Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-19 / 34. szám

N Y í K V I D É Ií" hosszú álom szenderéből s fényével az egész világrészt bevilágitá. Kossuth Lajos által lett ismét a magyar dicsőség Európa firmamentumának legfénylőbb csillaga, általa tűnt fel hazánk egén állami függetlenségünkért folytatott küzdelmeinknek győzelemmel biztató szivárványa. Rút hálátlanság volna a nemzettől, ha az élő legnagyobb magyarról megfeledkezni tudna csak azért, mert nem oly hatalmi körben áll, melyben czimeket, javadalmakat s hivatalokat osztogatnia lehetne s mert hónát gyászoló remeteségben töltvén dicső életének borús elkonyát, tőle önző érdekeinek kielégítését senki nem remélheti. Annyira hála Istennek nincs még a nemzet korrumpálva, hogy előtte a Kossuth nevének varázsa hanyatlóban volna, sőt ellenkezőleg, nevének említésekor még a blazírt lelkekben is fellobog a hazafias és áldozatkész lelkesedésnek hamu alatt lappangó parazsa. Igy legyen az, mig él Kossuth s azután is, midőn befejezi nemzeti dicsőségünket gazdagító áldásdus életét. S ne csupán egy pilitikai pírt ü inepalje Kossuth Lajos névnapját, hanem legyen az politikai pírtállásra való tekintet nélkül nemzetünk minden polgárának ünneps, mert ezzel a Kossuth által megszerzett alkotmányos jogok élvezetének mindannyijan tartozunk. N?m a szabadság áldásait élvező magyar emberhez illő az a gondolkozás, mely szerint ez ünnepeltetés tüntetés az uralkodó ház s az állami kormányzat ellen, csak szolgalelküek s a hatalom polczán ülők kegy mosolyáért epídők gondolkozhatnak ily — nem a szabadságért mirtyr halált szenvedett ősök utódaihoz — hanem rabszolgához méltóan. Szomorú lenne, ha a Kossuth Lajos névnapjának megünneplését a felsőbb körök sanda szemmel néznék, de sokkal szomorúbb, ha e miatt csak egyetlen egy polgár is elmulasztaná a kegyelet és hála nagy adóját törleszteni, mert hiszen annak teljes lerovásához rövid egy nemzedéknek élete, annak kötelezettsége még a késő unokákra is örökségül marad Önérzetes s hivatalát szorgalma és képzettsége jutalmául kapott s nem egyik vagy másik úr kegyének köszönt, s magát uem ő excellencziája személyes, de a nemzet szolgájának tekintő m. kir. tisztviselő ép ujy nem követ el kánoni vétséget, ha hazafi is érzelmei sugallatának engedve, résztvesz a Kossuth Lajos nevenapján rendezett ünnepélyeken, mint a szántó-vető földmives, aki bár hivatalosan nem kapja meg a m. kir. czimzést, épen olyan hü királyi és magy.tr s vele együtt ugyanazon törvények uralma alatt áll. Sőt joggal megkívánhatjuk, hogy a nemzet nagyjai ünneplésében azok mindenütt az elsők között legyenek, kik a magyar nép verejtékes adófillérei által kapnak tisztességes kenyeret. Felejtsünk el Kossuth Lajos nevenapján minden politikai torzsalkodást s pártoskodó gyűlölséget, mert csak ugy leszünk méltók az ő örökbecsű alkotásainak élvezetére s csak ugy küldhetünk egy világító sugárt hontalan magányának éjszakájába, ha — mint ezelőtt negyven évvel — egy zászló alá gyűlve kiáltják ajkaink: Éljen Kossuth Lajosi A regálé megváltása. E hó 13-dikán kezdődtek meg Bud ip sten, a pénzügyminisztérium üléstermében, Tisza Kálmán miniszterelnök elnöklete alatt az állami ítal.nér jsi jog és a regálemegváltás tárgyában még ez idén a törvényhozás elé terjesz'endő két törvényjavaslatra vouatkozó tárgyalások. A tanácskozás alapjául két, a pínzügyminisztériim kebelében kidolgozott j ivaslat szolgált, melyeket közérdekű voltuknál fog^a a következőkben ismertetünk: 1. A jogosultak kártalanításáról szóló j ivaslat szerint az álla n kártalanítja azokat, akiknek joga földesúri jogon, törvényen vagy kiváltságon alapul. Kártalanítást nyernek a jogért s az épületért akkor, ha ezt az állam, miut az italmérés gyakorlatához nélkülözh itlent, kisajátítja. A kártalanítási összeg megállapításának alap ját a jignak a tőke-kamat járadékadó alapjául 1882. január 1-től számított öt évig megállap tott jövedelmének öiszege képezi, a mely alapon a kiszámítás olykép történik, hogy a jövedelem összegéből 20% kezelési terhekre levonatik s a fen naradó összeg húszszorosa vétetik, vagyis a tőkésítés 5% kai történik. A j ivaslat az adóalap alól kivételt enged akkor, 111 a) a jog jövedelmi téves hitósági intézkedés folytán csorbittatott, b) jogosult azért, hogy nagyobb kártalani'ási összeget nyerjen, valótlan adóbevallást ado'.t, c) az italmérési jog az utolsó 5 évbeu az államtól lett vásárolva. A kártalanitás összegéjek megállapítása az adófelügyelő által folytatott egyezkedés utjin kiséreltetik mag, ha ez nem .sikerül, a megállapítást I. fokon a közigazgatási bizottságnak e czélra alakítandó albizottság i, II. ég utolsó fokbin a pénzügyministter eszközli. Ha az a körülmény, hogy az ig,- megállapított kártalanítási önszeg kit illett, bár mi okból vitás, a tulajdon kérdései fílett az érvényben levő kötvények alapján mindig az illetékes biró h ttá: oz. A jog hasznosítására a pénzügyminiszter által elkerülhetetlenül szükségesnek talált épülete', ért járó kártalanítási összeg megállap

:tása némi eltérésekkel az általános kisajátításról szóló 1881. LX. t. cz. határoimányai szerint történik. A végérvényesen megállapított kártalanítási összeg 5%-kal kamatozó 70 év alatt törlesztendő, előmutatásri szóló, államkötvényekbe szolgáltatik a jogosultak kezéhez. Községek, hítbizományok, pipi és más tes'ü'etek pipirjú csak az illetékes hitóság engedélye mellett hozhatók forgalomba. Addig, amig a p.pirosok kézbesítése eszközöltethetik, a jogosu'tak jövedelmeik erejéig járadékszelvényeket kapnak, a melyekkel adót is fizethetnek. 2. Az italmérés hasznosításáról BZŐ'Ó javaslat kimondja, hogy az italmérés a jövő évtől kezdve állami jövedéket képez, miuek folytán szeszes italokat bárki, tehát nemcnak a vendéglősök, korcsmárosok, hanem gyárosok, kiresk'dík, kávésok, c.ukrászok és bortermelők is, C3ak pénzügyi hatósági engedély mellett mérhetnek ki H áru'hatuak kis mértékben, s hogy ezért a fővárosban 50—500, a többi helyeken azok lélekszáma és forgalma szerint 10 —100 forintig meuő évi dijakat, illetve a kisebb forgalommal biró vállalkozók ezen díjtételeknek bizonyos hányadát tartoznak fizetui. Ezenkívül a kimart vagy kis mértékben eladott szeszes italok mennyisége szerint fizet még mind n vállalkozó itilméresi adó czi mén, még padig a bor és sör hektoliterje után 1 frtot, mind m hektoliter 100 fokú szesz után 15 frtot. Az italmérési illeték megszabását e czélra szakértőkből alaki tott kivető és felszólamlási bizottságok eszközlik. Az italmérési adó beszedése zárt városokban kapuadó alakjábau, uyilt helyeken p'dig olyképen törtóuik, hogy 1) a kincstár az italmérési gyakorlóval az adó iránt bizonyos időtartamra k egyezik, vagy 2) azitalmér'ibi ad) beszedésének jogát a községnek vagy más vál lalkozónak bérbeadja, vagy végre 3) az adót kincstári kezelés u ján szedi be. Az ipari és gyógyczélokra használt Pzesz forgalombahozatala adómentes. A javaslat az italmérés gyakorlásánál előnyöket biztosit a pusztai birtokok birtokosainak, vasutaknak, katonai laktanyáknak, nagyobb építkezések vállalkozóinak, végre azoknak, a kik eddig is italméréssel foglalkoztak, vagy ily czélra szolgáló épületekkel birnak. — Egy idő óta? — Igeu, mióta a kaszniját lefoglalták. — Mi köze ennek a tyuk-szem vágáshoz? — A kaszniaak? — Igen a kaszninak. — Oh annak nagyon sok köze van. Mirt tetszik tudni Gná' herr, mikor a mult hónapban nagysága tyúkszemeit vágta — mert ez a tyúkszem terjed ám, hirtelen kopogtattak az ajtaján. A doktor ur nem tudta máshová rejteni a nagyságos asszonyt, mint a kasznij ába. Tassék csak aztán meghallani, ami későbben történt. Foglalni jöttek hozzá. Felírtak a szobábau mindent. Miior a kasznira került a sor, a doktor ur elébe ált 8 nem engedte felnyitni, hanem ezek a G >rickt-ileutok nem tréfálnak, szépen félretolták, kinyitották, az ajtót s ott volt az én asszonyom. . . . — A tíz forintos ? — Igen. Meg is becsülték, azután ismét rázárták az ajtót s lepectételték. Képzelni lehet a doktor ur zavarát; az eljárási költtségekkel együtt 72 frtot kellett volna fizetnie, de a fiatal urnák annyi pénz nem hevert a ládájában. Gradolkodva járt fel-alá a szobában, mi tevő legyen, ha feltöri a pecsétet, akkor birói zártörést követ el, hv föl nem töri, az asszony akár éh in is meghalhat. Végre mégis az asszony találta mag a szabadulás eszméjét. Elküldött értem. Éa elmentem. Szép jó napot kívántam. — Mivel szolgálhatok doktor ur? kérdém. — Mindjárt megtudja, nyertem válaszul tőle. Ekkor kopogtatott a szekrény ajtaján htlkan, azt hiszem szerelmesem oda szilt: — Angyalom, itt van Léni. . . . Miért mondhatja ez a kaszninak: itt van Léni, talán be van rugva vagy az a ciontváz támadt föl, arai ott szokott állni 8 a frakkját akasztja rá, h igy össze ne gyűrődjék ? — L*ni . . . hallom a kaszúiból az én asszonnyjm hangját. Keresztet vetek, összecs ipom közeimet. Uram! bocsásd bűnöm, hogy kerül ez ide ? Talán káprázott a fülem? Nem káprázott, újra hallom: — Maga van itt? Mijd a föld alá sülyedtem. A szobában voltak a törvény urak még s az ón asszonyom ott van. Az egyik ember toporzékolt: — Nem elégszem meg a p?csételéssel, elviszem a kasznit. — Ebei joga van, szoros biró zár, átvitellel. Jézus-Krisztus, transferiren, az nem lehet. Maga uhoz jöttem egy ujabb L'mi kiáltásra: — Mit parancsol nagysága? — Várjon csak, manoyivel tartozik a doktor úr ? — Hetvenkét forinttal, kiáltott a toporzékoló úr. — No hát édes Léni, menjen haza, Ott vannak a ruhám zsebében a kulcsaim és a fiókomból hozzon magával annyi p^nzt. Siettem, rohantam kiszabadítani asszonyomat, mert féltem, hogy a dolog árverésre is kerülhet. A törvény urak nem tréfálnak. — Kiszabadította ? — Igen. — S azóta javultak a tyúkszemei? — N«m biz azok, s hogy többé a tyuksze nvágás alatt a kaszniba ne kelljen bújnia, »z asszonyom k'fi ette a doktor adósságát s hozzá is megy. -- Igy hát elveszti a tíz forintot. — Nem én, megfi'.etik mig élek a titkot, csak el ne áruljam. Nem is mondtam el másnak, csak az urnák. Bor között beszélünk, de tovább nem feciegüik. Jó éjszakát 1 Én sem bor között beszéltem el ezt a borkorcsolyát. A közreDdészeti, közegészségügyi é8 erkölcsi tekintetek megóvására a legkiterjedtebb befolyás enged'etik a közigazgatási és községi hatóságoknak és ki van mondva, hogy minden olyan egyén, a kinél az a veszély forog fenn, hogy a korcsmaüzletet a közerkölcsiség éa vagyonbiztonság elleni czélokra, org izdaságra, uzsorára stb. hisználja föl, az italmérés gyakorlására engedélyt ne kapjon, vagy ha ilyennel bir, az tőié megvonassák. ÚJDONSÁGOK. — Ö felsége a király születése napján e hó 18-án htladó isteni tisztelet volt a helybeli r. katb. templomban. A misén a vármegyei tisztviselők Zoltán János alispánnal, a város, kir. törvényszék, kir. ügyészség, aa adófelügyelőség és adólrvatal testületileg jelentek meg. R'sztvettek továbbá a Nyiregyházán levő közös és honvédhadseregbeli tényleges és sz. á. tisztek, s kivonult a templom elé teljes díszben a helyben állomásozó m. kir. 5. honvéd huszár ezred II. osztálya. — Kossuth Lajos nevenapját az idén is a megszokott kegyelettel fogja megünnepelni városunk polgársága. Aa kegyelet, melylyel e napot nemzeti ünneppé szenteli az egész magyar nemzet, nemcsak a hálának a nyilvánulása történelmünk egyik legnagyobb alakja iránt, de demonstrálása egyszersmind annak a meg nem törhető nemzeti közérzésnek, mely századok viharain keresztül egyetlen biztos oszlopa volt állami önállásunkuak. Kossuth Lajos nevéhez nagy társadalmi átalakulásunk s nemzeti és állami függetlenségünkért vívott legutóbbi harczuuk emléke fűződik. Az a törekvés, melyet az ő nagy alakja képvisel, sok százados nemzeti hagyományunk. Magunkba szívjuk az anya tejjel, megerősödünk benne egész nevekedésünk által, s mikor Lajos napján áldást kérünk a hontalan Kossuth ősz fejére, könyörgésünk egy nemzeti imádság. A gyakorlati politika kis értékű és rövid életű kérdései nyomtalanul vonulnak el a Kossuth Lajos személye iránt érzett hála és kegyelet nemzeti közfelfogássá érett érzései felett, s az ünnep, melyet e kegyeletnek szentelünk, az egész magyar nemzet közös ünnepe. — Kovách István, a helybeli kir. törvényszékhez kinevezett biró, a héten letette a hivatalos esküt s elfoglalta hivatalát. — Kinevezés. Graefl József főispán, ki nehéz betegségéből fölgyógyulva, ez idő szerint B daton-Füred-m időzik, dr. Leóvey Elek közigazgatási gyakornokot tiszt, aljegyzővé, Incze Györgyöt pedig Dapdijas Írnokká nevezte ki. — A nyíregyházi ágost. ev. fógymnasiumban az 1388/9-dik tauévre, a beiratások, a javító és felvételivizsgák szeptember hó első 5 napjain tartatnak A rendes tmitás hatodikán veszi kezdetét. Nyíregyháza, 1888. aug. 17. Jlartinyi József, igazgató tanár. — A biidszentmihilyi bank ügyében elrend ilt bünfenyítő vizsgálatot T. Polgáron már befejezték, s Palatitz L ijos vizsgálóbíró ég Hrabovszky Aurél kir. olügyész a napikban Szt.-Mih lyra mennek a vizsgálat folytatására. Hogy az eddigi vizsgálat mily eredményekre vezetett, az természetesen mi még nem hozható nyilvánosságra ; annyit azomban már most is jelenthetünk, hogy ez üg/ben már két letartóztatás történt, nevezetesen ifj. Tanyi János polgári és Léwy Mátyás szent-györgyábrányi lakosokat a vizsgálóbíró letartóztatta, 8 a vizsgálati fogság elrendelését a törvényszék is jóváh igyta. — Az igazságügyi palota építésére tonatkozö szerződést a pénteken tartott képviseleti gyűlés jóváhagyó tudomásul vévén, utasította a tanácsot, hogy a szerződés törvényhatósági jóváhagyása czéljából egy rendkívüli megyei közgyűlés összehívását kérelmezze az alispánnál. E kérdés sürgős elintézése azért kívánatos, mert a megvásárolt telkek átíratása, a tégla megrendelése s a 200,000 forintos kölcsöu fölvétele módozatainak megállapítása mind időt igényel, s az építéshez a tavaszszal már hozzáfognak. — A helybeli ev. ref. templom uj harangját e hó 19 dikén délelőtt avatják föl és húzzák föl a ref. templom tornyába. A< uj harang 446 klgrammot nyom, 8 került az egyháznak, a meglevő kisebb"harangnak ujmódszerű átalakításával együtt 1160 forintba. Az uj harang hmgja a, a régi harangé d; így tehát összehangzó. Ugyancsak összeh mgzik az uj h irang hangji a r. katholikui templom / hangú nagy harangjával, az ág. ev. cis hangú nagy haranggal és a g. kitholikus fis hangú nagy haranggal. Az uj h irang felirata egy oldalon : „Isten dicsőségére készíttette a nyíregyházai ev. ref. egyház Egresi Nagy Klára özvegy Hudák Györgyné adománya és többeknek hozzáj írulás íval 1888-ban, Lakács Ödön espires lelkipásztorkodása, Jóna Mihíly fö és Deák József álgondnoksága idejében." A másik oldal >n; Érez ajakad ha zeneg, Szeretetre gyuljo n a lélek, S töltse be szivü nket Ahitat Isten iránt. Mi atyánk szenteltessék meg a te neved Lu . XL. r. 2. v. Az igaz imídók imídják az Istent lélekben és Jgazsígban. Jiu. IV. 23. v.< A harmadik oldalon: »Ö itötte és uj módszer szerint felszerelte Thury János és fi i Budapesten 1858." A negyedik oldalon egy láugoló gyertya egy kis asztalkán, koszorúba foglalva. — Tűzvész Rakamazon. Folyó hó 12-én, a délutáui órákban, tüzilárma riasztá föl, szokott vasárnapi szórakozásaiból Rikamaz község lakosságát. Ó iási füstgomoly hirdeté a vész színhelyét és a beállt heves forgószél következtében a vész oly mérveket öltött, hogy a lakosság teljesen kétségbeesett. Oíy ropptnt forróság uralkodott, hogy a távolibb szo nszédoknál is még a veteményes kert földje is megrepidt. Leégett 22 ház, számos csűr és mig* tár, sőt szarvasmarha is áldozatul esett, nem eulitve az apróbb lábas jószágot. Számos jómódú gazda a tönk szélére jutott. A kár igan nagy, biztosítva alig volt valami. Tetemes kárt szenvedtek, különösen Vájsz István és Eckert gazdák. A tűi keletkezésének okát hatóság utján nyomozzák s gyanú van rá, hogy a veszedelmet gyújtogatás idézte elő.