Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

NYÍR VIDÉK 1 képviselet megbízta a tanácsot, hogy a pályázatot ez ösz­töndíjra vonatkozólag hirdettesse meg. — Nyírvíz-érdekeltek kórvénye. A simái nagy la­poson és az úgynevezett Dankó laposon felvett Nyiri ár­területek birtokosai azzal a kérelemmel járultak a városi képviselethez, hogy e szabályozási muukálatok költségei­nek behajtását függeszsze föl. A képviselet a fölhozott kifogásokat alaposaknak találván, elhatározta, hogy a kérvényt pártoiólag terjeszti föl a közlekedésügyi mi­niszterhez. — Gyújtogató gyermekek. Almádi János kenézlői lakosnál e hó elején tűz támadt, mely bárom kazal szé­nát elhamvasztott. Az oltásra elősiető emberek látták, ho-y a lángba borult kazal mellől egy gyermek mene­kült el. Ezt a kis fiút kihallgatták, s ez — a károsult gazdának 4 éves fia János — bevallotta, bogy ő és egy másik szintén 4 éves kis fiu H ilmi Lajos gyújtották föl a szénát. — Nagy tüz Kanyáron. Kanyár községben e hó 18-án reggel Bírta István odavaló lakos kéménye tövé­ben tüz támadt, mely a nagy szélben csakhamar tova terjedve, 14 lakóházat, s 20 melléképületet elhamvasztott. 17 családfő, 95 családtaggal lett teljesen hajléktalanná s fosztatott meg mindenétől. Odaveszett a tűsbe 187 frt készpénz is, továbbá 98 mm. gabona, 44 mm. buza, 12 mm. paszuly és zab, mintegy 35 szekér takarmány s 2 hizott sertés. Gazdasági felszereiésekban és ruhauemüek­ben a kár 1213 frt. Az összes kár 9307 forintra becsül­tetett fel. A leégett házak közül csak öt ház volt bizto­sítva, s ezek díj váltója is szeptember 1-én már lejárt s az uj befizetés nem teljesíttetett. A tű', oltásánál Dombrád, Óatelek s a többi szomszédos községek lakosai fecskendőkkel jelentek meg s erősen dolgoztak. Almásy Zsigmond telefonnal értesítette a kisvárdai járás szolga­bírói hivatalát, s a kisvárdai önkéntes tűzoltóság 11 óra után megjelent Kanyarban s teljes erővel dolgozott d. u. 2 óráig, amikorra is sikerült a tüzet elfojtani. Meg­jelent az égés színhelyén Kisvárdáról Somlyódy János szolgabíró is, s megtette a szükséges iutézkedéseket. Kanyár község határát ez évben augusztus elején elverte a jég, s most e második csapás igazán nagy szerenosét­lenséggel sújtja a községet. A hajléktalanul maradt s csaknem minden vagyonuktól megfosztott károsultak jó­szívű emberbarátoktól várják felsegélésöket. — Misszió állomás. A tiszántúli ev. ref. egyházke­rületnek a héten Debreczenben tartott közgyűlése elha­tározta, hogy Mária Pócson misszió-állomás létesitessék. — Tánczpróba. Klein Henrik táucztanitó e hó 29-dikén tartja meg növendékeivel Kisvárdán a táucz­próbát, s azután Nyíregyházára jön, hol is október 1-sejéa megkezdi működését. — Tüzek a vidéken. Propper Samu turai birtokos csűrös kertjében e hó 17 dikén nagy tűz volt, mely 600 sze­kér takarmányt elhamvasztott. — E hó 18-dikán Pátrohán, Ferenczy Emiiné tanyáján támadt tűz, mely a nagy szél­ben csakhamar az egész tanyára kiterjedt, A kár mint­egy 7000 forint. Az égés minden valószínűség szerint gyújtogatás következtében támadt, — Színészet Ujfehórtón. Csaknem egy hónapja mu­lattatja már Ujfehértó város intelligens közönségét Ho­mokay László színtársulata. A társulatnak, mint onnan nekünk irják, elég jól mennek dolgai. A közönség élénk érdeklődéssel viseltetik irántuk, sőt egy jutalomjáték al­kalmára műkedvelők, nevezetesen László András, Molnár Gusztáv, Fron Gyuia, Szunyogh Kálmán és Pásztor Endre urak is felajánlották közreműködésüket. A neve­zett urak e hó 22 dikén, szombaton léptek föl a >Sárga csikó < népszínműben. — Versenyvívás. Cbapon Károly volt nyíregyházai főgimnáziumi tornatanár, ki ez idő szerint a kisvárdai fiatalságnak ad a vívásban oktatást, e hó 30-dikán ver­senyvivást rendez Kisvárdán, melyre meghívta több nyír­egyházai volt tanitváuyát is, akik közül idáig Bónis Sá­muel, Kovách Elek és Somlyódy István urak jelentkez­tek, hogy a bajnoki versenyben részt fognak venni. — Megszökött rab. Vagy másfél hónappal ez előtt Csütök Péter, emberölés kísérlete miatt első bíróságilag három évi börtönbüntetésre itélt rab, a t.-ladányi füzesből, hol más harmincz nyíregyházi rabtársával együtt, termé­szetesen erős börtönőri fedezet alatt vesszőt vágott, meg­szökött. A szökevény egyenesen édes anyjához menekült, Szatmárvármegyébe, ahonnan az édss anyja maga hozta vissza Nyíregyházára, kezén fogva vezetve be fiát Lázár Kálmán kir. ügyészhez. Természetesen azonnal elzárták. — A városházán őrzik még most is azt a három fiatal gyujtogatót, kik a Nyíregyházán e hó elején tör­tént tüzeseteknek a saját beismerésük szerint előidézői voltak. Kerekréthy Miklós főkapitány már megtette a szükséges lépéseket, hogy a veszedelmes három kis fiút az aszódi javitó intézetben helyezzék el. Az egyikök, Fettman nevezetű, Kálló-Semjénbői valónak mondotta magát, de ki­tűnt, bogy ilyen nevezetű ember ott sohasem lakott s igy a kis fiu hazudott. Ebben a gyujtogatási dologban kü­lömben most uj irányt vett a vizsgálat. — Az ördögűző pap czim alatt lapunk legutóbbi számában megjeleut újdonságra vonatkozólag Bisztrán Viktor nyiracsádi g. kath. segédlelkész úrtól helyreigazító sorokat vettünk, amelyek szerint az egész közleményt alap­talannak nyilvánítja. A tény csak annyi, hogy a segéd­lelkész úr az agylobban szenvedő tanítónak, az ő kíván­ságára az utolsó szentséget föladta. Ebből keletkezhetett az ördögűzés roszakaratú híresztelése. Szívesen adtunk tért e helyreigazításnak, s felhívjuk illető tudósítónkat, hogy e dementivel szemben igazolja eljárását. — Elfogott gyújtogató. A Vencsellő községhez tartozó „Rózsás" tanyán tűz volt e hó 4-dikéu, s a csendőrség már elfogta Veréb János dohányost, kire nagy a gyanú, hogy a tüzet gyújtogatás által ő okozta. — Régi százasok. Az 1863. január 15 ről keltezett 100 frtos bankjegyek csak 1888. október 31-éig váltat­nak be az osztrák-magyar bank bécsi és budapesti főin­tézeteinél. A mellékintézetek az ily bankjegyeket külön megkérésre csakis az osztrák-magyar bank főtanácsának engedélyével váltják be. 1888. október 31-ke után ezen bevont bankjegyeket az osztrák-magyar bank sem váltja be többé. — A mária-pócsi búcsúra el akart jönni egy bereg­szászi 5. osztályú polgária iskolai tanuló. Az illető tan­intézet igazgatója azonban, tekintette) arra, hogy az illető fiatal embernek nem annyira búcsúkon való részvételben, de inkább a különböző stúdiumokban való jártasságban kell tündökölnie, a kérelmet megtagadta. — Milyen legyen a nő P Egy agglegény a női kel­lékeket igy szedte össze; Legyen a nő alazatos, állha­tatos, becsületes, barátságos, békés béketűrő, beszédes, benső, bölcs, bizalmas, csinos, csendes, derék, deli, erköl­csös, egészséges, engedelmes, engedékeny, éleslátó, eszes, erényes, figyelmes, fegyelmezett, gondos, gyenged, gyer­mekded, gazdag, gazdálkodó, háláB, hibátlan, házias, hü, itju, illedelmes, igazságos, jámbor, jótársalgó, józan, jó­akaró, jól nevelt, kellemes, kecses, kitartó, készséges, kö­nyörülő, körültekintő, kötelességhű, képzett, lelkesülő, lel­kiismeretes, müveit, megelégedett, mértékletes, módos, mesterkéletlen, megelőző, megbízható, nemeslelkü, nyájas, nyiltszí .'ü, okos, olvasott, óvatos, őszinte, pontos, példány­szerű, rendszerető, résztvevő, szerény, szolgálatkész, szor galmas, szellemes szende, szívélyes, szép, szeretetreméltó, szelíd, szemérmes, takaros, türelmes, tisztalelkü, tiszta, tevékeny, titoktartó, udvarias, ügyes, vallásos, vidám, vonzó és uem változékony. — Toldy László, Budapest főváros főlevéltárnoka megrendelési ívet bocsátott ki a Törvényhatósági Naptár 1889-ik évi folyamára. Uj vállalat ez, mely megérdemli az általános felkarolást. Magyarország ozernyi ezer köz­igazgatási tisztviselője e naptárban, mely inkább törvény­hatósági névtárnak volna nevezhető, ha naptári része nem volna, abban kimerítő és pontos kimutatását találja az ország összes közigazgatási hatóságainak R az összes tisztviselőknek. Kiváló előnye e munkának az, hogy abban a sokfelé ágazó fővárosi tisztikarnak rendszeres beosztása és szintén teljes névsora lesz megtalálható. Ilyet való­ban csakis oly ember állithat össze teljesen és jól, a ki maga is ismeri a főváros közigazgatásának egész hálózatát. A mi pedig a művet bizouyos tekintetben a góthai almanachokhoz teszi hasonlóvá, az azon körülmény, hogy az ország közigazg itásának hordozóit arczkópekben és életrajzokban fogja bemutatni. E naptár nagy terjedelme daczára, — mint halljuk 25 iv körül lesz — csak egy forintba fog kerülni. Valóban érdemes, hogy minden tiszt­viselő megszerezze azt. Kiállitásáuak csíujáról kezeskedik az, bogy a »Pesti könyvnyomda-részvénytársaság* fogja nj omtatni. — Az ifjúsági irodalom terén örvendetes jelenségként üdvözöljük a »Magyar Ifjúságc czimű lapot, mely most kezdődő VI évfolyamában az eddiginél is terjedelmesebb közleményekben és képekben gazdagabb füzeteket ád. Mindjárt a most megjelent I. füzetben Mikszáth Kálmán egy diák uovellája és Borostyám egy regényes elbeszélése kezdődik; aztáu versek, természettudományi és történelmi czikkek következnek, melyek alatt Ábráuyi Emil, P. Szath­mári Károly stb. nevei olvashatók. A »Kis Lip*-ból kinőtt gyermekek gyönyörűségüket fogják találni e válto­zatos tartalmú szép újságban, melyre uj szerkesztője dr. Radó Antal valóban nagy gondot fordit. Melegen ajánljuk a családapák figyelmébe. A lap ára egy-egy évharmadra 2 frt. Előfizethetni a kiadóhivatalban (Budapest, Károly­körút 15.) — „Szerkesztői üzenetek." A Pesti Hirla-p köz­kedveltségét az utóbbi időben lehetőleg még fokozta a szerkesztői üxeuetek rovata, melyet egy lap sem kultivál oly mérvben, mint épen a Pesti Hírlap. Hasábszámra közöl napról napra nem sablonszerű üzeneteket, melyeket ciak az ért, a ki a kérdést intézte; de a Pesti Hirlap szerkesztői üzeneteinek rovata sokszor fölér egész tárczával, mely oktat és Bzórakoztat egyszerre s a kérdések, melyek­ben'az olvasó közönség tanácsért fordul a szerkesztőséghez, élénken tanúskodnak arról a szinte családias, szívélyes viszonyról, mely a Pesti Hirlap szerkesztősége és előfizetői között fennáll. Vannak azonban más rovatok is, melyek egy lapban sem oly tartalmasak, miut a Pesti Hírlapban; ilyenek a színházi, törvényszéki, napihir és távirat-rovatok. Azonkívül jól meválogatott tárczák és mulattató karcolatok emelik a Pesti Hirlap becsét 3 teszií oly élénkké, hogy e tekintetben egy lap sem versenyezhet vele. Es bár eszerint méltán mintalapnak nevezhető, előfizetési ára alig haladja meg a legolcsóbb néplapok árát, lévén egy hóra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. _Az előfizetési összegek a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Budapest, nádor­utca 7. sz.) intézendők, a honnét egy hétig mutatvány­számokat is küldenek ingyen és bérmentve. — Budapesti Hirlap. A »Budapisti Hirlap*-nak a hazai művelt olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a »Budapeti Hírlap* érte el : legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kivül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a menuyivel egy magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, helyi tudositókon kivül, a kik a nap történetét irják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi eseiaény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéleteseu van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a »Budapesti Hirlap* arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A »Badapesti Hiriapc politikai czikkeit Kaas I/or báró, Rákosy Jenő, Btlogh Pál irják más kiváló hazai publiczistákkal, hiven a lap független, magyar pártérdek iket nem ismerő szelleméhez. Politikai hirei széleskörű összeköttetések alapján a leg­megbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati érte­sülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap; a »Buda­pesti Hirlap* távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szertezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósitók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kikUidetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A »Budapesti Hirlap* e czólokra havonkint oly összeget fordit, mint a menuyi ezelőtt 10 évvel még egy­egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A »Budapesti Hirlap* Tárczarovata Teleky Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lapuak egyik erős­sége s mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon elő­kelő színvonalán. A uapirovatokat kitűnő ZBmrnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudó­sítókra van bizva. Reudőrsegi és törvényszéki rovatai külön­külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a » Budapesti Hírlap* helyet fog­lalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mind­azt, ami tájékozására szükséges. A regénycsarnokban osak kiváló írók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föl­tételei : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postauíalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A »Budip3sti Hírlap* kiadó­hivatalának, IV kerület, kalap-utcza 16. szám. Csarnok. Templomszentelés Tisza-Lökön. Folyó hó 9-én, azaz a mult vasárnapon lett a mél­tóságos gr. Dessewffy Miklós kegyuraság által építtetett t.-löki róm. kath. templom felszentelve, taraczk durrogá sok közt, helybeli és vidéki diszes, nagy közönség jelen­létébe. Az érsekségtől a tokaji prépost, nagyságos Berg­Itr J. úr volt megbízva a szentelés vezetésével, kinek is ezen szép papi tisztében segédkeztek: főtiszt. Halaty Lö­rincz rakamazi esperes úr, továbbá Kolmer József da­dai, Molnár Ferencz büd.-szt.-mihályi, Oldali Jenő t.-esz­lári és Agáczy János t.-löki tisztelendő plébános urak. Szándékosan hagytam utoljára O-Vencsellő »aranyszájú* plébánosát, tisztelendő Szentmariay Dénes urat, ki az ő ismert, pompás szónoki rutinjával, alkalmatos gesztussal kisért magával ragadó enthusiasmuiával valóban tanul­ságos és remek egyházi beszédet mondott, olyat, mely az ily beszédek iránt érzékkel biró kebleket méltán tölte el gyönyörűséggel. A beszéd körülbelől ilyenforma lehetett. E diszes, kis templomnak fölszentelési ünnepélyére gyűltünk egybe, kedves hallgatóim ! Templomot emeltünk neked, Uram ! melyben a ta szent nevednek legyen min­denha örökdicsőség. Hogy mekkora kincsünk nekünk e templom, azt — óh Uram;! rebegő uyelvüuk alig képes kifejezni . . . Oáz ez az élet sivatag pusztájában, mely­nek hűs árnyában az eltikkadt vándor megpihen, s irgal­masságodnak kiapadhatatlan forrásából égető szomját enyhíti. Világítótorony ez, mely a háborgó tenger eltévedt hajósát biztos kikötőbe vezeti. Ararát hegye ez, hová a bűnök fekete árjából felemelkedik életsajkánk, hogy a nagy veszedelemkor ii megtartassunk a mi lelkünkben. De akár örömeink, akár bánataink közt, hova is mennénk mi, Uram! egyebüvé, mint a te szt. házadba, hol örömüuk megsokszorosul, bánatunk elenyészik. Ide jön a gyermek, hogy jó szüleiért ártatlan szívéből buzgó imádságot rebegjen; ide jön az édes anya, hogy herva­dásnak indult, beteg gyermekéért előtted könyörögjön. Ide jön a dúsgazdag, hogy a tőled nyert temérdek áldá­sért téged dicsőítsen, és ide jön a Lázár, hogy elpana­szolja neked a gazdag kőszívüségét. Idejön az ifjú, hogy arcza rózsáiéit neked hálával áldozzon s oltárod elé tér­deljen azzal a leánynyal, kivel földi pályáját lesz megfu­tandó, és ide vánszorog a reszkető öreg, hogy bátrabban pillanthasson a tőle egy lépésnyire tátongó rideg sírba. Ide jön a nemes szí fű emberbarát, mert szíve kiváltképpen hozzád vonzza, és ide jön a bűnös lélek, hogy te vedd le róla bűneinek súlyát. Mint assylumba, ide menekül a rágalmak mérges nyilai ellen az, kit ártatlanul üldöz a világ, s ugyancsak idemenekül az ünnepelt hős, midőn unja az őt isteuitő tömeg harsányát. Ide jön a paloták lakója, hogy nagyüri kedvtelési közepette emlékeztesse magát a halálra, és ide jön a vérző szívű, elhagyatott árva, hogy elvesztett atyja helyett benned édes atyát ta­láljon. Itt az ellentétek szépen kiegyenlitőduek; itt nincs rang-, nem-, ós vagyon külömbség; isten olőtt miuden ember egyforma. Azonban, tárgyi hasonlatnál fogva tegyünk össze­hasonlítást e templom, és a szentlélek temploma, vagyis : — az ember között. Ebben a templomban van oltár, s az oltáron ott van a Krisztus. A szt. lélek templomában ilyen oltár az emberi kebel, melyben szintén ott kell laknia állandóan Kirisztusnak. Ha visszaemlékezünk az édes, boldog gyermekkorra, mily erŐ3 ragaszkodást éreztünk akkor Jézusunk iránt, édes anyánk, s tanítóink mily határozottan bevésték an­nak képét zsenge, fogékony szívünkbe : visszavouzó áhí­tat száll meg bennünket, mert érezzük, hogy már ma nincs egészen úgy, és pedig nem azért, mert megnőttünk, hanem: — mert ernyed vallásos buzgalmunk ereje, sok embernek a kincs, a szépség, a hatalom s egyéb világi veszendőségek a Krisztusai. A templom'oan gyertyák égnek, melyeknek lángjai égfelé lobognak. A. szentlélek templomának megfelelnek ezeknek a buzgó szívből eredő, áhítatos imák, melyek melegének, lángolásának nem szabad ungszünni az em­ber kebelében. Imádságunkban istennel beszélünk, irá­nyozzuk azért figyelmünket egyedül ő reá, gyarlóságunk­nál fogva úgyis gyakorta megesik, hogy nem tudunk a a világiaktól egészen szabadului, ez azonban csak ugy nem sérti áhitatuakat, mint ahogy nem törődik az ezüst tó a belehulló virág3zirojamal, ha ő a napot tükrözheti vissza. A templomban van gyónószék; ilyen gyónószék bennünk lelkiismeretünk. Ember, ha szereted lelked, tel-

Next

/
Thumbnails
Contents