Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

„N Y í R V I D É K." í 41* I egyház reszeről kiküldött 11 tagu vegyes bízottság által az említett iskola Barzó Mihály válalkozó építésztői hivatalosan vetetett által. A bízottság a helyszínére kiérve, a gyermekeknek (66)az uj'iskola bejárata előtt kétsora

ií„ t , , "

CZOla,a közöt

t> a ta

D'tó és az érkeklődő szülők által melegen üdvözöltetett. A gyermekek — a tanterembe bevonulva a tanító élén - cs a szülök örömrepesve várták az iskolának ünnepélyes megnyitását. A bizottság tagjai belepve a törvényes követelményeknek megfelőleg épített díszes tanterembe, Bencs László iskolai felügyelő emelkedett hangon kiemelte, hogy az ágost. evang. egy ház felfogva a haladó kor intő szavát, a népnevelés ügy felvirágoztatására a nemes városnak segélyezése mellett a tudomány őzen csarnokát felépítette; megemlékezvén a minden szép és nemes ügyért buzgó protenstáns elő döknek nemes áldozat készségéről, kapcsolatban az ősöknek követendő szép példájára rámutatva, buzdította a jelen élő nemzedéket az áldozatkészség gyakorlatára; habár elismeri azt, hogy az egy háztag ok az adakozás nemes erényét a közelmultbin is hathatósan gyakorolták és folytonosan gyakorolják, különösen hálás köszönetét fejezi ki nemes Nyíregyháza városának iskolai czélokra tett azon nagylelkű adományáért, melynek következtében az egyház híveknek ismételve módot nyújtott egy szent és nemes ügynek előbbre vitelénél az áldozat készség gyakorlatára. Ezekután Stxty Gyula, mint a városi tanácsnak kiküldötte, örömét fejezé ki a felett, hogy az egyház, habár városi segéllyel i", a nevelés ügyért lelkesülve, ily szép és a törvényeknek miudenben megfelelő iskolát épittetett; óhajtja, hogy a szülők állal a gyermekek ezen uj iskolába minden törvényes szigor alkaluaazáza nélkül örömmel, készséggel hozassanak fel ; egyszersmind köszönetet mond a váró* nevében az ág. ev. egyháznak s kívánja, hogy ezen egyház a felvilágosodás és műveltség terjesztésében ily nemes tettek által gazdagon ékeskedve, laukadatlan kitartással továbbra is hathatósan közremül.ödhrssék. Végül Bartholomaeidesz János lelkész, tiszteletbeli főesperes, bizottsági elnök szólt: »Mindent Istennel és semmit Isten nélkül, régi közmondás szavaiból kiindulva, ezen uj iskola megnyitását is Istennel kezdendő: Osvald Jó zsef tanítót felhívta egy ájtatos buzgó éneknek, a gyermekekkel való elzeugésére. A gyermekek igen szépeu elénekeltek egy egyházi éneket kétszólamban, és imád koztak. Azután a lelkész elnök a gyermekekhez szólva, hasonlította őket azon kis gyermekekhez, kiket a szülőik Jézushoz vittek megáldás végett és az apostolok nom engedték a kisdedeket Jézushoz vinni; erre Jézus igy felelt:« »EDgedjétek a kis gyermekeket hozzám jönni, hiszen ugy is övék a menyeknek országa.« Igen ti is a Jézus Krisztushoz jöttök, midőn ezen iskolába beléptek, hogy az ő evangyeliumát, imádságokat, szent énekeket tauuljátok ; és kitől fogjátok ti ezen szép dolgokat megtanulni? A ti jó tanítótoktól, a ki szerencsés ezen uj iskolában legelsőnek tanítóul alkalmaztatni, kinek neve emlékezetes lesz és örökké élni fog ezen környéken lakó egyháztagok emlékében, ki rövid egy évi működése után megmutatta, hogy ezen állását hivatásszerűen tölti be, tehát engedelmeskedjetek neki kedves gyermekek és szeressétek őt. A szülők felé fordulva, buzdította őket, hogy örömest engedjék meg ezen jó gyermekeknek a most ünnepélyesen megnyitott iskolába járni, hogy Krisztusi szellemben belőlük a haza és egyház javára derék, müveit polgárok és honleányok neveltessenek. Ezek után lelkész ur egy buzgó imát elmondva, az ünnepély befejezéséül a gyermekek által »Erős vár neküuk az Isten* czimü ének elénekeltetett, amely szintén igen szépen és helyesen vitetett keresztül. Sorrend szerint a próbamérések Horváth Gyula városi mérnök ur által megtétettek, melynek alapján kitűnt, hogy az épület a tervnek megfelelő méretekben építtetett; s tekiutve, hogy a tüzetes vizsgálat folytán talált hiányok csekélyebb mérvűek voltak, az épület ideiglenesen átvehetőnek javasoltatott. A bizottság fél 2 órakor társas közebéd elköltéséhez ült, amely alkalommal az asztaltársaság az éhség lecsilapitása után, a hegy levének élvezete és a toasztok árja mellett, kedélyesen töltötte idejét, végre 3 órakor a bizottság* ujabb kedves emlékekkel gazdagulva, a város felé vette útját. Stoffán Lajos, ág. ev. tanitó. — Az 1888. évi városi költségvetés a héten pénteken, de legkésőbben a jövő hét keddjén tárgyalás alá kerül'a képviseletben. Ugyancsak a legközelebbi közgyűlés a képviseleti tagok választáss ügyében is megfogja tenni a szükséges intézkedéseket. A torna és vivó egyesület megalakult. A hétfőn délutánra összehívott alakuló gyűlés — Szepesházy Imre elnöklete alatt — letárgyalta az alapszabályokat s megválasztotta az egyesület tisztikarát, még pedig elnökké egyhangúlag dr. Jósa Andrást, alelnökké Somogyi Gyulát, ti.kárrá Kovách Eleket, pénztárnokká Okolicsányi Gézát, szertárnokká Bónis Samut, egyesületi ügyészszé Fthér Imrét, orvossá dr. Konthy Gyulát. A választmány megalakítását a szombaton tartott gj ülésre halasztották. Az egyesületbe a tagok oly nagy számmal iratkoztak már be, hogy fennállása biztosítva van, annál is inkább, mert a főgimnázium igazgató tanácsa a torna csarnokot, mely modern berendezésével minden igényt kielégíthet, szívesen engedte át használatra az egyesü létnek csupán azt kötötte ki, hogy a fűtést és világítást az egyesület eszközölje s hogy a tulajdonjog elismerése czimén fiiessen évenkéut 50 frtot. Az egyesület már a héten megkezdi működését. A tornázó éa vivo órák naponként d. u. 5—7 óráig tartatnak. Az egyesületi tagsági dij, működő tagok részére, havonkent 2 frt. _ A hangverseny, melynek a helybeli ref. iskola alapja javára való rendezéséről lettünk már említést, e hó 26-án fog megtartatni. Az élvezetes estélynek egyik kiemelkedő pontja lesz Margó Célia kisasszonynak, a debreczeni színház elBŐ rangú művésznőjének föllépte A művésznő u i. már ígéretet t«tt, hogy a nemes czel megsegítése érdekébon kész közreműködni. Kívüle meg műkedvelő hölgyek és urak fogják betölteni a hangverseny programmját; ennek részletei azonban még nincsenek megállapítva— Tüz volt a héten, keddről szerdára virradólag városunkban. A tüz özv. Máy Adolfnénak rózsa utczai lakóházában ütütt ki, s annak zsindelyes tetejét elhamvasztotta. Az égés éjjelen kenyeret sütöttek a háznál, s ugy látszik ebből keletkezet a veszedelem. A tűzoltóság dicséretes gyorsasággal jelent meg az égés színhelyén és sikerült nekiek az égő házhoz közvetlenül hozzáépített zsindelyes istálló épületet megmenteni. A ház biztosítva volt. — Helyreigazítás. Glück Péter kisvárdai ügyvéd ur kívánságára szives készséggel igazítjuk helyre lapunk legutóbbi számának egy ujdouságát, azt. t. i. hogy nem az ügyvéd úr ő maga, hanem csak két kiskorú gyermeke vezetéknevét változtatta át »Gál«-ra. — A Sóstó társulati választmány e héten ülést t.rtván, az ez idei osztalékot részvényeukint 5 forintban állapította meg, ami tekintettel a kedvezőtlen időjarásra, mely nálunk május és junius hónapokban uralkodott,' annál inkább fogadható el kedvező eredménynek, mivel a fürdő-igazgató jelentése szerint az állandó fürdővendégek száma az idén tetemesen szaporodott, csökkent egyes egyedül a kijáró fürdőzők száma. Köller jelenlegi vendéglősnek szerződési ideje letelvén, pályázat kihirdetése határoztatott el és pedig csak két évre, minthogy a Sóstói társulatnak a várossal kötött szerződése 1890 tavaszán lejár. — Rablógyilkosság. N. Muzsalyon (B-regvármegye) mult szerdán este 8 órakor 3 álarezos rabló tört be Székely Benedek bogdányi földbirtokos urnák ottani birtokán alkalmazott felügyelője és édes testvére: Székely Imre lakására, bizonyos m azon indokból, hogy azon pár ezer forintnyi összeget, melyet Sz. B. ur azon napon eladott boraiért felkezelt, kézrekerithessék. A rablók közül egy a ház ajtaja előtt állott még, egy a konyhába ment, egy pedig fegyveresen, rniua házi cselédség és gyermekek megijesztése végett a konyhába belőtt, azon szobába tört be, hol Sz. B. Ur és felügyelője együtt voltak. A lövésre készen tartott fegyverrel belépett rabló bizonyosan ismerős lehetett, mivel álruhában s minden része maszkírozott volt. Székely Inre az előbb ejtett lövés folytán figyelmeztetve, azonnal a rabló felé rohant s azt torkán ragadni igyekezett; azotiban az elsütötte fegyverét s oly szerencsétlenül találta Székely Imrét fején, hogy azonnal összerogyott s rövid idő múlva meghalt, a nélkül, hogy szólhatott volna, pedig a jelekből azt lehet következtetni, hogy a rablót felismerte. Székely Benedek ur e köz ben, mint hogy fegyvere ne n volt kéznél, a szomszéd szobába rohant, mire a rabló azt gondolván, hogy oda fegyverért megy, kereket oldott s tö'obi társaival együtt nyomtalanul eltűnt. Egy másik verzió szerint a rablók rálőttek Székely Benedekre is, s a golyó kalapját fúrta keresztül, s ő maga sértetlen maradt. Bár azóta a vak merő betörőket a csendőrség folyvást nyomozza, a tettesek nyomára akadniok nem sikeiült. Erős gyanuokok azonban már eddig is vannak, s remélhető, hogy az igazságszolgáltatás sújtó keze a véres tett elkövetőjét utóiérendi . — Időjósló növény. Egy Npvák József nevezetű csehországi kémikus, prágai lapok hire szerint, olyan érzékeny forró földövi növényt fedezett föl, mely esőt, napos időt, vihart s a föld körül történő egyébb hő nérsékleti változásokat leveleinek görbüléseivel 56 órával előre bejelent. Novak már az ez évi aratás idejekor naponta tudósította a gazdákat, hogy milyen időváltozást várhatnak s minden jóslata pontosan be is következett. Maga a növény különben olyan válogatós természetű, hogy fönmaradása killöuösen berendezett helyiségot igényel. Az ily helyiséguek állandóin 18 fokos hőmérséklettel (Romür szerint) kell birnia, naptól s időjárási viszontagságoktól megóva kell lennie. Egyébiránt tekintve azt, hogy maga a növény pompás alkatával a legelegánsabb szalonnak is díszére válik, hinni lehet mielőbbi nagy keresettségében. Az örök szeretet nevében. A Mária Dorothea egyesület, mely Mária Dorothea Ő Fensége véd löksége alatt a magyarországi tanítónők, gyermekkertésznők, nevelőnők, zongora- s nyelvmesternők, egyszóval a hazánkban tanítással és neveléssel hivatásszerűleg foglalkozó nők anyagi és erkölcsi érdekeinek megóvása s fejlesztése végett 1885-ben alakult, Budapest fővárosábau egy a fővárosi hatóság által e cíélra díjmentesen fela;ánlott telken »Mária Dorothea-intézet* czim ulatt külön épületet akar emelni, mely egyedül élő szegény és munkaképtelen volt tauitónőknek és nevelőnőknek otthont biztosítson és egyu'tal központja legyen a magyar nevelőnők törekvóseinek, az a hely, a honnan a legilletékesebb egyének egyesült erővel emelhessék föl szavukat a nemzeti lót egyik legfontosabb feltétele, a nemzeti nőnevelés reformja érdekébeD. A Mária Dorothea intézet tervezetének megvalósítása mintegy 39,000 forintba kerül. Tagtársaim ne vében én, mint az egyesület ez időszerinti elnöke, kérek fel mindenkit, kihez jelen soraim eljutnak: adakozzanak és gyüjtsonek. Ne utasítsa vissza sanki kérelmünket, ha csak krajczárok lesznek is, a mit körülményei folytán e czélra adhat; ne legyen közönyös ügyünk iránt, uiig akad egy ismerőse, kivel czéluukat és törekvésünket me,' nem ismertette; ne legyen habozó s ingadozó; fillére s ügybuzgalma a magyar közművelődés érdekét mozdítja elő, az általa elért eredmény, bár csak porszemként, az örök szeretet nagy munkáját fogja gyarapítani. Először fordulnak most a magyar tanítónők segítségért a magyar társadalomhoz. Első ízben kérnek gyá molitást azok, kikre bízatott a magyar nők és a leendő magyar anyák nevelése. Kérelmünk anyagi helyzetünk javításával kapcsolatban a nemzeti nőnevelés reformját terveli, a magyar faj és a magyar állam fenmiradása s felvirágzása egyik feltételének akarunk szolgálni azzal az épülettel, mely nemcsak hum»nisztikus intézet lesz, de egyúttal a nemzeti nőnevelés ügyével foglalkozik, közös érdekből származó szoros öszetartó kapcsa. De lene bár a »Mária Dorothea-intézetc kizárólag humanisztikus intézménye közel 10,000 nőből álló testületnek, mely életét a tanítás s nevelés nemes czéljának szentelte, joga van ily kérelemmel járulni a magyar társadalomhoz. Nemcsak joga, de kartársai iránt való kötelessége is. S van okunk remélni, hogy a magyar társadalom meg fogja hallgatui kötésünket. Mert az önerejére utalt művelt nő, mint tanítónő a legfárasztóbb terheket veszi magára, e gyönge szervezetének megfeszített erejével küzd a társadalom érdekében, tűr s szenved eveken át nemes hivatása teljesítésében. S mennyi lesz közöttük agg napjaiban egyedül s elhagyatva, midőn a gyenge testben lakott erős lélek is hanyatlik, hánynak lesznek elválhatlan kísérői az egyedül lét és a nyomor: Adakozzunk. Állítsuk fel a Mária Dorotbea-intézetet, megpihenő helyét a szegény elhagyatott, volt tanítónőknek, és egy közművelődési templomot, mely társadalmi életünk egyik legszebb és legkényesebb kérdését, a nemzeti nőnevelést, ápolja és erősiti meg. Bizalommal kérek fel mindenkit, kihez jelen soraim eljutnak: adakozzanak és gyűjtsenek. A magyar tanítónők egyik legkitünflbbike, a legelső állami nőnevelő intéjet igazgatója Zirzen Janka ürhölgy volt kegyes egyesületünk pénztárának kezelését elvállalni s az ő neve elég biztosíték, hogy a Mária Dorothea névvel díszített egyesület részére gyűjtött pénz rendeltetésének megfelelően fog felhasználtatni. De e mellett minden egyes küldeményt, bár ciak krajczárokból álljon, háromszor nyugtázunk: a »Nemzeti Nőnevelése czimü havi folyóiratban, a gyűjtőknek küldött levelező lapon s a Mária Dorothea-intézet fölállításakor kiadandó emlékkönyvben. Az örök szeretel nevében ismétlem kérő szavamat! Adakozzanak és gyűjtsenek ! A »Mária Dorothea-egyesületc nevében Báró Nyáry Adolfué, elnök. Irodalom. — Az Útmutatóból, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrend könyvéből megjelent a folyó évi VIII. (november—deczember havi) füzet, mely a magyar, közös és osztrák vasutak, az első cs. kir. szab. Duuagőzhajózási társaság, az osztrák-magyar Lloyd, valamint a budapesti közúti vasút menetrendeit, különös tekiutettel a legújabb téli meuetrendekre, a bel - és külföldi útirányokat, a magyar postajáratokat, a postai és távirdai szabályok kivonatát, a vasúti üzletszabályzatot, Magyarország és Közép-Európa térképeit stb. stb. tartalmazza. Egyszóval, aki utazni akar s jó adatokkal akarja magát ellátni, az vegye meg az Útmutatót, melyben mindent megtalál, amire csak szüksége van. Ára 50 kr, postán 60 kr. Kapható az „Útmutató" kiadóhivatalában, Budapesten Vl. kerület Podmaniczky utcza 17/a. szám alatt. — Bortermelóink és mezőgazdáink figyelmét felhívjuk a >Szőlőszeti, Borászati és gazdasági lap< czimü szakközlönyre, melynek moat jelent meg 20-ik száma a VIII. évfolyamban. Szerkeszti Maurer János, borász éa borászati iró, ki a kassai első amarikai azólőtelepnek létesítője és tulajdonosa. A lap gyakorlati iránya, nép« szerű irálya és alapos szakszerűsége által tűnik ki, mely tulajdonokkal önnön magát ajánlja. A 20-ik szám tartalmaz a szerkesztő tollából egy korszerő czikket: >A hegyi szőlők és a kerti homok* czimén. Egyéb borászati czikkek: A phylloxera és szőlőink jövője. — Ügyeljünk a boros hordókra. — Szőlőszeti levél, Hatvanból. — A mezőgazdasági rovatban : Mit értsüuk a takarmányfélék táparánya alatt. — A konyhasó szerepe a takarmányban. — A vegyesek rovata apróbb közhasznú tudnivalókat hoz. — Tidéki levelezések hazánk bortermő vidékeiről. — Irodalmi és egyleti hirek. — A kérdések és feleletek rovata minden olvasó részére nyitva áll. Előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Előfizethetni Maurer János kiadó tulajdonosnál Kassa (Maurer udvar.) Mutatványszámok küldetnek. — A Gazdasági Mérnök 43 ik Bzáma a következő tartalommal jelent meg: Borászatunk védelme. Néhány tapasztalati adat a zBÍlipek alapoz

4sa köréből. Közgazdasági mozgalmak, AZ időjóslás. (Egy ábrával.) Biztonsági tehercsusztató emelő készülékkel. (Két képpel.) A helyi érdekű vasutak. Tárcza: A székely fürdőkről. (Vége.) Találmányok: Gőzgépek, motorok stb. önműködő tolózása. Öamüködő hőszabályozó. Vizi ügyek: A középtiszai átmentesitő társulat. Az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulat. A kőrös-tisza-marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulat. Orosz hajózás az Ai Dunán. Az osztrákmagyar Lloyd-gőzhalyózási társulat. A kiatiszai zsilipszaisadás. A Sebes-Kőrös vizszabáljozó éa ármentesitó társulat. Halastó Kecskeméten. Vasúti ügyek: Keleti vasutak. Előmuukálati eugpdélyek. A bihari helyiérdekű vasút. A vasúti tisztképző tanfolyam. A boros-jenő-ceermői szárnyvasut. Gőzha jó a magyar államvasút szolgálatában. A zala szentiván-c-<áktornyai \asut. A vaButi igazgatóságok áthelyezése. Auispiioti vasút. A Simplonvasut terve. A budapest-soroksár-hjrasz.ti helyi érdekű vasút. Kiállítások. Versenyek: A congrádmeg/ei terménykiállítás Makón. Olaszország a párizsi világkiállításon. A deési kiállítás. Egyesületek és társulatok: A szesztermelők országos egyesülete. Az okszerű halaagazdaság lényeges feltételei. A pestmegyei gazdasági egyesület Az E. M. K. E. hitelszövetkezete. — Különfélék: Személyi hi

rek. A mezőrendőrségi törvényjavaslat. Az uj ezukoradó. Uj lovaskaszárnya. Vízállások. Heti naptár. A Gazdasági Mérnök megjelenik minden vasárnap 12 oldalnyi tartalommal, diazesen kiállítva, képekkel és szakszerű rajzokkal illusztrálva. Szerkeszti és kiadja Gonda Béla. Előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, mely összeg a kiadóhivatalba (Budapest IV. Kecskeméti utcza 6. szám) küldendő. — A jKépes Családi Lapok* 5-ik száma következő tartalommal jelent meg: A feleségem gyöngéje (Víg elbeszélés) Murai Károlytól. — Evek múlva. (Költemény.) Szabó Endrétől. — A két pataki. (Elbeszélés, folyt.) Szendrőtől. — Az arcz rizspor. B. Lila grófnőtől. — Mindenféle. Képek: Ég a tanya. — Szirén hangok. — A megszorított róka. Melléklet: »A szökevények.* (Regény, folyt.) V. Gaal Karóimtól. II. 41--56. oldal. Előfizethetni : Méhner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde-utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr.