Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-03-06 / 10. szám

lYlelléHIet a „MyirviaeK" 1U-1K számához A mintákért vitás ügyében kiküldött bizottság jelentése vétetett ezután tárgyalás alá. A .Gazdasági Egylet" hajlandó a mintakertet a városnak átadni, oly feltétel mellett, hogy a beruházások egy közösen választandó s kiküldött bizottság becslése alapján, a város által megtéríttessenek. A képviselet azon óhajának adván kifejezést, hogy e vitás ügy minél békésebben s mind a két fél érdekének megfelelően, intéztessék el; a küldöttség javaslatát elvben elfogadta, s hoszszabb vita után a maga kebeléből a közös bizottságba Krasznay Gábor polgármestert, Bencs László tanácsnokot, Somogyi Gyulát, dr. Meskó László tiszti főügyészt és Zomborszky Jánost küldte ki. A városi gőz- és kádfürdő díjszabályzatának módosítására vonatkozólag előterjesztett tanácsi javaslat elfogadtatván : a tárgy közérdekű voltánál fogva, a megállapodást egész terjedelmében tudomására hozzuk a közönségnek: A gőzfürdő jegyek ára: személyenként 60 kr. Gőzés kádfürdő évi jegy, személyre szólólag 24 forint. Gőzfürdői 12 jegy 6 forint. Gőzfürdői kedvezményes jegy 40 krajczár. E kedvezményes jegyeket nők csütörtökön, férfiak pedig vasárnapon és pedig mindig a délutáni órákban vehetik igénybe. Tanulók, iparos tanouczok, nevelőbe és iskolába járó leánykák részére 30 kr. Városi szegények részére, tiszti orvosi ajánlatra 20 kr. A nyári zuhany használata a bazintermekkel együtt 20 kr. Kádfürdői egy személyjegy 40 kr. A 8-ik számú rendkívül sötét fürdő szoba ára 20 kr. Egyébiránt ezen határozat, életbe léptetés és a szükséges intézkedések megtétele végett, a tanácsnak kiadatott. Ez után Somogyi Gyula képviseleti tag terjeszti elő azon indítványát, hogy az uj laktanya ügye minél előbb tűzessék napi rendre : A képviseleti gyűlés, ez indítvány értelmében, utasitá az ez ügyben már kiküldött bizottságot, hogy a kaszárnya-ügy jelen stádiumáról a gyülésuek minél előbb tegyen jelentést. Végül a honvéd lovas laktanya bérszabályozására vonatkozó miniszteri leiratot elnöklő polgármester ur előterjeszti ; a gyűlés véget ért. (100.) A védhimlö beoltása. Mindnyájunknak emlékében van még, hogy mily óriási pusztítást vitt véghez a himlő járvány, ugy a fővárosban, valamint az ország különböző vidékein ; de megyénkben i városunkban is, sőt sok helyen még ma ii tartja magát s ki tudja, mit hoz meg a tavasz. A városok és községek hatóságai tettek ugyan intézkedéseket a himlő járvány megszüntetésére, a védhimlő oltás foganatosításával; de ez intézkedések vagy igen kis részben hajtattak végre, vagy ha végrehajtattak is, igen csekély eredményt voltak képesek felmutatni. A kormány meggyőződvén arról, houy ezen az állapoton csak a törvény szigorával lehet gyökeresen segíteni, a himlő-oltási kényszerről szóló törvényjavaslatot, a képviselőház február 26-iki ülésében tárgyalás alá beterjesztette, mely azt a 21 tagó bizottsághoz utasitá áttétetni. A törvényjavaslatot lényegében a következőkben ismertetjük: A törvényjavallat 2-ik szakasza szerint a szülék, gyámok, 8 egyáltalán mindazok, akik gyermekekről tartoznak gondoskodni, kötelesek gyermekeiket egy éves korukban, valóságos himlő esetet kivéve, beoltatni ; ha a beoltái az orvos véleménye sserént eredménytelen maradna, a második évben, 8 ha ekkor sem vezetne eredményre, a harmadik évben újra ismétlendő a beoltás. Az elemi iskolába belépő gyermek a védoltást vagy azt, hogy öt év alatt valóságos himlőt már kiállott, köteles igazolni; ellenkező esetben a beoltás 3 nap alatt hatóságilag fog eszközöltetni. A növendék gyermekek 12 évet korukban újra olUndók, kivéve ha az újra oltási időt megelőzőleg 5 éven belül himlósök voltak; vagy az újra oltást nem igazolják. A sikeres oltást, vagy a himlőn átesést nem igazolók, a polgári vagy közép iskolába fel nem vehetők. Ápoldákban, kórházakban, börtönökben, tébolydákban stb. stb. az illető igazgató a himlőoltá«t jirvány idejéu feltétlenül, egyébként pedig az ujraoltást, vagy a himlő eteteket nem igazolók beol'ását elrendelheti. Azonban az oltás csak szakértő orvos véleménye alapján teljeiithető. A himlőoltás megtörténte után a beoltott gyermek az oltást végző orvosnak, gondozója által az oltás helyén legkésőbb 8 nap alatt haladéktalanul bemutatandó, amikor is oltóanyaguak, a beoltottról való vétele meg nem tagadható. Ragály esetén a felnőttek újra oltását a törvényhatóságok a belügyminiszter jóváhagyása után egész területükre, vagy azok egyes részeire, elrendelhetik. Oselédkönyvekbe, vagy igazolványokba, a beoltás meg vagy meg nem történte, vagy hogy erről biztos tudomás szerezhető nem volt, a hatóság által bejegyzendő. A törvényhatóság ezután egyet intézkedései áthágásának büntetéserői szól, a következőképp m : A gyermek beoltátát elmulasztó szüle vagy gondnok, mulasztásáért az elsőfokú egészségi hatóság által eltő izben megintetik; mátodizben 10 frttól 50 frtig terjedhető pénzbírsággal sújtandó. A tanitó vagy tanár, ha a törvény reá vonatkozó rendeleteit végre nem hajtja, 60 frtól 200 frtig, járvány esetéu 600 frtig sújtandó. A hatósági, vagy köziégi orvosok pénzbüntetése, be nem hajthatás esetén, szabadság vesztésre változtatható át. Az oltó orvosok, kivéve a klllön díjazottakat, az állampénztárból fognak megfelelőleg dijaztatni. íme, főbb vonásaiban ismertettük a képvitelőház elé terjesztett himlőoltáli törvényjavaslatot; amelynek, mint látjuk, az az intentiója, hogy első sorban a gyermekek kötelezőleg mind beoltassanak s ez által a jövő nemzedék már meg lesz védve a himlő járvány nagy pusztitáta ellen, mely legutóbb is veszedelmeiebbDek bizonyult az annyira rettegett koleránál. S mert a legutóbbi ragálynál is számos etetek bizonyítottak a mellett, hogy a beoltott egyének nem voltak kitéve a himlő pusztításának, vagy ha megkapták is azt, halállal végződő eset alig fordulván elő, a törvényjavaslatot csak örömmel üdvözöljük. Nem kevésbé helyes és üdvös a törvényjavaslat azon intézkedése is; mely a felsőbb iskolákba belépőktől egyeneien megkívánja az ujraoltáit, esetleg az ujraoltái igazolátát. Ez az intézkedés, ha lelkiismeretesen lesz végrehajtva, mit ennyi szigor mellett tel kell tennünk, hiisrük, hogy nagyban hozzá fog járulni az egészségügyi viszonyok javuláiához. A törvényjavaslatban felhozottak áthágása vétségnek nyilvánittatik. Igen helyesen. Az égészség a legbecsesebb kincs, amelyet ha. nem őrzÜDk, önmagunk, nemzetünk s hazánk ellen vétünk. Aki hivatásához tartozó kötelességének eleget nem tesz, már ezért is büntetendő; de kétszeresen büntetendő az, aki a közegészség szent érdeke ellen vét. Meg vagyunk győződve arról, hogy hi a törvény erélyesen végre lesz hajtva, minden bizonyujai segítve lesz az egészségügyi miteriákon,{éppen azért legnagyobb mérvben kívánatos, hogy e törvényjavaslat ne ciak írott malaizt legyen; de valóságban is végrehajtaisék, Yidéki Levél. Szt.-Mihály, 1887. február 20. No Karnevál, mott már szent legyen ám a béke ; leadóztunk neked, s többet áldoztunk erővel, egésztéggel és pénzzel, mint rendes papjainknak, és te étért mit adtál ? Alig mást mint jó kedvet 1 A folyó hó 19-én megtartott műkedvelői előadás fényei erkölcsi haiznot biztoeitott műkedvelőinknek. Színre került ez úttal »A házasiág politikája*, vagy >A nő, aki nem kíváncsi*, Sulyovszky kitűnő, 1 felvonátban megirt vígjátéka. A szereplők működését tekintve, nem mulaszthatjuk el fölemlíteni, hogy az elismerés babérkoszorúját ne nyujtsuk nemiek. Tátray Lijoi: Homolay Gyula ur, ki már más alkalommal, nem tényleges szereplésével ugyan, de a fontos rendezéssel it megmutatta kiváló tapintatát, műi dérét, és fiatal kora daczára bő élettapasztalatát; kifogástalan élénk, s mindenki figyelmét lekötő játékával méltán megnyerte a közönség élénk tetszésében nyilatkozó elismerését. Neje: Vilma: Kösztler Etelka úrhölgy kedves 8 kellemes beuyomást nyújtó játéka által, többször éljenzéBre 8 élénk tnpsviharra inditá a müí'.léssel bíró hallgatóságot. Deák Amália úrhölgy mint komorna, dicsőséggel megállotta helyét. Kabay József ur, mint öreg huszár ugy játszott, miként míg háromszor meg nem eiküdött, hogy »Jézui, Mária, Szent József (de nem Kabay) nem voltam huszár* : nem hittem, hogy valaha valami osztrák huszárezrednél napos káplár ne lett volna. A másik darab Ábrányi Emil »Végrehajtó«-ja volt. A darabra első és fő megjegyzésem, hogy nem az életből van merítve ; ezen állításomat megerősítette különben Bleuer Albert kir. végrehajtó is. A szereplőkre vonatkozólag kimondhatom, miként lámpa-lázt nem ismerve, élénk és concrét játékuk megérdemelte volna, ha az anyagi eredmény több lett volna. Itt a főszerep vivőt a »végrehajtót* Dobó Sándor urat bírálom meg először; még pedig csípősen először azért, mert megérdemli; másodszor, hogy haragomat kiöntve, a többiek méltatlanul ne szenvedjenek ; ét harmadszor, mert erről a jó fiúról meg vagyok győződve, hogy ha azt mondom ii neki: »rosszul játszottál!* még sem fog orrolni; legfeljebb Steinbergertől vett uj találmányú pereczczel fog traktálni. Játékának hátrányai: a hanggal való túlságos bánás, néhol ügyetlen és esetlen mozdulatai, (pedig tarthatná azt a sugár termetet máiként ii.) (Ha a háta nem fájua. Szedő fiu.) Sokszor feledi, hogy ő öreg embert izemélyesit. Néha természete ellenére sebesen óhajt beszélni; ilyenkor hebeg. Istenemre mondom, hogy ugy van; pedig ő jó aktor volna! A közöntég merev bámulása, a bútorok fel- és eldöntése, a sugó túlságos igénybevétele itb. stb. Játékának előnyei: szép bariton hangja, találékonysága, szerepében való otthonossága, átalában kielégítő játéka. (No Sanyi ne haragudjál!) Daák Ida úrhölgy szép és megható, úgyszólván elragadó játékával azt bizonyitá be, hogy ő kiváló drámai színésznő lett volna. Az ily szerepekben tökéletes bravourral játszik. Kösztler Etelka úrhölgy Biri szerepét csak az utolsó napokban vette át a szereplésben lúlyos családi csapás miatt gátolt Kálmán Hermina urhölgjtől, és mégis azt az örökké mosolygó, de néha-néha durczás és bosszúi Birikét kitűnően személyesité. Daák Amália Nánit élethűen adta s megerősíti azon reményemet, hogy őtet a főzőkanalas fúriák legnagyobb furiája sem fogja ügyetlen alakítással vádolni. No de Náni s pardon grátial Ne bántsd! Rhédey Zoltán ur, mint Koppincs Ferencz megmegnevettette a közönséget. Lukács Ferencz ur, akinek köszönhetjük ellő fórban ez élvezetes estélyt is, Nándor Fehérváryt, akartam írni Fehérváry Nándort közmegelégedésiel adta. De mit is mondjunk róla! Láttuk már őt, mint drámai, láttuk mint hős szerelmest, s láttuk mint satyriliust, mint intrikust és mindeniket jól és hatással adja. Dicső! Moit interpellálom a műkedvelőket, hogy ha már estélyeket aduak, alakítsák már meg a mükedvelő-társulatot it. Volt már ugyan, de az megszűnt, illetőleg elaludt. Uj életre kell serkenteni egyletileg is. Ezt el is várom dr. Kösztler mostani kitűnő rendező és Lukács Ferencz uraktól. Az előadást táncz követte, hol az első négyest 22 pár tánczolta. A jelen voltak közt láttuk: Szende Béla volt honvédelmi miniszter fivérének Lászlónak özvegyét H.-Dorogról, dr. Kösztler Lsjosnét leányával Etelka kisasz szonynyal, Kozelka Alajosnét leánya Mariska kisisszonynyal és nővérével, Verner Miksánét nővérével Schlick Iréné kisasszonynyal, Daák Péternét Ida és Amália kisasszonyokkal mint leányaival, Gártner Fülöpnét Dorogról, Koczánnét Uj-Fehértóról, Skovrowizky Jánosnét, Kabay Józ3efnét, Frank Imrénét, Ricz Györgynét, Ho moiay Gyuláuét és nővérét Varga Kirolynét, L lucsek Józsefnét, Garas Istvánuét, Bagdi Jánosnét és leányát stb. stb. A többieket nem felejtettem el, csak ciaa kifelejtettem; mert mert. . és mert az én fejem nem káptalan. És mért nem káptalan: ezt sokan tudják. Egy népfelkelési századot a jelen levő férfiakból kiállíthattam volna, de nem tettem ; mert némelyikre rá kellett volna kiáltanom már mikor bejött... (idei) untauglich!!! Referens. Közügyek. (A kataszteri nyilvántartási felügyelők székhelyeinek és működési köreinek megállapítása.) A földadókataszter nyilvántartásáról Si.óló 1885. évi XXII. t. cz. alapján rendszeresített kataszteri uyilváutartási felügyelők működési köre és székhelyei következőleg állapíttattak meg: 1. a budapesti (fővárosi és vidéki) él kassai p5nzügyigazgatóság területére székhely Budapest; 2. a pécsi és soproni pánzügyigazgatóság területére székhely Budapeit; 3. a pozsonyi és besztercze bányai pénzügyigazgatóság területére székhely Pozsony; 4 a debreczeni és szatmári pénzügyigatgatóság területére (Szilágymegye kivételével) székhely Debreczen ; 5. a szegedi és temesvári pénzügyigazgatóság területéro székhely Szeged; 6. a kolozsvári és nagy szebeni pénzügyigazgatóság területére, valamint Szilágymegyére székhely Kolozsvár. 7. Horvát-Szlavonországok területére szókhely Zágráb. (1887. évi 6531. szám.) (»Pénzügyi Közlöny* 1887. évi 8-ik szám). (A magyar delegáczió) tudvalevőleg oly határozatot hozot*:, melynél fogva a közös hadügyminiszter, abban az esetben, ha egy év alatt Magyarországban megbízható fegyvergyár állíttatik fel, a szükséges ismétlőfegyverek bizonyoi kvótája készítését e gyárra bízni tartozik. E határozat következtében a berliui Lowa-féle commandittársaiág január 30-án Bécsben Fejérváry báró honvédelmi miniszternek képviselőjével formális ajánlatot nyújtatott át, hogy felállít Budapesten egy fegyvergyárat, ha biztosítják arról, hogy a közös hadseregnek szükséges puskák egy részét és a honvédségnek szükséges összes puskákat a gyárban készíttetik. A nevezett tártaság a török kormánynyal is kötött szerződést fél millió Mauserpuska szállítására. A tárgyalások alatt a nevezett czég lónökít és műszaki igazgatóját, Bathelmest felszólították, hogy tzóbeli tárgyalások folytatására Budapestre jöjjenek. Mindketten a napokban tényleg itt voltak s ugy Tiszával, mint Fejérváryval többször beszéltek. A czég késznek nyilatkozott Budapesten fegyvergyárat építeni, ha a kormánytól ehhez megfelelő telket kap s ha 400,000 darab puska gyártását biztosítanak neki és pedig 185,000 darabot a közös hadsereg és 215,000 darabot a honvédség szükségletéből. Ezenkívül a czég a szükségei gépek és géprészekre behozatali vámmentességet és más kedvezményeket kér. A czég esetleg 3 millió forint alaptőkével részvénytársaságot fog alapítani, mely részvényeken kivül elsőbbségeket is bocsátana ki, esetleg függő kölcsönt is venne fel. (A házalókereskedés szabályozásához.) Az 1884-dik évi ipartörvéuy 50-dik szakaszának módosítását czélzó, a képviselőháznak benyújtott javaBlat második pontja a hetivásáros községekben lakó rőfös-kereskedőket, mint neküuk az illető körökből írják, szerfölött elkeserítette. Az illető körök sérelmet látnak abban, hogy e javaslat szerint a felvidéki házalók szabadalmit a vidéki kereskedők nagy kárára ideiglenesen még miudig fenn akarják tartani. Sérelmesnek ezt főkép azért tekintik, mert az emiitett felvidéki házalók már régóta nem tartják meg a szabadalmak alapját képező 1852. évi pátens 17 ik szakaszának határozatait, melyek szerint ciak iáját készítményeikkel házalhatnak, hanem idegen gyárakban összevásárolt különböző árukkal házalnak ellenőrzés nélkül akadálytalanul mindenfelé, természetesen a jövedelmi adót fizető osztálynak nem hasznára, hanem csak kárára E káros állapot megszüntetése végett jogosnak és a polgári egyenjogúság érdekében levőnek tartanák, ha az emiitett javaslat máoodik pontja nem mostani szövegezésében, fcanem ugy emeltetnék törvényerőre, mint ugyané javaslat 1. pontja az iparosokra vonatkozólag, hogy a kedvezményes házalók ciak oly hetivásárokat látogathatnának, ahol elég állandó helyi rőföskereskedő nincs, mert a házalók ez utóbbi kereskedőknek már úgy is elég kárt okoztak, minél fogva ezek ügyüket az országgyűlés figyelmébe melegen ajánlják. (A népfölkelés fölszerelése). A m. kir. honvédelmi miniszter 1536. sz. a. az országos iparegyesülethez, valamint a magyar és horvátországi összes kereskedelmi és iparkamarákhoz folyó hó 19 érői a következő rendeletet bocsátotta ki: »A népfölkelési felszerelés rendkívüli nagyobb szükségletének beszerzése terjedelmesebb és gyors intézkedéseket igényelvén, erre, mint a képviselőház p°uzügyi bizottságában is kijelentettem, mindenekelőtt a hazai gyártmányokból és hazai munkaerővel dolgoztatni szerződött reudes vállalkozóim mellett a hazai kii ipart a rövid időhöz képest kifejthető szállítási képesség mérvében lehetőleg tág körben igén) be venui óhajtom, csak az ily uton és kellő időben nem biztositható szükségletek beszerzését terjesztem ki más forrásokra is. E végre felhívom, hogy a hatáskörének területén szállításokra vállalkozni óhajtó iparosokat szólítsa fel: mennyiben mily mérvben hajlandók a ruházat és felszerelési szűklégietek szállítására akként Ejánlkozni, hogy az általuk elvállalandó tzállitásokat f. évi juniushó végéig teljesen befejezhessék, illetőleg Budapesten a központi fő ruhatárba beszállíthassák. A szállítások az egyes ruha vagy ruházati és felszerelési czikkekre, rendszeresített nemű anyagokból, a szabályszerű alakban, a minták szerint egyenlően készítve eszközlendők, s azok csak szakértő bizottsági vizsgálat mellett, kifogástalanul talált minőségben fogadtatnak el, és az alább felsorolt czikkekből állanak: