Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-12-04 / 49. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 49-ik számához. ÚJDONSÁGOK. — Nyíregyháza város 1888. évi költségvetését a héten kedden és szerdán s folytatólagosan pénteken délelőtt és délután tartott ülésébeu tárgyalta a képviselet. A tanácskozások elég élénk érdeklődés mellett meutek végbe, s a jövő évi költségvetésnek, a tanács javaslatának némi csekély módosításával való magállapitását eredményezték. Élénkebb vitát keltett a képviseletben a nagy lovassági laktanya ügye. E kérdés azon a réven került a képviselet elé, hogy a lovassági laktanya ügyében már régebben megbízott küldöttség, Kassa város főmérnökével a laktanya részletes terveinek és költségvetésének kidolgozására nézve megegyezett. Az illető főmérnök dr 3500 forint díjazást kiván a tervezet kidolgozásáért, ami, tekintettel arra, hogy körülbelül egy millió forint értékű épület emeléséről van szó, igeu mérsékelt összeg. E pénz első kiutalváuyozásu részletének, 1500 forintnak fedezézéséről kellett a képviseletnek gondoskodni. Ez alkalmat a képviselet több taeja magának a kaszárnya ügyének megbeszélésére használta föl, s kívánva, hogy az épités költségeinek beszerzését illetőleg biztosítás nyujtassék az iránt, hogy ez a nagy összeg tisztességes és megbírható kamatláb mellett fog beszereztetni, a tervezetek kidolgozására szükséges összeg kiutalványozását magtagadták. Egyesek magának a laktanya építésnek elvileg is ellene mondottak, főkép abból az elvből indulva ki, hogy a nagyobb tömegű katonaság ide vonása külöuöon az élelmi szereket megdrágítaná, s emlegetve közerkö'.csiségi szempontokat. A képviselet azonban, Nyíregyháza város haladásának nagy biztositékát látván a nagy lovas laktanya létesülésében, a tervek elkészítésére egyelőre szükséges 1500 forintot megszavazta. Nagyobb vita volt a rendőrség kiadásainál is. E tételnél Zoltán Aurél indítványozta, hogy a városi rendőri szolgálat egy lovasrendőrbiztossal s két gyalog rendőrrel erősitesssék. Mdjerszky Béla főjegyző padig az egészségügyi bizottság javaslatát terjeszté a képviselet elé, mely szerint egy egészségügyi rendőrbiztosi állás szervezése ajánltatik. Zoltán Aurél inditváDy.i mellett főkép Kerekréthy Miklós főkapitány szólalt föl, nyomás példákkal illusztrálva rendőrségünk bajait, melyek főkép a rendőri létszám kicsinységében gyökereznek. Iuditványoztatott még egy rendőri bejelentési iroda szervezése is, s ez indítványt ahhoz a küldöttséghez tette át a képviselet, mely a rendőrségi szervezeti szabályok kidolgozásával megbízva van. A rendőrség létszámának Zoltán Aurél indítványa szerint való szaporítását a képviselet megszavazta, s e szaporítás költségeinek fedezéséről akként gondoskodott a képviselet, hogy a városnál alkalmazott dijnokok számát 10 ről 6 ra apasztotta. — Ezüst menyegző. Nagy-Kállón Beretöy János takarékpénztári titkár és neje Szalay Ilona november 25-én tartották meg, családi szűk körben, rokonaik és jó barátaik s tisztelőik társaságában házasságuk 25 éves fordulóját. A jó kivánatok természetesen nem maradtak el a jelenlevők részéről. Poharat emeltek a valóban boldog s példás családi életet élő házastársakra: VerzálIstván nyíregyházai r. kath. lelkész-esperes, Lengyel Endre és Görömbey Péter lelkészek, dr Bleuer Miklós, Pethő Zsigmond urak; mindannyian komoly ós tréfás tósztjaikban tiszta szívből kivánva, hogy az arany menyegzőt is érhessék meg vidátn kedvben és jó egészségben. A jelenlevők éjfél utáni 3 órakor kezdtek oszladozni, addig szórakoztak a pohárköszöntések, a házi kisasszony, Kovács Ilona, kellemes zongorajátéka ós a közösen énekelt dalokkal, társadalmi s közhasznú kérdések megbeszélésével; nem maradván el, ami magyar embereknél már természetté vált dolog, a politika apróbb nagyobb kérdéseinek megbeszélése sem. Adja Isten, hogy oly vidáman folyjon az ünneplők másik 25 évi házas élete is, miut az a kellemes este is eltelt. — Lelkész kandidációk. A felső szabolcsi ev. ref. egyház-megyébe kebelezett kanyári Ill-ad osztályú lelkészi állomásra folyó év november hó 28 ikán, Nyíregyházán az esperesi hivatal helyiségében a következők jelöltettek ki: G. Nagy Lajos encsancsi, Marton Gyula mihálydii rendes lelki pásztorok, Hubay József esperesi segédlelkész Vaizer Károly kanyári segéd ldkész és Molnár Ferencz karászi segédlelkész tanitó. — A megválasztandó állomását csak is az 1889 ik év tavaszán foglalhatja el. — A pályázók 11-en voltak; üt rendes lelkész, négy segédlelkész és egy segédlelkész tanitó. — Gyászrovat. A következő gyászjelentést kapjuk: Özvegy Kastal Istvánné szül. Somogyi Mária, — Kastal énekelt. A kisasszony mellett bőven jutott a tapsokból rokonszenves megjelenésű vőlegénye, Verő György urnák is, ki dalait discrét zongora játékával ügyesen kisérte. Ezután zongorán Mayer Luiza kisasszony, kinek a ren dezőség szintén szép bokrétával kedveskedett — Liszt és Mendelssohntól, Mikecz Dezső ur p:dig Fr. Chopin tői adtak elő zeneszerzem ínyeket, választékos előadásukkal a műértő közönségnek valódi élvezetet nyújtva. — Nagy hatást keltettek különösen a Mikecz Dezső ur czigányosan jóizü magyar népdalai, miknelt nálunk mindig nagy s igen hálás közönsége vau. — A helybeli dalárdát kell még dicaérőleg felemlítenem élvezetes dalaiért, miket a közönség megismételtetett. A hangverseny után tánczra perdült a fiatalság s a paráís tüzes, ropogós csárdásokat ugy rakta reggelig, mintha c>ak a trégi jó világban« lettünk volna. Volt is annyi szép leány, amennyit a nagyvendéglő kopottas nagyterme rég látott együtt. MrgkÍBérlettem összeállítani a pompás névsort: Almássy Istvánné Lujza leányával s Kemps'.ky F.órával (Dombrád), Azary Istvánné Jolán leányával (Tok »;), Bis thy Barnáné Berta sógornőjével, Balogh Klára Komjáthy Margittal (Pazony), Bleuer Sámuelné leányával, Bmczur Miklósné Palicz Lanke és Gizellával, Czukor Henrikné leányával, Dórics Ambrusué Kovács Ilona és Szaplonczay Boriskával (N.-Kálló), Draskóczy Sámuelné Mírky Anna és Idával, dr Jósa Andrásné Kállay Juliska és Juczikával (N.-Kálló), dr Konthy Gyuláné, dr Trajtler Sománé, dr Rosenberg Emiiné, Friedmann Sándorné leányaival, Fehér Barnáné, Glück Bernátaé leányaival, Halasi Jánosné, Groák Zógmondné Mariska és Anna leányaival, Imre Jánosné, Jánószky Andrásué leányaival, Jármy Ödönné, Jármy Vinczéné, Kerekréthy Miklósné, | Kornélia és férje Htrsányi Menyhért; — Mariska és Sarolta gyermekeikkel; Kastal Ferencz fájdalommal tudatják — számos rokonaik nevében is — forrón szeretett felejthetlen férj, atya, ipa, nagyatya, és rokonuk, Telegdi Kastal Istvánnak f. hó 26-án hajnali 3 órakor élete 72-dik és boldog házasságának 43 évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele, és 3 napi szenvedés után tttdő szélhűdés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteaiai folyó hó 27-én d. u. 3 órakor fognak a rom. cath egyház szer.artása szenn

1. Kis Várdán a helybeli temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni; és az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 28-án d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kis Várda, november hó 26 án 1887. Áldott legyen emlékezete I — A megsértett vármegye. A tisza eszlári bűnpernek érdekes utójátékát tárgyalta a napokban a kirtábla. Az eset a következő: Heumann Ignácz dr. nyíregyházai ügyvéd, a ki a tisza-eszlári bünperben mint védőügyvéd szerepelt, 1883. évi julius 28-án tartott védbeszédében a többek közt a következőket mondotta: » . . . ismét felhangzik a vád, melynek megerősítésére az egész vármegye, közigazgatási fejétől kezdve le egésjz a falusi biróig erkölcstelen, törvénytelen és meg nem engedett utakon hajhász hamis bizonyítékokat.* — Szikszay Pál megyei főügyész ennek következtében .Szabolcsvámegye közigazgatási tisztikara érdekében évi juliushó 30-kán benyújtott panaszában a védőügyvéd ellen rágalmazás és becsületsértés miatt a bűnvádi eljárás megindítását kérte, a melyet megindítottak, de az első bíróság az eljárást a következő megokolással megszüntette : Az inkriminált kifejezések a közhivatalnokok hivatali kötelességeire vonatkozván, btkönyv. 270. szakaszának 2-ik pontja szerint a bűnvádi eljárás hivatalból való megindításának van ugyan helye, azonban a büntető törvénykönyv javaslatának » jelzett esetre vonatkozó indokolása és a kir. kúriának 22. számú döntvénye értelmében a bűnvádi eljárás megindításához a sértett félnek nem indítványa, hanem felhatalmazása kívántatik, a mely felhatalmazás a btk. 112 szakaszában megjelölt három havi időn belül állítandó ki, és igy a bűnvádi eljárás mindaddig meg nem indítható, mig a közvádló ily meghatalmazásra támaszkodva, indítványát elő nem terjesztette. Minthogy a jelen esetben a kir. ügyész a sértett felektől s ezek felettes hatóságától ily meghatalmazást nem kapott, de ilyen már ki sem álli'hitó, mert az elkövetett vétség még 1883. évi julius 28-án jutott a felek tudomására s azóta a három havi határidő rég letelt ; azután meg mert a panaszlott cselekmény vétséget képezvén, erre nézve a bűnvádi eljárás megindítása a btk. 106. szakaszának utolsó bekezdése szerint 3 év alatt évül el, a 3 év szintén már régen letelt: Mindezek következtében az első bíróság a Heumann Ignácz dr. nyíregyházai ügyvéd ellen folyamatban levő eljárást megszüntette. A kir. tábla azonban ma tartott ülésében megváltoztatta az első bíróság végzését és midőn a panaszos közigazgatási tisztikar inditványtevési jogát megállapította a bűnvádi eljárás folytatását rendelte el. — Meghivó. A nyíregyházi ágost. evang. főgimnázium, uj épületének felavatása s főgimnáziummá történt emelése alkalmából 1888. évi januárius hó 6 án az iskola dísztermében ünnepélyt rendez. Az ünnepély d. e. 10 '/s órakor veszi kezdetét a következő rendben : 1. Megnyitó ének, énekli a dalkör. 2. Ima, elmonja Farbaky József lelkész. 3. Adatok a főgimn. legújabb történetéhez, fel olvassa Martinyi József igazgató. 4. Alkalmi beszéd, tartja Nyíregyháza városa tanácsának képviseltje. 5. Ünnepi óda, Porupszky Pál főgimn. tanártól. 6. Az intézet hivatalos átadása Palánszky Sámuel főgimn. felügyelő által. 7. Hálanyilatkozat az ifjúság részéről. 8. Főpásztori áldás. főt. Czélcus Istvín tiszakerületi püspök ur által. 9. Bazáró ének, előadja a dalkör. 10. Az intézet helyiségeinek megszemlélése. 11. D ílután 1 '/a órakor közebéd a »Nagy vendéglő*-ben. 12. Este 8'/a órakor tánczmulatság a gimn. dísztermében. A rendező bizottság. — A szombati mulatság számadása. A Nyíregyházán, 1887. nov. 26-án a helybeli ev. ref. egyház iskola alapja javára adott hangverseny összes bevétele 414 frt 38 kr, összes kiadása 284 frt 99 kr volt. A tiszta jövedelem 165 frt 39 kr. Ebből felülfizetés volt 65 frt 30 kr. Felülfizettek a következők: Vay Andor 2 frt, Jármy Viuc'.e 1 forint, Bodnár István 5 frt, Imre János 1 frt, dr. Meskó László 3 frt, Ur8zinyi Károly 1 frt, Vidlicskay Józsefné ő nagy Krasznay Gáborué Kriston Erzsébettel, Krasznay Pé térné Erzsébet leányával (Kemecse), Korányi Imréné Anna leányával, Kriston Miklósné Mikecz Antónia és Annával (Kemecséről), Kálmán Jánosné Margit leányával (Bűd Szent-Mihály), Lázár Kálmánné, Lukács Ödönné, Marsalkó Károlyné Ilona és Aranka leányával, Marsalkó Gusztávné Boriska leányával, Mikecz Miklósné Emma leányával (Kemecse), Majerszky Béláné Luiza leányával, Majerszky Barnáné, Nádasy Lajosné Blauka és Szeréna leányaival, Nagy Lajosné, Nemes Iuaréaé, Menyhért Amáliával, ifj. Nyíry Ferenczné, Patzka Anna k. 8., Pirkler Józsefné, Polatzek Jánosné, Sztárek Jolán és Diák Malvinnal, Ramenyik Paula, Sütő Józsefné Margó Czéliak. a.-nyal, Szamuely Aurélné leányaival, Szamuely Lijoené leányaival, S.topkó Alfrédué, Szepashizy Imréné, Szesztay Károlyné Gizella és Erzsi leányaival, Szeszich Lajosné Margit leányával, Szikszay Pálné, Stern J;nőué, Takács Györgyné Erzsi leányává', Tjster Lijosné Hősig Annával, Zoltán Jánosné és Zoltán Imréné Uszkay Etelkával (Séoyő). A zenét Binczy Gyula kitűnő zenekara szolgáltatta; a négyeseket 40 pár táncolta s a kedélyes mulatságnak csak a szép lányokra irigykedő rózsás hajnal vatett véget. »Viszontlátásig /« Azokig a találkozásokig, melyekot mi fiatalok a csárdások ringató zenéje mellett nagy titokban kiterveztünk: a gymnasiumot felszentelő hangverseuy, műkedvelői társulat felolvasásai és előadásai, a nőegyleti thea estélyek, a torna és vivó egyleti bál, a jogász-kör .nagy bálja — szávai mind ez édas alkalmakig a viszontlátásra I De furcsa I Hiszen nagyon elég, ha a mama meg a papa csak akkor fogják megtudni e drága terveket, mikor már jönni kell. 1 sága 2 frt, Menyhért János 2 frt, Glück Ignácz 5 frt, Bisthy Barna 1 frt, dr. Rosenberg Emil 1 frt, Jóna Mihály 3 frt, ScMhn Zsigmond 1 frt, Mann József 2 frt 50 kr, Tester Lijos 1 frt, dr. Trajtler Soma 1 frt, Burger Ede 1 frt, Horkai F. Lijos 1 frt, Kovács Gergely 2 frt, Tahi István 1 frt 20 kr, br. Pachtenkirch Oizkár 1 frt, Somogyi, Gyula 3 frt, Jóba Elek 2 frt, Benczy Gyula 10 frt. E es Lajos 1 frt, id. Török Gábor 2 frt, Majerszky Bála 4 frt, Varga Antal 1 frt, Heifel LajoB 2 frt, Böszörményi Kornél 1 frt, Mikecz Dezső 60 kr., Zlatkó József 50 kr. Az összes tiszta jövedelem 165 frt 39 krban a helybeli ev. ref. egyház pénztárába átszolgáltatott. A mélyen tisztelt felül fuetők fogadják a nemes czél érdekében tett kegyes adományaikért a rendező bizottság köszönetét. Nyíregyházán, 1887. nov. 30. Lukács Ödön, Borbély Sándor rendező biz. elnökök. Török Gábor biz, jegyző. — Kinevezés. Graefl József főispán Sipos Bélát Debreczanből, a vármegyéhez közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Sinka János oki. jegyzőt Zoltán János alispán megyei dijnokká nevezte ki — Lótenyésztők jutalmazása. Állami méntartá^i segélyben, egyenkint 100 forinttal, vármegyénkben az idén a következő lótenyésztő gazdik részesülnek: Katona Gáspár I),mbrád, S'.tauek Andris, Tomasóciky Mihály, Pavazsauyetz János Nyíregyházáról is Szamaeli testvérek Kótajból. — Csalánba nem üt a menykó! igy szól a közmondás. »S az asszonyba is csak nagy ritkán*, mondja Fiammarion Kamii, aki most összeállítva a villámcsapások statisztikáját, arra a csodálatos felfedezésre jutott, hogy az istennyila sokkal kevesebb kárt tesz a nőkben, mint a férfiakban. 1854 tői 1883. évig 2322 férfit ütött agyon a menykő Franciaországben; nőt csak 957-et. Ez a szám kevesebb, mint a másiknak fele. Vájjon a női ruha vagy a szervezet az oka a villám ur ezen renkivűli udvariasságának ? Az is különös, hogy Páriiban 1864. év óta csak egy embert ütött agyon a villám. De hit ez már kimagyarazható a nagy város temérdek tornya, kéménye és villámhiritója révén. — A napilapok üdvös versenyében, melyből leg nagyobb haszna az előfizető közönségnek van, a »Pesti Hírlap* kétségtelenül egyik leg6lső helyet vivta ki, főleg jól megválogatott tárca-közleményei, páratlanul álló karcolatai, s valamennyi lap közt a leggazdagabb távirati rovat által. Az eredeti értesülések nagy mennyisége s az élénken szerkesztett rovatok változatossága két oly főtulajdonsiga e lapnak, mely teljesen érthetővé teszi rendkívüli elterjed'.ságet s a magyar olvasóközönség jól kiérdemelt rokonizenvét. Különben a lap olcsó ára (egy hóra csuk 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr.) szintén sokkal járult ahoz, hogy ma a magyar nyelven megjelenő napilapok közül a >Pesti Hirlap*-ot nyomják legtöbb példányban. Mutatványszámokat egy hétig ingyen küld bárkinek a kiadóhivatal (Budapest, Nádorutcza 7.) — Bucsuzó-találkozásra hivja fel a nogyvennyolc:as honvédeket, egy az országos honvédegylet közp. választmányhoz intézett nyílt levélben Czerjék Imre nagy-géczi negyvennyolczas honvéd. A felhívás kiemeli, hogy a kik annyi reményt láttak elhervadni, és annyit szenvedtek együtt a hazáért, azoknak bi/onyára jól fog esni, ha még egyszer megszoríthatják egymás kezét, mielőtt a nagy idők elő emlékei, a negyvennyolozas honvédek, végiépen kihalnának Czerjék az összejövetel idejéül a jövő évi márczius 15-ét ajánlja s az orsz. honvédegylet utján véli az eszmét megvalósíthatni. — A régi 10 forintosok kicserélése. Az osztrákmagyar bank 1880. évi dec. 24-éről kelt hirdetményével a forgalomból kivont 1963. január 14 iki keltű 10 osetr. ért. forintos bankjegyeket, most már csak 1887. évi decamber 31-ig fogadják el a bécsi és budapastei két főiutézetnél kicierálés végett. A mellékintézeteknél az ily bankjegyeket csak az osztr. magy. bank tanácsának engedélyével cserélik ki. Es évi decamber 31-ike után az 1863. január 15-ikéről kelt 10 o. é. forintos bankjegyeket az osztr. magy. bank be sem váltja, ki sem cseréli. — Magyarország legnagyobb adófizetői. Hivatalos kimutatás alapján közöljük az alábbiakban Magyarország legnagyob adófizetőinek névsorát. Az első Eszterházy Miklós harczeg 121,942 forint 62 kr., utána jön Csekonics Endre gróf 85,112 frt Dr. Hajnald Lajos bibornok érsek 69,532 frt 20 kr , Pálffy Miklós herozeg 56,248 frt, Albrecht föherczeg 55,457 frt 31 */a kr., Thurn Taxis Egon herczeg 54,200 frt, Eszterházy Miklós gróf 51,314 frt 32'/, kr., Zichy Nándor gróf 50,749 frt, Chotek Ottó gróf 47,628 írt 73 kr., Schönborn Ervin gróf 44,967 frt, Pallavicini Sándor őrgróf 41.203 frt 98 kr., Z chy János gróf 40,476 frt 74 kr., Festetich Tasziló gróf 39,536 frt 93 kr , Ifj. Eszterházy Mór gróf 36,112 frt 01 kr., Festetich Jenő gróf 35,807 frt 37 kr. Id. Wodiáner Albert báró 34,992 frt 46 kr., Sitamassa József érsek 39,802 frt 10 kr., Károlyi Gyula gróf 33,492 frt 84 kr., Károlyi Alajos gróf 32,067 frt 29 kr., Fülöp Szász-Cóburg-Gotha herczeg 31,726 frt 82 kr., Erdődy Ferencz gróf 30,139 frt 39'/a kr., Id. Eszterházy Mór gróf 28,303 frt 40 kr., Bitthyáuy Strattraan Ödön herczeg 26,370 frt 54 kr., Dr. Roskováuyi Ágoston püspök 26,000 frt 64 kr., Vigyázó Sándor * 25,067 frt 63 kr., Wenchaim Rudolf gróf 24,484 frt 22 kr., Széchenyi Dénes gróf 23,085 frt 48 kr., Audrássy Dines gróf 22,535 frt, Dessewffy Miklós gróf 22,279 frt 84 kr., Hunyady Imre gróf 22,236 frt 61'/» kr., Karácsonyi Jenő gróf 22,125 frt, Z-chy Eduárd gróf 21,945 frt, 74 kr. Köszönet nyilvánítás. A mult hó 26-iki hangversenyt rendező bizottság e helyen is köszönetét nyilvánítja Rózsakerti Józsefné asszonynak a jótékony c.él iránt tanúsított azon szíves készségéért, miszerint a nagyvendéglö táncztermét a hangverseny czéljaira ingyen átengedni szives volt. A rendezőség.