Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-06 / 10. szám

„N Y I R V I E> É K.« Pályázhatnak mindazok, kik az 1883. évi 1-ső t. cz. 9-ik §-ában megszabott minősitvénynyel birnak. A főispán Őméltósága által kinevezendő járásorvos, a járás székhelyén, Nagy-Kálióban köteles lakni. A pályázni kivánók felhivatnak, hogy szabályszerű bélyeggel ellátott s kellően felszereli kérvényeiket, hivatalomhoz f. é. márcziushó '23-ikáig beterjeszszék. E kérvények, az egészségügyi bizottság véleményével felszerelve lesznek általam Őméltóságához beterjesztve. u—2) Keit Nyíregyházán, 1887. februárhó 23. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 252 KB — * —- Sznbolcsvármegye közig, bizottsága h. elnöke. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. A m. kir. pénzügyminiszter 6531/1887. sz. körrendeletét közhirrététel végett, kiadom. Nyíregyháza, 1887. márczius 2-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) A m kir. pénzügyminisztériumtól. 6531. szám. Körrendelet. A földadó kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII. t. cz. végrehajtása körül szerzett tapasztalatok alapján, a pénzügyi administratio érdekében szükségesnek találtam a kataszteri nyilvántartási felügyelőknek, az 1885. évi szeptember 21-én 60447. sz. a. kiadott körrendeletemben megállapított székhelyeit és működési köreit, a pénzügyigazgatósági kerületekkei összeegyeztetve, következőképpen módosítani: 1) a Budapesten állomásozó egyik kataszteri nyilvántartási felügyelő (jelenleg Csizik Károly kir. tanácsos és pénzügyi főtanácsos) működési köre kiterjed a két budapesti és a kassai pénzügyigazgatóság területére; 2) a Budapesten állomásozó másik kataszteri nyilvántartási felügyelő (jelenleg Jurenák Aurél kir. és pénzügyi tanácsos) működési köre kiterjed a pécsi és sopronyi pénzügyigazgatóság területére; 3) a Pozsonyban állomásozó kataszteri nyilvántartási felügyelő, (jelenleg Tasner Géza pénzügyi tanácsos) működési köre kiterjed a pozsonyi és beszterczebányai pénzügyigazgatóságok területére ; 4) a szatmári és annak idején Debreczenben állomásozó kataszteri nyilvántartási felügyelő (jelenleg Szentpály Jenő kir. és pénzügyi tanácsos) működési köre kiterjed Szilágymegye kivételével a debreczeni és szatmári pénzügyigazgatóság területére; 5) a temesvári, illetőleg annak idején Szegeden állomásozó kataszteri nyilvántartási felügyelő (jelenleg gr. Bethlen József kir. tanácsos és kataszteri igazgató) működési köre kiterjed a szegedi és temesvári pénzügyigazgatóságok területére; és végre 6-szor a Kolozsvárt állomásozó kataszteri nyilvántartási felügyelő (jelenleg Hancz Pál pénzügyi tanácsos) működési köre kiterjed a kolozsvári és nagyszebeni pénzügyigazgatóságok területére és Szilágy vármegyére. Ezekről oly hozzáadással értesítem, melyekben az 1885. évi XX. t. cz. 4 §-a értelmében, a nyilvántartási felügyelő közreműködése szükséges, az a fent közzétett beosztás és székhelyek szerint lesz megkeresendő. Budapesten, 1887. februárhó 10-én. Gr. Szapáry. Stabolcsvármegy* alispánjától. 188 /. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A kiárulás tárgyát képező lőporok elnevezésére vonatkozó 73,071/VII. 1886. sz. m. kir. belügyminiszteri körrendelet másolatát, tudomásvétel és szabályszerű közhirrététel végett, kiadom. Nyíregyháza, 1887. márczius 2-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 73,071/VII. 1880szám. Körrendelet. A lőporárulási engedélyek adományozása alkalmával, az engedélyesek részére a kincstári raktárakból kiutalványozandó lflpor minőségének megjelölése nem történvén, mindenkor a megállapított elnevezéseknek megfelelőleg, a temesvári cs. és kir. 7-ik tüzérdandár parancsnokság mult évi deczemberhó 29-én 827. sz. a. kelt megkeresése folytán felhívom a törvényhatóságot, hogy jövőben a lőporárulási engedélyek ajánlatba hozásánál, a kiutalványozandó lőpor minőségét az alább felsorolt elnevezésekkel jelölje meg. ,, 1 vadász és czéllövő Legfinomabb j czé]löv

ő vadász czéllövő gömbölyű l szögletes I katonai puska és ágyú repesztő Budapesten, 1887-ik évi januárhó 4-én. A helyett: Benitzky, államtitkár. minister 2534. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A tisztképző intézetek növendékeinek személyes közmunka mentességére vonatkozó közm. közi. ministeri 6023/87. sz. rendelet másolatát, tudomásvétel s alkalmazkodás végett, kiküldőm. Nyíregyházán, 1887. márczius 2. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Közmunka közlekedési m. k. minisztérium. 6023. sz. A m. kir. honvédelmi minister úr f. é. februárhó 3-án 4091. sz. a. kelt átiratával arról értesített, hogy a hadapród-iskolák, valamint minden közöshadseregbeli ós honvédségi tisztképző intézetek növendékei és hallgatói tényleges szolgálatban állóknak tekintendők. Ennek folytán a volt m. k. helytartótanács által 1862. évi október havában 71,700. sz. a. kiadott országos közmuuka utasítás érvényben fenálló 9. §-a értelmében fentnevezettek saját személyeikre nézve a közmunka teljesítésére nem kötelezhetők. Felhívom ennélfogva a vármegye közöuségét, hogy az országos közmunka összeírása és a közmunka tartozások körül felmerülő ügyek elintézésénél jelen rendeletemet tartsa szem előtt. Budapesten, 1887. február 22. Baross, s. k. 2,505. K. 1887. Szabolcsvár megye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Az alábbi pályázati hirdetményt oly felhívással közlöm, hogy azt a város illetve a községek területén a legkiterjedtebb módon közhírré tegyék. Nyíregyházán, 1887 márcziushó 2. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Dadai felső járás főszolgabirája 625/87. K. Pályázati hirdetmény. Kenézlő, Viss, Zalkod községek körjegyzői állomása üresedésbe jővén, ezen állomás választás utjáni betöltésére e folyó év márcziushó 28-ik napjának d. e. 9 órája Kenézlő község házánál kitüzetik; a pályázni szándékozók felszerelt kérvényeiket márcziushó 25-ig alólirt szolgabírói hivatalnál beadhatják, a később érkezett pályázati kérvények figyelmen kivül hagyatnak. Javadalom: évi pénzfizetés 400 frt, irodai átalány 50 frt, fűtés és világítás 60 frt, lótartás 35 frt, 11 hold szántó és 6 hold kaszáló föld és lakás. Kelt Gáva, 1887. február 24. Jármy Jeni, főszolgabíró s. k. Létesítsünk hitelszövetkezeteket. I. Az ősiségi törvény, amely évszázadok pusztító hadjáratai között is meg tudta tartani az egyes magyar családok számára a földbirtokot; az úrbér, amelynek száma évszázadok csapásai és szerencsétlenségei daczára sem fogyott: a modern eszmék és társadalmi viszonyok beálltával búcsút vettek tőlünk s a történetnek adattak át. Jól történt. Az örökké változó és változtató idők nem ismernek alkut. Időnként megteszik átváltoztató munkáikat. Csak hogy az emberek, az uj idők emberei, akik a mai modern eszméknek elkészítették a talajt, nem gondoltak arra, hogy az ősiségi és az úrbéri törvények más, az ujabb viszonyoknak megfelelő intézvényekkel pótoltassanak, az átmeneti nehézségek megkönnyebbitessenek s legalább a földbirtok, a birtokos számára biztosíttatott volna. És e mulasztás minden más létező bajnál nagyobb bűn; mert e mulasztásnak, e bűnnek lett következménye az, hogy a magyarországi földbirtokon nehezedő jelzálogteher, a legújabb számítások szerént, 1574 millió forint; vagyis oly összeg, amely, a magas adóterheket számba sem véve, valóságos létkérdés, amely kérdést ma már, csaknem a 12-dik órában okvetlen meg kell oldani annyival inkább, minthogy a magyar gazda életének megmentéséhez csak egyetlen vékony szalmaszál kínálkozik, amely azonban még mindig képes volna a végcsapást elhárítani a nemzet, az ország fejétől; e vékony, de elég erős szalmaszál: a hitelszövetkezetek. Vérző szívvel intjük és figyelmeztetjük e szegény hazának minden igaz fiát: szervezzenek minél előbb és minél több Hitelszövetkezetet; mert ha e szalmaszálat sem használjuk fel: akkor Magyarország, mint magyar állam, megszűnt létezni. Én részemről még a magyarosító, a közművelődési egyletek létesítésénél is fontosabbnak tartom a hitelszövetkezetek megalakítását. Ily intézmények üdvös működése mellett, még amazok is inkább biztositvák. Ne feledjük aina megdönthetlen igazságot, hogy : „Azé az állam, akié a föld'

1. Előbb tehát biztosítsuk az államnak fenállását a birtokoknak magyar kezekben való megtartásával; vagyis gondoskodjunk, hogy a magy ar nagy és kisbirtokos olcsó pénzhez juthasson, pénzzavarán kellő időben segíthessen: csak azután gondoljunk a további állami berendezéshez. Aki e tétel igazságát és helyes voltát tagadja; akinek éppen mindegy, bárki bírja is a földet; aki azt hiszi, hogy a jólét és boldogulás kulcsa abban a „Segíts magadon és az Isten is megsegít "-féle közmondásban rejlik: abból nemcsak hogy kihalt a hazaszeretet, de tökéletesen meg is vakult. Akit azonban a közöny ínég nem tett nemzetének sorsa és jövője iránt teljesen érzéketlenné; aki megfigyelte a lapokból az ország földbirtoki viszonyait: az tudja, hogy Magyarországnak 7 oly megyéje van már, amelyben az egyes telekkönyvi birtoktest átlagos kiterjedése csak másfél holdat tesz ki; az mondom tudja, hogy a magyar földet ez idő szerént 1,292 millió magános, tehát nagyobbrészt uzsorások által nyújtott jelzálogos kölcsön terheli; és hogy a hitelintézetek által nyújtott jelzálogos kölcsön alig 282 millió; sőt azt is tudja, hogy e 282 milliót is a takarékpénztárak szolgáltatják a törvényes kamatok mellett. És aki mindezeket tudja és látja, az bizonyára velünk tart akkor, amidőn azt hangoztatjuk: hárítsuk el fejünkről az utókor és a történelem átkát; lépjünk legalább az utolsó pillanatban a cselekvés komoly terére; ragadjuk meg azt az egyetlen egy gyakorlati módot, ami ez irányban czélhoz vezet: létesítsünk hitelszövetkezeteket! Az eszme megérett. A szervezet ismeretei. A külföldön fényes sikert arat. A nemzetközi gazdasági kongresszus behatóan tárgyalta. Pest-PilisSolt-Kiskuumegye, Károlyi Sándor gróf indítványára, a zászlót kezébe ragadta és magasan lobogtatja. A központi és a községi hitelszövetkezetek számára az alapszabályok már elkészültek. El van hárítva minden akadály a kivitel útjából. Csak a tettek emberei hiányzanak még. Csak a cselekvés van még hátra. Tudomásunk szerint országszerte alakulnak a fiók hitelszövetkezetek. Már eddig vagy 95 helyen szervezkedett ily szövetkezet. Csak a szomszéd N.Károlyban 700 tag sorakozott a kibontott zászló alá. De lássuk, mi is van e zászlóra irva, hogy tudjuk meg, ha érdemes-e nekünk szabolcsiaknak is alája állanunk ! Az alapszabályokból közöljük a következő fontos s az egész ügyet bevilágító pontozatokat egész terjedelmében 2. §. A szövetkezet czélja, ugy a gazdaközönség. mint az iparos osztálynak, alkalmat nyújtani arra, hogy bármely kisebb tőke összeg megtakarithatása módjában legyen; és ugy a nagyobb, mint a kisebb jogos hiteligények általa kielégíttethessenek; a gazdaközön >ég terményeinek és ugy a kész, mint a nyers iparcikkeknek könnyebb értékesítése czéljából, árucsarnokok felállítása, fogyasztási szövetkezetek alakítása ugy a nagyobb iparczikkekre, mint a közönséges házi szükségletekre nézve; a szövetkezeti társulás alapján tagjai számára munkás telepek és házépitkezési egyesületek szervezése; váltó kötelezvény, vagy kézi zálogok alapján, a szövetkezeti tagok számára hitelt nyújtani; személy-liitelegyletek alakítása s tagjaitól kamatozó takarék-betéteket elfogadni; végül a szövetkezeti tagok árverésre jutott ingatlanainak megvédése. 5. §. A szövetkezet alaptőkéjét képezik: a tagok által aláirott 20 frt névértékű s szelvéuyekkel ellátott részjegyek; amelyeknek értéke egyszerre, vagy részletekben, de legfeljebb 200 hét alatt letörlesztendő; a részbeni törlések előlegesen teljesitendők s liavonkinti fizetésnél (részjegyenkint) 40 krajczárnál kevesebb nem lehet, a részjegyek törlesztései hetenkint legalább 10 kros befizetésekben is teljesíthetők. Minden részjegy után, annak névértékein kivül, aláírás alkalmával, beiratás, és szervezési költség fejében 1 frt fizetendő. 6. §. Ezen szövetkezetnek tagja lehet bármely vallás felekezethez tartozó s erkölcsileg kifogás alá nem eső, minden tisztességes önállásu férfi és nő, valamint kiskorú is, ha az igazgatóság által a szövetkezethez irásbelileg tett nyilatkozat alapján felvétetett stb. 12. §. A szövetkezet hitelt csak szövetkezeti tagnak ad; nem szövetkezeti tag kölcsönben nem részesülhet. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Márczius 1.) Elnöklő polgármester úr a képviseleti gyűlést megnyitván, mindenekelőtt a mult gyűlés jegyzőkönyvének nem hitelesített részei hitelesíttettek. Tárgyaltatott ezután a főispán ur óméltöságáuak vezetése alatt eljárt küldöttség jegyzőkönyve, mely a városi ügy- és pénz-kezelés megvizsgálásáról vétetett fel. Lukács Ödön ezen jelentést, egy ezen czélra válasz • tott bizottság elé kívánja pontonként leendő tárgyalás végett, utasítani, s indítványozza, hogy a számonkérőszék tagjai, még a jelen ülésben választassanak meg. Elnöklő polgármester úr nem látja szükségét a külön bizottság elé való utasításnak, javasolja: hogy a szervező bizottság elébe tétessék ez ügy megvitatás végett, s azután adassék ki a szaktisztviselőknek. Hosszabb eszmecsere után, melyben Nádasi Mihály Bencs László és Barzó Mihály vettek részt, a jelentést a következő képviseleti tagokkal kibővített szervezőbizottsághoz utasitá: Lukács Ódön, Hudák Károly, Okolicsányi Géza, Gredig Jeremiás és Nádasi Lajos. Szabolcsvármegye törvényhatóságának a városi 1887-ik évi költségelőirányzatot megerősítő határozata tudomásul vétetvén; szoros megtartás és végrehajtás czéljából kiadatott a városi tanácsnak. Ezután a városi tanácsnak, Toletti Domokos téglamesterrel, a téglagyártásra vonatkozó számadási ügyében hozott jelentése vétetett tárgyalás alá. A tauács ugyanis azt ajánlá, hogy az öt év alatt használhatatlanná vált téglák értékét 2800 frtot a kénviselet engedje el Tolettinek s jövőre nézve pedig a téglagyárba egy felügyelőt válaszszon. E tárgy körül hoszszabb vita fejlett ki, melyben Barzó János, Májerszky Béla főjegyző, Sexty Gyula Bencs László, Lukács üdön, Lipták Dániel, Déri Dániel vettek részt. Felolvastatván a városnak Tolettivel kötött szerződése is, polgármester ur Latározatilag kimondta miszerint a régi használhatlanná vált téglák maradv'ánva fejében a 2800 frt Tolettinek elengedtetik, a téglagyárban azonban felügyelő nem választatik; s miután Tolet" tinek a tauácscsal kötött szerződése lejárt, a téglames teri állásra, egy évi próbaidő kikötésével, pályázat hirdettetik. J Folytatás « mulléUletou.