 frt. Előfizethetni a kiadóhivatalban (Budapest, Károlykörút 15.) — „Szerkesztői üzenetek." A Pesti Hirla-p közkedveltségét az utóbbi időben lehetőleg még fokozta a szerkesztői üxeuetek rovata, melyet egy lap sem kultivál oly mérvben, mint épen a Pesti Hírlap. Hasábszámra közöl napról napra nem sablonszerű üzeneteket, melyeket ciak az ért, a ki a kérdést intézte; de a Pesti Hirlap szerkesztői üzeneteinek rovata sokszor fölér egész tárczával, mely oktat és Bzórakoztat egyszerre s a kérdések, melyekben'az olvasó közönség tanácsért fordul a szerkesztőséghez, élénken tanúskodnak arról a szinte családias, szívélyes viszonyról, mely a Pesti Hirlap szerkesztősége és előfizetői között fennáll. Vannak azonban más rovatok is, melyek egy lapban sem oly tartalmasak, miut a Pesti Hírlapban; ilyenek a színházi, törvényszéki, napihir és távirat-rovatok. Azonkívül jól meválogatott tárczák és mulattató karcolatok emelik a Pesti Hirlap becsét 3 teszií oly élénkké, hogy e tekintetben egy lap sem versenyezhet vele. Es bár eszerint méltán mintalapnak nevezhető, előfizetési ára alig haladja meg a legolcsóbb néplapok árát, lévén egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. _Az előfizetési összegek a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Budapest, nádorutca 7. sz.) intézendők, a honnét egy hétig mutatványszámokat is küldenek ingyen és bérmentve. — Budapesti Hirlap. A »Budapisti Hirlap*-nak a hazai művelt olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a »Budapeti Hírlap* érte el : legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a menuyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, helyi tudositókon kivül, a kik a nap történetét irják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi eseiaény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéleteseu van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a »Budapesti Hirlap* arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A »Badapesti Hiriapc politikai czikkeit Kaas I/or báró, Rákosy Jenő, Btlogh Pál irják más kiváló hazai publiczistákkal, hiven a lap független, magyar pártérdek iket nem ismerő szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap; a »Budapesti Hirlap* távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szertezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósitók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kikUidetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A »Budapesti Hirlap* e czólokra havonkint oly összeget fordit, mint a menuyi ezelőtt 10 évvel még egyegy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A »Budapesti Hirlap* Tárczarovata Teleky Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lapuak egyik erőssége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A uapirovatokat kitűnő ZBmrnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bizva. Reudőrsegi és törvényszéki rovatai különkülön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a » Budapesti Hírlap* helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, ami tájékozására szükséges. A regénycsarnokban osak kiváló írók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postauíalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A »Budip3sti Hírlap* kiadóhivatalának, IV kerület, kalap-utcza 16. szám. Csarnok. Templomszentelés Tisza-Lökön. Folyó hó 9-én, azaz a mult vasárnapon lett a méltóságos gr. Dessewffy Miklós kegyuraság által építtetett t.-löki róm. kath. templom felszentelve, taraczk durrogá sok közt, helybeli és vidéki diszes, nagy közönség jelenlétébe. Az érsekségtől a tokaji prépost, nagyságos BergItr J. úr volt megbízva a szentelés vezetésével, kinek is ezen szép papi tisztében segédkeztek: főtiszt. Halaty Lörincz rakamazi esperes úr, továbbá Kolmer József dadai, Molnár Ferencz büd.-szt.-mihályi, Oldali Jenő t.-eszlári és Agáczy János t.-löki tisztelendő plébános urak. Szándékosan hagytam utoljára O-Vencsellő »aranyszájú* plébánosát, tisztelendő Szentmariay Dénes urat, ki az ő ismert, pompás szónoki rutinjával, alkalmatos gesztussal kisért magával ragadó enthusiasmuiával valóban tanulságos és remek egyházi beszédet mondott, olyat, mely az ily beszédek iránt érzékkel biró kebleket méltán tölte el gyönyörűséggel. A beszéd körülbelől ilyenforma lehetett. E diszes, kis templomnak fölszentelési ünnepélyére gyűltünk egybe, kedves hallgatóim ! Templomot emeltünk neked, Uram ! melyben a ta szent nevednek legyen mindenha örökdicsőség. Hogy mekkora kincsünk nekünk e templom, azt — óh Uram;! rebegő uyelvüuk alig képes kifejezni . . . Oáz ez az élet sivatag pusztájában, melynek hűs árnyában az eltikkadt vándor megpihen, s irgalmasságodnak kiapadhatatlan forrásából égető szomját enyhíti. Világítótorony ez, mely a háborgó tenger eltévedt hajósát biztos kikötőbe vezeti. Ararát hegye ez, hová a bűnök fekete árjából felemelkedik életsajkánk, hogy a nagy veszedelemkor ii megtartassunk a mi lelkünkben. De akár örömeink, akár bánataink közt, hova is mennénk mi, Uram! egyebüvé, mint a te szt. házadba, hol örömüuk megsokszorosul, bánatunk elenyészik. Ide jön a gyermek, hogy jó szüleiért ártatlan szívéből buzgó imádságot rebegjen; ide jön az édes anya, hogy hervadásnak indult, beteg gyermekéért előtted könyörögjön. Ide jön a dúsgazdag, hogy a tőled nyert temérdek áldásért téged dicsőítsen, és ide jön a Lázár, hogy elpanaszolja neked a gazdag kőszívüségét. Idejön az ifjú, hogy arcza rózsáiéit neked hálával áldozzon s oltárod elé térdeljen azzal a leánynyal, kivel földi pályáját lesz megfutandó, és ide vánszorog a reszkető öreg, hogy bátrabban pillanthasson a tőle egy lépésnyire tátongó rideg sírba. Ide jön a nemes szí fű emberbarát, mert szíve kiváltképpen hozzád vonzza, és ide jön a bűnös lélek, hogy te vedd le róla bűneinek súlyát. Mint assylumba, ide menekül a rágalmak mérges nyilai ellen az, kit ártatlanul üldöz a világ, s ugyancsak idemenekül az ünnepelt hős, midőn unja az őt isteuitő tömeg harsányát. Ide jön a paloták lakója, hogy nagyüri kedvtelési közepette emlékeztesse magát a halálra, és ide jön a vérző szívű, elhagyatott árva, hogy elvesztett atyja helyett benned édes atyát találjon. Itt az ellentétek szépen kiegyenlitőduek; itt nincs rang-, nem-, ós vagyon külömbség; isten olőtt miuden ember egyforma. Azonban, tárgyi hasonlatnál fogva tegyünk összehasonlítást e templom, és a szentlélek temploma, vagyis : — az ember között. Ebben a templomban van oltár, s az oltáron ott van a Krisztus. A szt. lélek templomában ilyen oltár az emberi kebel, melyben szintén ott kell laknia állandóan Kirisztusnak. Ha visszaemlékezünk az édes, boldog gyermekkorra, mily erŐ3 ragaszkodást éreztünk akkor Jézusunk iránt, édes anyánk, s tanítóink mily határozottan bevésték annak képét zsenge, fogékony szívünkbe : visszavouzó áhítat száll meg bennünket, mert érezzük, hogy már ma nincs egészen úgy, és pedig nem azért, mert megnőttünk, hanem: — mert ernyed vallásos buzgalmunk ereje, sok embernek a kincs, a szépség, a hatalom s egyéb világi veszendőségek a Krisztusai. A templom'oan gyertyák égnek, melyeknek lángjai égfelé lobognak. A. szentlélek templomának megfelelnek ezeknek a buzgó szívből eredő, áhítatos imák, melyek melegének, lángolásának nem szabad ungszünni az ember kebelében. Imádságunkban istennel beszélünk, irányozzuk azért figyelmünket egyedül ő reá, gyarlóságunknál fogva úgyis gyakorta megesik, hogy nem tudunk a a világiaktól egészen szabadului, ez azonban csak ugy nem sérti áhitatuakat, mint ahogy nem törődik az ezüst tó a belehulló virág3zirojamal, ha ő a napot tükrözheti vissza. A templomban van gyónószék; ilyen gyónószék bennünk lelkiismeretünk. Ember, ha szereted lelked, tel-