Nyírvidék, 1888 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

IX. évfolyam. 20, szám. Nyiregyháza, 1888. május 13. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. IVLegjelenili lietenlcint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : poitán nty halyben há.hoa hordva: Az el6fizeté9

i P

énze

k- megrendelések > * lap Kgénr. éne 4 f

r

t "étkiildése tárgyában leendő fölszálamlások Félévre » Jóbn Elolt kiadótulajdonos könyvnyomNogyödérre 1 , dájálioz (nagy - dubreczeni - utcza 1551. szám) A köziégi jugyző ét tunifcö uraknak egéaz érre esak két forint. intézendflk. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziuie alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek cs.-ik ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kiránatra • az illető költségért* küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében,minden agyét hirdetés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija •oronkint krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére tatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeai-utcza 1551. szám); továbbá: Goldberger A. V. által ltudapesteu. Haasenstein ó« Vogiar irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Doru & Coiup által Hauiburgbau. Hivatalos közlomenrek, 3,249. K. jggg Szabolcsvármegye alispánjától. Nyiregyháza város polgármesterének éi a községek elöljáróinak. A mellékelt névjegyzéket, körözés és esetleg megfelelő intézkedés végett kiküldőm. Nyíregyházán, 1888. márczius 19. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 3249/88. K. számhoz. 3059/88. alispáni szhoz. Kimutatása a tenkei sorozó járásban 1888. évi ujonczozásta összeirt azonban teljesen ismeretleneknek nyilvánított hadköteleseknek. 1868 évi születésű kisházai illetőségű Szabó Ferencz, F. bátori Serban Juon, f. tóti Deutsch Mór, Lakatos György, f. győrösi Varga Mihály, kavásdi Zicherman Sámuel, görbedi Hendre György, Rusz Sándor, Varga Ignácz, Nagy Gergely, és Kápolnai Bunda Vaszuli; ugy 1867. évi születésű székelyteleki illetőségű Kállo Demeter, tenkei Maródi István, Springer István, Süveg József, N. Vilmos vezeték neve ösmeretlen, Jánosdai Dávid Anton, Tóth Jóska, pitegdi Göttler Adolf, Karaczói Uugár Mihály, Frokte Prokupie, Vecute Jusa és Kocsubai Lingurár János, valamint 1866. évi születésű jánosdai illetőségű Nunkuj Torna, Gréta Antal, Polinár Demeter, görbedi illetőségű Tyszla Mihály, pitegdi Kovách István, kisházai Iíerkele Vikenter, Karaszai Lakatos Tógyer és Brella Juon, stb. Kelt Tenkén, 1888. február 28-dikáu. Palinkasy Imre, S. k. főszolgabíró. '5,076. K. 1888. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyiregyháza város polgármesterének. Besenyőd kö.ség »Szabolcsv»rmegye Besenyőd község pecsétje 1888 * köriratu pecsétnyomót készíttetvén, ezen körülményt tudomásvétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1888. április hó 28-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 4722. k. sz. 1888. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter 19273/V. számú rendeletét tudomás vétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm Nyíregyházán, 1888. április 20-áu. Zoltán János, alispán. (Másolat) Földmivelés ipar és kereskedelemügyi m kir miniszter 19273/V. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Mandl Lipót a győri szeszgyárnak volt igazgatója a mult évben azon kérelemmel járult elém, hogy tétessek kísérleteket azou szerrel, melynek összetételét ő találta fel, s melyet mint óv és gyógyszert biztos sikerrel vél alkalmazhatni a szarvas marhák ragadós tüdólobb betegsége ellen. Tekintettel arra, hogy a nyugot európai államok már óriási áldozatot hoztak ezen betegségnek leküzdésére a nélkül, hogy azok eredményre vezettek volna, tekintettel továbbá arra is, hogy hazánk északi részeiben néhány óv óta ezen betegség aggasztó módon kezd terjedni, elrendeltem, hogy ezen szerrel kísérletek tétessenek. A kísérletek szakértő közegemnek közbejötte és ellenőrzése mellett eszközöltetvén, ügyelemre méltó eredményre vezettek, en.él fogva e szernek a mely szakszerű vizsgálat alapján az emberi és áilat, egészségre nézve uem ártalmas, teljes kipróbálását és e czélból a kísérleteknek a legtágasabb korben való folytatását határoztam el. Erről a törvényhatóságot tudomás vétel végett értesítem azzal: hogy amennyiben a ragadós tüdőlob a törvényhatóság területén már fellépet volna St iSleg

aU ho-gy az esetben, ha beteg marháikon ezen szerrel kísérleteket tenni ohajUnának ez iránti kívánságukat a törvényhatóság « J ; b tudomásomra hozzák^ogyjly_ módj)n

La/

L ezen_s^i^ érdekelt marhatulajdonosokat ezen való reudszeres kísérletek foganatosítására, illetőleg a kísérletek ellenőrzésére az illetékes kerületi állami állatorvost utasíthassam. Végül megjegyzem, hogy ezen kísérleteknél az érdekelt marhatulajdonosokat csak is a szernek megrendeléséből folyó csekély költségek fogják terhelni. Budapesten 1888. ápril 10-éu Széchenyi, s. k. 4281. K. 1888. Szabolcsvármegye alispánjától. Póttervezet az 1888. évi löos/.tályozásra. I. Dadai alsó-járás. Osztályozási székhely Polgár, osztályozási hitárnap juniushó 4. Junius 5 dikén utazás Sient-Mihályra. CLzt. sz. Szt-Mihily, csopjrtositott közsó gek Sient Mihály és Büd. oszt. határú. junius 6. O.zt. székh. T.-Didi csop. kö/.s. T.-I) ida és T, Dob, os/.t. határu. junius 7. 0. sz. B ij, c-iop. közs. Tardos, Báj, Csobaj, Ptbrügy. Kenéz, Ludtny, o. h juiius 8. Oszt. fz. T. Lök, csop. közs. T.-Lök és T.-Eszlár, oszt. határú, junius 9. II. Dadai felső járás. Juuiushó 10-én utazás Rtkamazra. 0. sz. Rikamaz, csop. közs. Nagyfalu, Rikamaz, Tímár, oszt. k itárn. junius 11.0. sz. Kenéz'ő, csop. közs. Kenézlő, Viss, Zilkod, osz'. határnap junius 12. 0. sz. Bj,lsa, csop. közs. BUsa, Szabolcs, o. h. juuiu« 13. d. P. 0. sz. Giva, csop. közs. Giva, Ó és Uj-Vencsellő, o. h. junius 13. d. u. 0. sz. Berezel, csop. közs. Berezel, Paszib, o. h. junius 14. d. e. 0. sz. Buj, o. h. junius 14. d. u. 0. sz. Ibráuy, o. h. junius 15. III. Bogdányi járás. Junius 16 án utazás Pazonyba. 0. ez. Pazony, csop. közs. Pazony, Sényő, Oros, Tura, 0. h. junius 17. 0. sz. Kemecse, csop. közs. Keruecse, Halász, Kótaj, Raád, V.-Megyer, o. h. junius 18. 0. sz. Bjgdány, csop. közs. Bogdány, Beszterecz, Demecser, Gégény, o. h. junius 19. 0. sz. R imocsaháza, e op. közs. Ramocsaháza, Ibrony, B?rkesz, Téth, Kércs, Székely, o. h. junius 20. Nyiregyháza, 1888. május hó. Zoltán János, alispan. Szabolcsvármegye alispánjától. 5,302 K. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek 14,779/88. sz. a. kelt rendeletét másolatban, hivatkozva f. évi január 8-án megjelent »Nyirvidékc-ben 176/88. szám alatt közölt rendeletemre, megfelelő intézkedés és 15 nap alatti jelentés tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1888. május 2-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 14,779/V. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Filhivom a törvényh itóságot, hogy a törvényhatósága területén az 1887 évi XLV. t. cz. életbe léptetése folytán elhasználhatlanul visszamaradt bélyegteleu űrlapokat illető közegeitől vonja be, és azoknak darabszáma iránt tegyen hozzám jelentést. Budapesten, 1888. Április hó 28-án. A miniszter helyett: Matlekovics, s. k. Kossuth Lajos a párbajról. Ama végzetes kimenetelű párbaj alkalmából, mely a legközelebb mult uapokban városunk közönségét oly mélyen megrendítette, időszerűnek tartom, hogy el mondjam az agg száműzöttnek, Kossuth Lajosnak a bárbajra vonatkozólag előttem tett néhány megjegyzését. Két évvel ezelőtt, amidőn szerencsém volt Kossuthot turini magányában fölkereshetni, Budapesten nagyon sűrűen érték egymást a párbajok, és ez adta tneg alkalomszerűségét annak, hogy a párbaj jogosultságának a kérdése közöttünk is szóba került. Igyekezni fogok, amennyiben emlékező tehetségem engedi, Kossuth Lajosnak saját szavait idézni. Hisz épen a jellemzetes kifejezés mód az, ami Kossuth Lajos minden nyilatkozatának oly ellenállhatlan varázst kölcsönöz. „Ne liigye Uram, hogy a párbaj a férfiúi bátorságnak jelét képezi. Ellenkezőleg. Legtöbb esetben a gyávaságnak bizonyos kifejezése. Vallja be uram, hogy igen sok párbaj azon félelemnek, és aggodalomnak kös zöni létrejöttét, hogy az illető attól fél, hogy gyávának fog tartatni, ha nem párbajozik. A pírbaj tehát sokszor bizonyos hiúságnak kifolyása. A nyilvános élet terén fölmerült bizonyos súrlódásokból keletkező párbajok pedig annál inkább elítélendők, mert azok igen sokszor bizonyos erkölcsi fogyatkozás takargatására szolgálnak. A prestige, melyet a dujllum a mai társadalmi fogalmik szerint még kölcsönöz, úgy látszik, önöknél sokkal nagyobb és hatalmasabb mint az az erkölcsi hiba, melyért a párbaj vívatott. A köztisztviselő, ki hivatalos működéséért megrovatik, pírbajban keresi rehabilitációját, és ez ám a közügyekre is igen veszedelmes befolyást gyakorol. Es ezért merem állítani, hogy a pírbaj divatjának elterjedése nem a lovagias szellem, nem az egyéni bátorság, de sokkal inkább az erkölcsi korrupció bizonyos terjedésének jele. Lássa Uram, az angol nagyou ritkán duellál. És tudja ön, hogy miért van ez? Mert az angol nem fél ám a gyávaság vádjától, ha a kihívást visszautasítja. Az egyéni öntudat, a férfiasság érzete legnagyobb mértékben van talán az angolnál kifejlődve. Ha Önt, mint magyar embert, utazásai közben valaki kérdezi, hova való, milyen nemzetiségű, Öii egyszerűen magyarnak vallja magát, az egységes nagy német birodalomról álmodozó német, a nagy német nemzet tagjául mutatja be magát stb., csak az angol egyedüli, aki egy ily hozzá intézett kérdésre azt a választ adja: én angol férfi vagyok, az az ő az egyéni öntudatot még nemzetiségének felé helyezi vagy legalább is vele egyenértékűvé teszi. És mégis az az angol, aki ennyire át van hatva saját egyéni értékének tudata által, nem párbajozik. Ha az egyik a másikuak tyúkszemére hág és a sértett fél fájdalmában az illetőt szamárnak nyilvánítja, ez a kifejezést egyszerűen zsebre dugja. Mert ha ezért párbajra hívná ki az illetőt, nemcsak hogy visszautasittatik kihívása, de azt mondanák, hogy e kihívás által még inkább bebizonyította, hogy csakugyan szamár. Szóval uram, kigunyoltatásuak tenné ki magát az az angol, ki hasonló csekélységekért párbajt vívni akarna." „Vannak talán — bátorkodtam megjegyezni — mégis oly helyzetek, melyekben a párhaj kikerülhetetlen." Kossuth tagadólag intett és felszólított, hogy nevezzek meg ily helyzetet. „Ha valaki — mondám én —betolakodva a c>alád szentélyébe,elcsábítja pildául feleségemet stb." Az öreg ur kedélyesen mosolyogva elébb azt felelte: „lehet; 84 éves öreg ember vagyok, oly helyzetbe tehát, bogy valaki feleségemet vagy kedvesemet elszereti, én tnár nem jöhetek, és elképzelni sem igen tudom, hogy ily helyzetben mint cselekeduém." De néhány percznvi go.idolkodás után felugrott székéből és egész lelkesülten felkiáltott: „No de még sem Uram! Még ily esetben sem találom a párbajt jogosultnak. Nem felel az meg még ekkor sem az emberi méltóságnak, sem az egyéni érzésnek. Vegyük az Ön esetét Uram. Valaki feldúlta önnek családi boldogságát, és Ön elkeseredésében egész higgadtan fölkeres két segédet. Ezek tanácsMai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.