Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-10 / 15. szám
VILI. évfolyam. 15. szám. Nyiregyliáza, 1887. április 10. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. B3T Megjelenik lietenUiiit egyszer vasárnapon. Tjei KIőHzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Kyenz évr« 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 . A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások •Jobtt Klek kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - dubreczeni - utcza 1551. szám) intézemlók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküMetni. Bérmentetlen levelek -sak ismertt ke/.ektül fogadtatnak el A kéziratok csak világos kívánatén s •<•/. illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer basábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszürl közlés eletében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egye. hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint Ib krajezár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalbau (nagy-debreczeui-utcza 1551. szám); továbbá: tíoldberger A. V. által Uudapesteu. Haaseuéteiu és Vogler irodájában Kécsben, Prágában és Budapesten, valamint Néiuetors/.ág és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Conip által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 19820. szám. III. b) Szabolcsvánnegye közönségének. A vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-személyzetnek, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló, s a folyó évi máreziuslió 8-án tartott bizottsági közgyűlésből 3. bgy. 12691/86. sz. alatt tett jelentéssel felterjesztett mó lositott uyugdij-szabályzatra nézve, további észrevételein nem lévén, ezen nyugdij-szabályzatuak jóváhagyási záradékkal ellátott egyik példányát idezártan a vármegye közönségének megfelelő eljárás végett ezennel megküldöm Budapesten, 1887. évi máreziuslió 27-én. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. 3858. K. , , , ^-gg- • ozabolcsvarmegye alispanjatol. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A vármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-személyzetének, valamint ezek özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló módosított uyugdij-szabályrendeletét oly megjegyzéssel hozom köztudomásra, hogy e szabályrendeletben foglalt uj ibb módosítások a „Nyirvidék"-ben való közzétételt követő naptól számítandó 30 nap múlva jogerejüvé vdluak. Nyíregyháza város polgármestere és a községek elöljárói utasíttatnak, hogy e szabályrendeletet azonnal közhírré tegyék. Kelt Nyíregyházán, 1887. április 1. Alispán helyeit; Miklós László, főjegyző. 3. b;íy. 1887. száin 12,691. 1886. Szabolcsvármegye közönségétől. Szabályrendelet Szabolcsvármegye tiszti-, segéd-, kezelő- és szolga-személyzete, valamint ezek özvegyei és árvái nyugdijintének alapszabályai megállapítása tárgyában. 1. A nyugdijalap létesítése, czélja és részesei. 1. § A választott megyei tiszti- és kinevezett segéd-, kezelő- ós szolga-személyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdijiutézete czimén alap létesíttetik azon czélból, hogy a megyei tiszti karban rendszeresített állomásokra megválasztott vagy állandóan kinevezett tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolga-személyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei és árvái, az ezen alapszabályokban megállapított feltételek beálltának esetén, az alább meghatározóit mérvű ellátásban, illetőleg nyugdíjban, vagy neveltetési járulékban részeltessenek. 2. §. A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezőleg részesei, a törvényhatóság minden választott, vagy kinevezés alá eső és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének tagjai. 3. §. 1. Minden jelenleg szolgálatban álló, ugy az ezután megyei szolgálatba lépők, megválasztatásuk, vagy kineveztetésük alkalmával, kötelesek rendszeresített egy évi fizetésüknek (ide nem értve a lakbért, utazási, lótartási és irodai átalányt) tíz, százalékával a nyugdijalaphoz járulni. 2. Fizetésük további tíz százalékával kordíj czimén jáiuluak a nyugdijalaphoz azok, kik a nyugdíjintézet megalakítása, vagy abba való belépésük alkalmával, 40 korévüket meghaladták. 3. Minden magasabb illetménybe lépéskor, — ideéri ve az esetleges személyes és fizetési pótlékot is, — egy évi fizetési többletük harmincz százalékát, a nyugdíjalapba fizetni tartoznak. Ugyanabba folynak: 4. A tisztviselőkre esetleg kirovandó bírságpénzek. 5 A netaláni alapítási járulékok és adományok. 6. Végre a vármegye közönsége a nyugdíjalaphoz 1886. januárhó 1-től, 8 egymást követő éven át azon l"/ 0 os pótadóval járul hozzá, amely az eddig 2%-os megyei betegápolási pótadó leszállítása folytán, rendelkezésére áll. Ezeu hat pont alatti jírulékokból alakított nyugdíj tlap az intézet alaptőkéjét képezvén, nyugdíjazásra j nem fordítható, és e czélra kamatainak csakis 90%-a szolgálatid. 4. §. A 3. § 1, 2 és 3 pontjai alatti törzsjárulékok az illetők fizetéséből, a vármegye főpénztárnoka által, a nyugdijalap javára 24 havi egyenlő részletekben vonatnak le. 5. §. Az egyszer és mindenkori törzsjárulékon felülállandó j.lrulékképen, a vármegyei szolgálatban lévő, és abba újra megválasztott egyének, a rendszeres évi fizetés, valamint esetleges személyi és fizetési pótlék két százalékát tartoznak a nyugdijalapba befizetni. Mely járulék a fizetésből havonkénti részletekben vonatik le 11. A nyugdijalop kezelése. 6. §. A tisztviselői nyugdíjalap, a törvényhatósági közgyűlés felügyelete és a belügyminiszter főfelügyelete alatt áll; de ügyeit a jeleu szabályok értelmében a 7. §-ban elősorolt tagokból álló választmány által, a nyugdijalap részesei maguk intézik. 7. §. A nyugdijalapot kezelő választmány, elnök, jegyző, pénztárnok és 8 választott tagból áll. Kik közül négyei a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, négyet pedig a nyugdijintézeti tagoknak, az alispán által minden hat évben, tisztújítás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke az alispán, vagy ennek akadályoztatása esetében a főjegyző, vagy ennek akadályoztatása esetében az I. aljegyző, pénztárnoka pedig a megyei pénztárnok. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetve a nyugdijintézeti tageknak, a 13. § értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. 8. §. A fentebbi szakaszban elősoroltakból álló 11 tagu választmány feladata: 1. Az alap vagyonának felelősség terhe alatt való kezelése. Az alap vagyona gyüniölcsözés végett csak magyar állampapírokba, az állam által kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar földhitelintézeti záloglevelekbe és takarékpénztárakba helyezhető el. Magán feleknek kölcsönképpen bármely biztosíték mellett sem adhatók ki. 2. Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényének, az alapszabályok értelmében való elintézése s ellátási, illetve nyugdijilletményeiknek utalványozása. 3. A megyei, illetve nyugdijintézeti pénztárnok által, a megyei házi pénztártól elkülönítve kezelt pénztárnak félévenkénti megvizsgálása; mely pénztárt azonban az alispán, a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályzatban meghatározott módon és időközben, — egy választmányi tag felhívására pedig a felhívó jelenlétében azonnal — megvizsgálni tartozik. 4. A pénzintézetek megjelölése, amelyekbe az alaptőkék elhelyezendók és a bevásárolandó értékpapii ok meghatározása. 5. Az ellátást vagy nyugdijat élvezők által illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszok megvizsgálása és eliutézése. 6. A nyugdijalap mult évi állapotáról s pénztárnak állásáról szóló kimerítő jelentésnek, a vármegyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztése, s ennek utján közhírré tétele. 7. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet vezet. Nem egyhangú szavazásnál a szavazás a jegyzőköuyvbe név szerint igtatandó be. 8. Utalványozza az alap kezeléséből netalán fel merülő költségeket. 9. A választmány tagjai, a nyugdíjintézet körüli teendőikért semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 10. Érvényes határozathozatalra, az elnökön kivül, legalább hat tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt. 9. §. A választmány határozatai ellen beadott felfolyamodványok felett másod fok ulag a megyei bizottsági közgyűlés, harmadfokukig pedig a belügyminiszter határoz. 10. §. Az alispán, mint a választmány elnöke képviseli a nyugdijalapot és választmányát, ható ságok és Mai számunkhoz egy ív rendes és egy ív regény-melléklet magánosok irányában; összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztújítás utáu a közgyűlést, kitűzi a napirendre kerülő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges indítvány a közgyűlés előtt neki bejelentendő. Ö írja alá a hitelesített jegyzőkönyveket s minden a választmány nevében kiadott iratot. Ő tartja meg vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot, melyet egy választmányi tag felhívására megteuni tartozik. Akadályoztatása esetén a főjegyző helyettesíti. 11. § A főjegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és elleuőrzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírnia. A pénztárnokkal egyetértve összeállítja a nyugdijalap minden mozzanatairól, a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé terjesztendő évi jelentést. 12. §. A pénztárnok vezeti az alap összes .számadásait,, a pénztárt a választmány utasítása szerint, s a megyei pénzkezelési és számviteli szabályzat értelmében kezeli, és kifizeti az ellátásban részesülőket és nyugdíjazottakat. A havi dijjárulékokat s esetleg máshonnan begyülendő összegeket, a havi kifizetendők levonásával három uap alatt takarékpénztálba elhelyezni köteles. A pénztárt bármikor vizsgálat alá bocsátani tartozik. Az év végével számol a választmánynak s őrzi a főpénztár egyik kulcsát Az alapnak reá bizott vagyonáért felelős és kárpótlásra köteles. Az ellenőr kezeli a pénztár másik kulcsát, s vezeti a pénztári könyveket. 13. §. A hat évenként — tisztújítás utáu — tartandó rendes közgyűlésen kivül, a nyugdijalap részesei rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hivja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságuak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja, kijelölvén a tárgyat, mely felett határozni kell. A szavazás minden esetbeu titkos és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább a tagok felének jelenléte s azok általános s/.ótöbbsége szükséges. A nyugdíjalap tiz részesének Írásban beadott kérelmére, az alispán a rendkívüli közgyűlést összehivui tartozik. 14. §. Az alapszabályok csakis a tisztujitások utáu tartandó rendes közgyűlésen, az összes részesek általános többségének beleegyezésével módosíthatók. Az ily megváltoztatás, a megyebizottsági közgyűlésnek s ennek utján az országos kormánynak bemutatandó, s csak ennek helybenhagyása utáu érvényes. 15. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére, az elnökön kivül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. 111. Nyugdíjazási, illetőleg ellátási szabályok. 16. §. Nyugdíjazásnak, illetőleg ellátásnak van helye: 1. Ezen nyugdijalap létrehozásának kezdetétől számítandó tiz évi szolgálat utáu: a) ha a vármegye szolgálatában álló egyén elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik; b) ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik; c) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomásából kimarad. 2. Ha a vármegye szolgálatában álló egyén az alábbi §. értelmében beszámítható 40 évi szolgálati idő betöltése utáu, nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. 17. §. Ha a vármegye szolgálatában álló egyének valamelyike, hivatalos eljárása közben szenvedett baleset folytáu válik szolgálatképtelenné, ha beszámítható szolgálati ideje még tiz évre nem terjed is, ő, illetőleg özvegye s árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha már ti/, éve szolgált volna. Ha pedig beszámítható szolgálati ideje a liz évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál, szolgálati éveihez további hat év számítandó. 18. §. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett reudszeres évi fizetés képezi. 19. §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kik az 1877-ben megtartott általáuos tisztújítás alkalmával választattak meg, az 1878. év ja un árhó 1-ső napjátó l: van csatolva.
