Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

Melléklet a „Nyírvidék" 11-ik számához dése előtti felszedésére (nehogy a kavics a sárban elvesz­szen) szükséges 434 frt 16 kr. 2. Ezen útvonal k.-semjén-ny.-bátori kiépítetlen szakaszán levő s az őszi és tavaszi nedves időjárásban, a közlekedést felette nehezítő lapályos helyeknek ho­mokkal való feltöltésére 674 frt. 3. A m. kir. közmunka és közlekedési minisztéri­um által az 1880. évben a közmunkaváltsági pénztárnak kölcsönzött s a tokaj-kolozsvári útvonal kis kálló-k.-sem­jéni szakaszának kiépítésére fordított 50,000 frt megté­rítésére VlII-ik részlétül 5000 frt. 4. Az ezen útvonalon levő átereszek mellett, vala­mint az egy méternél magasabb feltöltések mentén az utrendőrségi szabályok értelmében a e minisztérium ren­delete folytán felállítandó kerékvetőkre 400 frt 48 kr. II. A nyiregyháza-ungvári megyei útvonalra. 1. A jelzett útvonal nyiregyháza-bogdányi szaka­szán előállott gödrök s laposok feltöltésére 274 kettős fogatú igás, 14 egyes fogatú igás és 668 kézi napszám. 2. A Tura községe keleti végén az u. n. úsztató tónál fekvő áteresz helyreállítására 100 frt 34 kr. 3. Ezen útnak Pátroha községe határszéle mellett elvonuló szakaszára 489 frt. 4. A Kisvárda városán keresztül vonuló kiépített útszakasznak kavicsolására 2563 frt 83 kr. Az utat bo­rító sárréteg letisztítására 206 frt 40 kr. Az összes kiadás ezen útvonalra 3359 frt 57 kr. III A tokaj-naményi megyei útvonal 787 frt 86 kr. 1. Buj, Kótaj, Kemecse községek határaiban levő laposok feltöltésére 387 frt 63 kr. 2. Buj községe halárában a buji ut eltérítésétől nyugatra fekvő, teljesen elromlott áteresz ujonnani fel­építésére, kőpart gyámokkal és fa felszerkezettel 400 frt 28 kr. IY. A nyirvizszabályozó társulat által épített s át­alakítandó átereszek költségeihez való hozzájárulási ösz­szog tőketörlesztési részlete és kamatai 1543 frt 37 kr. Y. Az ujfehértő-h.-bÖBzörményi megyei útvonalon emelt két töltés időszaki kijavítására 93 frt 24 kr. VI. A vaskapu-b.-dorogi megyei útvonalon levő, 8 a nedves időjárásban járhatatlan laposok feltöltésére 1393 frt 73 kr. VII. A n.-kálló-h.-dorogi megyei útvonalon, a szegegyházi puszta közelében levő lapály feltöltésére 234 frt 34 kr. VIII. A nyiregyháza-mátészdkai helyi érdekű vasút épitéséhez a vármegye közönsége által megajánlott 50,000 frt kífizethetése végett, a betegápolási és jegyzői nyugdijalapból kölcsönzött 30,000 frt 4'/j 0/o kamatjára és a tőke egy tizedrészének megtérítésére 4316 frt 25 kr. IX. A. ez.-mihály h.-nánási helyi érdekű vasút épi­téséhezi segélyösszeg 2-ik évi részletéül, Szt.-Mihály és T.-Büd községek 1887. évi közmunka váltsága 3211 frt 20 kr. X. A t.-dob-t.-lúczi községi közlekedési ut épitésé­hez segélyezésül T.-Dob és T.-Dada községek 1885. 1886. és 1887. évi közmunkaváltsága 5023 frt 50 kr. XI. A bizottsági közgyűlés 441/1886. bgy. sz. ha­tározatával kiépíttetni rendelt polgár-t.-löki közlekedési útra, Polgár község közmunka ereje, a megyei pénztárból ezen munkaerő kétszeres értékének megfelelő összeg, va­lamint az 1886. évről még a kiadott munka be nem fe­jezése folytán fizetetlen maradt részlet, összesen 1096 kettős fogatú igás, 2736 kézi napszám és 7660 forint készpénz. XII. Az alsó tiszai községek védgátjainak fentar­táaához segélyezésül Nagyfalu, T. Eszlár és T.-Lök ré­szére összes közmunka erejük, u. m. 298 kettős fogatú igás, 1206 kézi napszám és 1120 frt 40 kr váltságdíj. XIII. Minthogy a bizottsági közgyűlés több rend­beli határozatai folytán, a vizszabályozó társulatok ke­retéhjz nem tartozó felső-tiszai községek közműnk ivált­ság összege az Ottani védgátak felépítésére és fentartá­sára rendeltetett fordíttatni; minthogy a Bank községe mellett levő töltést a Tisza annyira megközelítette, hogy annak pár év alatti elmosatása várható, szükségessé vált azon töltés helyett az eddig mentett téren egy szakasz uj védtöltés építése. Ugyszinte a K.-Apáthi és Cs.-Ke­néz községeket védő, egyszersmind részben közlekedési útul is szolgáló töltés, a közvetlen lábánál levő vízállás miatt, anyag hiányában tovább fentartható nem lévén szükségessé vált a K. Apáthi község északi végén levő magaslattól a cs.-kenézi temetői magaslatig egy uj véd­töltés építése. Uj védtöltések építése azonban kellő ered ménynyel csakis oly modon lévén eszközölhető, hogy a töltés egész hosszában és magaságában egy időben épít­tessék fel, hogy az árviz által sem megkerülhető, sem áthágható ne legyen. A jelzett építkezések végrehajtása azon ideig volt elhalasztandó, mig az arra szükséges pénz­összeg egyszerre elő nem állitható. Miért is a felső ti­szai községek 1884, 1885, 1886. évi közmunkaváltságai a megyei pénztárba befolyva, czéljukra ezen években fel nem használtattak s azok az 1887. évi váltságdíjjal együtt 6513 frt 19 krra gyűltek össze: ezen védgátak építésére, azon kijelentés mellett, hogy a hiány az 1888. évi vált­ság összegből lesz fedezendő, előirányoztatik 7660 frt 29 kr. XIV. Kezelési és vegyes kiadásokra 8802 frt 87 kr. Az egyes községek közlekedési utainak, vagy magán­védgátjainak helyreállításához ergedélyezett nwgyei köz­munka segélynek alkalmas időben leendő felhasználására az érdekelt községek s járási főszolgabirák a munkálatok szigorú ellenőrzésére, valamint a fentebb megállapított közmunkatervezet egősi terjedelemben való végrehajtására pedig, a kir. építészeti hivatal szigorúan utasittatik. Felhívatnak egyszersmind a járási főszolgabirák s Nyíregyháza város polgármestere, hogy ugy a természetbeni közmunka leszolgálását, mint a készpénzbeli váltságösz­szegek, szabályrendeletileg meghatározott időbea teljesí­tendő befizetését éber figyelemmel kísérjék, sőt a rendel­kezésük alatt álló törvényes eszközök felhasználása mellett okvetlenül eszközöltessék is, t a természetben leszolgá­landó közmunka felhasználása közben, netalán előforduló minden akadályról, a kir. építészeti hivatalhoz, esetről esetre iürgős jelentést tegyenek. (Vége kör.) A hirlapolvasásról. Sok, végtelen sok okot hoznak fel arra, hogy né­pünk, főleg az alsóbb- s földmivelő osztály sehogy sem akar a kor intő szavának hódolni s azzal párhuzamban haladni, ami pedig épen azokra nézve, akik ezt teuni elmulasztják, nem csak szellemi, de anyagi károkat is okoz idővel. Tapasztalhatták már azt olvasóink közzül sokan, hogy földmivelő osztályunk c-nkély vagyona, háza földje stb. stb. elébb utóbb a dob pergése mellett kerül eladás alá. Vagy ha az nem, akkor zavart fővel panaszkodik, hogy egy gazember, akit ő sohasem látott, a piaczon egy 5 frtos nagyságú rézdarabot, melyről ő azt hitte, hogy arany, öt pengő frtért eladott; vagy hogy 67, vagy amaz a csaló, péuzváltás közben egy-két írttal megcsalta. Ilyen s ebez még számtalan hasonló esetek azok, amelyeket pórnépünk naponta hingoztat s melynek kut­forrását valamely nemzedék leleményes észjárásában keresi. Ugy van! Szerintünk azonban ezen bijokat, melyek pór­népünket, de az iparos osztályt is gyakran meg szokták látogatni, a nem olvasásnak tulajdonítjuk. Tudjuk azt, főleg mi, hogy népünknek semmi áron sem kell az olvaiás; elég neki egy busz, vagy harmiucz krajczáros kalendárium egy egész esztendőre. Falun az már tudományos ember, akinek szobája falán kalandáriom fityeg. Hírlap, ami tudomására adoá, hogy itt, vagy amott mi újság, vagy mi fontosabb dolog történt, vagy ami pláne még némelyeket föl i» világositana, az mindenik előtt rettenetes kisértés. Nem kell neki, minek is adjon érte 3—4 krajczárt, holnap aztán eldobhatja ; míg a kalendárium egy egész esztendőre elég. A hirlapolvasás az, amelyet népünknek a fejébe kell verni, hogy abból aztán okuljon, s a mi fő. a világ folyásáról ő is tudjon valamit. Nézzünk széjjel a német parasztok közt. Vagy ne is menjünk olyan meszszire, ránduljunk csak fel Buda­pestre. Nincs az a hordár, fiakkeres, kocsis, napszámos, vagy más akárminő foglalkozású egyén, hogy — ha mind­járt talán az utolsó pénzén is — ne venne magának egy lapot a nélkül, hogy zúgolódnék, hogy holnap hova tegye, vagy kinek adja azt a darab papirost. Menjünk most a német parasztok közé. Szégyen­kezve kell bevallanunk, hogy magyar parasztjaink száz fokkal lejebb állanak felvilágosultság tekintetében. Mig a német paraszt az eke szarvánál, vagy a ló mellett mindig lapot forgat; addig a magyar paraszt inkább a »gugyis« üveget forgatja, ami természeteien buzdítja is, eszét elveszti s aztán mit gondol ő hírlappal, vagy más tudományos dolgokkal. Azért a német parasztoknak már ízlésük is többet igényel, mint a magyaroké. Mig emez megelégszik 1—2 kros komédiákkal s jobb után tapasztalatlansága folytán nem is vágyik, addig a német paraszt az úgynevezett kók­lerségeket lenézve, inkább a színházat, hol több műélveze­tet s tanulságot talál, látogatja meg. Sok jeles hazafi van, kik mindent megtesznek, hogy szép magyar nyelvünket hazánk lakosai közt terjeszszék. Fáradságuk azonban legtöbbnyire kárba vész; mivel nem akarják a már bennök elvetett magot az által kikelteni, hogy a magyar hírlapot kezükbe vennék s azt olvasva, míg egyrészről maguknak megnevezhetlen hasznot hajta­nának, addig hazájokban a hírlapirodalom ügyét segíte­nék elé. Ebben rejlik azon hiba, hogy népünket minden sehonnai csalja, szivattyúzza; mert niucsenek még eléggé fölvilágosodva, mint a többi előbbre haladott nemzetek földmívelői. Tehát csakis a hirlap az, amely minden visszaélést i más efféle dolgokat napfényre hoz, s ez által olvasóit óvatosságra inti. Azon egyéneknek, akik nyelvünknek határozott terjesztőiként ismertetnek, mint pl. papok, tanítók s más befolyásosabb embereknek lehetetlen lelkükre nem kötnünk azt, hogy a vidéki pórnép közt a magyar hírlapirodalom pártolását feltétlen kötelességüknek ismerjék; mert ha az el lesz érve, hogy népünk a legkisebbtől a legna­gyobbig s a legszegényebbtől a leggazdagabbig lelkesedni fog a magyar hírlapért, akkor nem kell félni, hogy más nemzetek ránk szórják a barbár czimét s nem kell félni, hogy fóiduaivalő népünk bárki által, bármi czélokra el hagyná magát vezéreltetni; mert okulni fog mások píl­dáján s teendő lépését, miat fölvilágosult emb3r, előbb meg fogj i gondolni. H. I. Közügyek. (A szülők figyelmébe.) A hivatalos lap márczius 5-iki száma teszi közzé a pályázati hirdetményt a kato­nai nevelő- és képzőintézetekben rendszeresített, s az 1887/88-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar álla­mi alapítványi helyekre. Az 1882. évi XXV-ik törvény­czikk értelmében a magyar korona országaibeli ifjak szá­mára, a katonai nevelő- és képzőintézetekben rendszere­sített 120 alapítványi hely közzül az idén az 1887/88-iki iskolai év kezdetével a Kőszegen, Kismartonban, Ka»sán és Sít. Póltenben létező katonai alreáliskolák I-ső és III.-ik évfolyamaiban, a bécs-ujhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki akadémia I ső évfolyamában, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I-ső évfolyamában östze­sen 18 hely lesz betöltendő. A nevezett katonai taninté­zetek töbti évfolyamaiba pályázók rendszerint nem vétet­nek fel s ezen intézetekben, j»lesen a katonai alrtálisko­lák Il-ik és IV ik évfolyamaiban, továbbá a katonai főre­áliskola évfolyamaiban csak azon helyek lesznek betölten­dők, melyek ugyanazon tanfolyamokban időelőtti önkéntes kilépés, elbocsátás stb. által a folyó tanév befejeztéig az eddigi tapasztalatok szerint csekély számban üresedéibe jönnek. A betöltendő helyekre a magyar korona országai­ban honilletékes azon ifjak pályázhatnak, kik legalább is jó iskolai osztályzatot felmutatni képesek, és kiknek atyáik magukat ez országok érdekében bármely irányban kitün­tették és szerényebb anyagi viszonyok között élnek. (Felség folyamodványok.) A belügyminister körreu­deletileg hivta fel a hatóságokat, hogy a legmagasabb kézjegy nélkül leérkező felségfolyamodványokat felsőbb utasítás nélkül is azonnal tárgyalás alá vegyék, és Baját hatáskörükben a fennálló törvények és rendeleteknek meg­felelően intézzék el. Oly esetekben, midőn a tárgyaláj folyamán minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy a ké­relem olyan, mely csak Ő felsége kegye által teljesíthető a a folyamodó arra teljesen méltó, rendkívüli kegyelmi javaslat iránt a minisztériumhoz előterjesztést tegyenek. (A képviselőház véderőbizottsága) márczius 8-ikán kezdte meg a katonák özvegyei és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kilátás van arra, hogy a képviselőház még a jelen ülésszak alatt letárgyalja a javaslatot. (Az 1884. évi XVII. törvényczikkben foglalt ip&r­törvény 50 § utolsó kikezdése módosítása tárgyában, mely szerint >heti vásárokon házi iparczikkeken kivül más iparczikkeket csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni* a földmivelés ipar- és kereskedelem ügyi minisz­ter a következő törvény javaslatot terjesztette a képviső­ház elé: 1. §. Az 1884. évi XVII. törvényczikk 50. §-ának utolsó kikezdésj következőleg módosittatik : Hetivásárokon házi iparczikken kivül más iparkészituiónyeket rendszerint csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni. Mennyi­ben engedhető meg az, hogy iparkészitményeket hetivá­sárokon a nem helyben lakó iparos is jogosítva legyen eladni, azt az illető vásártarló községek képviselőtestü­letének meghallgatása után, a törvényhatóságok szabály­rendeletileg állapítják meg. 2. §. A felvidéki vándorló kereskedők, kik régi szokás alapján a hetivásárokat láto­gatták, a házalási ügy törvényhozási rendezéseig eddigi joguk gyakorlatában meghagyatnak. 3. §. Jelen törvény­javaslat végrahajtásával a föld mi velős-, ipar és kereske­delemügyi magyar kir. miniszter, illetéleg Horváth Szia­von-DAlmátországokra nézve a horváth-szlavon-dalmátor­szági bán bizatik meg. E törrényjavaslatot azzal indokolja a miniszter, hogy a törvény életbelépte óta számos felszólalás és pa­nasz merült fel. E panaszok szerint sérelmesnek tűnt fel az emiitett rendelkezés oly kisebb városokban vagy köz­ségben lakó iparosokra nézve, ahol az iparosok, a forga­lom csekélységénél fogva iparkészitményeiket eladni nem tudván; a környékben tartott hetivásárokut keresték fel i ott értékesítették készítményeiket. Nyomasztó lett volna továbbá az emiitett tilalom, az oly kisebb községben lakó fogyasztó közönségre nézve is, amely községben az ipa­rosok csak csekély számban laknak; vagy ahol egyik vagy másik szakban iparos általában nem létezik. A ja­vaslat 2. § ának életbeléptetését főleg az teszi indokolttá, mert az eddigi intézkedés minden átmenet nélkül sok szegény felvidéki iparost fosztott meg kereseti forrásától. ÚJDONSÁGOK. + A márczius 15-ikÓnek, 6 nagy napnak ünnepé­lyesen leendő megtartása czéljából, városunk tekintélyes polgárai értekezletet tartottak folyó 1887. márczius hő 8-án 8 határozatba ment, hogy az ünnepély márczius 15-én délutáni 3 órakor veszi kezdet»t a szabó szinben. Szónokokul Vidliczkay József és Ferlicska Kálmán urak kérettek fel, valamiut felkéretni hetároztatott a helybeli dalegylet is s hisszük, hogy közreműködése által az ün­nepély emeléséhez hozzá fog járulni. Meghívjuk tehát Nyíregyháza város igen tisztelt polgárait ez uton is e nagy emlékű ünnepélyre minden pártkülönbség nélkül, mely csak a multak dicsőségét juttatja eszünkbe. Este társas vacsora fog tartatni a nagyvendéglő nagytermé­ben. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk mindazon polgártár­sainkat, akik e társas vacsorához igényt tarthatnak • ne talán az ivet hordó egyén által elkertiltettek, szívesked­jenek ez ügyben Török Péter kereskedő urat megkeresni, hol a vacsora jegyek letéve vannak és kaphatók. + A nyíregyházai szabadelvű párt ma délelőtt 11 órakor, a nagyvendéglő nagytermében rend/civilli köz­gyűlést tart, amelyre a párt tisztelt tagjai ez uton is meghivatnak. (§§) A képviselőház a nyiregjháza-métészalkai vasüt engedélyezése tárgyában beadott miniszteri jelentést, a folyó hó 9-én tartott ülésében tudomásul vette, a azt a főrendi-házzal, hozzá járulás végett, közöltetni határozta. X A most elmúlt országos vásárra kivételképpen a legjobb idő következett be. A tavaszi napsugár derű­jétől áthatva, igen sokan keresték fel ugy a vidékről, mint helyből az országos vásár helyét. Mindamellett azonban e vásár általában véve elég csendesen folyt le ugy az eladókra, mint a vevőkre nézve ; csupán a szarvai­marhák és lovak keltek igen jó áron; de a többi tár­gyakra nézve szerfölött kévéi volt a kereslet. — A Nyirvizszabályozó Társulatnak. A nagymél­tóságú közmunka és közlekedési ra. kir. miniszter úr mult évi 40,381/886. számú intézményével a társulati fentartási s igazgatási járulékot a folyó 1887. évre hol­danként 22 krban állapította meg. Ezen évi járulékok az 1885. évi XXIII. t. czikk 122. §-ának rendelkezésé­hez képest az egyenes adók módja szerint évnegyedei részletekben január, ápril, julius és októberhó 1-én az illető kir. adóhivatalnál fizetendők. -4- Dr. Flegmann Miksa temetése. A katasztrófa, mely első sorban az égési gyászoló család szívét érinté, másod sorban pedig ugyancsak a cialádhoz tartozó két ifja léleknek már-már küszöbön álló oászünnepelyi bol­dogságát bénitá meg: villám gyorsasággal terjedt el városunkban. Az annyira szeretett s szerető családapa, nemes keblű emberbarát, a betegek fáradhatatlan ápolója, a tudós orvos ott feküdt élettelen kihűlt szívével a rava­talon; 8 aki annyi fájdalom-könyet szárított föl életében, most oly sok keserű könynek lett okozója. Váronunk minden rendű és rangú lakosa, kicsinye és nagyja, sze­gény és gazdag egyaránt sietett oda, hogy a gyáiz szer­tartás végzésénél együtt hullassák a kebelszaggató fáj­dalom részvétkönyeit s osszák meg az elhunyt mély n Bujtott rzeretteinek gyászos bánitát. 0, ki életében oly sok halandó hálás köszönetét fogadta jótékony működé­séért ; ki annyinak életét menté meg s adta vissza övéi­nek: most önmaga áll a legfőbb orvos csarnokában, s onnan küldi szeretettjeire áldását. Az a legfőbb orvos gyógyítsa meg a mélyen lujtott gyászoló család vérző

Next

/
Thumbnails
Contents