Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

N T í B V I D É It" gét és értelmiségét fejleszthessük. Van egy ismert nyavalyája különösen a mi népünknek, mely ugyan világszerte kinozza, de mindenütt a legtudatlanabb, legbutább alsó uéposztálvt keriti hatalmába, a minthogy csakugyan a „setétség birodalmáéban, Oroszországban van legjobban elterjedve a pálinka­ivás, mely észrevétlenül dúl, rombol, pusztit s leg­főbb mértékben mozdítja elő az alsóbb néposztály, az egykor józan, becsületes, értelmes, harczra ter­mett magyar nép erkölcsi, értelmi, és anyagi pusz­tulását, testi-lelki elaljasodását, satnyulását. Ennek az átkos szenvedélynek a terjedését törvénynyel is, de főkép társadalmi úton kell meggátolnunk, ha hazánkat, nemzetünket igazán szeretjük, s élet­képességében és hivatásszerű működésében hiszünk és bízunk. — Egy éve mult, asszonyom. — Egy jótékonyczélu hangversenyen működött közre, melyen művészi énekét én kisértem zongorán. A hangverseny után táncz követ­kezett. Emlékezhetik rá. A füzértáncot együtt lejtettük. Azóta többször kerestem fel a színpadon s mindannyiszor ott voltam, valahányszor művészetéért tisztelői elismeré­süket fejezték ki. — Hódolatommal nőtt szorelmem, ra­gaszkodásom ön iránt. S mármár nyilatkozom, midőn egy váratlan körülmény — atyám halála — szótlanságra kárhoztatott. — A gyászév letelt s én ismét megjelentem ön előtt, hogy kérjem barátságát, vonzalmát, szerelmét. Szóljon, Georgette, alfogadja-e kezemet, akar e nőm lenni ? Georgette elhalványodott. Ajkain ideges rángatód­zás mutatkozott, szemeinek fénye elhomályosult kigördülő könyeitől. László szenvedélyesen omlott lábaihoz, megragadta kezeit s ismétlé szavait, még nagyobb szenvedélylyel, szive egész melegével. Es a félvilági hölgy mégis habozott a választ szive szerint megadni. Szerette forrón, odaadással, mint első szerelmesét, kiért odahagyta szülőit, de érezte, hogy ő már többé nem az a nő, ki egy tollvonással aláírhatja a házassági ajánlatot. László bizonyára nem tudja, kinek ajánlott házasságot. S mi volna, ha megtudná ? Legyen neje egy oly férfinek, kinek viszonzásul nem adhat mást egy csalódott szívnél. S ha majd rövid boldogság után fellebbentenék irigyei a fátyolt múltjáról, nem volna-e borzasztó beletörődni az » elűzött asszonyok* sorsába. És László nővére? Ez az ártatlan gyermek egy tisztességes férfiú nejévé lehetne, ha László megszakítaná ismeret­ségét vele, a félvilági hölgygyei. — Nem. Én nem lehetek az ön neje soha — mondá végre hosszú szünet után. Lászlót lesújtották e szavak. Halkan tördelő: — Ne még; tartsa függőben válaszát, hagyjon re­mélnem. uton igyekezzenek terjeszteni az élettani és termé­szettani ismereteket s megtanítani az embereket, a népet arra, hogy csak olyan táplálékot vegyenek magukhoz (víz, fehérnyék, zsírok, sók), melyekre az ember te^ti szervezetének szüksége van, hogy élhes­sen s munkálkodhassék; ellenben az élvezeti sze­reket, melyek az idegrendszerre határozottan káro­san hatnak, különösen a szeszt, mint amely az emésztést akadályozza — mit a pálinka ivó emberek kevés étellel való élése is kézzel foghatólag iga­zol — kerüljék. Szóval az egészségügyet az egész társadalom vegye gondjai alá, lehetőleg mértékle­tességi egyletek és társulatok alakitása áital is. Erre munkáljanak közre orvosok, lelkészek, tanítók s az egész értelmiség, s nemzetünk élni fog. Egy lelkész. — Mit mondhatnék ezután, a mit m ist, m"g ne mondhatnék. — Tehát visszavonhatlan határozata? Ön nem sze­ret! Ezért utasit el? — Ne kívánjon magyarázatot ajkaimról. Forduljon magyarázatért virágaimhoz, melyek oly kábító illatot lehelnek . . . kérjen magyarázatot e babérlevelektől, melyek a mes's tisztelet, a rabszolgai hódolat jelvényei . . . kérjen magyarázatot gyémántjaimtól, ékszereimtől, kérjen e pompától, fénytől csillogástól, mely körül veszi. Kérjen magyarázatot a nagy világtól, mely eszményit s a szűkebb világtól mely csak előlegez s c ak azért fog tüzes paripákat diadalaim szekere elé, hogy mihamarabb czélt érjen. Oh, ezek meg fogják moudani, hogy ünnepel­tetésemnek nagy ára volt: becsületem! És ezek után legyek én, az ön neje? Az ön neje? Egy tisztességes ember neje ? Oh uram I Vessen meg, alázzon meg, állítson pellengérre, de ne kívánja, hogy neje legyek. — És ha én a hallottak daczára kettőzött hévvel szeretem ön. — Ne kisértsen eltántorítani elhatározásomtól. Gondoljon nővérére; mindkettőjük boldogságára. * * * Georgette azon este vette jutalomjátékát a szín­házban, melyen László látogatását fogadta. — Koszorú, virág özön kisérte a bálványozott művésznő felléptét. — A virágokat mind lakására vitette. Azoktól remélt vi­gaszt. Koszorúkat font belőlük s koszorúira tért pihenni. Azok a kedves virágok elküldték hozzá a halul jótékony angyalát, mely lezárta szemhéját . . . örök álomra. A kik másnap a művésznő ravatalát állították fel, egy le­vélkét találtak íróasztalán, melyen e szavak voltak ol­vashatók : »Érted és nővéredért* Szirius. I mutatkozik, jogában áll a pénzügyi közegeknek a ter­melőt igazolásra felhívni s a menynyiben az igazolást alaposnak nem találnák, hi megfelelő támpontok forog­nak fenn, jogában áll a dohánybeváltó felügyelőségnek, a tényleirás felvétele s a jövedéki büntető eljárás meg­indítása iránt intézkedui. Hasonló eljár,is követendő, ha a törés utáni száraz felvétel és a beszállított, illetőleg a külkiviteli kereske­dőm k átadott, vagy külföldre kivitt dohánymennyiség közt feltűnő kevesebblet mutatkozik. 13. §. A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és az 1878: V. t. cz. 165. §-a értelmében hürom évig terjedhető börtönnel büntetendő: a ki a dohánytermelés, kezelés vagy elárusitás ellenőrzésével megbízott péuzügyi közeget vagy községi kirendeltet a törvény vagy a ha­tóság meghagyásának végrehajtásában erőszak vagy ve­szélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény a fentebbi közegek védelmére rendült, vagy megjelent személyek ellen követtetik el. Horvát Szlavonországban ezen büntettek (kihágások, vétségek) az ott érvényben levő büntető törvények értel­mében büntetendők. 14. §. Az anya és csucslevelek leszedése utáu a dohánytőkék azonnal és legkésőbb szeptember utolsó napjáig vagy kiszántandók, vagy más uton eltávolitandók, ha csak a termelőnek, a pénzügymiuisítérium külön en­gedélye folytán, ezen területen való legeltetésre engedély nem adatott. Ezen határozat be nem tartása a dohánytermelés­ből való kizárást vonja maga után. Sarjú dohánynak nevelése tilos, mely tilalom meg­szegése a dohány termelésből való kizárást vonja maga után. Kivételeseu sarjudohánynak nevelésére az illető ter­melőnek az iránt benyújtandó indokolt bejelentése foly­tán, a körülményekhez képest, esetről-esetre külön enge­dély adható, mely esetben azonban A sarjudohiny oksze­rűen kezelendő s felvétele tekintetében ugyanazon eljá­rás követendő, mely az első termésre nézve az előző szakaszokban megállapittatott. Ha akár a tulajdonos hibájából, akár vigyázatlan­ságból csempészet fordul elő, neki termelési engedély többé nem adható. 15. §. A termelő dohánytermeléséből senkinek, bár­mily címen, bármely csekély mennyiséget sem engedhet át, hanem köteles a nyert egész termést a megállapitott határidőben, beválltás végett hiány nélkül a jövedéki rak­tárba beszállítani, illetőleg a termelésre következő év január végéig engedélyezett dohánykiviteli kereskedőnek átadni, vagy saját teljesen biztos és a pénzügyi hatóság által elleuiárral ellátott raktárba beraktározni, vagy külföldre kiszállítani. Azon termelő, ki bármi czimen, bármely csekély mennyiséget valakinek átenged és a nyert egész termést a megállapitott határidőben beváltás végett hiány nélkül a jövedéki raktárba be nem szállítja, illetve engedélye­zett dohánykiviteli kereskedőnek a termelésre következő év január hó végéig át nein adja, vagy saját, teljesen biztos és a pénzügyi hatóság által ellenzárral ellátott raktárba be nem raktározza, vagy a termelésre követ­kező év október hó végéig külföldre ki nem szállítja, azonkívül, hogy a dohánytermelésből mindenkorra kizá­ratik, az átengedett, vagy be nem szállított, illetve kül­kiviteli kereskedőnek át nem adott, vagy külföldre ki Dem Bzáliitott dohánymennyiség minden 500 grammja után, jövedéki büntető eljárás utján 80 krnyi fogyasztábi illeték és a fogyasztási illetéknek kétszeresétől négysze­reséig terjedő pénzbüntetési en marasztalandó el. Azon termelő, aki külkivitelre termelt doháuyát a termelésre következő év január hó végéig teljesen biztos és a pénzügyi hatóság által ellenzárral ellátott raktárba be nem raktározza, vagy engedélyezett dohánykiviteli kereskedőnek át nem adja, a fenti büntetésen kivül, át­adás, vagy be nem raktározás elmulasztása miatt, a termelt egész mennnyiség után minden hétre és annak minden métermázsája után két forint pénzbüntetésben elmarasztalandó. Ezen pénzbüntetést közigazgatási uton a dohány­beváltó felügyelőség rója ki s a kirótt birság -ellen 15 napon belül a pénzügyminiszterhez van felfolyamodásuak helye, ki arra nézve végérvényesen határoz. Ugyancsak ezen pénzbüntetéssel büntetendő azon külkiviteli kereskedő is, aki az általa átvenni kötelezett dohánytermést, a termelőtől a termelésre következő év januárhó végéig át nem veszi, illetőleg azt beriiktározásra el nem fogadja. 16. §. A dohánytermelő nemcsak a 11. §-ban elren­delt hivatalos eljárás utján megállapitott és az engedély­ivbo miuimumként bejegyzett, hanem az egész dohány­termés mennyiségének hiány nélküli beszállításáért feles kertészeivel együtt egyetemlegesen felelős. Azon f les kertész, aki doháuyjövedéki kihágás miatt elmarasztaltatott, az elmarasztalásról vett hivata­los értesülés után a dohánytermelő által, a dohányter­melési engedély különbeni elvonásának terhe alatt, a szolgálatból azonnal elbocsátandó. Az ezért elbocsátott kertész a dohánytermelőtől elbocsátása miatt semminemű kártérítést nem követelhet. Ha a megállapitott minimumnál kevesebb szállít­tatik be, a hiány után kiszabható fogyasztási illeték és bírság összeg erejéig a beszállított dohánymennyiség be­váltási ára biztosítékul visszatartható. A dohánykiviteli kereskedő is köteles a dohánybe­váltóifelügyelőség előzetes megkeresése folytán a dohány­termelőnek a szerződésszerűen adott előlegen kivül még kijáró vételárból a megkeresésben kitett összeget a kincs­tár biztosítására visszatartani. (Folytatjuk.) ÚJDONSÁGOK. Egy iskola megnyitása. A nyíregyházai ág. ev. egyház tanyai népiskoláinak egyike a mandai, amely egészen újonnan építtetett, nemes czéljának megfelőleg a közhasználatnak a jelen tanév elején adatott által, egy igen szép lélek emelő ünnepély lefolyásá­nak volt színhelye; ugyanis f. é. november hó 3-án, egy a Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a megyei főorvosnak e téren egy búzgó munkatársát, lelkes támogatóját mutathatom be dr. Grün Zsig­mond n.-kállói helyettes járás-orvos személyében. Grün doktor ugyanis f. évi október 20-ról keltezve a kővetkező körlevelet intézte a nagy-kállói járás összes lelkészeihez: „A szeszes italok mértéktelen élvezetének a szellemi és szervi fejlődésre való felette romboló hatása sokkal ösmeretesebb, mint­hogy azt e helyütt bővebben kellene fejtegetnem; s ha a közerkölcsiségi tekinteteket itt és ez alka­lommal figyelmen kivül hagynók is, már tisztán közegészségügyi szempontból is szükségesnek tar­tom, hogy annak korlátozására minden módot és eszközt igénybe vegyünk, annyival is inkább, mivel saját tapasztalatomból győződtem meg arról, hogy a szeszes italok mértéktelen élvezete a köznépnél, még pedig nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek közt is annyira el van terjedve, hogy ennek káros következéseit behunyt szemmel tovább nem néz­hetjük. Amennyiben pedig a törvényes intézkedések ez irányban még felette hiányosak, más részről emberbaráti kötelességeink mint ember- és hon­polgároktól egyaránt követelik tőlünk, hogy a tár­sadalom káros kinövéseit társadalmi uton is, min­den hatalmunkban levő eszközzel és módon irtsuk, vagy legalább terjedését megakadályozni töreked­jünk. Azon hivatalos kérelemmel fordulok ezek után a járás t. lelkészeihez, mint olyanokhoz, kik hiva­tali állásuknál fogva első sorban hivatvák az em­beriség, közelebb hiveik szellemi és erkölcsi álla­pota felett őrt állani, miszerint hatáskörükben, a szószékről tartandó -beszédeikkel ép ugy, mint a néppel való érintkezéseiknél tanácsadólag, tájékozás és útbaigazítások által, a köznépet a szeszes italok mértéktelen élvezetének felette káros következmé­nyeire intsék, figyelmeztessék s minden áron oda hassanak, hogy különösen a gyermekek, a fejlődés és szellemi művelődésre annyira bénitólag ható szeszes italok élvezetétől távol tartassanak és meg­óvassanak". . . Kelt stb. Egészen helyes és rendén van, hogy az orvos nem képzeli magát mindenhatónak és munkatársat keres s jó érzékre vall, hogy egyet a lelkészben talál; de fel kell még keresnie a többieket is: a tanítót, a földbirtokost s általában minden művelt embert, mert ez a nyavalya, t. i. az iszákosság, mint társadalmi betegség, csak a társadalom összes tényezőinek közrehatása által gyógyítható, vagy ha teljesen gyógyítható nem volna is, de legalább mérsékelhető. Ezen tényezők azután társadalmi Az uj űohánytörvény. (Folytatás.) 8. § A községi elöljáróknak, illetve polgármestereknek a fentebbi szakaszban reájuk rótt kötelességek pontos teljesitéseért holdankint 20 krnyi jutalomdíj engedélyez­tetik, melynek fele az engedélyezés után, fele pedig a beültetés után fizettetik ki. 9 §. A dohánytermelés, valamint a palántanevelés hivatalos ellenőrzés alatt áll, mely a dohánynyal beül­tetett területek felmérése, az ültetvények fejlődésének megfigyelése s a termés mennyiségének megállapítása ál­tal gyakoroltatik. Az ebbeli felügyelettel járó költségek megtéríté­séül az 1868. évi XIV t c. 2. § ában minden kataszt­rális hold után 1 frttal megállapitott engedély i leték ezennel 2 frtra s minden fél hold után 1 frtra emeltetik fel. Fél holdnál kisebb részletek fél holdnak, annál na­gyobbak egész holduak számitandók. A palánta nevelésre kiadandó minden egyes engedély után ez eugedélyille­ték 3 frtban állapittatik meg. 10. §. A terület felmérését az ültetés befejezése után a községi elöljáróság, illetve a polgármester egy kirendeltjének közreműködésével a termelő vagy megbí­zottjának jelenlétében a pénzügyi közegek teljesitik. A községi elöljáróság, illetve a polgármester ki rendeltjének és a termelő vagy megbízottjának elmara­dása a felmérést nem akadályozza. 11. §. A várható dohánytermés a 10 § ban meg­határozott kö«egek állal, az ott említtettek jelenlétében s ha az utóbbiak, ámbár kellőleg meg lettek hiva, meg nem jelennek, ezek nélkül is felvétel utján állapittitik meg. A pén7ügyi hatóság fel van jogosítva, a termést zöld állapotban is felbeo^ültetni, hogy abból a termés mennyiségére előlegesen is következtetés legyen vonható; kötelés azonban a mér feltűzött dohányt lehetőleg több­ször, mindenesetre azonban egyszer és pedig a törés be­fejezése után az egész termést száraz állapotban felvétetni. Minden termelő köteles a zsin rok ese'leg pálezák hosszát és számát, valamint a lehullt, esetleg ponyván szorított dohányt is a felvétel eszközlésére megjelenő pénzügyi közegnek szólal vagy Írásban bevallani. A pénzügyi köz°g a termelő összes dohánykészle tét megvizsgálja és megállapítja a zsinórok, esetleg pál­ezák számát, valamint próbaraérlegelések alapján, a ter­mesztett dohánynak súlyát fajtánként, levélminőségek szerint és egészben. A dohánytermelésnek ez uton végleg megállapitott mennyisége képezi a termelő által a kincstári laktárba beszállítandó mennyiségnek minimumát, ez úgy a dohány­termelési kataszterbe, mint az engedélyivbe bejegyeztetik és a pénzügyi közrg, a községi kirendelt s a termelő által aláiratik. Azon termelő, ki a zsinórok felvételét helytelennek tartja, a felvétel ellen 8 nap alatt a dohánybeváltó fel ügyelőségnél panaszt emelhet. 12. §. Azon eselre, ha a pénzügyi közegek által eszközölt zöld felvételnél kipuhatolt termésmenynyiség és a törés befejezése után száraz állapotban elrendelt felvételnél talált termésmennyiség közt feltűnő keveslet

Next

/
Thumbnails
Contents