Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-10 / 15. szám
N Y i B v I D É II." azon részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk vagy kiueveztetésük, illetve eskütételük napjától számíttatik. Ezen intézeti tagok azonban tartoznak az 1878. január 1. óta, vagy később megkezdett szolgálatuk ideje alatt járt fizetésük után két száztólit 4 év alatt, egyenlő havi részletekben, a nyugdijintézeti pénztárba befizetni. 20. §. A dijnoki és nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál vagy inás törvényhatóságnál töltött oly szolgálat, mely a beszámítható megyei szolgálatot, ha közvetlenül s megszakítás nélkül is megelőzte az ezeu nyugdijalapból való ellátásnál, illetve nyugdíjazásnál, tekintetbe uem vehető. Azonban annak, aki tiz évi szabolcsvármegyei szolgálata alapján állandó ellátásra tarthat igényt, azon szolgálati ideje is beszámítandó, melyet 1878. januárhó első napja óta állami szolgálatban, vagy más törvényhatóságnál közvetlenül a szabolcsvármegyei szolgálatot megelőzőleg és félbeszakítás nélkül, rendszeresített minőségben a rendes évi vagy havi fizetéssel egybekötött állandó alkalmazásban töltött. A tiszteletbeli minőségben töltött szolgálati idő azonban figyelembe nem vehető, valamint azon állami és törvényhatósági szolgálat sem, melyért az illető végkielégítésben részesült. A rendszeresített állomáson, ideiglenesen vagy próbaidőre, de eskütétel mellett töltött szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás vagy nyugdíjazás alapjául beszámítandó. 21. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakításnélkülinek kell lenni. A megszakítás előtti idő ellátási vagy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek. a) Ha valamely tisztviselő a közválasztásnál kimaradt, de később ismét megválasztatott. b) Ha ezen nyugdijalap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges megyei szolgálatban alkalmaztatik. ej Ha a megye szolgálatában álló egyének, az alkotmányos kormány, vagy társhatóság szolgálatába visszatérnek. Ezen esetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával, az előbb töltött megyei szolgálati idő és a fokozatos nyugdíj mérvének alapjául beszámítandó leszen. Természetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen vármegye szolgálatában töltött el. 22. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásánál csupán a legutóbbi rendszeresített évi fizetés, mellékjárandóságok nélkül vétetik tekintetbe. 23. §. A nyugdíjazás ahoz képest, amint az ellátás indokául szolgáló körülmények időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes vagy életfogytig tartó lehet. 24. §. Az évi nyugdíj tiz évi beszámítható szolgá lati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40%-ában állapittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után, ugyancsak a rendszeres évi fizetés két százaléka járul mindaddig, mig a nyugdíj magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. 25. §. A nyugdíj élvezete ideiglenesen felfüggesztetik: a) ha a nyugdíjazott az államnál, társhatóságnál, községnél, vagy magántársulatnál, állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal; és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, miut a mily mérvben ujabbi fizetése, a nyugdíjjal együtt meghaladja, a nyugdíjaztatásnak alapjául szolgált nyugdijalap illetményeit. b) Ha a nyugdíjazott egyén, valamely nem becstelenitő bűntény vagy vétség miatt, szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a szabadságbüutetés tartamára. 26. §. Az ellátásra való igény végleg megszűnik: a) ha valaki fegyelmi uton hivatalyesztésre ítéltetett, b) ha valaki állomásáról lemondott: ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömeges általános lemondást. Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tisztujitáskor magát kijelöltetni nem kéri. 27. §. A nyugdíjazott egyének nyugdija végleg megszűnik-. a) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik ; b) ha az illető a vármegye szolgálatában rendszeresített állomásra ismét alkalmaztatik; c) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bűnrészesség miatt bűnfenyitő uton, jogerejü Ítélettel elítéltetik. IV. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 28. §. Ha az ellátás feltételéül a 16. §-ban megszabott körülmények elébb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartó egyének öt évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetésük visszafizetésére igényt nem tarthatnak; ha azonban beszámítható szolgálati idejük az öt évet meghaladja, befizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetbeu ezen befizetések, minden viszkereset nélkül, az alap javára maradnak. 29. §. Ha valaki az előző §-bau emiitett körülmények folytán befizetett dijjárulékait visszakapván, ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szolgálatban töltött idő is csak azon esetbeu számíttatik be leendő ellátásba, ha a visszavett dijjárulékokat az alapba kamatostul ismét befizette, különben csak az uj szolgálat ideje szolgál a leendő ellátásra zsinórmértékül. V. Az ellátásra felhasználandó jövedelem. 30. §. Nyugdíjazásra s egyéb ellátásra csak az évi rendes dijjárulékok és alap kamatainak 90%-a fordítandó. VI. Az özvgyek ellátásáról. 31. §. A* jelen szabályzat értelmében ellátásra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal, annak tényleges szolgálata idején vagy még azelőtt törvényesen egybe kelt, vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt. 32. §. Az özvegyi ellátásra való igény azouban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de 69-dik életévét túlhaladta, kivéve ha az ilyen házasságból életben levő gyermek maradt hátra, c) ha a nő becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, bűnfenyitő uton jogerejü ítélettel elitéltetett. 33. §. Ha a férj a 17. §-ban részletezett körülmények között halt el, vagy elhunytakor tiz évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel bírt, özvegye nyugdíjban részesittetik. 34. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdíj képpen illette volna, azonban a 800 frtnyi összeget meg nem haladhatja. 35. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évre még nem terjedt, de az öt évet már meghaladta, akkor özvegye visszakapja a férje által befizetett nyugdíjjárulékokat kamat nélkül, de ellátásban uem részesül, különben befizetései a nyugdijalap javára esnek. 36. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete életfogytiglan terjed. Megszűnik azonban 1. véglegesen: a) ha az özvegy a magyar állam polgára lenni 1 megszűnik, b) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, bűnfenyitő uton jogerejü ítélettel elitéltetik, c) ha ismét férjhez megy. 2. ideiglenesen : aj ha az özvegy valamoly más büutény, vagy vétség miatt, szabadságvesztés büntetésre Ítéltetik, a szabadságbüntetés kiállásának tartamára. 37. §. Ha az özvegy állami rendszeresített hivatalos állást nyerne, vagy férje elhunytakor is már ilyenben volna, akkor az özvegyi nyugdíjnak csak azon többlete jár, amely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. VII. Az árvák ellátásáról. 38. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképjs, vagy nyugdíjas állapotban elhuuyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek. 39. §. Megyei szolgálatban volt nyugdijképes egyének árváira nézve: a) Mindaddig, mig édes anyjuk életben van, illetőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fejenként az atya legutóbbi rendszeres fizetésének 5%,-ában állapittatik meg. b) Ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenként, az atya legutóbbi reudszeres fizetésének 10%-ában állapittatik meg akként azonban: hogy több kiskorú gyermek létezésének esetében, az ezek részére adandó neveltetési járulékok összege, az özvegy nyugdijának megfelelő összeget felülhaladná- a többlet a gyermekek neveltetési járulékából, arányos részekben levonatik. 40. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár; figyerniekeknek azonban, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják, s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 20 éves korukig, ha a tánulást abban nem hagyják, kiadatik. 41. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár, de 18, illetve 20 éves kora előtt is megszünhetik és pedig 1. véglegesen: a) ha a leány férjhez megy; b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik ; c) ha becstelenitő bűntett, vagy abban való bünrészesség miatt, jogerejü ítélettel elitéltetik. 2. ideiglenesen: a) ha az árva egyébként teljes ellátásban részesül, ezen ellátás tartamára, vagy b) ha az árva valamely nem becstelenitő körülmény vagy vétség miatt, szabadságbüutetésre Ítéltetik, a szabadságbüntetés tartamára. 42. §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése, vagy felfüggesztése, a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti s fel uem függeszti. VIII. A nyugdíjintézmény életbelépte. 43. §. A nyugdijalap létrehozása 1886. január 1-én 3554. K. 1887. kezdődik. IX. Átmeneti intézkedés. 44. §. Ha a nyugdíjintézmény megalakítása után kezdetbeu, esetleges nagyobb számú ellátások bekövetkezése folytán, az alap jövedelme a kellő ellátási összegeket uem fedezhetné, ezek mindaddig, mig a helyzet a teljes ellátást megengedi, aránylagosan leszállitandók lesznek. Esetleg a vármegye közönsége, a uyugdijalap fizetésképességének emelése iránt, általa czélszerűnek vélt módon, belügyminiszteri jóváhagyás mellett intézkedem!. X. A nyugdíj intézmény feloszlása. 45. §. Ha bármely körülmény folytáu megszűnnék annak szüksége, hogy a vármegye közönsége választott tisztviselői, kinevezett hivatalnokai és szolgái ellátásáról gondoskodjék a megye közönsége, a nyugdijalap hovaforditása tekintetéből, belügyminiszteri jóváhagyás mellett fog intézkedni. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1887. évi márcziushó 8 án tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Miklós László, főjegyző. —Magyar királyi belügyminiszter. A jeleu szabályrendelet jóváhagyatik. Budapesten, 1887. évi márcziushó.27-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter által 10093/XIV. 1887. sz. alatt, a folyó évi fegyvergyakorlatok tárgyában kiadott körrendelet másolatát oly felhívással közlöm a főszolgabíró és polgármester urakkal, hogy az íntézvényben körvonalozott teendőket pontosan teljesítsék s községi elöljárók eljárását ellenőrizzék. A községi elöljárók a miniszteri iutézvényuek legkiterjedtebb módon való közhírré tételére ennek alapos áttanulmányozására és megfelelő eljárásra utasíttatnak. Nyíregyházán, 1887. márczius 30-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 10093/XIV. szám. Szabolcsvánnegye közönségének. Az 1882-ik évi XXXIX-ik t. cz. 10-ik szakasza, valamint az 1873-ik évi XXXII-ik t. cz. értelmébeu fegyvergyakorlatokra kötelezett tartalékos tisztek és katonák, úgyszintén szabadságolt állományú honvéd tisztek és honvédek foljó évi fegyvergyakorlatai tekintetében, a következők tétetnek közhírré, és pedig: I. A közös hadsereg kötelékébe tartozó havidíjasok és legénység fegyver gyakorlataira nézve. 1. A fegyvergyakorlatokra behívatnak : a) az 1882-ik," 1880 ik és 1878-ik sorozási évfolyambeli tartalékos tisztek; b) a többi sorozási évfolyambeli egy évi önkéntesekből előléptetett oly tartalékos tisztek, kiknek tartalékbeli szolgálati kötelezettsége, a tényleges szolgálatnak liuzamosb időre történt elhalasztása következtében a szabályszerű hét évnél rövidebb időre terjed, és a kik ennélfogva még több fegyvergyakorlatra köteleztetnek, mint a velők ugyanazon sorozási évfolyamba tartozók ; c) azon tartalékos tisztek, akik az elmulasztott 1886-ik évi fegyvergyakorlatot után pótolni tartoznak ; d) az 1882-ik, 1880-ik és 1878-ik sorozási évfolyambeli tartalékos legénység; e) a többi sorozási évfolyamokba tartozó és a tartalékosok legénységi állományába áthelyezett volt egy évi önkéntesek, amennyiben azok a fennebbi b) pont alatt jelzett körülmények között vaunak; /) a tartalékos legénységnek azon része, amely az elmulasztott 1886-ik évi fegyvergyakorlatot után pótolni tartozik. A fentebb jelzett osztályokba nem tartozó egyének a fegyvergyakorlatokra nem hívhatók be. 2. Az egészségügyi csapatok azon tartalékos tisztjeinek, a kik a gyalogsági, lovaglási tanfolyamot (equitatiot) megfelelő sikerrel saját költségükön elvégezték, ezen idő egy tartalékbeli fegyvergyakorlat gyanánt számíttatik. Az 1886-ik évben beszüntetett fegyvergyakorlatot az illető tartalékosok ezen évben után pótolni nem kötelesek. A fegyvergyakorlatok alól való további felmentéseknek csak a nyilvántartási utasítás I. része 41. §-ában, illetőleg II. rész 26. §-ábau felsorolt esetekben van helye. A nyilvános avagy nyilvánossági joggal felruházott tanintézeteknél alkalmazott tanárok, helyettes tauárok és tanulóknak az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívásánál ez évben is az eddig fenállott szabály és gyakorlat bir érvénynyel. 3. A folyó évben a tartalékos tisztek fegyvergy.tkorlata a törvényszerű négy hétig, a tartalékos legénységé pedig általában 13 napig, a lovasságnál pedig 28 napig fog tartani. A gyalog és vadász csapatokhoz tartozó legénység azon részének fegyvergyakorlati időtartama, a mely az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokhoz fog bevonulni, később határoztatik meg. Az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokra bevonulók kivételével, a fegyvergyakorlatokra behívott és a rendszeresített béke létszámon fölül vezetendő gyalogsági legénység, ide nem értve azokat, a kik a fegyvergyakorlat teljesítése végett a törzsállomástól kivételesen távolabb fekvő csapat.jaikhoz küldetnek, a menet napokat bele nem számítva, a 13-ik élelmezési napon ismét szabadságra fog bocsáttatni. A többi fegyvernemekhez tartozó csapatoknál a behívott legénység menetnapjai a tartózkodási helytől a jelentkezési állomásig, valamint ez utóbbitól a fegyvergyakorlat teljesítésére kitűzött állomásig és vissza a 13 napi, illetőleg a lovas>águál a 28 napi feg;vergyakorlati időtartamba nem fognak beszámíttatni. ° » 4. A külföldön tartózkodó s fegyver (szolgálati) gyakorlatra kötelezett tartalékos tisztek és tartalékos legénység behívása körül kellő figyelem fordítandó arra hogy az illetők ideje korán értesíttessenek. •„ E, 1 Őírri á", ar f Se t' h°8y a nyilvántartásra illetékes ha óság területén kivül tartózkodó tartalékos legénységnek azon része, a mely a tartózkodási helyükhoz közelebb fekvő hadkiegészítési kerületnél teljesiti a fegyvergyakorlatokat, nem azon időbou vonul be a mi dőu a fegyvergyakorlatok ezen hadkiegészítési kerületben megtartatnak hanem azon időben, a mely időre a nyilvántartást illetoségüekuek megfelelő csapathoz beidéztettek figyelmesekké tétetnek az érdekeltek: hogy maguk tartoznak tudomást szerezni arról ho»v a tartózkodási helyükhöz közelebb eső csapattestnél az időszaki fegyvergyakorlatok mikor veszik kezdetüket * ott a kellő időben jelentkezni el ne mulaszszák 6. Azon idő, melyet valamely tartalékos, va-y huzamosabb időre szabadságo t katn i-i .. e , ideje alatt, esetleg bekövetk^ettbet.L^" 6^ 3'^. 0 1' 1^ kórházban tölt, a fegyvergXritfffi® " ll a" kfltonal fog beszámíttatni. időtartamába nem fegyvergyakorlat ideje előtt, vai autfk t 1\ atouá kf t f f a cselekményekért terhelik, amennyiben a Í ^^ tartása megengedi, csak a gyakorlati "r , f e? uem fe n" foganatosíttatnak. ^oiiati ido lefolyása, után Folytatás u '»« Uóui ö t« u.
