Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-30 / 44. szám

VIII. évfolyam. ••m 44. szám. Nyíregyháza, 1887. október 30. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik Iietenliint egyszer- vasárnapon. Klöllzetési feltételek : postán ragy helyben házhoz hordva: Egész érre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jugyző es tanitó uruknak egész évre eiak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eléli kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) inte'zendók. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetui. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségérc küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer ha*ábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében,minden egyes liirtktés után 80 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoroukint Ifi krajezár. Hirdetések .lfogadutnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. által Itudapesteu. Haaseustein é» Vo-Ur irodajaban Bécsben, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Horn & Coiup által Hambnrgban. 1 1,855. K. 1887. Hivatalos közlomeayok, Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegyében két közigazgatási gyakornoki állásra pályázat hirdettetik. A gyakornoki állás javadalmazása 300 forint évi fizetés, 60 frt lakbér és nyugdij-jogosultság. A pályázni kivánók felhivatnak, hogy 50 krajcáros bélyeggel ellátott s képességüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hivatalomhoz haladéktalanul beterjesszék. Nyíregyháza, 1887. október 20. Zoltán János, alispáu. 11,811. K. , ozaboLcsvarmegye ahspanjatol. 1887. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Értesítem, miszeriut Ujfehértón a községi csordából 2 drb, Nyir-Bátorban 2 drb, Szent-Mihályou pedig Zicherman Ignácznénak 1 drb szarvasmarhája, továbbá Besenyődön 1 drb, Anarcson pedig Propper Hermaunak 29 drb sertése lépfenében elhullott. Kelt Nyíregyházán, 1887 évi október hó 21-én. Zoltán János, alispán. ^ Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A m. kir. közmunka közlekedési miniszter f. évi 37,853. sz. alatt kelt leirata másolatban a vármegye hivatalos közlönyében közhírré tétetik, továbbá Komoróczy Aladár főszolgabírónak és ennek utján Döghe község képviselő testületének, Fischer József döghei lakosnak megküldetik. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 37,853. sz. Szabolcsvármegye közönségének Nyiregyházán. A vármegye alispánjának folyó évi szeptember hó 3-án 9,825. szám alatt kelt felterjesztése csatolmányainak visszazárása mellett értesítem a várA „NYIRVIDÉK" TÁRCZÁJA. Halottak napján. Sárga levél zörren hiivös esti szélben, Zizegve buli alá örök nyugalomra, Sárga levelektói elborítva áll az Örök éjszakának roskadozó dombja. Tarlott ágai közt Bzomorú-füzfának Láthatatlan lelkek mintha suttognának .... Azt beszélik & vén temetőnek fái: Nem jó ide járni Nem jó ide járni, — nem vígasztal senkit, MegDyugovást nem nyújt a lassú enyészet, — Mindnyájunknak ez lesz közös fóldi sorsunk : • Por leszesz« szavával megdöbbent a végzet. Hogy ha ez lesz sorsunk : mért akkor az élet?!. Tépelődő lelkünk bús jövónkbe mélyedt Azt susogják a vén temetőnek fái: Nem jó ide járni Nem jó ide járni... mért özönlik mégis Ünneplő sokaság ki a temetőbe ? Koszorú kezűkben, szemeikben könycsepp, Zokogva borulnak le a hideg kőre, Anya fiát, ifjú kedve-ét siratja, Talán megenyhül igy szívüknek bánatja?... Azt beszélik a vén temetőnek fái : Oly jó ide j írni I Oly jó ide járni... senki nem zavarja A mult emlékein elmerengő lelkünk', Látjuk kedvesinket, beszélgetünk vélök, Mintha a mennyország nyilna meg felettünk . . . Mig él sziveinkben halottunk emléke : Nem merül el addig sirja éjjelébe ... Azt susogják a vén temetőnek fái : Oly jó ide járni! megye közönségét, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi májushó 10 én a düg'iei hidvámszedési jogosultság beszüntetésére vonatkozólag 78/3591 szám alatt hozott határozatát, tekiutve, hogy az az érdekelt vámtulajdouossal közölve lett, s a határozat ellen felebbezés be nem adatott, jóváhagyólag tudomásul veszem. Budapesten, 1887. évi októberhó 13-;iu Baross. 25

1. bg

y. 10,102. k. 1887. Szabolcsvármegye kózöusége részéről 1887-ik évi októberhó 15 ödikéu tartott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. Tárgyalás alá vétetett a vármegyei úthálózat javaslatba hozatalával megbízott küldöttség munkálata és jelentése. Határozat. A küldöttség és az állaudó választmány véleményének elfogadása mellett, a változott forgalmi és közlekedési viszonyok figyelembevétele mellett, a vármegyei úthálózatot következőleg állapították meg : 1-ször. A tokaj-kolozsvári útvoual 6806 kilométer hosszúságban, melynek még kiépítetlen része 18 06 kilométer. 2-szor. A nyíregyházai vasúti állomáshoz vezető út 128 klmtr hosszúságban. 3-szor. A kisvárda-királyhehneczi út 9 48 klmtr. 4-szer. A v.-namóny-báka-anarcs-kisvárdai út 23-80 kilométer. 5-ször. N.-Lónya-mándok-thuzséri út 10-40 klmtr. 6 szor. S.-A -Ujhely-inunkácsi út 663 klmtr. 7-szer. Nyiregyháza-buj-vencsellő-balsai út 37'50 kilométer. 8-szor. Nyiregyháza-uy.-baktai út 28-50 klmtr. 9 szer. Ujfejértó h.-doroghi út 10 40 klmtr. 10 szer. Debreczen-n.-károlyi út 210 klmtr 11-szer. Szt.-Gy.-Ábrány-uy.-adony balkány-n.-kállói üt 4180 klmtr. 12 szer. A mískolcz-debreczení út 1710 kilométer, melynek kiépítetlen része 11-50 klmtr. Oly jó ide járni... látogassuk gyakran Zajtalan hónát az élő szellemeknek, Érzük közellétét a nagy alkotónak, Leikeink a porból hozzá emelkednek. Könnyebben viseljük nagy fájdalmainkat, A lemondás lassú feledésbe riDgat... Azt beszélik a vén temetőnek fái: Nem fog ott lenn szivünk Boha többé fájni. ... Macsolai Barna. 13-szor. A polgár-t.-löki út 26 60 klmtr, ennek kiépítetlen része 23'20 klmtr. 14-szer. A királytelek-szt.-míhály-t.-dob-t.-luczi útvonal 4695 klmtr. 15-ször. A tokaj-naraéuyi útvonal 55 90 kilométer hosszúságban, azaz összesen 386-50 klmtr, melyből kiépítetlen rész 60'28 kilométer, kiépítetlen rész pedig 326-22 klmtr hosszúságban. Ezen határozat a vármegye hivatalos közlönyében közzététetni rendeltetik és az esetleg 30 nap alatt beadott felebbezésekkel együtt, a m. kir. közmunka- közlekedési miniszterhez felterjesztetik, továbbá a vármegye alispánjának, főszámvevőjéuek és a kir. építészeti hivatalnak megküldetik. Miről Zoltán Jáuos alispán, Kállay Ferencz főszámvevő, Koczok László kir. főmérnök, továbbá a .Nyirvidék" szerkesztősége jkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Yidovich László, aljegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. Becsukott redőnyök. Egymásután hullanak le az aranysárgából vérvörösbe átjátszó levelek, szürkén kandikál át az ég az erdő lombfosztotta fái közt, a haragos zöld, őszi harmattól csillámló gyepre s a délezeg tölgyek, rezgő nyárfák és elegáns fehérhajú nyirek által szegett gyalog uton megcsörren a száraz, fakó haraszt, mely üde, illa tos levél volt még csak pár hét előtt is. . . . De csak volt! A nyár forró, égető ragyogását felváltotta az ősz sápadt, halvány fénye, mely épen olyan, mint sorvadó lázbeteg ajkín a régi szebb időkről beszélő mosoly ; a tiszta, derült ég mély kékségét fölváltotta az a sápadt, bizonytnlan szürkés szin, melynek árnya szomorúan borong a halni készülő természet fölött. Almon, fátyolos levpgő, lágvan, mict a selyem, lebben át a virágtalan mezőkön, bús, csöndes völgyeken és a hűvös, cs'p3s szellő, mint egy jó, öreg »siratóc donogja obligát panaszait a tova repült nyár kos?orutlan ravatalánál. Az erdő alatt, a lankás domboldalon elhagyva áll már a nevetőn mosolygó, sreie/i c?íkornyáival hivalkodva alá tekintő nyárilak is. . . Veraudáján a v dszőllő dús lonczát megtépdeste az októberi szél összeverdeste az unalmasan szitáló, csepergő őszi eső. Egymásután csukódtak be a redőnyök, mind meg annyi áln.os 11,743. K. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak A m. kir. belügyminiszter folyó évi 66,841. szám alatt kelt körrendeletét a legkiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett, másolatban közlöm. Kelt Nyiregyházán, 1887. évi októberhó 25-én. Zoltán János, alispán. (jííásolat.) M. kir. belügyminiszter. 66,841/VII. sz Körrendelet. Az összes törvényhatóságokhoz (Somogy, Veszprém és Zalavármegyék kivételével). Somogy, Veszprém és Zilavánnegyék területén a rögtönbirósági eljárás kihirdetése alkalmáóól rablógyilkosok elfogatására 1000 frtot, rablók elfogatására 600 frtot, eredményre vezető feljelentés esetében a megfelelő összegnek felét, s orgazdák feljelentésére 300 frtnyi dijat tűztem ki. Erről a törvényhatóság tudomás és kihirdetés végett ezennel értesíttetik. Budapesten, 1887-ik évi októberhó 14-én. A miniszter helyett : Beniczky, államtitkár. gyermekszemek és csönd, homály, elhagyottság költözött a zaj, fény, lárma, vidámság helyébe. A verandáról bthordozták a finom fooásu, könnyed nádszékeket, melyeken mosolygó ifjak, leányok annyi sok haszontalan, bohókás, kedves semmiségeket fecsegtek bele a hosszú, forró nyári délutánokba, elguritották a nagy, nehéz bőrtámlányt, melyen az öreg háziúr örökös sakkpartieját játszotta a plébános úrral, a ki épen olyan szenvedélyes sakkista volt mint a mennyire szerette a valódi török dohány mellé a hamisítatlan mokkát. Egy pár életunt veréb gubaszt most csak a czikornyás mellvédeken és össze-összecsattanva szárnyaikat, leröppennek oda, a hol az asztilok álltak, keresni egy kis kalácsmorzsát, melyekben a szép eluiuit időkben annyiezor részesültek. A szobákban is miuden sötét; sükotitő csönd terül a barátságos, kényelmes bútorok között s a képak, tükrök fátyol-takaróikba burkolva, némán merednek a lakatlan ürességbe. Nehéz, puha posztókiipenyeg borítja a fekete ébenfa zongorát is, a hangjegytartón össze vannak csukva a nagy zeneszerzők hilh»tatlan müvei. Por és feledség lepi őket, nem jön el senki, hogy hozzájok nyúljon, leverje róluk a port és édesbús, epedő hangokat csaljon ki annak a nagy zengő-bongó szerszámnak a búros belsejéből . . Előtte áll a hímzett tabourette, mintha csak most kelt volna fel mellőle HZ a szép szőke fürtű gyermek, aki édes titkait, ébredő szivének első dobbanásait oly örömmel közölte vele . . . Órákig el ült mebette s egymásután hangzottak fel hófehér ujjai alatt Schubert mélázó akkordjai, Chopin szenvedélyes, édesen fájó hangjai s Mendelsohn-Bartholdy »szó nélküli daW-ai . . Itt játszotta egy illatos lang\os nyári wlkonyon Madame Rvh<chíld híressé vált »Si vous n'avez rí«n, á me diret dalát is . . . félig öutudatlanul, félig gyermekes kíváncsisággal nézve fel annak a fiatal férfinak az nrczába, aki vele szemközt, állt a zongora mellett s égető tekintetével rózsáktt gyulla«ztott tiszta, szűzies homlokára. á