Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-07-29 / 31. szám

N Y í R V I D É K" (Másolat.) Zeraplénvárraegye alispánjától. 8C22. Te­kintetes alispán ur. Tudomás vétel és közhírré tétel végett értesítem, hogy a bodrogközi járáshoz tartozó Karád községben az ottani községi ménesben május 23. és 24 napján 8 drb ló lépfenében elhullott, minek követ­keztében a ménesen levő lóállomány 14 napi zárlat alá vétetett. S.-A.-Ujhely, 1888. juuius hó 7. Matolay Etele, alispán. . 8,696. K. 1888. Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármeste­rének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. tszék 4717. számú hirdetmé­nyét tudomás vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1888. julius 25. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 4717. P. szám. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik miszerint Mistéth Autalné szül. Beniczky Ida jelenlek nyíregyházai illetőségű a 4717./1888. P. számú Ítélete által az 1877. XX. t. cz. 28. §-a a. pontja alap­ján gondnokság alá helyeztetett. Kelt a nyíregyházai kir. tszék. polgári osztályánál, 1888. julius 6-án. Megverv Géza s. k., Somlyódy s. k., ' elnök. (P- b.) t. jegyző. 8'' 9 9 ^ Szabolcsvármeqye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város pol­gármesterének és a községek elöljáróinak. Zemplénvármegye alispánjának 9779. számú átira­tát tudomás vétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1888. julius 25. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Zemplénvármegye alispánjától. 9779./88. szám. Tekintetes alispán ur. Tudomás vétel végett érte­sítem, hogy Tokaj községben f. hó 22-éu 1 drb tehén a közlegelőn lépfenében elhullott, a szükséges óvintéz­kedések megtétettek. Kelt S.-A.-Ujhely, 1880. junius 29. Horváth, h. alispán. 9 00° K — — Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Polgáron 148 db, Szt-Mihályon 165 db, Balsán 11 db, Nyiregyházán 4 db sertés, Nagy­Varsányban 1 db, Eszeuyben 1 db, Agteleken 7 darab szarvasmarha lépfenében elhullott. Nyiregyházán, 1888. julius 27-én. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 8J92. K . Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabirákuak Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Nyiregyházán 1 db. kutya veszettség miatt, szintén Nyíregyházán Weinberger Ja­kabnak 1 db. lova takonykór miatt kiirtatott. Nyíregyháza, 1888. "julius hó 27. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. 8586. K. „ , , , Szaoolcsvarmegye alispanjatol. 1888. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Zemplénvármegye alispánjának 9582/88. számú átiratát tudomás vétel végett másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1888. julius 26-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Zemplén vármegye alispáujától. 9582. sz. Tekintetes alispán ur! Tudomás vétel végett értesí­tem, hogy a varanuói járásban fekvő alsó-Hrabécz köz­ség szarvasmarha állománya előfordult lépfene miatt 21 napra zár alá vétetett. S.-A.-Ujhely 1888. junius 28. Matolay Etele, alispáu. A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Jogász-szerelem. (Vakácziós história). Az ég szerelmére kérem önöket, kedves olvasók ! ne mosolyogjanak e különös czim felett; hiszen a jogász szerelem mai napság már olyan felkapott divat, mint a nőknél egy bizonyos ruha-darab. s Romlik a fiatalság !* szokta volt mondogatni a mult század végéről örökségül ránk maradt Mari nénénk. Arany igazság ! Mert bizony mai nap már a két éves seladou is bájdus pillantásokat vet imádott madonnájára: a dadára; majd kilencz éves korában nagyszerű szöktetéseket rendez és végül, ha roményteljes életének tizenhatodik tavaszát betölii s ke­resztülhajókázik az osztály- és érettségi vizsgák zajongó tengerén: akkor, oh akkor! bekövetkeznek a jogász sze­relemnek araujuezi napjai! A mi — bocsánat nagy férfiú e bizalmas kifejezé­sért — Gyuri barátunk is, vagyis helyesebben, az ötágú koronával ékeskedő, aranyos szegélylyel ellátott névjegy szavaival szólva: a mi mélyen tisztelt mezőtúri és felső­csehi Szeles György barátunk is a modern fiatalság egyik díszpéldánya volt. Már, mint a középiskolai tanfolyam alsóbbrendű hallgatója (más szóval mendikáns), sokkal nagyobb előszeretettel bíbelődött a bátyjától elcsent coti­lion jelvények szorgalmas gyűjtésével, mint holmi dudvák, gombák és mohok kínos és felette izzasztó szedegetésével; sokkal élesebben nyilvánult megfigyelő tehetsége a fes­ledezni kezdő hebroni — mint más közönséges rózsák megkülönböztetésénél. Hat hosszú év után —mivel a si­kamlós pályán véletlenül kétszer elcsuszamlott — nagy nehezen mint a nyíregyház-mátészalkai helyi érdekű vasút lokomotivja — belihegett a felgimuázium szenté­lyébe; azonban életének e válságos forduló poutján is inkább lapozgatta a 32 levelű bibliát, mint a görög és Tejcsarnok és szövetkezet. (mp) Hogy az úr csészéjében s a szegény em­ber bögréjében jó és tisztán kezelt tej szerepeljen, ez egészségügyi követelmény. A rosz tej nem csak hogy a remélt czélnak meg nem felel, de a táplál­kozási szerveket is megronthatja. Különösen a gyer­mekek étrendjében bír a tej olyan fontossággal, hogy annak minőségére méltán nagy suly fekte­tendő, de felnőtt ember is alig van, aki étkezései­nél a tejet teljesen mellőzni tudná. Nem csoda tehát, hogy a legtöbb városban olyan intézkedések tör­téntek, melyek a közönségnek jó tejjel való ellátá­sát biztosítják. A házi s piaczi tejmérés minden ellenőrzés nélkül történik, a minőség vizsgálata legfelebb kós­tolás, nem pedig azon technikai készülékek által eszközöltetik, melyek az okszerű tejkezelésnél nél­külözhetlenek. Azzal szemben, hogy egyes tehén tartóknál jó tejet lehet kapni, felhozható az, hogy igen soknál pedig csak olyat, melynek kimérése rögtön betiltandó volna. A tejmanipuláció a legtöbb helyen kétes megbízhatóságú cselédekre van bízva, s ezek hangulatától függ a tejnek mikénti keze­lése. Hogy nem nagyon sokat törődnek a tejfogyasz­tók igényeivel s jó ízlésével, azt bizonyítgatni felesleges. S hogy a piaczi árulás milyen, azt na­ponként látjuk, s épen azért örökre jóllakunk azzal a tejjel, mely a tisztasági kiállításon érmet soha sem nyert edényekbe töltve van. Csak egy, a hatósági felügyelet előtt nem rej­tőzködő s szolid kezekben lévő tejcsarnok nyugtat­hatja meg a közönséget az iránt, hogy az általa forgalomba hozott tej s annak mellék termékei, ugy a hygienikus, mint a jó izlés követelményeinek is mindenkor megfelel, Ennek természetesen oly orga­nizmussal kell birnia, hogy ott a nap bármely sza­kában friss tej s az ebből származható produktumok első rendű minőségben legyenek kaphatók. A tejcsarnok alapját — mint ahogy ez már másutt is czélrar vezetőnek bizonyult — egy gazdák­ból álló tejszövetkezet képezhetné, melynek tagjai a gazdaságukban termelt tejet, a további kezelés s értékesítés végett a szövetkezet által felállított csar­noknak adnák át. Itt a tejet alapos vizsgálat után átvennék s vagy eredeti állapotában, vagy pedig feldolgozott alakban, mint vajat, túrót vagy sajtot, forgalomba hoznák. Hogy mily széles alapon kezdhetné meg a szö­vetkezet pályafutását, az a helybeli tejfogyasztás­tól függ, mit kiszámítani, tekintetbe véve a fejen­kénti átlagos szükségletet, nehéz nem volna. A naponként kimért tejen kivül jelentékeny mennyi­séget lehetne piaczra vetni az abból készült táp­anyagokból. Minden háziasszony örülne, ha a nap­nak minden perczében módjában lenne friss tejfölt vagy vajat beszerezhetni, s ami nagyon lényeges, kifogástalan minőségben, s alkudozást feleslegessé tevő megszabott áron. Keveseknek vaunak olyan pinczéik, hogy ezen könnyen romlandó anyagokat nyáron át csak néhány napig is friss állapotban megtarthatnák. S ha a szövetkezet ahhoz való em­bert fogadna, a sajtkészitéssel is próbát tehetne. Annyi külföldi sajt fogyasztatik megyénkben, hogy értékének zsebünkben maradása nagyon javunkra válnék. Jó takarmányon termelt tejből, ismerve a megfelelő készítési módot, olyan kellemes ízű sajt latin nyelvtant, s többször volt található az utcza köve­zetén, mint az iskola falai között. Mind e kiváló szorgalma mellett is az instructorok fáradozásainak elvégre sikerült a tisztelt barátunk kobak­jába annyi tudományt beverni, hogy részint ennek alap­ján, de főleg a tanácsbiró nagybácúk pártfogása jussán, áthatolhatott az érettségi vizsga felette özük és kényel­metlen ajtaján. És igy bJdogan élvezheti a nagybácsi házában a semmittevés édeni napjait: a vakácziót. Nagy-Toronya 1 nemes kis községének jelenleg ő a központja miuden tekintetben. Segédjegyző, helyettes tanitó, a tiszteletes ur tandíjmentes bölcsész fii mind-mind háttérbe szorul­nak mellete. Sőt még a nagybácsinak is, a ki p;dig, mint a fővárosi divat leghívebb majmolója, nagy szak­tekintély a vidéki hölgyek és ficsúrok szemében, — még tarkói Thewrewk Elemér ő nagyságának is imponál a mi György barátuuk kifogástalan megjelenése. A fafce­ménységü kézelő és gallér, a vereses színbe játszó nadrág, kétségkívül oly kellemes öszhangban állanak egymással, hogy bizton tanúskodhatnak a jogi fakultás ezen érde­mes tagjának választékos Ízléséről. Hát még az ariszto­kratikus hanglejtés, párosulva a művésziesen hajiott orral, a hideg vér, a nagyurias, barázdabillegetőhöz ha­Bonlitó lépegetés, kétségkívül oly előnyös tulajdonok, a melyek biztosítják Szeles György I. éves joghallgató számára az elmaradhatlau sikert. Nem is vázolom tehát hosszasabban az ő kiváló érdemeit, mert félek, hogy valamelyik olvasónőm >ab invisis* belészeret Pedig nagyon kényes diadalaira, s mo3t is, ajakán fád mosolylyal meséli el legújabb hódítását kebelbarát jának, Baraczk Ziltán I. éves bölcsésznek, a ki hűsége­sen hillgatja a legnagyobb »blítz«-eket is és nem igyek­szik gyöngédtelen rokkráugatá*, »salugater« s más efféle közbeszólás segélyével tudtára adni véleményét az elmon­dottakról. készíthető, mely minden inyeuczet kielégíthet. A közönség csakhamar felkarolná a tejcsarnokot, ha saját szemeivel bármikor meggyőződhetnék arról, hogy ott a modern haladás s a minta tisztaságú kezelés feltétlen bizalomra méltó s olyan tény, me­lyet a mostani állapotokkal összehasonlítani sem lehet. Az igy alakult tejszövetkezet és csarnok nemcsak a közönségnek, de a gazdáknak is elő­nyükre válnék, mert nagyobb számú marha tartás­nak nyújtana biztos alapot, s többeket serkentene arra, hogy marha-állományukat nagyobbítanák, s azáltal kiélt földjeiket termőképesebbé tehetnék. A tejszövetkezetnek nemcsak a nyíregyházi, de azon vidéki birtokosok is tagjai lehetnének, kiknek bir­tokaik 2—3 órányi távolon kivül nem esnek, a távolabbi gazdák által liferált tej friss állapotban alig volna forgalomba hozható, hanem feldolgozás végett — a kereslet mérve szerint — esetleg át­vehető volna. A sinek mentén fekvő gazdaságok számítást tehetnének a tekintetben, hogy a rasut nem volna-e a beszállitásnál előnynyel alkalmazható. De hogy egy 25 —25 darabból álló tehenészetet a napi behozatalt végző 1 vagy 2 ló tartása túlsá­gosan nem terheli, az kétségen kivül áll. Ezen terhet is könnyen apaszthatják a tejszövetkezeti gazdák, ha a beszállítást egy közös fogatot tartva, teljesitik. Sok gazdaságban, ahol marhatenyésztés­sel foglalkoznak, a tejjel igen nagy pocséklás tör­ténik, s ezen uton jelentékeny érték megy veszen­dőbe, mert azon tejmennyiséget, mely a borjú szükségletén kivül felmarad, pénzzé tenni sem direkt, sem indirekt uton nem tudják. így évenként tekin­télyes vagyonunk kallódik el, s ezen változtatni nyomorúságos viszonyaink között, elodázhatlan kö­telesség. Indítsanak teliát mozgalmat tekintélyesebb gazdáink egy tejszövetkezet és csarnok megalakí­tása végett, mert ez által nemcsak a fogyasztó közönségnek, de maguknak is nagyon jó szolgála­tot tesznek. A törvényszéki palota. Szerződés. Mely egyrészről Kozma Sándor kir. főügyész, mint a Nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszterium meg­hatalmazottja, másrészről Nyíregyháza város közönsége között a Nyiregyházán emelendő törvénykezési és fogház­épület felépítése iránt a következő föltételek alatt köt­tetett : 1. Nyíregyháza város közönsége a nyíregyházai 6237, 4145, 963, 962 és 5016 számú telekjegyzőköny­vekben 1685, 1686, 1687, 1638/a„ és I688/0., helyrajzi számok alatt foglalt, összesen 2380 döl, ugy a nagy­orosi utcza területéből 21 mét. kiszögeléssel a fentebb megjelölt telkekhez hozzá csatolandó telekkönyvezetlen utcza rész 242 Dől és igy összesen 2622 Döl terület­tel bíró ingatlanokat az illető tulajdonosoktól saját költ­ségén és saját terhére megszerzi, azok tulajdon jogát magára, az állam mindeu megterheltetése nélkül be­kebelezted, illetőleg a nagy-orosi utczából bevonandó 242 Döl területrészt ujolag telekkönyvezteti, azután pedig azokat tehermentesen az állam tulajdonába bo­csátja és átíratja, ugy hogy a kincstár csak az utóbbi átkeblezés utáni kincstári illetéket fogja viselni. Ezen felül kötelezi magát a város közönsége, hogy ezen leieknek mélyebb fekvésű részeit szükség esetén az építésnél meghatározandó utczai és udvari színvonalig saját költségén máshonnan is hozott földdel feltölteti; illetve a netaláui feltöltési költségeknek a törlesztési részletekből való levonásába beleegyezik; nemkülönben »Barátom!« — kezdé György úr arisztokratikusan ropogtatva az »r*-eket — »barátom! oly unalmas, oly köznapias itt falun minden. Ha véletlenül egy franczia vagy angol szót vegyitek szavaim közé, mindjárt ugy bámulnak rám, mint az uj kapu a borjura . . . azaz, mint az uj kapura a borjú. Még a tiszttartóék Elzája is — tudod az a csín >s leány! — oly együgyü, olyan kis liba!« »Ugy van ! tökéletesen ugy van !* — helyesli szívvel­lélekkel Zoltán ur az elmondottakat — >egész más az élet a fővárosban !* »Halld csak barátom !* — vág közbe György, ki egyáltalán nem örvend annak, ha a fővárosról beszélnek, mivel ő nem kotyoghat bele — »halld csak Zoltánkám ! milyen furcsa eset történt velem. A múltkor, a mint kuglizás után kisérem haza Elzát, enyelgve mondom neki: >Nagysád! zephyrek játszadoznak hajfüríei között!* és ő rémülten kiált fel: »Jesszus! vegye le mert meg­csíp!* A szerencsétlen azt hitte, hogy méhecske mász­kál a fején.* »Ha! ha! ha! mily együgyüség!« kaczag fel Ba­raczk Zoltán, a szellemesség és tudomány lelkes bajnoka (kétszer bukott meg az alapvizsgáu). >Nem is érdemes ezekkel a falusi lányokkal még csak szót se váltani; ha valami elegáns bókot mondunk: nem értenek meg; ha a nagyvárosias, szokott modort alkalmazzuk: gorombán viselik magukat,* (Megjegyzendő, hogy a modern gaval­lért, mivel szellemének szikráit nagyon is tüzesen szi­porkáztatta, a kis együgyü falusi lány alaposan nyakon ütötte). »0h! mily mások a kölgyek Budapesten 1 A hóditó megjelenés, s sylph :di alak* (vattirozott ruha­derék és egyéb kapható Váradinál), >a dús fonatokban aláömlő hajfürtök* (a fodrásznál darabjának ára csak 5 frt), »a rózsaszín arczbör* (a legfinomabb Pálmai pou­der doboza 1 forint 50 krajczár), a szjllem, kellem és jellem, mely egész valójukon elömlik, igazán elbájolják az embert !*

Next

/
Thumbnails
Contents