Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-30 / 44. szám

..N Y I Pt V I D É li" csak szabalyos alakú, mindenesetre azonban csak arra alkalmas, egeszen száraz, talajvíz (földárja) által nem veszélyeztetett, a termelésre kellőleg előkészített és ellen­őr-és céljából mindankor megközelíthető oly földterüle­teken engedtetik meg, melyek gyártásra alkalmas, jó égésű anyagot szolgáltatnak. Uj termelőknek ezenkívül csak az esetre adható termelesi engedély, ha kimutatják, hogy megfelelő nagy­ságú, zarral és ha kívántatik ellenzárral ellátható szá­ritópajtával és elegendő nagy simitóházzal bírnak. Hogy a szántópajta és simítóház minden kat. hold után minő térfogattal birjon, azt a pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg. Régi termelők, az 1890. évi dohánytermelési en­gedély kérelmezése alkalmával leBznek kötelesek kimu­tatni, hogy ily szárító pajtával és simitóházzal birnak, mert különben a termelésből kizárhatók. Egy község határában lehetőleg csak vagy a kincs­tár számára, vagy pedig csak a külkivitelre adható termelési engedély; ugyanazon termelő egy, vagy egy­mással határos két különböző község határában, a kincs­tár és kivitel részére semmi szin alatt sem kaphat ter­melési engedélyt. Dohányt legkésőbb csak junius hó 15-ig szabad ültetni. 3. §. A termelő köteles ugy az elvetendő mag, mint a palánták kiültetése tekintetében akképen eljárui amint azt a m. kir. pénzügyminiszter által kibocsátandó utasítás alapjáu az illetékes jövedéki hivatal, dohány­fajták szerint meghatározza és kellő időben kihirdeti, köteles továbbá a termelő a dohányvirágot, a magneve­lésre szánt tőkék ós kerti levelek kivételével s azon le­veleket, melyek beérése már nem várható, letörni, s a kacshajtásokat is a törésig mindig pontosan eltávolítani, Azou termelők, a kik ezen szakasz határozmányait megszegik, valamint azok is, kik a dohány között más veteményeket termelnek, kik a dohányt rendetlenül ke­zelik, kik a növényágyi palántáknak megsemmisítését juniushó 20-ig elmulasztják, a kik a dohányt a jövedék kárára csalárdul csomózzák és bálozzák és kik tartalom nélküli, gyártásra előnynyel nem hisználható anyagot termelnek, a dohánytermelésből kizárandók. 4- §. Azon termelők, kik mások nevére kiállított engedély felhasználtával, vagy kik nem az engedély fel­használásával vagy kik nem az engedélyben meghatáro­zott területen ültetnek doh ínyt, ha különben jövedéki áthágás miatt a dohánytermeléstől eltiltva nincsenek, illetve nem oly területen ültettek, mely a termelésből ki van zárva, kik tehát a saját nevükre, illetve a beültetett területre is kaphattak volna engedélyt, 10 frttól 100 frtig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandók el a dohány­beváltó felügyelőség által, melynek határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez van fellebezésuek helye, ki a péuzbüntetésre nézve végérvényesen határoz Azou termelők ellenben, kik saját nevükre, vagy a kiültetett területre termelési engedélyt, jövedéki áthágás, vagy az illető területeknek a termelésből való kizárása miatt nem kaphattak volna, azonkívül, hogy a dohánytermés meg­semmisíttetik, jövedéki büntető eljárás utján az 1876. évi IV. törvényczikk 15. §-áDak h»tározmányai szeriut bün­tetendők és a termelésből mindenkorra kizárandók. Azon termelők, kik az engedélyezettnél uagyobb területen termelnek dohányt, ha a beültetett terület az engedélyezett területet többel haladja meg, mint az 1876. évi IV. törvényczikk 15. §-ában engedélyeztetik, szintén jövedéki büntető eljárás utján, az idézett t. cz. 14. §-ában meghatározott pénzbüntetéssel fenyíttetnek és a terme­lésből mindenkorra kizáratnak. 5. §. Az összes termelő körzetekben és határokban, azon községek kivételével, unlyek fi >om és középfinom kerti leveleket termelnek, vagy házi kertekben különös, a dohánygyártásra előnyösen használható, valamint bur­nótgyártásra alkalmas anyagot állitauak elő, dohányter melési engedélyek csak azoknak adbatók, kik e csélra legalább eg; katasztrális hold kiterjedésű, összefüggő és lehetőleg szabályos alakú, könynyeu felmérhető területet szánnak. 6. §. A ki termelésre engedélyt nyert, fel vau jogosítva dohány palántákat e czélra külünösen előkészített ágyakban nevelni s a netalán általa nem szükségelt fen­maradó felesleget más, termelésre jogosultnak áteugedni. Azok, kik dohányt nem termelnek, de valamely termelési körzetben dohánypalántákat elárusitásra kíván­nak növeszteni, erre az engedélyt az illetékes dohány­beváltó felügyelőségtől megkaphatják, ha az 1868. évi XIV. t.-cz. 4. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelnek és a palánták nevelésére használandó ágyak fekvését és nagyságát pontosan megjelölő bejentéseiket a községi elöljáróság utján benyújtják. 7. §. A dohánytermelésre és palántatermelésre való bejelentések beadásra, végbatáridőül a termelési évet megelőző deczember 31-ike szabatik meg. Az illető rovataikban szabályszerülag kitöltött be­jelentések a fentebbi határidőig, kii és nagy községekben kizárólag csak a községi elöljáróságoknál, reudezett ta­nácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármesternél adandók be, később vagy más helyeu beadott j»leutések feltétlenül elutasitandSk. Kis és nagy községekben a községi elöljárók, ren­dezőit tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott vá­rosokban pedig a polgármesterek kötelesekek a hozzájuk beérkezett termelési bejelentéseket a tekintetben megvizs­gálni: vájjon a jelen törvény által kivánt adatok fel vannak-e véve és h;telűsek-e V nem fordul-e elő bennük oly földrészlet, mely tulajdonságánál fogva ezen törvény 2. §-a szerint a dohányültetésböl kizáratott; kötelesek továbbá a hiáoyostn kiállított bejelentéseknek a hiányzó adatokkal kiegészítését eizközölni és az igy átvizsgált, illetőleg kiegészített, aláírásaikkal megerősített és a hi­vatalos pecséttel ellátott bejelentéseket és padig kü'öu a palántanevelésre vonatkozókat, betüsoros jegyzek kísé­retében minden hó végével, a december hóbau beérkezet teket pedig legkésőbb január hó 4 ig a dohánybaváltó­fefügyelőséghez beküldeni. Ezen beküldés elmulasztása vagy késedelmes telje­sítése, a bejelentések rosszhiszemű megváltoztatása, az azokban kivánt adatok kihagyása vagy kitörlése ép3n ugy, mint valótlan adatok bizonyítása vagy felvétele 5 írttól 100 frtig terjedő birsággal fog fenyíttetni. Ezen bírságok kiszabása és behajtása a dohány­beváltó felügyelőségnek a tényállást magában foglaló megkeresése folytán, kis és nagy községekre nézve a fő­szolgabíró, rendezett tanácsú városokra nézve az alispán, törvényhatóságu joggal felruházott városok alkalmazot­taira nézve pedig a közigazgatási bizottság által történik és II. fokban a pénzügyminisztériumhoz, a dohánybeváltó­hivatali felügyelő által is föleb! ezhető, még pedig az illető határozat kézhezvételétől számított 15 uap alatt. A megkereső dohánybeváltó-felügyelőséggel az I. határozat azonnal közlendő. (Folyt, köv ) ÚJDONSÁGOK. — Nyíregyháza város 1888. évi költségvetését a tanács már megállapította s nyomdai muaka alá adván, az már közelebb meg fog küldetni a kípvisMot tagjainak, ugy hogy november hó folyamán a közgyűlés által tár­gyalható lesz. A költségvetés legnagyobb részben a régi keretek között mozog, bár némi visszaesésre mutat az, hogy ugy a bevételek mint a kiadások összege csökkent a folyó évi költségvetéshez képest. Mig ugyanis a folyó évre fedezetül 228,435 forint s szükségletképen 252,198 forint volt előirányozva, addig az uj költségvetésben a fedezet C3ak 212,144 forint, a szükséglet pedig 241,341 forint. A deficit tehát 29,197 forintra vau előirányozva, a folyó év 23,762 frtra előirányzott hiányával szemben. E hiány fedezetéül a tanács a községi pótadóuak Nyir­egyháza város adózó közönségét illetőleg 30 százalék­kal, a pusztai lakosokat illetőleg 15 százalékkal való megállapítását hozza javaslatba, ami a pótadónak 4, illetve 2 százalékkal való emelését jelenti. A költ­ségvetésben különben a tanácsnak több igen helyes tervével találkozunk. Ilyenek : egy erdőtiszti állás rend­szeresítése, a külső vásártéren bérbeadható bódék építése, 8 a vásári biróság és rendőrség részére ugyanott helyiség létesítése, a vasúti útnak, s az egészsésügyi bizottság javaslatára a zöldség piaeznak koczka-kövel való kikö­vezése, a Szarvas korcsma eladása s helyébe egy uj korcsma épület építése stb. A vasúti útnak és zöldség piaeznak egyszerre való kikövezését terveli a tanács és pc« dig úgy, hogy a költségek a vállalkozónak több évi részletekben fizettetnének vissza. A költségvetésre aunak idején még visszatérünk. — Rendőrt a piaezra I Lapunk legutóbbi számában e czim alatt közölt újdonság panaszosan emlité föl azt a körühnéuyt, hogy a piacíokon a kofák miuden rendőr­hatósági beavatkozás nélkül kapkodják el már a kora reggeli órákban a piaezra kocsikon behozott czikkeket. E közlemeuvre vonatkozólag Kerekréthy Miklós főkapi­tány úrtól azt a fölvilágositást nyertük, hogy annak az intézkedésnek a hatálya, mely szerint a kofák csak reg­geli 9 órán túl vásárolhatnak a piaezra hozott czikkek­ből, a kereskedelmi minisztériumnak egy 1878. október 10-dikén keltrendelete következtében megszűnt, amennyi­ben e rendelettel az elővásárlási jogot korlátozó rend­szabás hatályon kivül helyeztetett. — A torna és vivó egyesület, melynek alakulási terveiről lapunk legutóbbi számábau már adtunk birt, minden valószínűség szerint létre fo ; jönni. A tagoknak a megalakuláshoz szükséges száma már biztosítva vau s a héten, he'főn tartott értekezletből e czélra kiküldött bizottság az alapszabály javaslatot is elkészítette. E ja­vaslat fölött folyó hó 31 éu d. u. 5 óra'cor a gimnázium dísztermében alakuló gyűlés fog hitározni, s ugyanekkor fog megválasztatni az egyesület elnöksége, választmánya és tisztikara. — Járványok a vármegyében. Dobos Imre, a tisza­löki járás főszolgabirája, e hó 13-dikéről keltezve jelen­tést tett Zoltán János alispáunak, hogy Szent-Mihály községben, a kanyaró és difteritisz járványosán föllépett. Idáig tízen estek a járvány áldozatául s öt beteg oskolás gyermek áll gyógykezelés alatt. A főszolgabíró, minthogy a betegség főként a gyermekek között pusztít, az iskolák bezáratását elrendelte. — Nyirbáthorban meg a hólyagos himlő szedi áldozatait. Az első eset a hó 7-dikén történt s azóta folyton növekszik a járvány. Dr. Jósa András megyei főorvos mind a két községben elrendelte a szükséges intézkedéseket. — Meghívás. A szabolcsmegyei honvéd-egylet f. évi novemberhó 5 ik napján d. e. 10 órakor nyíregyhá­zán a városház termében közgyűlést tart. A gyűlés tárgy­sorozata a következő: 1. Az egylet alapszabályainak megalkotása. 2. Az alapszabályok alapján leendő újbóli szervezkedés Hoafiui tisztelettel felkéretnek az egylet tagjai, hogy e közgyűlésen mennél számosabban meg­jelenni szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1887. október 24. Krasznay Gábor elnök. — Hangverseny. A református iskola alap javára reudezendő hangverseny összehozásán fáradoznak az ille­tékes körök. A hangverseny már közelébb tartatnék meg s annál nagyobb sikerűnek ígérkezik, mert a részvételre meguyerni óhajtják Margó Czélia kisasszonyt is, a buda­pesti népszínház volt énekesnője s most a debre­czeni színház kedvelt primadomáját. A művésznőt a hang­versenyben való részvételre fölkérni nt. Lukács Odún és Menyhért János urak személyesen mennek el Debreczenbe. — Esküvők. Dr. Megyery István balassa-g/armathi kir. alügyész e hó 29 edikéu tartotta esküvőjét Korniss Sarolta kisasszouynyal, Korniss Ferencz földbirtokos, volt törvényszéki elnök leányával, Bid Sz-mt-Mihályou. Ugyan e napoa vezette oltárhoz a helybeli raf. templom­ban Jancsó Géza volt nyíregyházai, most n.-körösi gim­uáziumi tanár Kralovínszky Idi kisasszonyt. — Kereskedelmi kórház létesítésén fáradozik a helvbeli kereskedő ifjak egyesülétének választmánya. Az első lépés e czél megvalósítására az a fölhívás, melyet az egvesület nevében a helybeli kereskedő czígek fő­nökeihez iutézve, azokat ez ügy támogatására fölhívják. Ajánljuk mi is ez ügyet figyelmükbe. — Az ipirtörvény alapján kiszabott pénzbüntetések behajtására vonatkozólag a földmivelés-ipar- és keres­kedelemügyi miniszter tudatta a vármegye törvényható­ságával, hogy', azok a közigazgatási hatóságok hatáskö­rébe utalt kihágásokra kiszabott pénzbüutetések módjára ; hajtaudók be. — A nyíregyházai iparos ifjúság önkópzó egylete, a szokásos házias mulatságait folyó év nov. 5-én meg­kezdi, melyet minden hó első és harmadik szombatján megtart. Akik meghívóra igényt tartauak és eddig még nem kaptak, legyenek szívesek az ipar testület jegyző­jénél jelentkezni. A rendezőség. — Gyászrovat A következő gyászjelentést tettük : Nagykállói özv. Kállay Ottóné született Kállay Vilma maga, valamint gyermekei : Margit és férje Hrabovszky Guidó, Olga, Kállay András s neje Csuha Vilma, gyer rnekeik : György, Mariska, Sarolta' Emil, András, Tamás és Miklós nevében, mélyen elszomorodott szívvel jelenti, szeretett kedves fiának, illetve testvéröknek, sógorának, uaokaöcséoek és uuokatestvéröknek nagy-kállói Kállay Bertalannak,élete 21-ik évében, rövid szenvedés után, Kis-Kállóbtn 1887. október 23 án délután 6 órakor, az ájtatos szentségek felvétele után történt gyászos elhuny­tát. A boldogultnak földi maradványai folyó évi októ­berhó 25 án d. u. 2 órakor foguak a kis-kállói róm. kath. sirkerben örök nyugalomra tétetui. Az engesztelő szeut-mise folyó évi októberhó 29 éa d. e. 9 órakor fog a nagy-kállói, napkori és orosi kegyúri egyházakban az egek Urának bemutattatui Áldás és béke lengjen porai felett I — Névmagyarosítás. Glück Péter kisvárdai lakos a saját, valamint kiskorú Lajos és Erzsébet gyermekei vezetéknevét >GáU ra változtatta át belügyminiszteri en­gedély ly el. — Kijelölt népfelkelő tisztek. A népíölkelés tiszti állásokra a kijelölésedet már megtette a honvédelmi minisztérium Ügy a tanfolyamot végzett hallgatók, mint a volt katonák be vannak osztva az egyes hudesapa­tokhoz. Most már csak a király megerősítését várják. A népfölkelők tudvalevőleg csak mozgósítás esetén Írp­uek tiszti rangba, de azért már most érttsitik a jelöl­teket a népfölkelési járásparaucsnokeágok utján a kije­lölésről, valamiut arról is, hoiy hová foguak beosztatni hidiszolgálatra. — Rózsakerti József uj kávéházában, az »Európi< szálloda földsziutjén, Benczy Gyu'a zenekarának közre­működése mellett mindea szerdáu este thea és zeneestély tartatik. — A párta a statisztikában. A statisztika néha egészen pikáns térre megyeu át s ez a száraz tudomány olykor egészen olyan, mint egy pletykás hölgy. Vagy ki tudja mosoly nélkül megállani, mikor a statisztikai fü­zetek az év végén pontosan referálnak arról, hogy a mult esztendőben Budapesten 19 huszonöt éven aluli ifjú vezetett oltárhoz ötven éven íölüli hölgyeket? Ilyen ér­d kes összeállításra adta magát Bécsben egy statisztikus, ki kor és vagyon szerint osztályozva kimutatja, hány hajadon vau Bécs vároiában. Tehát e szerint, van Bécs­bon 16 és 21 év között mintegy 700 oladó leány 50,000 frtuál nigyobb hozománynyal; 2000 leáuy 10,000—50,000 frt hozománynyal; 5000 leány 1000—10,000 frt hozo­mánynyal és mintegy 13,000 olyan leány, a kinek hozo­mánya kisebb 1000 írtnál, vagy nincsen semmi vagyona. A 21—28 esztendős eladó lányok közül mintegy négy­százuak 50,000 írtnál több a hozamánya; ezernégyszát­nak 10,000—50,000 frt vagy négyezernek 1000 — 10,000 frt hozománya van és mintegy tizennégyezernek vagy 1000 frtnál kevesebb a vagyona, vagy nincs hozománya. Ezután következnének a 28 évet túlélt eladó leányok, de ezeket a szcigalmas statisztikus vagy nem fürkészte eléggé, vagy -csupa udvariasságból nem tesz róluk emlí­tést. A budapesti lányokr. l még nem állítottak össze ilyen statisztikát, de azt látatlanba is ki lehet mondani, hog/ nemcsak Budapesten, hanem talán egész Magyar­országban nincs uégysziz olyan leány, a kinek 50,000 forintnál több hozimauya vau, 28 éves s ne kapna férjet. AZ is kétségtelen, hogy a mi fővárosuukban van 1000 nagy parthiera vadászó ur, de niucs hozzá 1000 olyan leáuy, akiuek 50,000 forinton felül levő hozamánya lenne. Hanem a mi a vagyontalan vagy kis hozamányu haja­donokat illeti, ebben azt hiszszük, verseuyre kel számbau is a szép Budapest barna hölgy flórája a császárváros halvány szők^, pártát viselő leány rengetegével. Ha u^ysn fölül nem múlja 1 GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, gabonacsarnoknál be­jegyzett árak. 1887. o .tóber 29-én Buza 100 kl Rozs » Árpa » Zab > Kukoricza K. repeze Paszuly Szesz litk. 5 95 4 5í 4.­3.80 6.20 4 70 4 10 4.— » 6 80 7.10 > 26 25. Placzi árak. Borsó 1 kiló 20 kr Lencse 1 kiló 20 kr. Mundl. 1 kiló 16 kr. Zsemlye » » 15 kr. Buza » » 12 kr. Barna k. 1 kl. —.­10 Burgonya 100 kl. «j 2 — M.irha hús 1 kl. 40 Borjú hús 1 kl. 40 Sertés » » > 41 Disznózsír > > » 68 Szalonna > » » 68 Faggyú (nyera) » > 23 Zöldség > » 2 Paprika » > 80 írós vaj 1 liter — Kezet » > 10 S'.éoa 100 kl. 3 50 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 kóbmtr 3.20 Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér.*) f: n 11 j J Mllll TrTTTTT i Seiyom-utcza. 856. uám. Eladó ház. Kényei mes lakóház. Szabad kézből eladó. A selyem-utczai zóldseg-piaczon 856. szá"u Smálféle, jelenleg a Szabolcsi Hitelbank tulajdonát képezó ház k-dvezó f-ltételek mellett sz-ibad kézból eladó. Értekezhetni it ImiiUii/U. *) Az e rovat alatt közlötte ké rt nem He lós a szerkesztő. ^Felelős szerkesztő: INCZÉUY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents