Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-08-12 / 33. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1888. 33-ik sxámáhox. Háztartás és háziasszony. Tény, hogy a munkások családjaiban a háztartást az asszony kezeli, a polgároknál vezeti, a középosztályokban felügyel reá és a magasabb körökben legfeljebb tudomást vesz róla ; ez osztályozásban már csak a vagyoni állapot mérve engedhet még módosítást, mi különösen a polgári é

B középosztályban előfordulhat. A munkás nejének nincsenek cselédjei: maga végzi a ház körüli dolgokat, ő tudja, hogy a nagy uri nőknek sok mindenre hivatott cselédje, intézője van kik a háztartás folyamáról tudósítják, parancsait veszik és teljesítik; e kettőhöz nincs szavunk; a polgári és középosztály aszonyaihoz szólunk csak. nem leczkéztetőleg hanem reá mutatva tág cselekvési körükre, oda akarnánk hatni, hogy e körben leginkább a központra lehessenek es legyenek több gonddal és figyelemmel. Ha a nő, mint a háziasszony, jól felfogja és betölti hivatását, akkor a családi életben a rendnek, a bé kének, a boldogságnak ő a kútforrása, a férj az erőt képezi, mely a család fentartására szükséges eszközöket előteremti, a nő tehát a morál, a férj pedig a fizikum s a kettő össze véve oly hatalom, mely, ha a két egyesült rész folyton és mindenben összetart és egyetért, — még a balsors által sem győzhető le. A háziasszony cselekvései körének központját midőn emiitettük, értettük az alatt a czikk elején hangsúlyozott háztartást, melynek mikénti intézésétől mindennek alapja függ: a vagyoaosodás vagy legalább a meglevőnek megtartása. Igaz, hogy ama teeudőkből, melyeket a régi háziasszony teljesített, sokat vett el a gép és gyáripar; a fonást, szövést, varrást, hímzést, sőt a sütést is mind az iparos végzi, de azért még elég van, mi a háziasszony gondját és kezét különösen igényli; ott van konyha, a ruhatár, a kamara és maga t ház belseje, ott vau a család apraja, nagyja stb. Sok az, amit a számítani tudó háziasszony a háztartásnál megtakaríthat, de erre kettő kell: először hogy maga vezesse, és másodszor, hogy a vezetést értse; — fájdalom, a mai időben azt tapasztaljuk, hogy a nőket a modern miveltség, a nigyobb látszatnak hódoló hiúság elidegeníti a konyhától és homályban hagyja a gazdaszszonyi számtau felett; midőn a leányok a növeldéből kikerülnek, tele vanuak még klasszikai tudományokkal is, de a konyhászat és gazdaságról legkevesebbet tudnak, már pedig ez reájok nézve foutosabb minden uyelvmagolásnál. Előbb a sok tanulástól, most a további önmivelődés követelte regényolvasás alatt elpuhultak, idejök sem volt, hogy a háztartás minden kellékeivel megismer kedjenek, s igy asszonyokká lévéu, annak önálló vezetésére bátorságuk sincs, ha pedig anya, vagy anyós hiányábau bele kell harapuiok a keserű mandulába, mennyi önfeláldozásba kerül az, meunyi kárt okoznak maguknak és férjeiknek, mig bele gyakorolják magukat. Bizony mondani lehet, hogy a modern miveltségü nőknél többnyire hiányzik a háztartás vezetésére szükséges fentemiitett két feltétel. A magyar nőnek is szüksége lehet mindarra, amit tanul; tanuljon tehát annyit a magyar leáuy, mint a külföldi; gyorsan (ejlődött, s bármely czivilizált állam társadalmával immár egyfokon álló társadalmunk kívánja azt tőle, ámde a régi magyar háziasszony tündöklött, mindenekelőtt tauulja meg azt, a mit a háztartás vezethetése végett okvetlenül tudnia kell. Midőn a vagyonosodást mindeunek alapjául állítottuk, nem értettünk más vagyont, mint azt, mely a házasfelek takarékosságából létesül s mely csakugyan a háziboldogság alapja lehet, mert ha a számító nő konyhapénzéből valamifmegtakarit, férjének sokszor súlyos gondjait könnyebbíti, avval pedig iránta gyöngéd érzelmet tanúsít, mi kölcsönös szeretetük javára, megszilárdítására szolgál. A férj, ki látja, hogy keresetével könnyelműen bánnak, eleintén komolykodik, majd, — mert intései nem használtak, — hideg lesz házastársa iránt, aztán kimarad, vigaszt keres házán kivül, sülyed és elvész: mi lesz igy családjából? Ellenben, ha tapasztalja, hogy a jövedelmet hasznosan íorditjík a család szükségleteire, — Rég nem láttalak Béla. Merre jársz? szólt félig szemrehányó, de gyöngéd hangon. Kedves atyám bocsásd meg mulasztásaimat. Ha elmondok mindent, meg fogod érteni kimaradásomat. — Szeretek ! Az öreg arczáu a meglepetés tükröződött, de aztán derült mosoly váltotta fel ezt. — Szeretsz. Jól van. Hiszen itt van már a kikelet id»je. És kit szeretsz? — Egy angyalt I No, ezzel igen sokat mondtál, de én még se tudok semmit. Ismerem ? — Nem ismered, Nem tartozik a körünkhöz. — Vigyázz fiam ! Az ily szerelem mindig veszedelmet hord magában. — Talán mert nem grófnő, vagy bárónő? Eh 1 atyám, tegyük le a régi büszkeséget s ősök helyett keressük' a jó szívet és tiszta becsületet. Szegény, a kit szeretsz? — Szegény és rangtalan. S mit akarsz vele? — Mit, hát nőül veszem. Az öreg arcza szigorú kifejezést ölt. Ugy látszék, nem tetszett fia határozottsága. De azért nyugodtan szólott hozzá. _ No jól van, hát beszélgessünk a dologrol, ki legyen az a lány? . ,. , . _ Boros Mariska, a robogányi erdesz leánya. A veu gróf egy rekedt kiáltást hallatott, felugrott székéből, üveges szemekkel meredt fiára. Ajkai idegesen reszkettek, de szólni sokáig nem tudott. Végre bágyadtan roskadt vissza székébe 8 ajkát nyöszörgő, s.rankoio hang hagyta el. _ Nem szereted! Nem igaz, hogy szereted! — Jobban szeretem életemnél! fényűzést nem visznek, nem pazarolnak, minden felesleges kiadástól tartózkodnak és takarékoskodnak, anélkül, hogy valamit elvonnának maguktól vagy a megengedhető kényelemről lemondanáuak, akkor hitveatársában öröme telik, önként vonzódik hozzá és szerelme határtalan, mivel tudja, látja, miként a nő hivatását megértve, boldogságára törekszik. Ez esetben a férj csak ritkán hagyja el családja körét, idejét abban tölti, ez képezi kizárólagos örömét és boldogságát. Csak összes erőinek felhisználásával a belsó háztartás érddkoinek felismerésében képes a nő szivének és lelkének sokoldalú, férfiú által soha el nem érhető elő nyeit kitárni és a férfin osztatlan szerelmét kiérdemelni, ez pedig nagy kincs. »Az az élet a nőnek, ha férjo szívből szereli.< Igy jelzi Luther a női boldogságnak magvát. Csikkünkben a takarékosságot, mint a vagyonosodás legfőbb feltételét kiemelvén, ezt e tekintetbeu legjobban avval véljük befejezni, ha idézzük Vajda Já-iosnak követ kező sorait: »Arra nézve, hogy a magyar a takarékosságban megelőzze az eddig általa lenézett tulajdonságban kiváló népeket, nem kell egyéb, mint hogy az erény gyakorlásának szüksége a közszellemtien politikai bitagazattá váljék, a takarékosság legfőbb hazai erénynek, nemzetközi verseny tárgyának legyen kikiáltva, melytől függ a nemzet jövője, nagysága, dicsősége.* ÚJDONSÁGOK. — A községi szabályrendeletek és szervezkedési szabályrendeletek átvizsgálására az alispán egy előző közgyűlési határozattal utasíttatván, a küldöttséget Zol tán János alispáu szeptember 4-dikére hívta össze, a vármegyeháza nagytermébe. A küldöttség tagjai: Zoltán János alispán elnök, Miklós László főjegyző, Anyyalossy Pál I. aljegyző, Szikszay Pál főügyész, Kállay ,Ferencz főszámvevő, Dobos Imre főszolgabíró, Géczy Adám kemecsei s Lányi Antal orosi községi jegyzők. — Közigazgatási gyakornokká nevezte ki a főispán Koczok József gávai lakost s végzett jogászt, ki szolgálattételre a nagykállói szolgabírósághoz osztatott b?. — A mezei kutak kérdésével inmételten foglalkozott a vármegye közigazgatási bizottsága legutóbb tartott ülésén. A vármegyénk területén uralkodó különböző állati járványok terjedésének egyik fő oka ugyanis az, hogy a mezei kutakat Ijgtöbb helyen lapályok mélyedéseiben ássák, ahol a legkönnyebben juthatni vízhez, s hol az egész terület esővizei összefutnak. Az ily kutak vizei természetesen tele vannak az egészségre veszélyes rothadt szerves anyagokkal s uem is képasek elegendő vizmennvi séggel táplálni az állatokat. Kívánatos leune, hogy községeink, loldojrtokosaink e fontos kérdésben minél előbb intézkednének. — Felhívás a lelkészekhez. A várhegye közigazgatási bizottsága e hó 9 én tartott ülésében elhatározta, hogy felhívást fog intézni a vármegye területén levő egyházak lelkészeihez, hogy addig ne temessenek el senkit, mig a halottkémi jelentések nekik be nem mutattattak. Ezt a törvény is rendeli ugyan, de az intézkedés megtételére mégis szükség volt, mert több helyen előfordult már, különösen a haloukoniek hauyagsága következtében, hogy a lelkészek kénytelenek voltak, halottkémi jegyzőkönyv hiányában is, egyeseket eltemetni. — A vármegyei árvaszék tevékenysége július hóbau a következő volt: június hóról elintézetlenül átjött 1817 ügydarab, ehhez júliushó folyamán érkezett 1494 darab, elintézeudő volt tehát 3311 ügydarab, melyből feldolgoztatott 1285. A hátrálék jüliushó végén 2026 ügydarab. — Az egészségügyi viszonyok a vármegye területén kissé kedvezőtlenebb fordulatot vettek az elmúlt hónapban. A dr. Jósa András megyei főorvoshoz beérkezett adatok szeriut (néhány község kivételével a vármegye egész területéről) a halálozások száma a mult hóban kissé emelkedett, amennyibeu junius hóbau minden 1000 ember közül meghalt 2 68, julius hóban pedig 2 88. Legnagyobb volt a halálozás a nyirbáthori járásban, — Szerencsétlen, hallgass 1 nem tudod mit beszélsz, Boros leányát nem szeretheti Várhelyi fia. — De hát miért nem ? Nem értelek ! — Miért? miért? — Jól vau, ha tudui akarod, meg tudod ; magad kívántad s ne engem, magadat átkozd, hogy miért vetetted szemedet reá. Az agg felkelt s egy szekréuyhez sietett, ennek fiókjából kivett egy avult köteg papirt s átadta fiának. — Fogd, itt vanniik naplójegyzeteim. Ezekből megtudsz mindent. A fiú mohón kapott az iratok után s elrohant ve lök szobájába. Hosszú, kalandos élet leírása volt azokon a sárgult lapokon. A lovagiasság és erkölcstelenség rikító példái hemzsegtek benne I Volt közöttük egy szomorú tragédia is A könnyüvérű gróf megszeretett egy szép de s-zegénysorsú asszonyt, a férj egész napon át távol volt, az asszonynak nem volt gyermeke, a ki megőrizte volna, szeretője lett a grófnak. Egy napon a szerelemnek gyümölcse lett, az asszony boldog volt; — de a férj megtudott mindent s az asszony nyomtalanul eltűnt a föld színéről. A férjet Boros Gyulán k hívták s a gróf leáuját Boros Mariskának. Midőn a szegény ifjú Várhelyi gróf e szomorú tör ténetet végig olvasta, ajkát e rémült kiáltás h igyta el: Testvérem le. Aztán összehajtotta az iratokat s átküldte atyjának; vállára vette fegyverét, elmeut, — s többé sohasem tért vissza ... Holttestét átlőve találták mes a kastély kertjében. A csermely mellett a szép Mariska napról-napra várja vőlegényét, hogy érte jöjjön. Fejét már ősz fürtök takarják, tagjai roskadoznak, do azért még mindig várja, várja vőlegényét. Porzsolt Kálmán. mindjárt utána Nyíregyházán, a legkisebb pedig a dadai alsó járásban. Elhalt összeseu a mult hóban 591 egyén; 300 ti és 291 nő. Az elhaltak 68%-át 7 éven aluli gyermekek teszik ki. Fertőző betegségek csak szórványosan fordultak elő, ámbár Thasson 7 difteritisz és 4 vérhas halál eset fordult elő s Nyíregyházán is nyolczan haltak meg vérhasbau. — Az álíatok, különösen a sertések között a lépfene még mindig pusztít. — Pénzintézet vizsgálat alatt. A büdszentmihályi népbauk allén bűufeuyitő följelentés tétetvén, a kir. törvényszék ez ügyben megindította a vizsgálatot. A vizsgálatot a helyszínén l'alatitz Lajos törvényszéki jegyző vezeti, a kir. ügyészség részéről pedig Hrab'ovstky Aurél kir. alügvész van jelen. Az Ugy természeténél fogva a vizsgálat adatai uyilvánosságra egyelőre nem kerülhetnek. Egy budapesti lap után közöljük mi a következőket: A nyíregyházi kir. törvényszék feuvitő vizsgálatot rendelt el a „büd- szent-niiháh i népbaiik", illetőleg közegei ellen. — A bűnvádi feljelentés, mely a büntető eljárást maga után vouta, elmondja, hogy a vádolt népbank a Tanyi, Poloiikai és Makó gazdug tiszapolgári földmivelő családoknak régebben több, mint 120 ezer forintig hitelt nyitott, melyet ezek igénybe is vettek. Az adósok időközben bőségesen visszafizették az élvezett kölcsönt, s ma mégis sokkal nagyobb összegekkel vaunak megterhelve, mint eredetileg, mert a bank az időnkint fizetett pénzt a sok ezer frtra meuó províziók, költségek és egyébb czimekeu számolta el, a kölcsönösszeg pedig érintetlenül fennmaradt, sót a kamatokkal évről-évre gyarapodott. A bűnvádi följelentés szerint ezenkívül mintegy százhuzezer forintnyi fedezeti váltó van a bankban a ptuaszosok terhére s ezek nagyobb része hamisított. — A nyir-mihálydii ref. egyházközség, mint azt lapunkban mir jeleztük, augusztus 5-én, a (elállítandó orgona javára sikerült batyubált rendezett. — Jelen voltak : Ujfalussy Béláné, Ujfalussy Györgyné (Mibálydi), Uranovich Sándorné (C-tomaköz), Bay ístvánué (Szakoly), Klobusiczky ístvánué (Pályi), Újhelyi Tamásné (B.slkány), Mtjor Sándorné (Nyir-Adony), Hetei Sándorné (Mihálydi), Márton Gyuláné (Mihálydi). Szentmiklóssy Sándorné (Szakoly), Bakos Palné (Szakoly), Pásztor Károlyné (Balkány), Mansbart Sándorné (Lujíos), továbbá: Ujfalussy Sarolta és Leona (N.-Károly) Ujtalussy Melánia és Celesta (Mihálydi), Uranovich Mariska (Csomatöz), Bay Szeréna (Szakoly), B*y Emma (Dsbreczeu), Gaál Ilon* (Balkány), Kossuthányi Margit (Budapest), Bakos Auna (Mihálydi), Tatos Mariska (Lúgos), Récz Ilona és Jolán (Bjgát), stb. Befolyt összesen 92 frt, melyből mint tiszta jövedelem 50 frt jutott az orgona-alap javára. — Rab-statisztika. A uyiregyházai kir. törvényszéki fogházban juliushó végén le volt tartóztatva 214 egyén, és pedig 191 férfi és 23 nő; a nagy-kállói járásbíróságnál 11 férfi, 6 nő, Nyírbátorban 1 férfi, Lökön 9 férfi, 2 nő, Várdában 5 férfi. — Hadi távíró állomások. A m. kir. államvasutak budapesti üzletvezetősége értesítette a vármegye alispáni hivatalát, hogy a közlekedésügyi miniszter rendelete folytán mozgósítás esetén Császárszállás és Szárhegy hadikitérő állomásokon távírda szolgálat fog berendeztetni, szükséges ennélfogva, hogy a küldőn czdij megszabások megállapitassanak. Ez ügyben a vármegye közigazgatási bizottsága IOBZ hivatva intézkedni. — Bonczolás rendőri karhatalommal. Kilencz-tlz nappal ez előtt történt, hogy egy Bogár nevű nádorutczai embernek a felesége nagy lábas tökkáposztát főzött, s bevivén azt délidején a szobába, kifordult onnan pár pillanatra kanalakért. Sz idő alatt két kis gyermeke valamiéit összemarakodott, s dulakodás közbeu az egyik kis fiú beleesett a forró káposztába. A nagy sivalkodásra anyjuk befutott s kihúzta a kis fiút, kit a forró főzelék összeégetett. Napokou át kínlódott a szegény gyermek s végre is meghalt. A kapitányság jelentést tévén ez esetről a kir. ügyészséguek, a törvényszék a holttest fölbonczolására Bige Sándor vizsgáló bírót és dr. Konthy Gyula orvost kiküldötte. Ezek meg is jelentek a háznál, de a háziasszony ellene szegült a bonczolásnak, ugy hogy a vizsgálóbíró kénytelen volt rendőri segítséget kérni s ilyetén módon aztán sikerült is a bonczolást végrehajtani. — Szerencsétlenség építkezésnél. Özv. Hegedüsné nagyorosi utczai most épülő háza tetejéről egy Horváth József nevü ács csütörtökön délelőtt lezuhant és súlyos zúzódásokat szenvedett. — Iparosok közgyűlése. A nyíregyházai iparos ifjúsági egylet augusztus 19 én délután 2 órakor az egylet helyiségében rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztári scámadások megvizsgálása. 3. Tisztviselők lemondása és újonnan vmló választása. 4. Netaláni indítványok. — Eltűnt csomag. Egy sárga szíjjal körOlkötött sötét szürke himalája női nag)kendő s ebbe göngyölt sötét barna színű, fekete bársonynyal díszített, hoiszu őszi női köp-ny és egy félig viseltes kékes izinü hosszú férfi kabát a mult hó 7-én Debreczen felől érkezett esti vonatról a helybeli állomáson elveszett. Aki azt tévedésből elvitte vagy megtalálta, szíveskedjék jelentkezni vagy jelentést tenni a nyíregyházai magyar államvasuti főnökségnél ; jutalmat kap. — A nyirbaktai úgynevezett István királyi országos vásár a szont István ünnep miatt, nem hétfőn augusztus 20 án, hanem augusztus hó 21-én kedden fog megtartatni. — Tüz volt a mult napokban Kisvárdán, s a megejtett vizsgálat konstatálta, hogy a veszedelmet a Rochlitz-féle gőzmalom kéménye okozta, amennyiben a leégett házat e gőzmalom kéményének kiröpülő szikrái gyújtották föl. Miuthogy ez a gőzmalom állandó tűz-veszedelmet képez Várdában azou a környéken, a főbíró a gőzmalom üzemét betiltotta. Ezzel a kérdéssel a város képviselete is foglalkozott, s jóváhagyva a főbiró eljárását, az alispáui hivatalhoz fordult azzal a kéréssel, hogy ez ügyben sürgősen intézkedni szíveskedjék. Az alispáu már el is rendelte, hogy a szükséges tűzrendóri intézkedések foganatositassanak s addig a malom üzembe hozatala meg ne engedtessék. — A vérhas járvány Gyulaháza községében is föllépett már, s napról-napra terjed. A község elöljáró-