Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1888-06-10 / 24. szám
IX, évfolyam. 24. szám. Nyíregyháza, 1888. junius 10. JNÍYÍRYIDÉK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poitán helyben házhoz hordva: A lap szellemi részét képező küldemények, a Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap 8zerkc s, tő c2ime altttt kér etnek beküldetni' Bgéar. évre Félévre j Negyedévre \ A községi jugyzó ea tanitó uraknak eg^z erre | intézen.lók. csak két forint. . f . szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások D. .„,, ,„„,„. , , • 4 irt. Bermentetlen levelek es:ik ismert kezektol foJ obu Eiolí kiadótulajdonos köuyvnyom- . , , ! giHitatllUK (31 díjához (nagy - di breczcni - utcza 1551. szám) A kéziratok csak világos kívánatra s nz illető költségéi-'- küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasáb/ott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; töllbsiíri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyet hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija oiroukiut 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: (Joldberger A. F. által Budapesten. Ilaa-eiisteiu és Vogler irodájában Bécsben, l'rágábau és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Doru & Coinp által llainburguan. 63 30. K. 1888. Hivatalos közlemények, Szabolcs vármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvár megy ében két közigazgatási gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. A gyakornoki állás javadalmazása 300 forint évi fizetés, 60 frt lakbér és nyugdj jogosultság. Felhívatnak a pályázni kiváuók, hogy 50 kros bélyeggel ellátott s az 1883. évi I. t. cz. 1. §-ában előirt képességüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hivatalomhoz haladéktalanul beterjesszék. Kelt Nyíregyházán, 1888. május 23-án. Zoltán János, alispán. 522. K B. 1888. Szabolcsvármegye közig, bizottsága. Nyíregyháza város polgármesterének 8 a községek elöljáróinak. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 17878. sz. intézvényének másolata oly felhívással közöltetik, hogy az iutézvény tartalmát a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyházán, 1888. május 11-én. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) Közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 17878. sz. Valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közigazgatási bizottságának. Az 1883. évi május 21-én, 10353. sz. a, továbbá 1884. ev. január hó 9-éu 57 sz. a., végre 1885. márczius hó 18-áu 9404 sz. alatt kelt rendeleteim kapcsán értesítem a közigazg. bizottságot, hogy a gőzgép kezelók és kazáufűtők számára az ország több pontjain felállított vizsgáló bizottságokat a Békés-Csabán szerve zett ily vizsgáló bizottsággal szaporítottam. Ezen vizsgáló bizottság tagjai: u) Korbuly József felügyelő, a m. kir. állomvasutak aradi üzlet vezetőségének osztályvezetője, b) Meixuer Károly segédmérnök, a m. kir. állam vasutak aradi fűtőházának főnöke, c) a Békésvármegyei m. kir. államépitészeti hivatal főnöke, illetőleg ennek helyettese. A vizsgák iránti kérelmek a bizottságban képviselt Békésvármegyei építészeti hivatalhoz iutézendők. Budapest, 1888. április 25. Baross, s. k. 585. K. B^ Szabolcsvármegye közig, bizottsága.. 1888. A járási föszolgabirákuak és Nyíregyháza város polgármesterének. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 11,649. számú leiratát másolatban alkalmazkodás végett megküldöm. Nyíregyházán, 1888. május 29-én. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) A vallás és közoktatásügyi m. kir minisztériumtól. 11,649. sz. Szabolesinegye közigazgatási bizottságának. Miheztartás végett értesítem a bizottságot, hogy a kántortanítóknak nemcsak tanítói, hanem jogérvéuyesen megállapított kántori járandóságai is, ha a kötelezettek által kellő időben ki nem szolgáltattak, a jogosított kérésére a közigazgatási hatóságok (járási közegek) által végrehajtás utján is haladéktalanul behajta°ndók. Budapest, 1888. május hó 1-én. Trefort, s. k. 6' 160 , ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. A járási föszolgabirákuak ós Nylregyhaza város polgármesterének. Zemplén vármegye alispánjának 6912/S8. számú átiratát, ^udomás vétel végett másolatban közlom. Nyíregyházán, 1888. május 29. Zoltán Jáuos, alispáu. (Másolat.) Zemplénmegye alispánjától 6912. sz. Tekintetes alispán ur! Zempléumegye Varanói járásának V.-Caemernye községében egy db. szarvasmarha lépfenében eldöglött. A szükséges óvintézkedések megtétettek. S.-A. Ujhely, 1888. május 4. Viczmándy, s. k. h. alispáu. Szabolcs vár megye alispánjától. 4,414. K. 18S8. A járási fószolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A cs. és királyi közös hadügyminisztériumnak 12,418./1888 sz. pályázati hirdetményét közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1888. április 19. Zoltán János, alispán. (Misolat.) 14,418./XIV. M. kir. honvédelmi miniszter. Szabolcsvármegye közönségének. A fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémiába az 1883/9. tanév kezdetével való felvétel tárgyábau a cs. és kir. közös hidügy minisztérium tengerészeti osztálya által kibocsátott ós a „Budapesti Közlőny'-beu is közzétett pályázati hirdetménye oly felhívással küldöm meg a törvényhatóságnak, hogy annak saját hatósága területén leendő közhírré tétele végött kellőleg intézkedjék. Budapest, 1838. évi márczius 30. Fejérváry, honvédelmi miniszter. 14,418,/XIV. 1888. szám. Pályázati hirdetmény a fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémiába ua'o' felvétel tárgyában. A bekövetkező iskolai év kezdetével (szeptember 16.) a fiumei cs. ós kir. tengerészeti akadémiában előreláthatólag 36 egészen ingyenes és féldijineutes kincstári és fizetéses hely fog betöltetni. Felvételnek az I. és II évfolyamba vau helye. A felvétel általános kellékei a következők: *) az osztrák vagy a magyar állampolgárság (külföldiek részire Ő cs. és apóst. kir. felségének legmagasabb engedélye kívántatik meg); testi alkalmasság ugy a katonai nevelésre, mint az ezutáni tengeri hadi szolgálatra; kielégítő erkölcsi magaviselet; a teljesen betöltött 14-ik és még tul uem haladott 16 ik élet év az I. évfolyamba való felvételhez és a tul nem haladott 17-ik életév a II. évfolyamba való felvételhez ; valamely nyilváuos reáliskola vagy gimnázium, avagy az ezen tanintézetekkel egyenjogosltott s az osztrákmagyar monarchiában lévő valamely más tanintézet négy alsó osztályának kielégítő összeredménvuyuyel lett elvégzése az I-ső évfolyamba való felvételhez és ugyanazon tauintézetek hat alsó osztályának ugyanolyan összeredménynyel lett elvégzése a II évfolyamba való felvételhez. Kincstári helyekre tiszteknek s katonai, udvari és állami hivatalnokoknak fiai birnak igéuynyel. Fizetéses növendékekül azonban felvétethetnek oly magyar vagy osztrák állampolgárok fiai, akik a megkívántató feltételeknek megfelelnek Az élelmezési átalány egy fizetéses helyért ez i<lőszerint évenkiut 800 frt, féldijineutes helyért 400 frt, mely összegért a növendékre az intézetben fordítandó minden kiadás fedeztetik. Ezen átalány két egyenlő részletben félévenként előre küldendő meg a cs. és kir. tengerészeti akadémia parancsnokságának és pedig az első részlet miudeu évnek szeptember hava 16-áu, a második pedig márczius 16-án. A pályázók közül a felvételre kijelölt ifjak Fiúméban felvételi vizsgát kötelesek teuui. Ezeu vizsga tárgyai az I. évfolyamra nézve: a) a német nyelv, b) mennyiségtan, c) történelem és földrajz, d) természettudományok. Ezeu tárgyakból oly terjedelemben teendő a felvételi vizsga, amint azok a középiskola négy alsó osz tályában előadatnak. A második évfolyamra pályázóknak *) A felvételi feltételek nyomtatásban »L. W. Seidl és fii« czégnél Bécsben kaphatók és kívánatra a cs. és kir. közös had. ügyminiszterium tengerészeti osztálya, a pólai cs. és kir. kikötő tengernagyi hivatala, a trieszti tengerészeti kerületi parancsnokság és a fiumei tengerészeti akadémia parancsnoksága által is kiszolgáltatnak. Az ezen akadémiánál megüresedő magyar állami alapítványi helyek természetéről és majáról a nevelésről pedig bivebb tájékozást nyújt a Láner Gyula lionv. miniszteri titkár által szerkesztett és a honv. miniszter álfal jóváhigyolt »Az osztrák-magyar hadsereg kat. nevelő- és képzóintézetei, különös tekintettel :i magyar állami alapítványi helyekre« czimü munka, amely BuJapesten Grill udv. könyvárusnál kapható. felvételi vizsgája kiterjed miudazon tantárgyakra, amelyek az akadémia első évfolyamában előadatnak, a nyelvekből azouban csak a német nyelv és vagy a frauezia vagy az angol uyelv kötelezők a felvételi vizsgánál. A felvételi vizsga szeptember hó 10-én kezdődik, melyre a kijelölt pályázó ifjak idejekorán Fiúméba be fognak hivatni. A teugerészeti akadémiában a kiképzés négy évig tart. A IV-ik évfolyamot kielégítő eredményi)} el bevégzett növendékek, Il-od osztályú tengerész apródokká ueveztetuek ki. A legutolsó évfolyamban minden fizetéses növendék részére az utolsó élelmezési átalány részlet lefizetésekor azon összeg is lefizetendő, mely a kilépés esetén a tengerész apródi felszerelésre szükséges. A kincstári növendékek és alapitváuyosok falszerelése a kincstár által fedeztetik. A cs. és kir. tengerészeti akadémiába való felvételt kérő folyamodványok a cs. és kir. közös hadügyminisztérium tengerészeti osztályához Bicsbeu iutézeudők; állami vagy udvari szolgálatban levő egyének folyamodványaikat a felettes hatóság utjáu, magáuszeínélyek pedig a legközelebbi kitonai tér-, állomás- és hadkiegészítési kerületi p ir incsnokság utján tartoznak benyújtani. Ezen kérvényeknek legkésőbben augusztus elején Bácsbeu be kell érkezniük. A felvételi folyamodváuyokhoz melléklendők: 1. keresztlevél vagy születési bizouyitváuy, 2. houosságl bizonyítvány (esetleg egy év lefolyása alatt utólag is beterjeszthető), 3. katonai orvosi bizonyítvány, 4. himlőoltási bizouyitváuy, amennyiben a beoltás a katomorvosi bizonyítványban nem igazoltatik, 5. a középiskolákban nyert összes iskolai bizonyítványok, ide értve az utolsó félévre vonatkozó bizonyítványt is, 6. kötelező nyilatkozat, a hosszabb szolgálati kötelezettség elvállalásáról. Bécs, 1838. márczius havában. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium (tengerészeti osztálya.) A vármegyei önkormányzat. Levél a szerkesztőhöz. E lap egyik utóbbi számában a vármegyéről irott czikk felköltötte a figyelmemet. Evek hosszú sora óta vagyok tagja Szabolcsváriuegye törvényhatósági bizottságának, s a vármegyének, mint alkotmányunk és társadalmi életünk bázisának sorsát mindég élénk érdeklődéssel kisértem. Személyes vonatkozásai nem érdekelnek engem annak az ügynek, melynek előtérbe kerülése okul szolgált arra, hogy a vármegye közönsége szeretett és tisztelt főispánjával szemben felírjon az országgyűlés képviselő házához. De mint azok közül való, akik ha levetettük is a mentét, meg a sarkantyús csizmát, ez a rajtunk esett változás nem egyszersmind meggyőződéseink rovására történt, tehát, mint sok változást látott és keresztül élt egyik szerény tényezője közéletünknek: egészen természetszerű módon kívánok néhány megjegyzést teuui magáról a kérdésről, mely nu már, ugy látszik, miut a legfontosabb kormányzati kérdések egyike kerül az elintézendő kérdések napi rendjére: t. i. a vármegyei önkormányzat kérdéséről. El kell ismerni, hogy a központosított megyei közigazgatás elvének ma inár igen is számba vehető hivei vannak. Bent a parlamentben, a miniszteri bureaukban, s magában az egyes vármegyek tisztikarában nevezetes kontingenst számlálnak azok az elemek, kik a vármegyei közigazgatás központosítása mellett, tehát az önkormányzat ellen szavazatukkal és meggyőződébükkel ponderálnak. A centralizált közigazgatásnak bizonyára legelőkelőbb liarczosa a parlamentben és — ezzel együtt Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.
