Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-06-03 / 23. szám

IX. évfolyam. 23. szám. Nyíregyháza, 1888. junius 3. JNÍYÍRYIDÉK. f VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. >leiajeleiiil£ lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egin évre 4 f

rt. Felévre 2 . A községi jogyzö és tanító uralmak egész cti-o osnk két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Joba Elek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. száinl intézendók. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekdldetni. Bérmentetlen levelek csak ismert klektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Ilinlmési dijak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egysxeri közlése 5 kr ; többszöri közlés eselében \ kr Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirdetés utáu .10 kr fizettetik. A nyiltljrl közlemények dija soroukint Ih krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám): továbbá: üoldberger A. V. által lludapuateu. HaaseusMiu él Voglor irodájábau Bécsben, Prágában éa Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővarosaioau is. Doru & Coiup által Hamburgnál!. 6330. K. 1888. Hivatalos közieményak, Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegyében két közigazgatási gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. A gyakornoki állás javadalmazása 300 forint évi fizetés, 60 frt lakbér ós nyugdij jogosultság. Felhivatnak a pályázni kivánók, hogy 50 kros bélyeggel ellátott s az 1883. évi I. t. cz. 1. §-ában előirt képességüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hivatalomhoz haladéktalanul beterjesszék. Kelt Nyíregyházán, 1888. május 23-án. Zoltán János, alispán. Szabolcsvánnegye közönsége részéről Nyiregyházán 1888. május hó 9 én folytatva tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 65. Bgy. 64. K. Tárgyalás alá vétetett a vármegye jegyzői nyugdij intézeti választmányának a nyugdij szabályrendelet 20. §. módosítása végett, 7176/87. sz alatt hozott határozata. Határozat. A vármegyei jegyzői nyugdij és segély alap tárgyában alkotott szabályrendelet 20. § a méltányossági és einberiségi szempontból akként ínódosittatik, hogy a szakasz végpontjául a következők vétetnek fel. „Végül az elhalt jegyzők azon gyermekei, kik az 1877. XX. t. cz. 28. §-áuak a) és b) pontja értelmében gondnokság alá helyezvék, az előző §-ban megállapított 30 frt, esetleg 80 frt évi segélyt, a mennyiben hasonló segélyt más alapból nem élveznek, gondnokság alatt létökig húzzák. Miről a m. kir. belügyminisztérium szabályszerű kihirdetés után felterjesztésen, Zoltán János alispán, a vármegyei pénztári és számvevői hivatal, járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere, a községi elöljárók pedig a „Nyirvídék" hivatalos lapban való közzététel által tudomásul vétel, illetve az 1886. XXI. t. cz. 7. §-ában előirt közhírré tétel eszközlése végett jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. K. m. f. Kiadta Angyalossy Pál, I. aljegyző. Szabolcsvár megye alispánjától. 5558. K. 18881 A járási föszolgabirákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Tudomás vétel végett értesítem, miszerint VasMegyer község „V.-Megver és Rád 1888. körjegyzői pecsét" czimü körirattal uj pecsét nyomót készíttetett. Kelt Nyiregyházán, 1888 május 25. Zoltán János alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 5,552. K. 1888. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Zemplén vármegye alispáujának 6555/88. sz átiratát, tudomás vétel végett alantjegyezve másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1888. május 25. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) 6555. Zempléuvármegye alispánjától. Tekintetes alispán ur! Értesítem hogy s.-a.-újhelyi lakos Veisz Kálmán fuvarosnak 1 db. lova takonykór miatt az állami állatorvos intézkedése folytán kiirtatott, s más két. lovára 60 napi zárlat rendeltetett. S-A.-Ujhely 1888. ápril 29. Matolay Etel. 5,553. K. 1888. Szabolcs vármegye alispánjától. 6

19

7- ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1888. Tekintetes Dobos Imre, Jármy Jenő, Kras/.uay Péter, Erdőhegyi főszolgabíró uraknak ; továbbá a dadai alsó , felső-, bogdáuyl, kisvárdai és tiszai járás községei elöljáróinak. A m. kir. földmivelés , ipar- és kereskedelmi miniszter 23655/V1. 88. számú leiratát alkalmazkodás végett tudomására hozom. Kelt Nyiregyházán, 1888. május 25. Zoltáu Jáuos, alispán. (Másolat.) Földmivelés-, ipar és kereskedelem ügyi m kir. miniszter, 23655/V1. szám Szabolcsvármegye közönségének Nyiregyházán. Hivatkozással mult évi 36145 sz. alatt kelt körrendeletemre, melyben felhívtam a közönség figyelmét a kérész nevű rovarnak madár eledelül való értékesithetésére, illetőleg dr. Hayek Gusztáv cs és kir. kormány tanácsos által ez ügyben kezdeményezett mozgalomra, ismételten felhívom a közönség figyelmét e tárgyra, külöuös tekintettel arra, hogy az ez idei árvizek által nagy mérvben sújtott nép, ezen rovar gyűjtése, illetve eladása által szintén némi mellékkeresetre tehet szert. A „Tiszavirág" rajzási ideje juuius havára esik, tehát annak gyűjtése is ezen hóban lesz eszkőzlt 'dő. A szárítás, szállítás, s egyéb eljárásokra vonatkozó útbaigazításokat dr. Hayek Gusztáv az érdekelt vidékeu tett mult évi utazása alkalmával megadta. Ezúttal csak arra kívánom a közönséget felhívni, hogy saját hatás körében is igyekezzék ezen vállalatot előmozdítani. Budapest 1888. május 9-éu. A miniszter helyett Matlekovits. A járási föszolgabiráknak ós Nyíregyháza város polgármesterének. Zemplén vármegye alispánjának 6067/88 sz átiratát tudomás vétel végett másolatban alant jegyezve közlöm. Kelt Nyiregyházáu, 1888. május 25. Zoltáu Jáuos, alispáu. (Másolat) Zemplén vármegye, alispánjától, 6067. Tekintes alispáu ur! Tudomás és közhírré tétel végett értesítem, hogy Pikula Mátyás vehéczi lelkésznek egy db. szarvasmarhája f. év ápril 15-én lépfenébeu elhullván, a f. évi 5899. sz. alatt a vehéczi marhaállományra elrendelt zárlat, ujabb 15. uappal meghosszabbíttatott. S -A.-Ujhely 1888. ápril 2. Matolay Etel, alispán. 1189. K. 1888. Nyírbátori járás föszolgabirájától. Hirdetmény. Egy Balkánv, Nvir-Adony, Nyir-Acsád, Sz.-György, Abrány, Buda-Abrány és Mirtoufalva községekből s az azokhoz tartozó pusztákból alakítaiídó körre, Ny.-Acsádon lakással,egy kéményseprő iparos felvétele szükségeltetvén, ez a végett tétetik közzé, hogy akik az 1884. XVII. t. i cz. és a megyei szabályrendelet által a kéményseprői ipar elnyerésére szükséges kellékeket kimutatni képesek, arra, iparengedély nyerése végett, e fószolgabirósághoz jelentkezhetnek Nagy-Kálló, 1888 május 30. Ifj. Zoltáu István, főszolgabíró. ,\el)ánts vir.ís:"-kultusz. Ennek a léha, frivol és pikáns s talán még inkább otromba és silány operettenek a czímével lehet legkifejezőbben megjelölni azt az irányt, melyben színházlátogató közönségünk izlése ez idő szerint csúcsosodik A méltóságos tragédiákról, tanulságos színművekről, egészséges humorú bohózatokról nem is szólva, a régibb szabású ártatlanul pajzán operette-ek sem kellenek már a közönségnek, melynek ízlését élelmes franczia operette-gyárosok és még élelmesebb szinház-direktorok a kézzel fogható s Mai számunkhoz fél iv iiioilóklct vau csatolva. érzékekre ható gyönyöröket nyújtó operettek élvezésére idomították. A magyar színművészet bizonyára nem az a tényezője ma már a nemzeti közművelődésnek és hazafiságnak, ami volt csak néhány évvel is ezelőtt. Az egy budapesti nemzeti színhazat kivéve talán, melynek szigorúan megszabott reportoireja még az általános ellenkező aramlattal szemben is, egy nemesebb irány művelőjévé és letéteményesévé avatja ez intézetet: a „világot jelentő deszkákról" nem hirdetik többé a finom ízlést, s ha akadna egy vidéki színész direktor, ki ez iránynak apostolává szegődnék, s hozzá még talán íomtarakba került hazafias darabok előadásával próbálna hatni közönségére, kinevetnék a boldogtalant, s mint szerencsétlen rajongó nyakába akaszthatná a koldustarisznyát. Operette, a „Nebánts virág" fajtájából, ez kell ma a közönségnek' Papák és mamák, serdülő leányaikkal s fiaikkal, kik alig ráztak le magokról a kamasz-éveket, megtöltik a színházat, hogy lássanak és meghallgassanak ott olyan dolgokat, amilyeneket semmiféle tisztességes társaságban a világon mutatui és elmoudaui nem szabad, egyedül csak a színházban, mely szabadalmazott helyéül avattatott föl a frivolitásnak és trágárságnak. A „Blauá Katz"-féle zengereiok, orfeumok s inás e fajtájú mulató helyek, a melyek ellen a jó izlés és közerkölcsiség nevében csak pár évvel ez előtt még olyan elkeseredett küzdelem folyt a hírlapokban, frivolitásból és trágárságból alig produkálnak többet, mint ezek a „Nebáuts virág"-féle opjrettek, azzal a külömbséggel, hogy mig a zengereiok publikuma leginkább férfiakból telik ki, akiknek egy része, ha nős ember és családapa, eltitkolja otthon, hogy merre járt, addig a színházba az ilyen operettek megnézésére nem és kor kűlöinbség nélkül tódul a közönség, s piruló fiatal leányok hallanak és látnak ott olyan dolgokat, amely.k, bár tetszetős alakban vaunak feltalalva, mérgesebbek Biccacio összes novelláinál és Zola minden naturalizmusánál Mert ezekben, ha tul/.ott alakban is, az emberi élet bizonyos rideg valóságai tükröződnek, a Nebánts virág féle operettekbe pedig minden ok nélkül, a nélkül, hogy ez a darab incséjéluz tartoznék, beleszőnek frivol coup etteket, s talán épsn azért igy, hogy a frivolitás és trágárság annál kirívóbb legyen. És meg van ínég a zengereiok és e fajta szinhízi előadások közt az a külömbség is, hogy míg amott a nevén nevezve meg a gyereket, zsákban macskát nem árulva osztogatják a romlott idegeknek való gyönyörűséget, addig a színházban mindez a művészet nevében történik, ugyan azon a színpadon, amelyeu az előző estén talán, mint a tiszta es hű szerelem martyrja halt meg R >meo, vagy dőlt kardjába a honszeretet egy színpadi áldozatja. Morált prédikálni bizonyára unalmas dolog s nem tartozik a hálás feladatok közé. E czikknek nem is az a czélja L.'gfeljebb kötelességszerű följegyzése ez annak a ténynek, itt a mi szűk körűnkben, hogy ami színházba járó közönségünk ízlését is elkapta az a láz, mely deliriumában elveszítve szemei elől a művészet egyedüli czélját, — a szépnek, igaznak és jónak ábrázolása ez — mikor színházba megy, hogy ott lelkének és szívének műveltsége szerint élvezetet keressen, ezt frivolságokkal spékelt operettek gyönyöreiben találja jtil.