Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-07-08 / 28. szám
Melléklet a „Itfy irvidék" 1888. 28-ik sxámáhox. zetesen volt szerencsém felhivui a czim becses figyelmét, immár megjelent. A munka az orsz. m. kir. statisztika. hivatal kebelében a legújabb hivatalos adatok alapján a legnagyobb pontossággal és gonddal készült s minthogy e reudkivül fáradságos és költséges munka közre bocsátása főleg a hivatalok és hivatalos ü-vkezeés érdekében történt, a munkát hivatalos megrendelésre foívó junius hó 20-ig kivételesen 6 frt előfizetési áron vagyok hajlaudó megküldeni. Van szerencsém tehát cziraet felkérni, hogy esetleges megrendelését a nevezett idopoutig szíveskedjék megtenni, miuthogy ezen tul a még rendelkezésre állandó példáuyok a könyvárusi forgalomba fognak bocsáttatni s ott 8 frton fognak eláruSittatni. Budapest, 1888. május 31. A m. kir. orsz. statisztikai hivatal főnöke: Kautz, miniszteri tanácsos. 7,079. K. jggg Szabolcsuármegye alispánjától. A járási fószolgabirákuak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m kir. b)lügyrainiszteruek 30,113/88 sz. rendeletét másolatban alantjegyezve, alkalmazkodás s további megfelelő eljárás végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1888. junius 25. Zoltán János, alispán (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 30,113/11. sz. Körrendelet. Noha már szabályzitilag h itározottan kimondatott, hogy az 1885 évi február hó 14 éu 9389. sz. a. kibocsátott itteni körrendelettel valamennyi vár megyei és városi törvényhatósághoz, valamint a fővárosi rendőrség főkapitányságához megküldött tolonczszabályzat 8-ik szakaszának 2-ik bekezdése értelmében, az illetőség megállapításának szüksége esetében miuden oly hazti hatóság, mely kellő időben nem válaszol, a késedelem okozta és a fentebb érintett tolonczszabályzat 31-ik §-ábau megállapított költségek megtérítésére fog köteleztetni, még is gyakran és ismételten előfordult azon eset, hogy az illető hatóságoktól, illetőségi kérdésekre, a fővárosi rendőrség tolouczügy osztálya csupán többszörös megkeresés és szorgalmazás utáu nyerhetett választ, mi a tolonczhivatalt megbirhatlan muukával terheli! A fővárosi rendőrség fogháza és tolouczügy osztálya ujabban, a modem igényeknek teljesen megfelelő leg, czélszerüen berendezietvén, illetve szerveztetvén, figyelmeztetni kivánom a törvényhatóságot, hogy a fővárosi rendőrségi fogház- ós tolouczügy osztálynak a fővárosi tolonczügyre vonatkozó megkereséseinek késedelmes elintézése folytán felmerülő toloncztartási költségek, a tolonczszabályzat fenntebb idézett szakaszai alapj in, ezentúl iniuden egyes esetben, feltétlenül be fognak hajtatni, nem pedig mint eddigelé történt, csupán feltűnő és hosszadalmas mulasztások esetén, miuthogy az ily megkeresések körül folyton tapasztalt mulasztások és késedelmeskedések, a fővárosi tolouczügy rendes és pontos ellátására gátló befolyással vannak. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy az e részben illetékes hatóságokat és közegeket, egyfelől az ügymenet gyorsítása, másfelől a felesleges kiadások lehető mellőzése érdekéből, szigorú felelősség terhe alatt, a legnagyobb pontosságra ós lehető gyors iutézkedésre utasítsa. Budapesten, 1888. évi május hó 27-én. A miniszter helyett: Beniczky, államtitkár. 5,906. K . , — 188 8 ozaüolcsuarmtgye ahspmjatol. Nyíregyháza váró* polgármeiterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt névsort közhírré tétel és esetleg jelentés tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1838 junius 30-áu. Alispin helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat ad 4285./1838. k. i. sz.) Névjegyzéke Beregvár.negye összes sorozó jírásaiban az 1888. évbon I-ső korosztályba felhívott teljesen ismeretlen hadköteleseknek. Jákob Meuase, Virág Biliut, Bilák János, Kis Menyhérc, Gazdag István, Holla Illés, Bihari Audrás, Kovács Mihály, Orbán György, Kutnits András, Lukács Pál, Csikós Mihály, Fulep Jáuos, Lakatos Ferencz, Vékus György, Mihalik András, Csáva Pál, Kuczkár János, Bus'in Mihály, Hudák András, Szurmod Mihály, Ruszin Vaszily, Szimcsur Jáuos, Fenyő Péter, l'ethovlyák Péter, Kucbtod Gyula, Melinszki Elek, Melinszki András, Balog György, Harai Iván, Kampó Vaszily. Horváth Ferencz, Balog Lajos, Fagyos József, Balkó Jakab, Gubás Mihály, Hadarovics vagy Kéda Mihály, Dil iukó György, Diliukó József, Névtelen Jakab, Simou János, KrAlik János, Petróka Vaszily, Szopku János, Tót József, Frankéi Sámuel, Listák Mihály, Deák József, Lakatos András, Piszka György, Csűri József, Popovics József, Fóth Ferencz, Adu Jáuos, Ssabó Istváa, Daróczi János, Katona György, Rosenzweig Albert, Vizner Benjámin, Gubáuyi Istváu, Szotág Jáuos, Küu József, Kovács János, l'etro András, Briscsák Bazil, Dudiuecz Mihály, Kovács Ferencz, Kovács Mihály, Kozma Márton, Króshát Jakab Kóbi, Lengyel József, Neuinan L3Íb, Staneczi Péter, Vaszit Mihály, Weisz Ábrahám Bernát, Vosziszki János, L-igezi Zub János, Sulyok Mihály, Pilip Hricz. K. 1688. Szabolcsvár megye alispánjától. 7,681 K. 1888. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Értesítem, miszerint Polgáron 4 drb, Szakolybau 1 drb szarvasmarha és 41 drb juh lépfenében elhullott. Kelt Nyíregyházán, 1888. juuius 28. Zoltán Jáuos, alispáu. A fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak A in. kir. földinivelés, ipar és kereskedelmi miniszter f. évi 31,132. sz. alatt kelt leiratát szabályszerű közhirrététel végett tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1888. julius 2. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) Földtnivelés, ipar és keresk. m. kir. miniszter. 31,132./III. sz. Szabolcsvánnegye törvényhatóságának Nyíregyházán. Értesítem a vármegye törvényhatóságát, hogy Bothó Imre kir. erdőfelügyelőt saját kérelmére a győri kir. erdőfelügyelőség kerületébe áthelyezvén, a debreczeui kir. erdőfelügyelőség vezetésével Ő cs. és apostoli kir. Felsége f. évi junius 11-én Budapesten kelt legfelső elhatározása alapjlu Prusinszky Károly királyi erdőfelügyelőt bíztam meg. Budapest, 1888. junius hó 14-én. Széchenyi. 7,824. K. —1888 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgablráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A in. kir. belügyminiszter 9370. sz. intézvényének másolatát, tudomás vétel végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1888. julius 2. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M kir belügyminiszter. 9370/1888. áll. sz. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A külföldön, különösen az észak-németországi városok mulató helyeiben túlnyomó számban található énekes nőkül és pinczérnőkül alkalmazott, de csaknem kivétel nélkül a prostitutiónak áldozatul esett, magyar leányok, kik útlevéllel ellátva, szolgálatba lépés végett utaztak ki, A „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. A harmadik lövés. (Mese és valóság.) I. A gyermek-korban. — Hát ügy van biz' az kedves kis Laczi barátom, — mondá a nevelő. — Látja, én magát már sokszor figyelmeztettem erre, vagy amarra, intettem, hogy ezt vagy amazt ne tegye máskor, ne tegye többet. H meui hát mégis csak a régiben maradt. Szeretettel figyelmeztettem, komolyan iatettem, keményebb eszkö/öket is használtam, egyik vagy másikért meg is büntettem, szivem, lelkem sugallata ellenére, a maga javáért, a maga hasznáért. — De látja, maga cak ilyen — folytatá a nevelő. Ha bajban van, esküszik égre földre, hogy majd meglássa, kedves nevelő ur, nem teszem ezt többé, azután meg kerül fordul, megint csak elfeledi, amit mondott, amit fogadott s marad minden »a régi két garasban.* Ez engem elszomorit és roppant aggályokkal tölti el a lelkemet az ön jövője iránt, maga majd mindig igy tesz. . . Én ismerem, kis fiam, a gyermeki, ismerem az emberi lélek miuden jó és rosz tulajdonságát, minden erényét, bűnét, mint a huszár ismeri a tarsolyát. Nem jó lesz ebből 1 Maga megijed, megrémül némelykor, ha meggondolatlan tettei kellemetlen következményeket vonnak maguk után, azután pedig, ha átesett a kdlemetlensegeken, megint mindenről megfeledkezik. Ugye emlékszik rá, Laczi, mit mondtam én magának a ©ültkor az ilyen alapjában jó, de ingatag termeazetekrő 1 ^! Nem elég az kedves fiam, hogy ha az ember bajban van, egy kicsit »megrőköuyödik*. Okos ember felhasználja azt a kellemetlen benyomást, melyet neki egyik vagy másik meggondolatlan tette reá gyakorolt, okos ember felhasználja és kell, hogy felhasználja ezt a kellemetlen benyomást arra, hogy szokott hibájától ezek emléke által szabaduljon. midőn utlevelöket megújítani szándékoznak, ez iránti kérvényeiket, inelyekbeu foglalkozásuk tisztességes szinbeu vau feltüntetve, több;iyire egyenesen saját illetőségi hatóságokhoz küldik be, onnan pedig a ni kir. belügyminiszter úrhoz, a felterjesztetni szokott ajánlatok utján pártoló előterjesztés tétetik, a nélkül, hogy a hatóság az illető ajánlott magatartásáról legkisebb tudomással bírna. Felhívom ennél fogva a törvényhatóságot, hogy az ily nemű kérvényeket ide terjessze fel, oly czélból, hogy a kérvényezők erkölcsi magaviselete felől az osztrák-magyar diplomáciái képviselet utján kellő értesülés szereztethessék be. Budapesten, 1888. junius hó 8-áu. B. Orczy. Szabolcsuármegye alispánjától. 7,845. K. 18887" A vármegye állatorvosi jelenti, hogy a kisvárdai gazdakörnek a nagy-lónyai határban levó légelójéu 8 drb szarvasra irha lépfenében elhullott. Határozat. Uttasittatik a tiszai járás fószolgabiráj i, hogy a uagy-lóuyai határból a szarvasmarhának a vármegye területére behozatalát haladéktalanul és további intézkedésig megakadályozza. Baregvármegye alispáni hivatala pedig a szükséges óvintézkedesek elreudalése iránt azon kérelemmel kerestetik meg, hogy foganatosított intézkedéseiről és azok eredményéről énesiteui szíveskedjék. Miről Beregvánuegye alispáui hivatala, Erdőhegyi Barna főszolgabíró, s a „Nyirvidék' hivatalos lap utjáu Eszeny, Szalóka, Ág telek és Mogyorós községek elöljárói értesíttetnek. Nyíregyháza, 1888. julius 2. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. Ad. 7465. K. , 1888 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási fószolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak A „Nyíl-vidék" folyó évi julius l-én 27-ik számában 7465/1888. alispáni sz. alatt megjelent állategészségügyi értesítésben T.-Dadától 4 darab takonykóros ló kiirtása jeleztetett; miutáu azoubau ott ezen 4 darab ló ki uem irtatott, hauem gyanús orrfolyás miatt 60 napi zár alá helyeztetett: az értesítés ezen érteleubeu kiigazittatik. Nyíregyházán, 1888. julius 5-éu. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. Aratás — adó. A vármegye lakossága a tarlón ütötte fel sátorát. Megsárgult a kalász, kezdetét vette az aratás. Aczél karu aratók kaszavágásai alatt szaporán dől a rend, mögöttük a marok-rakó feliér-nép hangya-szorgalommal nyüzsög s az izzó nap tűzként ható sugárözönében lankadást nem ösmerve, dolgoznak mindannyian emberfeletti erővel s végzik azon munkát bámulatos energiával — mely a szó szoros értelmében, küzdelem a létért. Küzdelem a létért országszerte, s igy van ez megyénkben is. Hazánkban az aratás bőségétől vagy szegénységétől függ a közgazdasági viszonyok javulása vagy hanyatlása. Nálunk minden foglalkozási osztály megelégedettsége a gazda állapotával vagy is az aratási eredménynyel áll szoros kapcsolatban. Ha a gazda nem vet és nem arat, megáll hajtó erő hiánya miatt az egész közgazdasági géAki nem igy tesz, az nem okos ember. Mondok én erie magának egy példát. Egy gazdag fiatal ember sokat járt olyan helyre, hol igen nagy pénzben kártyáztak. Már majdnem egész vagyonát elvesztette; hanem azért mégis csak mindig elment, még mindig nem okult eleget. Ilyenkor kis ebe is mindig vele ment. Egyszer a kis kutya nem akart többé bemenni abba a játszóterembe. Inkább kint maradt az előszobákban s ott várta be urát. Nem használt neki a kutyakorbács se. A fiatal ur odibeut nevetve beszélte el kutyájának ezt a különcködését. — Ei megmondom neked, mi ennek az oka, — moudá egyik barátja; — a múltkor valaki idebent nagyon megverte, azért nem akar többé bejönni, látod barátom, annak a kis kutyának több esze van, mint neked. Hát arra a kis mesére emlékszik-e még, amit a múltkor mondtam? Mese, kis fiam, az igaz; de Aesop mese. És az Aesop mesékben egy lánglelkü embecösmerőnek mélységes filozofiája rejlik. Le vannak ezekbe írva a társadalmi morál összes alapelvei. . . . »Mikor egy éjjel uagy vihar és zivatar volt, a bagoly megrémítve a vihar rettentő dulásától és halálra ijesztve a torouy szélkakasának rémes csikorgásától, megfogadta, hogy megjavítja gyilkos életmódját, hogy többet nem öl és máshonnan keresi táp'álékát. E'.er fogadást tett, hogy ciak most az egyszer mentsék meg az istenek az ő életét és oltalmazzák meg ebben a ret tentő zivatarban, majd igy meg amúgy lesz azután. Az egyszer, ugy látszik, meghallgatták a gyáva gyilkos esdeklését, a zivatar megszűnt s a szélkakas borzalmas nyikorgása helyett a közelgő hajnalt üdvözlő fecskék ciicsergése hallitszott fel a torony alul. S az eredmény? A hajnal első pirkadtával a bagoly uj zsákmányra szilt, azt adva okul, hogy — éhes, h-g/ az istenek még sem kívánhatják, hogy Minerva m«dara dögön élősködjék.* Nem mindig vág ám be, kis fiam, az a folytonos visszaesés. Sokszor a leggyászosabb következményei vannak. Moudok én magának erről egy másik és nagyon tanulságos állat-mesét. »Egy kies liget gyepes tisztásán gyönyörű hím szarvas pihen. A távolban lövés hangzik. A nemes vad ijedten ugrik fel. Hallgatódzik, de azután megint csak lehever. — A vadászat nagy távolbau van. Semmi baj, pihenjünk. Néhány perez múlva közelebbről uj lövés döreje hmgzik fel. Reszketve ugrik fel ismét az erdők koroaás lakója. — Ugy látszik közelednek. No de végre is láttam én már ennél nagyobbakat is, mégis megmenekültem. Lábaim gyorsak, mint a szélvész. N ;m kell mindjárt megijedni. O.yan jó itt ebben az árnyékos berekben hűselui, lustálkodni. És a mi szarvasunk megint csak leheveredett az illatos gvepre és kényelmesen harapdálta a körülötte levő virágos fűszálakat. Egyszerre szokatlan zörejt és ágrecsegést hallott közvetlen közeiben; felugrik, de hajh! — ereje elhagyja, elmosódott tompa dörreués üti meg füleit, aléltan hanyatlik vissza a tarka pázsitra, szemei elhomályosulnak — találva van! Büszke agancs koronával díszi ett feje a pázsitra hanyatlik s elhaló hangon csak ezt rebegi még: Oh! miért nem menekültein előbb, mikor még jókor lett volna, a harmadik lövés engem talált . . . .« Látja kis fiam, maga könyezik. Ugy e megértette, mit akartam evvel a mesével moodani ? II. Az ifju-korban. — Töakre vagyok téve, végem van! Tizenkétezer forintot veszteni egy nap egyszerre, ez már sok, ez több a soknál. Végem van. E; volt a legutolsó kísérletem. Hasztalan követtem el mindeut, hasztalan tettem silány kockára kedves apám józanul megtakarított örökének
