Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 11-ik számához dése előtti felszedésére (nehogy a kavics a sárban elveszszen) szükséges 434 frt 16 kr. 2. Ezen útvonal k.-semjén-ny.-bátori kiépítetlen szakaszán levő s az őszi és tavaszi nedves időjárásban, a közlekedést felette nehezítő lapályos helyeknek homokkal való feltöltésére 674 frt. 3. A m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium által az 1880. évben a közmunkaváltsági pénztárnak kölcsönzött s a tokaj-kolozsvári útvonal kis kálló-k.-semjéni szakaszának kiépítésére fordított 50,000 frt megtérítésére VlII-ik részlétül 5000 frt. 4. Az ezen útvonalon levő átereszek mellett, valamint az egy méternél magasabb feltöltések mentén az utrendőrségi szabályok értelmében a e minisztérium rendelete folytán felállítandó kerékvetőkre 400 frt 48 kr. II. A nyiregyháza-ungvári megyei útvonalra. 1. A jelzett útvonal nyiregyháza-bogdányi szakaszán előállott gödrök s laposok feltöltésére 274 kettős fogatú igás, 14 egyes fogatú igás és 668 kézi napszám. 2. A Tura községe keleti végén az u. n. úsztató tónál fekvő áteresz helyreállítására 100 frt 34 kr. 3. Ezen útnak Pátroha községe határszéle mellett elvonuló szakaszára 489 frt. 4. A Kisvárda városán keresztül vonuló kiépített útszakasznak kavicsolására 2563 frt 83 kr. Az utat borító sárréteg letisztítására 206 frt 40 kr. Az összes kiadás ezen útvonalra 3359 frt 57 kr. III A tokaj-naményi megyei útvonal 787 frt 86 kr. 1. Buj, Kótaj, Kemecse községek határaiban levő laposok feltöltésére 387 frt 63 kr. 2. Buj községe halárában a buji ut eltérítésétől nyugatra fekvő, teljesen elromlott áteresz ujonnani felépítésére, kőpart gyámokkal és fa felszerkezettel 400 frt 28 kr. IY. A nyirvizszabályozó társulat által épített s átalakítandó átereszek költségeihez való hozzájárulási öszszog tőketörlesztési részlete és kamatai 1543 frt 37 kr. Y. Az ujfehértő-h.-bÖBzörményi megyei útvonalon emelt két töltés időszaki kijavítására 93 frt 24 kr. VI. A vaskapu-b.-dorogi megyei útvonalon levő, 8 a nedves időjárásban járhatatlan laposok feltöltésére 1393 frt 73 kr. VII. A n.-kálló-h.-dorogi megyei útvonalon, a szegegyházi puszta közelében levő lapály feltöltésére 234 frt 34 kr. VIII. A nyiregyháza-mátészdkai helyi érdekű vasút épitéséhez a vármegye közönsége által megajánlott 50,000 frt kífizethetése végett, a betegápolási és jegyzői nyugdijalapból kölcsönzött 30,000 frt 4'/j

0/o kamatjára és a tőke egy tizedrészének megtérítésére 4316 frt 25 kr. IX. A. ez.-mihály h.-nánási helyi érdekű vasút épitéséhezi segélyösszeg 2-ik évi részletéül, Szt.-Mihály és T.-Büd községek 1887. évi közmunka váltsága 3211 frt 20 kr. X. A t.-dob-t.-lúczi községi közlekedési ut épitéséhez segélyezésül T.-Dob és T.-Dada községek 1885. 1886. és 1887. évi közmunkaváltsága 5023 frt 50 kr. XI. A bizottsági közgyűlés 441/1886. bgy. sz. határozatával kiépíttetni rendelt polgár-t.-löki közlekedési útra, Polgár község közmunka ereje, a megyei pénztárból ezen munkaerő kétszeres értékének megfelelő összeg, valamint az 1886. évről még a kiadott munka be nem fejezése folytán fizetetlen maradt részlet, összesen 1096 kettős fogatú igás, 2736 kézi napszám és 7660 forint készpénz. XII. Az alsó tiszai községek védgátjainak fentartáaához segélyezésül Nagyfalu, T. Eszlár és T.-Lök részére összes közmunka erejük, u. m. 298 kettős fogatú igás, 1206 kézi napszám és 1120 frt 40 kr váltságdíj. XIII. Minthogy a bizottsági közgyűlés több rendbeli határozatai folytán, a vizszabályozó társulatok keretéhjz nem tartozó felső-tiszai községek közműnk iváltság összege az Ottani védgátak felépítésére és fentartására rendeltetett fordíttatni; minthogy a Bank községe mellett levő töltést a Tisza annyira megközelítette, hogy annak pár év alatti elmosatása várható, szükségessé vált azon töltés helyett az eddig mentett téren egy szakasz uj védtöltés építése. Ugyszinte a K.-Apáthi és Cs.-Kenéz községeket védő, egyszersmind részben közlekedési útul is szolgáló töltés, a közvetlen lábánál levő vízállás miatt, anyag hiányában tovább fentartható nem lévén szükségessé vált a K. Apáthi község északi végén levő magaslattól a cs.-kenézi temetői magaslatig egy uj védtöltés építése. Uj védtöltések építése azonban kellő ered ménynyel csakis oly modon lévén eszközölhető, hogy a töltés egész hosszában és magaságában egy időben építtessék fel, hogy az árviz által sem megkerülhető, sem áthágható ne legyen. A jelzett építkezések végrehajtása azon ideig volt elhalasztandó, mig az arra szükséges pénzösszeg egyszerre elő nem állitható. Miért is a felső tiszai községek 1884, 1885, 1886. évi közmunkaváltságai a megyei pénztárba befolyva, czéljukra ezen években fel nem használtattak s azok az 1887. évi váltságdíjjal együtt 6513 frt 19 krra gyűltek össze: ezen védgátak építésére, azon kijelentés mellett, hogy a hiány az 1888. évi váltság összegből lesz fedezendő, előirányoztatik 7660 frt 29 kr. XIV. Kezelési és vegyes kiadásokra 8802 frt 87 kr. Az egyes községek közlekedési utainak, vagy magánvédgátjainak helyreállításához ergedélyezett nwgyei közmunka segélynek alkalmas időben leendő felhasználására az érdekelt községek s járási főszolgabirák a munkálatok szigorú ellenőrzésére, valamint a fentebb megállapított közmunkatervezet egősi terjedelemben való végrehajtására pedig, a kir. építészeti hivatal szigorúan utasittatik. Felhívatnak egyszersmind a járási főszolgabirák s Nyíregyháza város polgármestere, hogy ugy a természetbeni közmunka leszolgálását, mint a készpénzbeli váltságöszszegek, szabályrendeletileg meghatározott időbea teljesítendő befizetését éber figyelemmel kísérjék, sőt a rendelkezésük alatt álló törvényes eszközök felhasználása mellett okvetlenül eszközöltessék is, t a természetben leszolgálandó közmunka felhasználása közben, netalán előforduló minden akadályról, a kir. építészeti hivatalhoz, esetről esetre iürgős jelentést tegyenek. (Vége kör.) A hirlapolvasásról. Sok, végtelen sok okot hoznak fel arra, hogy népünk, főleg az alsóbb- s földmivelő osztály sehogy sem akar a kor intő szavának hódolni s azzal párhuzamban haladni, ami pedig épen azokra nézve, akik ezt teuni elmulasztják, nem csak szellemi, de anyagi károkat is okoz idővel. Tapasztalhatták már azt olvasóink közzül sokan, hogy földmivelő osztályunk c-nkély vagyona, háza földje stb. stb. elébb utóbb a dob pergése mellett kerül eladás alá. Vagy ha az nem, akkor zavart fővel panaszkodik, hogy egy gazember, akit ő sohasem látott, a piaczon egy 5 frtos nagyságú rézdarabot, melyről ő azt hitte, hogy arany, öt pengő frtért eladott; vagy hogy 67, vagy amaz a csaló, péuzváltás közben egy-két írttal megcsalta. Ilyen s ebez még számtalan hasonló esetek azok, amelyeket pórnépünk naponta hingoztat s melynek kutforrását valamely nemzedék leleményes észjárásában keresi. Ugy van! Szerintünk azonban ezen bijokat, melyek pórnépünket, de az iparos osztályt is gyakran meg szokták látogatni, a nem olvasásnak tulajdonítjuk. Tudjuk azt, főleg mi, hogy népünknek semmi áron sem kell az olvaiás; elég neki egy busz, vagy harmiucz krajczáros kalendárium egy egész esztendőre. Falun az már tudományos ember, akinek szobája falán kalandáriom fityeg. Hírlap, ami tudomására adoá, hogy itt, vagy amott mi újság, vagy mi fontosabb dolog történt, vagy ami pláne még némelyeket föl i» világositana, az mindenik előtt rettenetes kisértés. Nem kell neki, minek is adjon érte 3—4 krajczárt, holnap aztán eldobhatja ; míg a kalendárium egy egész esztendőre elég. A hirlapolvasás az, amelyet népünknek a fejébe kell verni, hogy abból aztán okuljon, s a mi fő. a világ folyásáról ő is tudjon valamit. Nézzünk széjjel a német parasztok közt. Vagy ne is menjünk olyan meszszire, ránduljunk csak fel Budapestre. Nincs az a hordár, fiakkeres, kocsis, napszámos, vagy más akárminő foglalkozású egyén, hogy — ha mindjárt talán az utolsó pénzén is — ne venne magának egy lapot a nélkül, hogy zúgolódnék, hogy holnap hova tegye, vagy kinek adja azt a darab papirost. Menjünk most a német parasztok közé. Szégyenkezve kell bevallanunk, hogy magyar parasztjaink száz fokkal lejebb állanak felvilágosultság tekintetében. Mig a német paraszt az eke szarvánál, vagy a ló mellett mindig lapot forgat; addig a magyar paraszt inkább a »gugyis« üveget forgatja, ami természeteien buzdítja is, eszét elveszti s aztán mit gondol ő hírlappal, vagy más tudományos dolgokkal. Azért a német parasztoknak már ízlésük is többet igényel, mint a magyaroké. Mig emez megelégszik 1—2 kros komédiákkal s jobb után tapasztalatlansága folytán nem is vágyik, addig a német paraszt az úgynevezett kóklerségeket lenézve, inkább a színházat, hol több műélvezetet s tanulságot talál, látogatja meg. Sok jeles hazafi van, kik mindent megtesznek, hogy szép magyar nyelvünket hazánk lakosai közt terjeszszék. Fáradságuk azonban legtöbbnyire kárba vész; mivel nem akarják a már bennök elvetett magot az által kikelteni, hogy a magyar hírlapot kezükbe vennék s azt olvasva, míg egyrészről maguknak megnevezhetlen hasznot hajtanának, addig hazájokban a hírlapirodalom ügyét segítenék elé. Ebben rejlik azon hiba, hogy népünket minden sehonnai csalja, szivattyúzza; mert niucsenek még eléggé fölvilágosodva, mint a többi előbbre haladott nemzetek földmívelői. Tehát csakis a hirlap az, amely minden visszaélést i más efféle dolgokat napfényre hoz, s ez által olvasóit óvatosságra inti. Azon egyéneknek, akik nyelvünknek határozott terjesztőiként ismertetnek, mint pl. papok, tanítók s más befolyásosabb embereknek lehetetlen lelkükre nem kötnünk azt, hogy a vidéki pórnép közt a magyar hírlapirodalom pártolását feltétlen kötelességüknek ismerjék; mert ha az el lesz érve, hogy népünk a legkisebbtől a legnagyobbig s a legszegényebbtől a leggazdagabbig lelkesedni fog a magyar hírlapért, akkor nem kell félni, hogy más nemzetek ránk szórják a barbár czimét s nem kell félni, hogy fóiduaivalő népünk bárki által, bármi czélokra el hagyná magát vezéreltetni; mert okulni fog mások píldáján s teendő lépését, miat fölvilágosult emb3r, előbb meg fogj i gondolni. H. I. Közügyek. (A szülők figyelmébe.) A hivatalos lap márczius 5-iki száma teszi közzé a pályázati hirdetményt a katonai nevelő- és képzőintézetekben rendszeresített, s az 1887/88-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre. Az 1882. évi XXV-ik törvényczikk értelmében a magyar korona országaibeli ifjak számára, a katonai nevelő- és képzőintézetekben rendszeresített 120 alapítványi hely közzül az idén az 1887/88-iki iskolai év kezdetével a Kőszegen, Kismartonban, Ka»sán és Sít. Póltenben létező katonai alreáliskolák I-ső és III.-ik évfolyamaiban, a bécs-ujhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki akadémia I ső évfolyamában, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I-ső évfolyamában östzesen 18 hely lesz betöltendő. A nevezett katonai tanintézetek töbti évfolyamaiba pályázók rendszerint nem vétetnek fel s ezen intézetekben, j»lesen a katonai alrtáliskolák Il-ik és IV ik évfolyamaiban, továbbá a katonai főreáliskola évfolyamaiban csak azon helyek lesznek betöltendők, melyek ugyanazon tanfolyamokban időelőtti önkéntes kilépés, elbocsátás stb. által a folyó tanév befejeztéig az eddigi tapasztalatok szerint csekély számban üresedéibe jönnek. A betöltendő helyekre a magyar korona országaiban honilletékes azon ifjak pályázhatnak, kik legalább is jó iskolai osztályzatot felmutatni képesek, és kiknek atyáik magukat ez országok érdekében bármely irányban kitüntették és szerényebb anyagi viszonyok között élnek. (Felség folyamodványok.) A belügyminister körreudeletileg hivta fel a hatóságokat, hogy a legmagasabb kézjegy nélkül leérkező felségfolyamodványokat felsőbb utasítás nélkül is azonnal tárgyalás alá vegyék, és Baját hatáskörükben a fennálló törvények és rendeleteknek megfelelően intézzék el. Oly esetekben, midőn a tárgyaláj folyamán minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy a kérelem olyan, mely csak Ő felsége kegye által teljesíthető a a folyamodó arra teljesen méltó, rendkívüli kegyelmi javaslat iránt a minisztériumhoz előterjesztést tegyenek. (A képviselőház véderőbizottsága) márczius 8-ikán kezdte meg a katonák özvegyei és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kilátás van arra, hogy a képviselőház még a jelen ülésszak alatt letárgyalja a javaslatot. (Az 1884. évi XVII. törvényczikkben foglalt ip&rtörvény 50 § utolsó kikezdése módosítása tárgyában, mely szerint >heti vásárokon házi iparczikkeken kivül más iparczikkeket csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni* a földmivelés ipar- és kereskedelem ügyi miniszter a következő törvény javaslatot terjesztette a képvisőház elé: 1. §. Az 1884. évi XVII. törvényczikk 50. §-ának utolsó kikezdésj következőleg módosittatik : Hetivásárokon házi iparczikken kivül más iparkészituiónyeket rendszerint csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni. Mennyiben engedhető meg az, hogy iparkészitményeket hetivásárokon a nem helyben lakó iparos is jogosítva legyen eladni, azt az illető vásártarló községek képviselőtestületének meghallgatása után, a törvényhatóságok szabályrendeletileg állapítják meg. 2. §. A felvidéki vándorló kereskedők, kik régi szokás alapján a hetivásárokat látogatták, a házalási ügy törvényhozási rendezéseig eddigi joguk gyakorlatában meghagyatnak. 3. §. Jelen törvényjavaslat végrahajtásával a föld mi velős-, ipar és kereskedelemügyi magyar kir. miniszter, illetéleg Horváth Sziavon-DAlmátországokra nézve a horváth-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg. E törrényjavaslatot azzal indokolja a miniszter, hogy a törvény életbelépte óta számos felszólalás és panasz merült fel. E panaszok szerint sérelmesnek tűnt fel az emiitett rendelkezés oly kisebb városokban vagy községben lakó iparosokra nézve, ahol az iparosok, a forgalom csekélységénél fogva iparkészitményeiket eladni nem tudván; a környékben tartott hetivásárokut keresték fel i ott értékesítették készítményeiket. Nyomasztó lett volna továbbá az emiitett tilalom, az oly kisebb községben lakó fogyasztó közönségre nézve is, amely községben az iparosok csak csekély számban laknak; vagy ahol egyik vagy másik szakban iparos általában nem létezik. A javaslat 2. § ának életbeléptetését főleg az teszi indokolttá, mert az eddigi intézkedés minden átmenet nélkül sok szegény felvidéki iparost fosztott meg kereseti forrásától. ÚJDONSÁGOK. + A márczius 15-ikÓnek, 6 nagy napnak ünnepélyesen leendő megtartása czéljából, városunk tekintélyes polgárai értekezletet tartottak folyó 1887. márczius hő 8-án 8 határozatba ment, hogy az ünnepély márczius 15-én délutáni 3 órakor veszi kezdet»t a szabó szinben. Szónokokul Vidliczkay József és Ferlicska Kálmán urak kérettek fel, valamiut felkéretni hetároztatott a helybeli dalegylet is s hisszük, hogy közreműködése által az ünnepély emeléséhez hozzá fog járulni. Meghívjuk tehát Nyíregyháza város igen tisztelt polgárait ez uton is e nagy emlékű ünnepélyre minden pártkülönbség nélkül, mely csak a multak dicsőségét juttatja eszünkbe. Este társas vacsora fog tartatni a nagyvendéglő nagytermében. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk mindazon polgártársainkat, akik e társas vacsorához igényt tarthatnak • ne talán az ivet hordó egyén által elkertiltettek, szíveskedjenek ez ügyben Török Péter kereskedő urat megkeresni, hol a vacsora jegyek letéve vannak és kaphatók. + A nyíregyházai szabadelvű párt ma délelőtt 11 órakor, a nagyvendéglő nagytermében rend/civilli közgyűlést tart, amelyre a párt tisztelt tagjai ez uton is meghivatnak. (§§) A képviselőház a nyiregjháza-métészalkai vasüt engedélyezése tárgyában beadott miniszteri jelentést, a folyó hó 9-én tartott ülésében tudomásul vette, a azt a főrendi-házzal, hozzá járulás végett, közöltetni határozta. X A most elmúlt országos vásárra kivételképpen a legjobb idő következett be. A tavaszi napsugár derűjétől áthatva, igen sokan keresték fel ugy a vidékről, mint helyből az országos vásár helyét. Mindamellett azonban e vásár általában véve elég csendesen folyt le ugy az eladókra, mint a vevőkre nézve ; csupán a szarvaimarhák és lovak keltek igen jó áron; de a többi tárgyakra nézve szerfölött kévéi volt a kereslet. — A Nyirvizszabályozó Társulatnak. A nagyméltóságú közmunka és közlekedési ra. kir. miniszter úr mult évi 40,381/886. számú intézményével a társulati fentartási s igazgatási járulékot a folyó 1887. évre holdanként 22 krban állapította meg. Ezen évi járulékok az 1885. évi XXIII. t. czikk 122. §-ának rendelkezéséhez képest az egyenes adók módja szerint évnegyedei részletekben január, ápril, julius és októberhó 1-én az illető kir. adóhivatalnál fizetendők. -4- Dr. Flegmann Miksa temetése. A katasztrófa, mely első sorban az égési gyászoló család szívét érinté, másod sorban pedig ugyancsak a cialádhoz tartozó két ifja léleknek már-már küszöbön álló oászünnepelyi boldogságát bénitá meg: villám gyorsasággal terjedt el városunkban. Az annyira szeretett s szerető családapa, nemes keblű emberbarát, a betegek fáradhatatlan ápolója, a tudós orvos ott feküdt élettelen kihűlt szívével a ravatalon; 8 aki annyi fájdalom-könyet szárított föl életében, most oly sok keserű könynek lett okozója. Váronunk minden rendű és rangú lakosa, kicsinye és nagyja, szegény és gazdag egyaránt sietett oda, hogy a gyáiz szertartás végzésénél együtt hullassák a kebelszaggató fájdalom részvétkönyeit s osszák meg az elhunyt mély n Bujtott rzeretteinek gyászos bánitát. 0, ki életében oly sok halandó hálás köszönetét fogadta jótékony működéséért ; ki annyinak életét menté meg s adta vissza övéinek: most önmaga áll a legfőbb orvos csarnokában, s onnan küldi szeretettjeire áldását. Az a legfőbb orvos gyógyítsa meg a mélyen lujtott gyászoló család vérző