Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-13 / 11. szám

NYÍBVIDÉ K" szívét a cendas megnyugvás balzsamával. Mi pedig, kik az elköltözöttet annyira tiszteltük, emlékezzünk meg róla még egyszer, s kisérjük ki koporsóját az örök nyugodalom csendes béke hónába. A temetés, melyben az elhunytat övéi ég a nagy közöufég részesiték, egyike volt a leg­impozánsabb temetéseknek, aminőre Nyíregyháza csak emlékezhet. A nagy halott ravatalát már a temetés előtti napon elhalmozák a résztvevő szeretet 8 tisztelat zálogai­val, a kegyeletteljes feliratoktól díszlő szebbnél-szebb sza­lagok s koszorúkkal. A gyászoló család koszorúján kivül legyen elég a kegyeletes jelvények töménytelen halmazából a következő családok beküldött koszorúit felemlítenünk: A kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság, a nyír­egyházai orvosok és gyógyszerészek, az izraelita hit­község; továbbá özv. Groák Zsigmondué, Bleuer Sá­muel, Bleuer Mór, Bleuer Lajos, Flegmann Lipót, Ha­lasi János, Ibrányi Zsigmond, Palánszky Sámuainé, Jóba Elek, Haas Mór, Bleuer BMa, özv. Rottmann Lajosné, Haas Ignácz, Klár Dávid, Klár Gusztáv, Jármy Már­ton, Kornstein Ignácz, Pavlovics Imre, Szamuely Aurél, Szamuely Lajos, Török Péter, dr. Weinmann Lao, Lé­d-Tér Ignácz, Farbaky József, Klár Dezső. Ferenczi Mór, Weinberger Bernát, Zucker Henrik, S ern Emáuuel, Stern Jenő. A temetés vasárnap, folyó hó 6-án délelőtti 9 órakor ment végbe. A fénylő napsugár, mely a derült égboltról a bánatos arczu közönségre ragyogott, ugy tetszék, mintha az elköltözött utolsó búcsulehellete lett volna szerelteitől. Künn az utczán 8 nyilt téren tömött sorokban állott a nsgy számú közönség, benn az udvaron pedig a családtagok, számos rokonok s azok foglaltak helyet, akik a nagy tolongásban a szerencsés véletlen következtében oda bejuthattak. A gyászos szertartás az izraelita lelkész rövid imájával kezdődött 8 az izr. egy­ház vegyes karának valóban megható müínekével fejezte­tett be. Ezután megindult a gyászmenet beláthatatlan Bora a temető felé 8 habár a gyászkocsi jelen volt is, a ko­porsót a sírkertbe vezető ut nagy részén kartársai és ba­rátai vitték karjaikon, a hova megérkezvén, dr. Baruch Mór orvos ur mondott kartársai nevében emelkedett hangú búcsúbeszédet, mely jelen tárcza-rovatunkban egész terjedelmében olvasható. f Az öngyilkosság pusztító kórtünatei, mint fájda­lommal tapasztaljuk, városunkban is újra kezdenek mu­tatkozni. S ha még az is borzalommal tölti el keblünket, midőn egy lélekben és testben összetört ember veszi ke­zébe a halálthozó gyilkot: mennyivel inkább fájó érzés rezgi át szivünket akkor, ha az áldozat az ifjúság sorá­ból, kik még éltök virágzó korában élnek s kikre joggal számit a haza, kerül ki. Ez az ifjú, kinek életét az ábrándozás rontá meg, ki a való élet örömei és bol­dogsága helyett egy költött világ hazug szenvedélyé­nek lőn áldozata; ez a korán hervadt virág Vay Péter, Péter László vaskereskedő fiatal segédje volt, ki életét bol­dogtalan szerelem indokából, folyó hó 9-edikén, a reggeli órákban önkezével oltá ki. Valóban megdöbbenti a ko­molyan gondolkozókat; mert e tragikus jelenség mezte­lenül mutat az ifjúság körében gomba módra elhara­pódzót rémregények gyászos hatására. íme, igy bosszulja meg magát a regényfalás! Komoly tanulságokat von­hatnak le a szülék ez esetből is. Vajha át látnák már a rémregények káros voltát és gyermekeik kezébe oly könyveket adnának olvasmányul, melyekből az életet komolyabban tekinteni, annak egyéni s társadalmi fon­tosságát s értékét becsülni tanulják. De ez eredményt bizonyára nem a szenvedélygerjesztő, idegrázó s agylá­zitó rémregények, hanem az oly nemes irányú müvek olvasása által mozdíthatjuk elő, melyekben a hasznos és örök érvényű szép van egyesülve. % A méhészek figyelmébe. Közeledvén a tavasz, minden kitelelt méhcsalád ezen időben nagyobb mérték­ben fogyaszt mézkészletéből és pedig annál többet, minél kiterjedtebb fiasítása. A méhészek legnagyobb része a mult évben, a rosz hordási viszonyok miatt, aránylag nagyon csekély mézkészlettel telelhették le méheiket. A lapokban közzé tett felhívásomra, mézkészletüket nálam az alább megnevezettek jelentették be: 1. Stefan Miklós Sághon, Temesmegye. 2. Koos Adolf N. Szt.-Miklóson Torontálmegye (keretes méz). 3. Spitzmesser Péter Blu­menthal. Temesmegye. 4. Knéfely Károly Gservenka, Bácsmegye. 5. Tisch Gyula Orczifalva, Temesmegye. 6. Parnói uradalom Véc9en. u. p. Gálszécs, Zamplénme­gye. Azon tisztelt méhészek, kik méheik számára a szük­séges táplálékot beszerezni óhajtják, forduljanak egyene­sen azért a fentebb megnevezettekhez. Grand Miklós méhész. X Kozma Sándor kir. főügyész az igazságügyi mi­nisztérium utasítása folytán, körrendeletet intézett az összes kir. ügyészségekhez, amelyben szigorú felelősség terhe alatt megtiltja, hogy a fogházakben és börtönökben elhelye­zett egyének magánmunkákra a fogház területén kivül elvégzendő munkákra használtassanak. Mert noha az 1880 ik évi börtönügyi rendszabály tiltja, hogy a rabok magáumunkák elvégzésére h isználtasaauak mégis történnek ez irányban visszaélések 8 ezek meggátlása ciéljából adta ki a főügyész az erélyes körrendeletet. Ezzel eleje véte­tett azon bevett szokásnak is, hogy a főispánok és egyes járásbirók rabokkal végeztessék azt a házi munkát, amit különben cselédeiknek kellene elvégezniök. (!) Fehérmegye Ondód községében a magyarosodás örvendetesen halad. Az ottani derék plebánus Kazay Erasmus, az eddigi tiszta német isteni tiszteletet, püspöki megerősítéssel, ugy változtatta meg; hogy minden kettős ünnepen, a második napon tisztán magyar szónoklatot tart és az istenitisztelet alatt magyarul énekeltet. + Muszka rubelek S.-A.-Ujhelyben. Valaki arról értesítette a »Budapesti Hírlapot*, hogy a s.-a.-újhelyi ra. kir. postán valaki valakinek a czimére a fővárosba, három ládikában » különfélék* jelzéssel 25,000 db. rubelt adott föl bankjegyekben; amely szállítmány a fővárosi pénz­ügyőrök által lefoglaltatott. A mondott nap esteli órájá­ban a fővárosban megjelenő egyik politikai napi laptól sürgöny sürgöny után érkezett a »Zemplénc szerkesztő­ségéhez avégett, hogy sietősen járjon végére a dolog­nak. A tudakozódásnak az lett a rezultátüma, hogy a nagy szenzációt keltő esetről a s. a.-újhelyi m. k. posta hivatal szakközege nem tud semmit. Ez alkalomból, 8 óvatossági tekintetekből a részleteket elhallgatva csak annyit jegyzünk fel még, hogy rubelek még a mult hó elején igenis érkeztek Zemplén felvidékére, amelyek on­nan tovább vándoroltak s folyvást vándorolnak. Hová, és kihez: erről bővebben szólani a jelenlegi kritikus viszonyok között legalább is inopportunus. (?) Bóke-e vagy háború. Ez a kérdés foglalkoztatja most egész Magyarországot; erről foly a beszéd ország­szerte ugy a legelőkelőbb szalonokban,miut a legszegényebb emberek kunyhóiban. A szerelmes gavallér fris háborús hí­rekkel szolgál imádottjának ; a kávésnénikék egy kis csendes pletyka helyett rettentő háborús politikát űznek ; a borbély és kovácsműhely ben gazduramék, az időjárás mivoltja ős a vetések állása helyett, most kizárólag csak háborúról vitatkoznak. Szóval mindenütt csak háború, háború. ... Mig azonban a politikusok másutt csak a sötétben tapo­gatóznak ; addig Nagy-Kőrös város politikusai, mint bizonyost beszélik a háború kitörését; sőt szerintök már a hadüzenet is megtörtént. Ugyanis azt beszélik Nagy­Kőrösön : sA muszka czár a magyar királynak egy zsák mákot küldött, azzal az üzenettel, hogy olvassa meg, hány szem mák van a zsákban; mert ő annyi katonát fog ellenünk küldeni. A magyar király erre egy zsák törött szegedi paprikát küldött vissza a muszka czárnak, a?.zal az üzenettel, hogy ő bizony nem olvassa meg hány szem mák van a zsákban ; hanem olvassa meg a czár a pap­rikát, mert ő meg annyi magyar katonát küld a muszkára a hány szem paprika van a zsákban, a mindegyik olyan erős leaz, mint a — paprika.« Minthogy pedig a pap­rika sokkal erősebb mint a mák, egészen biztosak is lehetüuk, hogy ki részére dől el a háború. Igy írja ezt a » Kecskemét* jól sikerült magyaroi dévajsággal — Nagy Kőrösről. E két város ugy látszik, nem tud meg férni egymás mellett. (§§) Molnár Emil, Boraodvármegye miskolczi járás főszolgabirája, már az elmúlt év nyarán járásának 29 községében létesítette a nyári menedékházakat. Helyisé­gül legtöbb helyen az amúgy is ürea népiskolákat hasz­nálta fel. A menedékházak vezetésére alkalmas tanító­nőket, vagy más gyermekszerető egyéneket alkalmazott. A szülőket kötelezte a megfelelő korú kisdedek fölkül­désére b a szükségelt csekély pénzerőt a dajkák fizeté­sére részint adakozásokból, részint a községi pénztárak­ból állította ki. Az eredmény, a kezdetleges intézmény daczára, teljesen megfelelő volt; mert mig más években igen tetemes volt a szerencsétlenül járt gyermekek szá­ma, e nyári idény alatt egyetlen baleset sem fordult elő a kerületben. A főszolgabíró ur, aki o nemes cseleke­detére az ösztönzést részben a két év előtt alakult bor • sodmegyei gyermek menház terjesztő egyesülettől, részben az ennek pártolására vállalkozott megyei bizottságtól nyerte: követendő páldát mutatott fel arra, hogy egy hivatását teljes mértékben felfogni tudó közigazgatási tifztviselő, a közegészségügy és közművelődés terén ia, mily nevezetes szolgálatot tehet hazájának. Vajha pél­dáját másutt is minél többen követnék ! + Lavelezőlap áruló- szekrény. Londonban önmagá­tól működő levelezőlap áruló szekrényeket állítottak fel ujabban vasúti indóházakban, vendéglőkben, kávéházakban, hol mégis némi ellenőrzés alatt állanak azok, B nem lehet tartani tőle, hogy pajkos suhanczok megrongálják. A készülék egy oszlopra erősített bádogszekrény, melynek felső oldala íróasztalul szolgálhat. A szekrénynek két fiókja van; az egyikben levelező-lapok, a másikban bé­lyegezett borítékok vannak. Ezek alatt ismét egy egy kis fiók látható, melyekben csak egy levél bélyeg, illető­leg egy boríték fér el. Ez a két alsó fiók egy elméa szerkezettel van ellátva, mely caak akkor engedi kihúzni a fiókot, ha a fölül levő keskeny nyiláBon egy pennyt (2 és fél krajczár) dobunk a azekrénybe, melynek súlya elég hogy a fiókot elzáró kampó felpattanjon 8 a fiókot ki lehessen nyitni. -+- Franczia tőke Erdélyben. Franczia előkelő gyá­rosok, egy párisi bank révén, 3 millió frank tőkével nagy posztógyárat szándékoznak Erdélyben létesíteni. A kormánynál már meg is tétettek volna a szükséges lépések. A gyár helyeül a következő három pont vala­melyike lett kiszemelve: Kolozsvár vidéke (Monostor vagy Gyalu), Szász-Régen vidéke, Fogarasmegye. A meny­nyire örvendünk a hirnek, írja az »lfju Erdélye, annyira óhjatanók a létesítést inkább Háromszékmegyében Sep«i­Szent-Györgyre, vagy általában a Székelyföldre, ahol a fonó ég szövő házi ipar virágzása ugyszólva kész és olcsó munkásokat adna; mig másfelől a fonó gép meg­tauitaná e szorgalmas, eszes népet, hogy jobb az időt és erőt a szövésre fordítani, semmint a szaporátlan kézi fonásra. A jövő háborúja számokban. E czim alatt egy röpirat jelent meg a napokban Scbáffle volt osztrák pénzügyminisztertől, melyben kiszámítja, hogy miután az 1870-1 i háború. Francziaországnak 15 milliárd frankjába került s miután most kettős (keleti éa nyugoti) háborútól lehet tartani, a jövő háború legaláb is 30 milliárdba kerülne, mely Bsszeget természetesen a vesztes félnek kellene megfizetni. Ily terhet pedig egy állam sem visel­hetne s okvetetlenül állambukásnak kellene beállani. Ennélfogva szerző azt tanáesolja a németeknek, hogy í csak fogadják el a hadsereg békelétszámának felemelésére vonatkozó törvényjavaslatot. Ezután szembeállítja szerző az államok haderejét a következő csoportosításban : Fegy­verfogható férfi lakosa van : Németországnak 5,605,000, Ausztria-Magyarországnak 1.424,000, összesen 7.029,000, Oroszorazágnak 10.492 000, Francziaországnak 3.635,000. összesen 14.127,000. Ebből tényleg fegyverbe képeg állítani: Asztria Magyarország 1,279,684 Németor­szág 2.805,000, összesen 4,083,684 katonát; Oroszor-, szág 2.900,000 Francziaország 2.862,000 összesen 5.762,000 katonát. Az orosz franczia haderő túlsúlyát monarchiánk a népfölkelés szervezésével igyekszik ellen­súlyozni ; Németországban erre való a békelét-azám fel­emelése. — Általános lefegyverzése lehetőségében Scháffie mindaddig nem hisz, a mig a többi világrészek versenye, tulhatalmasodása Európát önvédelemre nem kényszeríti A közös érdek rá fogja akkor bírni az államokat, hogy egymással békében éljenek. — A Magyar Franczia biztosító részvény-társaság (Franco-Hongroise) életbiztosítási osztályához 1887. feb­ruár hóban benyujtatott 342 ajánlat 667,400 forint összeg­ről és kiállíttatott 326 kötvény 715,150 frt biztosított összegről. Az 1887. év január 1-től február végéig 199 ajánlat 1.300,400 frt összegről nyújtatott be éa 609 köt­vény 1.245,205 forint biztoaitott összegről állíttatott ki. Eléghetetlen faszekrények. Bécai levelezőnk a követ­kezőket írja,: Tánczos Rezső hazánkfia, bécsi pénzszek­rénygyáros, kinek a császárvároaban nagy kiterjedésű gyára van, legutóbb egy oly találmányra nyert az összu európai és amerikai államokban kizárólagos szabadalmat, mely hivatva van a tűzmentes pénz- és okmányszekrények gyártásának terén az egész müveit világban általános feltűnést kelteni. Ezek az eléghetetlen faszekrények, me­lyek a nyilvánosan megtartott hivatalos tüzpróba al­kalmával bámulatos eredményt mutattak fel. Az izzóvá ttizesitett faszekrényben elhelyezett iratok, pipirpénzek, könnyű báliruhák stb. a szekrények lelayitása után épp oly állapotban találtattak, mint mikor azokat a szekrénybe tették. Tánczos a tüz- éa betörésmentes pénzszekrényeket is ez újítással készíti, mely rendkívüli előnyökkel bir a régi rendszer fölött, amennyiben tüzmentességük nagyobb, mert a külső vaslemez kétszer vastagabb a régieknél, mig a bulső falát képező impregnált faburkolat, mint rosi hővezető, a melegnek befelé huzódáaát gátolja, mig be­törésmentességét az 5 miliméteres vasfalnak már emiitett vaatagsága éa szilárdsága fokozza. CzélszerliségUk szembe­szökő már azért, mert e szekrényeknél az eddigi rend­kívül vastag falak elmaradnak és igy a szekrények bel­sejében sokkal több hely marad, a mi természetesen nagy árkülömbséget idéz elő ; mert aki eddig kénytelen volt pl. 3-as számú szekrényt használni, annak megfelel a Tánczos­féle l-es számú is, miután belső terjedelme amazéval egyenlő. Rendkívül ozélszerüek nagy üzletek, irodák, intézetek stb, számára a nagy, tűzmentes faszekrények, könyvek és okmányok elhelyezésére. Ily pénztárak és szek­rények egy év óta mintegy 1000 darabban terjedtek el és vevőik közt van a legtöbb pénz éa biztosító intézet, a közös hadügyminisztérium, hadparancsnokság, vasutak, az első magy. ált. biztosító társulat, a >Fonciére< és a »Magyar Franczia* biztosító intézet, Koburg herezsg, Tisza Lajos gróf, Hohenlohe berezeg, számos postahivatal, az országház épitő bizottsága és a legelőkelőbb kereskedő házak A fentemiitett czég egyszerű megkeresésre sziveieo nyújt bárminemű felvilágosítást. Közönség köréből. Köszönet nyilvánítás. Egy gyászba borult család mély fájdalmában némi enyhülést nyújt az általános részvét és kegyelet, mely a azeretett halottat utolsó útjában kiséri. Mindazok, kik a becsülés barátság és hála ezen szomorú adóját lerótták néhai férjem dr. Flegmann Miksa temetése alkalmával, fogadják az én és gyermekeim tö­rött szívből eredő köszönetét. Nyíregyháza, 1887. márczius 10-én. Özv. Flegmann Miksáné. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál be­jegyzett árak. Buza Rozs Árpa » Zab » Kukoricza K. repeze Paszuly Szesz litk. 100 kl. 7.90 5.75 5.50 5 80 5 — 8.30 6.— 5.60 6.— 5.10 26 2/, 257. Piaczi árak. Borsó 1 kiló 22 kr Lencse 1 kiló 28 kr. Mundl. 1 kiló 18 kr. Zsemlys » >16 kr. Buza » » 14 kr. 1887. márczius 12-én. Barna k. 1 kl.—.— 11 Burgonya 100 kl. uj 2.— Marha hús 1 kl. 40 Borjú hús 1 kl. 40 Sertés » > > 44 Disznózsír » » » Ag Szalonna » > > go Faggyú (nyers) » » 33 Zöldség > > 8 Paprika > > 90 írós vaj 1 liter 70 Eczet » » 10 Széna 100 kl. 3.60 Szlm. (tak)» > 1.10 Bikfa 1 köbmtr 3.J0 Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér*) t Árverési hirdetmény. A kisvárdai kir. jbiróság, tkvi hatósága közhírré teszi, hogy Kállay Gzikó Mária f.-litkei lakosnak, Czóbel Imre, de mint Czóbel Albert örököse ellen 3500 forint töke, s jár. behajtása iránt folyó végrehajt, ügyében ezen bíróság területén fekvő dögei 163. sz. tjkvben A. I 3. sor 670—94/b. hr. sz. alatt Czóbel Albert nevére hozott 14 hold és 1162 • öl tagos birtok az 1887. évi májnshó 9-lk napján d. e. 10 órakor 1770 frt becs­értékben, Döge község házánál nyilvános árverésen becsáron alól ia el fog adatni. Kikiáltási ár, a fennebb kitett becsár. Bánompénz a becaár 10%-a. Kir. jbiróság Kisvárdán, 1887. febr. 22. (84—1—1 ) Dr. Vass Antal, kir. albiró. SZILAGYI BÉLA EKEGYÁROS NYÍREGYHÁZÁN, a nagy-kállói-utczán. Ajánlja a t. gazdaközönségnek 17 év óta fenn­álló nagy raktárát, hol az őszi szatmári nagy ekever. senyen díszoklevéllel kitüntetett saját találmányú egy és két barázdás ekéi, fa- és vas boronái jutányos áron kaphatók ... Ugyanott eke-részletek és gazdasági esz­köz javítások olcsón számittatnak. Becses megrendeléseiket kérve, vagyok alázatos szolgájuk SZILÁGYI BÉLA, ( 7 7~ 5~ 2 ) eke-gyáros. ») Az e rovat alatt közlöttér^fele lóssé^^. ilUtj Felelős szerkesztő: JANCSO~GÍZA~ Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents