Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-19 / 34. szám

„rv Y I lí V I U E K' — A királyhoz folyamodott segélyért a ti«» ÜL; ev. ref. egyházközség, a tavaszi árv.z* £ \o2\t paplak, ket iskola s a tanítók lakóhelyeinek felállitá-ára A keryeny minden megjegyzés nélkül érkezvén vissza a kabinet irodabol, a h.tkö s.g megnj totta kérelmét, mely a napokban azzal a megjegyzéssel küldetett vissza a belügyminisztériumból, hogy miután a k rvénv egyszer khetseÍeT'^ 1' 101614, U j° ü" aQ V a' 6 felte rÍ e«tése nem — A közegészségügy érdekében. Nt. Lukács Ödön úr, mint a felső szabolcsi e g )hume^ye esp-rese, fóljelen­test tett az alispánnál R.chlitz Dávid máodöki lakos ellen azért, mert az, mándoki szeszgyárának tisztátalan és az közegészségre veszélyes folyadékát az 0Uttu l raf parocbia szérűskertjére, onnan 9 ref. iskola udvarán ke­resztül, az utczára vezeti. — Gyászro/at. A következő gyászjelentést veltü 1; • Ozv. Hoaig Ferenc.né szül. G. ed g Anna és leányai: Anna és Emma ; — Gredig Jeremiás és gyermekei • Vilma férjével Ambrózy M hálylyal és fiuk G. ulával ; Károly és Sarolta; — TVster Lajos és neje mélyen szomoroditt szivvel jelentik, f-1 jthetetlen kedves fi i, testvérük, u-ioka öcs, unokatestvér és rokonuk Hősig Ferencznek folyó évi augusztus hó 18-áu reggeli 1 órakor, 20 éves korában, hosszas szenvedés folytán bekivetkezett gyászos elhuny­tá*. A boldogultnak hült teteme folyó aujusztushó 19 ik napján d. u. 5 '/a órakor fog a református szertart,is sze rint, a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni Nyíregyházán, 1883. augusztus hó 18.'A Más é 3 béke lengjen hamvai fel itt! — Liptay J*nö urat, gróf Pon­grátz Jenő basbalmi uradalma liszttartój it igen fájdal­m Q a P.aQn^H Órtö • nónr óvna onnafl jn 1,1., 1£ . A O - — — —1 uj h iggu Irt mas csapás érte : négy éves egyetlen kis leánya 0 ga a napokban meghalt. Tömítésén igen nagy résztvevő közöa­ség jelent meg, többek köiött a Porgiátz grófok, gróf Korníss, stb. — Csicsery Géza hoavcd huszár főhadnagyot ő felség; a király századossá nevezte ki. — A Nyiregyháza városi gőz- és kád-fürdő augusz­tus hó 24- és 25 kén, azaz pénteken és szombaton szü­netelni fog. — Az 1887. évi városi árvapénztári számadások számvevőileg átvizsgáltatván, a pénteken tartott k-'p.ise­leti g . ülés elé terjesztettek, ahonnan felülvizsgálás végett a pénzügyi szakosztályhoz tétettek át. — Uj midszerü szökőkút elkészítésére kötött szer­ződést a tanács Neukomm B. versrczi kutraesterrel. A kut a selyem piaczon, az azon keresztül vezető gyalog járda mellett fog felállíttatni s furatásához szombaton már hozzá is kezdtek. A', eddigi eredmények szeriut a a kut 8 — 10 nap alatt okvetlenül elkészül, s minden valószínűség szerint egészséges, kristály tiszta hideg víz zel fog bővelkedni. A szerződés szerint esetre, ha a kut vize magától szökni fog, a vállalkozó 1150 forintot kap, ellenkező esetben pedig 500 lorintot. A fúrás első napjáu 18 méternyire haladtak le, s a kut mélysége nem lesz több 50 méternél. A szerződést utólagosan jóvá­hagyta a képviselet is, bár akadtak egyesek, akik — nem bírva érzékkel az egészségügyi követelmények iránt, erő­sen kardoskodtak ellene. — Vakmerő rablás. Dudiuszky Gyula törvényszéki biró úr neje a héten csütörtökön selyem-utczai lakása ablakában pénzt olvasva állott. Egy ismeretlen férfi arra menve, meglátta kezében a csomó bankót, s lekerülve a Bujtos felé, onnau a házba hatolt, s a magában levő úrnőre rátámadva, pénzt követelt. Dadinszkyué termé­szetesen nagyou megijedt, s teljesen tehetetlennek érezve magát az erős férfival szemben, átadta neki a pénzt, összesen 25 forintot. Az ismeretlen gazember zsebre vágva a zsákmányt, teljes nyugodtsággal eltávozott. — Ezred altiszti iskola berendezése van tervben az 5. huszár ezred részéről Nyíregyházán. A 35 ember, B 48 lóból álló csapit részére alkalmas helyiségről, mily egyúttal kellő tantermekkel is el lenne látva, a városnak kellene gondoskodni, s e tokintetbeu a tárgyalások már legközelebb megindulnak. _ A legifjabb öngyilkos jelölt. Molnár G. örgy fábiáuházai lakos juhász 7 éves fii Sindor oly nevelés­ben részesült, hogy szülei egyáltalában nem bírtak vele. Az apa többnyire a juhokkal mezőn levén, a neveles gondja az anyára nehezedett s egész odáig jutottak már, hogy a hat és fél éves gyermek édes anyját bottal táraadta meg. Az anya nem érezvén magát saját hazá­nál biztonságban, gyermekét magától eltávolította s Mihály­diban lakó nagynénjéhez, küldötte, hogy ott iskoláztassák s az erkölcsökben javuljon. Sándor pár hónapon át az iskolát szorgalmasan látogatta s ott kortársai közül kitűnő esz­beli tehetsége által tünt ki, erkölcsi magaviselete pedig szintén példás volt. Különben az egész gyermek testtar­tása beszédmodora és taglejtése egy teljesen erett em­bert mutatnak. B következvén az aratás, szünidő meg­szűnt a gyermeknek is nemes szórakozása: az iskola, s okkor megszállotta a honvágy, s kis szive égett a vágy­tói ölébe omolni annak az anyának, kire ezelőtt pár hónappal botot fo ;ott. S miután nénje hvza szállítani nem akarta egy napon annak távollétét arra használta fel, hoiv a h\z körül levő akáczfák egyikére felakasztotta magát. Szerencsre elég korán észrevették az arra járó ke<ök s levágták. Midőn nénje hazaer^zett s tettéért kérdőre vonta, a gyermek egész méltatlankodni igy felelt: .Tudja meg, nem érnek vele semmit hogy -v g tak mert ha h iza nem visznek, a p'ros verem itt fog ÍÍolyni lőUüklc E nyilatkozat az elöljáróságnak tudó­mására jutván, utasította az asszonyt a gfermek haza szállítására, ki azt teljesített is. Vájjon m, lesz m«g e gyermekből?! — Veszett sertés. M hálydiban a sertesek kozö uralgott lépfene járvány megszűnvén, az elrend dve volt zár alig "ldatott fel, ujibb s még veszedelmesebb beteg se*g ütötte fel fejét. E hó 13 án Bírna György úrbéres gazda koc a sertése a veszettség tüneUi között elhullott, Eb azonban az úrbéresek köz is seríésnyá) iban néhány darabot ni«(g m a r t. Szabó Károly megyei állatorvos sűr­ffönvileg hivatott a helyszínére s a hulla felbontása utan a vészé11séget konstatálta s egyidjüleg az urberasek serté9nyáiát három havi zár alá helyezte. A;; óv.ntezke­d ó s ek a meg mart sertésekre különösen magtetettek. Csarnok. A szerelem kérdése. A párisi Figaró azt a kérdést intézte olvasóihoz: Feleljenek m g rá, melyik könyv beszél legildomosabban s legékesszóióbbau a szerelemről. A feleletek beérkeztek. Ejyik olvaeó Kempis Tamás »Krisztus követésec czimü mű ót, másik az evangéliumot, egy harmadik általában a bibliát nevezte meg. A Figarónak feltűnt a dolog, higy a beérkezett feleletek miud vallásos könyvekre vonatkoz­nak s az az ötlete támadt a szerkesztőségnek, hogy m-]d megkérdi hát Renant, mit tart a feleletekről Neki tudnia kell. R <uan a következő levéllel válaszolt: OJ véleményemet kéri abban a szeretetre méltó p ily ázat ügyében, melyet olvasóinak a szer lem kérdésé­ben kitűzött. Azt mondja, hogy olvasóinak egy nagy része a .Krisztus követését*, az evangéliumot, a bibliát nevezte meg annak a könyvnek, melybeu légiid imosabban s legéke-szólóbban tárgyalják a szerelmet s azt kérdi tőlem, már most mondjam meg, mint véleked m olvasói ítéletének a találkozásáról. A csufolódóknak persze az jut eszébe, hogy az ön olvasói el akarta önnel hitetni, hogy nem is olvasnak egyebet a nevezett szent könyve­ken kivül. Eigiin az ily észrevétel nem bánt, mert meg­vallom, szeretem azokat az asszonyokat, akiknek összos könyvtára misekönyvükből áll, természetesen, ha mellette szépaek s jónak megmaradnak. Hagyjuk azonban az epigramm >kat. M igvizsgálom a kérdést u/y, amint kívánta, egy lelkiismeretes biró pártatlanságával. Az hál a nézetem, hogy az ön szellemes nőolvasói, l;ik ugy feleltek kérd -sére, amint öa mondja, jól feleltek. Nagy igazság rejlett eljárásúiban, mikor vallásos köny­veket neveztek meg, mert közös az alapja a vallásnak és a szerelem iek. A biblia a az evaugélioui egyéb bámu­latra méltó tulajdonságuk mellett ép;n azzal tűnnek ki ahogy a ké: nem egymáshoz való viszonyát érintik. Amaz' evangé'iomi nagy elbűvölő élete, az evangélisták lapjain, minden njomou egy-egy arczu'csapósa a farizeusoknak, tartozzanak akár a libertinek, akár a szigorúak táborába. Mária Magdaléna szerepo a feltámadás hitének alakulá­siban a szerelem valódi csod >j t s tetőpontja. A bibliának nevezett nagy kompilácíóban mi olyan megkülönböztetéseket teszünk, m'lyeúről az olvasóinak valószínűleg sejtelme sincs. Azok az elragadó idillek, me­lyek a bibliát hasonlíthatatlan szépségűvé teszik, elbeszé­léseinek ama részeiben fordulnak elő, melyek mind egy, könnyen f lism r'jető írótól erednek. Ez az elbeszélő irja le mindjárt Mózes első könyvében a világot teremtő nagyszerű Jehovát, ki jól látja, hogy az ember reformá­lásának csak egy biztos utja van, elpusztítása, s mégis, az özönvíz próbájának meghiu-u'ta után abban hagyja routó müvét és sorsára bizza az embert. E pesszimisz­tikus láugész az eredendő bű 1 feltalálója főként ott bámulatos, ahol az asszony szerepét ériuti az emberi dolgokban. R ttentő óriása, a Jehova széltiben foglalko­zik a házasságokkal, a szerelmi viszonyokk tl. Ennek a Schopenhauer fajta borús filozofnak köszönhetjük Izsák és Rsbíka, J ikob és R -kh'l patriárkális regéoyét. O mutatja be homályos mennyirégbeu araiz istenfitkat, kik észreveszik, hogy az emberek lányai szépok ; mindjárt a do'og elején szintén ő beszéli el, hogyan terűmtette isten az asszonyt a férfi oldalbord íjából (melyhez fogható szép mitbosz nincs több a vallásokban); hogyan nom piru'nak meztelenségük miatt az Éden lakói ; hogyan születik meg a szemérem az els5 hibából 8 hogyan takarják el akkor szégyenöket az indiai nagy fü^elevéllel, melyet aztán a Jehova, mikor a paradicsomból kiűzte őket, s<j t keze csinálta bőrköntössel cserél fel. A Rith-féle köoyv hasonlókép abból az iskolából ered. Minden régi misék egyaránt bámulatosak nagy­szerűségükben s józan egyszerű korrajz tikban. Még csak árnyéka sincs bennök annak a hátsó gondolatnak, mely az ily elbeszéléseket el szokta rontani. Bizonyára szere­tem éu azt a megintő névtelent is, a tökéletes bölcse­ségre jutott vén szerzetest, ki a Krisztus köretésít irta s benne megirta a tökéletes szerelem szabályát: Ama nisciri. Ha én részt vattem volna az ön pályázatán 8 a nél­kül, hogy a misz'iczizmust elhagyva, lejebb szállottam volna az emberi regiókba, talán megneveztem volua a keresztény gondolkodás néhány ily termékét, mint Szent Ágoston vallomás út, vagy Szalézi S .ent Forencznek az áhítatos élet bevezetése czimü művét. Mily pompás mü­vek ezek, kivált az utóobi, a bevezetés. Nincs éppen ke zeimnél, di jól emlékezem arra a fejezetére, melyben a házastársak szerelmét leirja, melyhez foghatót nem isme­rek. Ennek H szent pUspóknek különös felfogása vo't a szerelemről. Ujy gondolkodik, bo~y a házasság magában véve nehéz egy állapot, tele kellemetlenségekkel, kötele­zettségekk d, egyszóval valódi purgatórium, melyet a mindenható ugy enyhített m >g, hogy végtelen jó'ágában különös bájt kölcsönzött neki, melylyel jó lelkiismerettel leint élűi, mert cserében jár a valóban nagyon sulyo3 b'lincsekért. Abimelek G;rar királya, ki Izsákot és Rebekát, az eg'sz ószövetség legszüziesebb házasfel it, akik magukat te3tvénkn'k adták ki, befogad a országába, erről ismerte meg, hogy de bizony nem azok őir, aminek magukat mondjak. Egy este G;rar utczáin sétálva, avval a mo­solylyal, a miot egymás szeme közé nézve mosolyogtak, ismerte ineg a király az igazságit. A bogy Szent Fe­rencz ezt a történekét előadja, miodint felülmúl az elbeszélés finomságában s világias iróniájában, melyet csak a belevegyülő vég elen jóság enyhit. Dj vajon meg­győző-e a szent püspök okoskodása a miudenható kom­penzácziója oly világosa mint hszi? Legalább is vitat­kozni lehet fölötte. Mert hisz végre is, hi Isten a gyö­nyört csak azért képzelte volna ki, hogy a házasságot elviselhetővé tegye, abból az következnék, hogy a házas­ságon kivül nincs gyönyör. A szent püspök pedig nem mer idáig menni s igy kitü lik, hogy a szerelemről adott elméletének hibás egy kissé az alupja. Aztán hibás az az irónia is, a higy Szent Ferencz, u;yan e fejezetbin a vén férjekkel bánik. S-.erinte érett gyü nölcsö'tmk kell tekinteni ő'<et. Ha nincs foltjuk, hibájuk, mi miatt elromlásuktól lehetne tartani, fenntart­hatók egész télen át s aztán melléjök kell kötni szom­szédos leveleiket. Ezek a levelek még meggyőzik egykori frisseségöket. DJ ha valami folt, vagy a romlás legese­kelyebb jele látszik rajtok, nem valók egyébnek befőtnél A befőzés alatt persze az áhítatot érti, mely megőrzi őket s egy kis édességet ad nekik, mivel nélküle nem bírnának. Érjen annyit a jó anneeyi püspök reczipéje, a me­nyit ér. Nem e soraiét bocsátottam volna könyvöt a pályázatra. Dj az bizonyos, hogy páratlan üdeséggel ir Philotheojáról. Nagyon szerette az asszonyokat és sok hasznukat is vette, élvén állásának föltétlen jogaival. Föl 83 tételezte a lehetőséget, hogí a férfi ég nő benső vi­Sionyban, gyöngédeu közreműködhessek valamely közösen szeretett czélra. E-. is egyik titka Jézus anyaszentegy­házának, s ebben van a magyarázata bizonyos országok női amaz érzelmeinek, melyekkel papjaik iránt viseltet­nek. Különbnek találják őket férjeiknél s a papi fogada­lom egyúttal a biztonság érzetét költvén föl bennök, há­borítatlanul átengedik magokat azoknak az érzelmeknek, melyek ellen más körű méuyek közt küzdöttek volna. Koszorú za hát meg tétova nélkül azokat a pályá­zóit, a kik a szent könyvekre adták szavazataikat. Tel­jesen átértették, először, hogy a szerelemről nem tudá­kosan kell értekezni s aztán, hogy a misztikusok, vagyis más szóval azok, kii legkevésbbé éltek visaza a szere­lemmel, beszélhituek felőle legilletékesebben. Adjon ön ÍZ olvasóinak ajándékot az áhitato? élet­revaló bevezetés egy egy példányából. R'tka privilégiuma a régi köuyveknek, hogy a templomban, áhitat03 nők is olvashatják abban a pillanatban is, mikor szemlesütve, szórakozás nélkül, minden gondolatuk istenen csöng s szivük c;ak a jóra, a szeretni valóra, a gyöngédre hall­gat. Vajha nekem is jutna hily azoknak olvasmányában, kiket a régi m :sale nem elégit ki többé. Fajdalom 1 nem tudom msgadatik-e az nekem 1 Végezetre magától értetődik, hogy ba világiasabb, vigabb s talán igazabb válaszodat is kapott volna, azo­kat sem kell megfosztani a jutalomtól Ez esetben adjon ön kettős jutalmat, megfe'elően az örök kettősségnek, mely az emberi természet alapja B igy mindenki elége­dett lesz, a mi a fődolog. Felelős szerkesztő: 1NCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. 1561./1888. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi, hogy Kain Sámuel vajai lakos végre­bajtatónak, Szentpéteri István ramocsaházui lakos végre­hajtást szenvedő ellen 100 frt tőke követelég és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyíregyházai kir. törvény­szék (a nyírbátori kir. járásbíróság) területén levő Eör községben fekvő az eöri 226. sz. tjkvben A I. 1 —16. sorszám alatt foglalt ingatlanokból Szentpéteri István hanyadára az árverést 507 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrenddte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanod az 18S8. évi szeptember hő 26. napján dél­előtt 9 órakor Eör község házáuál megtartandó nyilvá­nos árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 50 frt 70 krt készpénzben, vagy az 1381. LX. t. cz. 42. § ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi novemberhó l én 3333. sz. a. kelt igazs igagymíniszteri renddet 8. §-bau kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött kezihez letenni, avagy az 1881. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű, elismervényt átszolgáltatni. Nyírbátorban a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál, 1888. junius 22. Konilóssy (271—1—1) kir. jbiró. 48./1888. m. megb. szám. Árverési hirdetmény. Aluliro't Somogyi Gyula nyíregyházai kir. köz­jegyző ezennel közzé teszem, hogy a nyíregyházai 317. számú telekjegyzőkönyvben foglalt Hook Pál József és neje Pásztor Piroska tulajdouát képsző helybeli búzatéri 310. számú, 3500 0. é. írtra bec-ült ház, melyen 10 év alatt egyenlő 20-ad részekben törleszthető 1000 forint takarékpénztári követelés van bekebelezve, a tulajdono­sok kérelme folytán, folyó 1888. évi szeptember hő 4-Ik napján d. u. 3 órakor kir, közjegyzői irodámban általam megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet igérő vevőnek, a hivatalos irodámban megtekinthető fel­tételek mellett el fog adatni. Kelt Nyíregyházán, 1888. évi augusztus 8. napján Somogyi Gynla, (273—1—2) kir. közjegyző. Árverési hirdetményi kivonat. A. nyírbátori kir jár'nbirőaig, mint telekköiyvi hatósíg közhírré t ízi, hogy Sára J^noi él n^je pirlcsei lakos végrehsj­tatókoak Tripsanazki András, illetőleg kk. örököse képriieletébeo éil -s aoyi.1 jelenbea Csipkés KAlmánné gyulaji lakói él Tripiinszki Kiroly nyirliitori Iskos végre'iajtist sieovetók elleni 60 fjrint miradvány tőke követeiéi és Jirjlékii iránti vígrehijtási Ügyében a uyiregyMzii kir. törvényszék (a nyírbátori kir. jíránbiró.ig) területén lévó, Nyir-Bitor kös,é; batáriban f-kví, a nyírbátori 750 sz tjkvbeu A I 2—9 sorszám alatti külső siántő éi kaszáié földekre az árverést 628 frtbao ez nnel m gálUpilott kikiáltáií árban elrendelte, és hogy a f-aneb 1) megjelölt iugatlan az 1888. évi szepte uberhő 18-ik napján d. e. 9 órakor a nyirb iton kir. jbiróság tkvi helyisé^éb;n megtartandó nyilvánoj árverésen a m"gállapitütt kikiáltási áron alól is eladatni fo;. Árverezni szándékozók tirtoznnk az ingatlan becsárának 10%-it vigyis 62 frt 81 krt készpénzben v igy az 1881 LX t. c«. 4 • g-iban jelzett árfolyammal szimitott és az 1881. évi novem­berhó 1-én 3333 sz a. k :lt igazsigíUyminissteri rendelet 8. §-ibjti kiielölt óvadékkén»s értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t cz. 170. §-a értelmében a bánatpénzuek a bíróságnál előleges elhelyexéaéról kiállított szabályszerű eliimer­vényt átszolgáltatni. . . Kelt Nyír-Bátorban, a kir. jbiróság mint tkvi hatoságnál, 1888. évi junius hó 19. napján. Komlóssy, (272 1 1) ki'- járisbiró.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents