Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-21 / 34. szám

Melléklet a „INTyirvidék" 34-ik számához. podásnál fogva Bosznia és Herczegovinában való használatra külön nem hitelesitendők A) A m. kir. ministerelnökség alatt álló hatóság, a fővárosi közmunkák tanácsa, B) A m. kir. belügyministérium alatt álló hatóságok, tiszti közegek és hivatalok : 1. A fiumei kir. kormányzóság, 2. A vármegyei és városi főispánok, mint a közig, bizottságok főnökei, 3. Az alispáni hivatalok, 4. A polgármesteri hivatalok a sz. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban, 5. Fiúmé városa s kerülete polgármesteri hivatala, 6. Az árvaszékek, 7. A járási szolgabírói hivatalok, 8. A rendezett tanácsú városok, 9. A kis és nagy községek elöljáróságai, de az ezek által kiállított okiratok csak akkor fogadtatnak el hitelesítés nélkül, ha az illetékes szolgabirák által látamozvák, 10. Az anyakönyvek vezetésével megbízott egyházi hatóságok és közegek, 11. A rendőri hatóságok és pedig: a) a budapesti m. kir. és állami rendőrség főkapitányi hivatala, b) a sz. kir. és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrfőkapitányi hivatalok, 12. Az összes m. kir. csendőrparancsnokságok, 13. Magán jellegű okmányok, melyek az az ezen jegyzékben B 1—9 és 11 s 12 sz. a. felsorolt közigazgatási hatóságok alatt álló valamely intézet részéről álli ttatnak ki, akkor nem hitelesitendők, ha az illetékes felsőbb közig, hatóság láttamozásával vannak ellátva. C) A m. kir. vallás és közoktatásügyi ministérium alatt álló hatóságok, hivatalok és intézetek: 1. Valamennyi egyházmegyei hatóságok, 2. A tudományos egyetemek rectorai s 3. A József műegyetem rectora, 4. A jogi akadémiák igazgatói, 5. A tankerületi főigazgatók, 6. A tanfelügyelők, 7. a muzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelője, 8. A siket némák és vakok intézetének igazgatói, 9. A bábatanodák igazgatói, 10. Az országos mintarajztanoda igazgatója, 11. Az iparművészeti iskola igazgatója, 12. A zeneakadémia igazgatója, 13. A sziui képezde igazgatója, 14. A rabbi seminárium igazgatója s 15. A közép ipariskolák igazgatói. D. A migy. kir. igazságügyi ministérium alatt álló hatóságok, hivatalok és közegek: 1. Az összes m. kir. bíróságok, 2. Az összes m. kir. ügyészségek. 3. A telekkönyvi hivatalok, 4. A kir. közjegyzők, 5. A bírósági végrehajtók, 6. A kir. bíróságok vagy kir. közjegyzők által hitelesített magánokiratok felülhitelesítése szintén nem szükséges. E) A m. kir. pénzügyi minisztérium alatt álló hatóságok, hivatalok és tiszti közegek: 1. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság Budapesten, 2. A m. kir. pénzügyj igazgatóságok. 3. A m. kir. illetékkiszabási hivatalok, 4. A m. kir. adófelügyelők, 5. A m. kir. központi állampénztár Budapesten (Budavár), 6. A m. kir. állami pénztár Budapesten (Pesten), 7. A m. kir. állampénztár Zágrábban, 8. Az összes m. kir. adóhivatalok (fogyasztási adóhivatalok), 9. A in. kir. kincstári jogügyi igazg. Budapest, 10. A m. k. kincstári jogügyi igazgatóság Zágrábban, 11. A in. kir. kincstári ügyészségek, 12. A pénzügyi illetőleg vám és adóőri biztosok, 13. A selmeczbányai bányászati ős erdészeti akadémia, 14. Aselmeczbányai és felső-bányai báuyász iskolák, 15. A határ vám hivatalok, 16. A fémjelző ós beváltó hivatal Bulapesten, 17. A dohányjövédéki központi igazgatóság, 18. A dohánybeváltási felügyelőségek, 19. A dohánybeváltó hivatalok, 20. A dohánygyári igazgatóságok, 21. A lottó igazgatóság Budapesten, >22. A temesvári és nagyszebeni lottó hivatalok, 23. A sóhivatalok, 24. Az állami jószágigazgatóságok, 25. A selmeczbányai és nagybányai bányaigazgatóságok, 26. A bányahivatalok, 27. A kohóhivatalok, 28. A kohó és kémdebivatalok, 29. A körmöczbányai pénzverő hivatalok, 30. A nagybányai vegyelemző hivatal, 31. Az abrudbányai és zalathuai fémbeváltási hivatalok, 32. A közp. vasműigazgatóság Budapest, 33. A vasgyárak. 34. Az államnyomda, 35. A telekzeti igazgatóságok, 36. A telekzeti felmérési és helyszinelési felügyelőségek, 37. A három szög méreti számító hivatal. F) A m. kir. földmivelés, ipar• és kereskedelemügji minisztérium alatt álló hatóságok, hivatalok és tiszti közegek: 1. A m. kir. erdőigazgatóságok. 2. A m. kir. főerdőhivatalok. 3. A m. kir. erdőhivatalok. 4. A m. kir. erdőfelügyelőségek. 5. A ménes intézetek parancsnokai és gazdasági igazgatói. 6. Az állami méntelepek parancsnokai. 7. A m. kir. állatorvosi tanintézet. 8. A m. kir. vesztegintézetek felügyelősége. 9. A m. kir. vesztegintézétek. 10. A m. kir. bika nevelő telep felügyelősége. 11. A gazdasági akadémia igazgatósága. 12. A gazdasági tanintézetek igazgatóságai. 13. A m. kir. földmives iskolák. 14. A m. kir. viuczellérképezdék. 15. Az országos borászati kormánybiztosság. 16. Az országos selyem tenyésztési felügyelőség. 17. A m. kir. zálogház igazgatósága. 18. Az állami központi mértékhitelesitési bizottság. 19. A m. kir. tengerészeti hatóság. 20. A m. k. szabadalmi levéltár. 21. A m. kir. bányakapitányságok. 22. A m. kir. bányabiztosságok. 23. A m. kir. földtani intézet. G) A ,ni. kir. honvédelmi minisztérium alatt álló hatóságok. í. A m. kir. honvéd főparancsnokság. 2. A m. kir. honvéd kerületi parancsnokságok. 3. A m. kir. honvéd fótörvényszék. 4. A m. kir. honvédkerületi hadbiróságok. A másolat hiteléül: Baltay főigazgató. 8,693. K. 1887. aégének Nyíregyházán. Dr. Hayek Gusztáv osztrák cs. kir. kormánytanácsos, a nemzetközi állandó ornithologiai bizottság titkári széles körben mozgalmat indított a Tiszán és mellékfolyóin évenként pír napra nagy mennyiségben m egjelenő »Kérészt nevü rovarnak, a uáluuk úgynevezett »Tiszavirágc-nak madár eledelül leendő felhasználása tárgyában, s közbenjárása folytán Langer Ferenc, vállalkozó (a bécsi Tü. Bimdtner czég tnlajdonossa, Zedlitzgasse 4 sz.) hajlandónak nyilatkozott a Tisza és mellékfolyói mentén gyűjthető nevezett rovarokat évenként megvásárolni. Dr. Hayek Gusztáv az említett rovar gyűjtéséhez, szárításához, szállításához s. a. t. szükséges útbaigazításoknak megadása végett a Tisza vidékét legközelebb beutazni szándékozik. Tekintettel arra, hogy a tervezett vállalat sikerülése esetén egy eddig értéktelen tárgy válik értékesithetővé, s a rovar gyűjtésével foglalkozó szegény sorsú lakoiságnak uj keresetforrást fog megnyitui, dr. Hayek Gusztáv kormánytanácsost és Langer Ferencz vállalkozót a törvényhatóság figyelmébe melegen ajánlom és felhívom a törvényhatsságot, hogy a nevezetteket a lehető leghathatósabb támogatásban részesítse. Budapest, 1887. évi juliushó 25. A miuister helyett: Matlekovits. 8,741. K. 8442. K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljárókuak. Értesítem, hogy Ibrányban 10 drb, Paszabon 60 drb sertés, Gyulajban pedig 9 drb ló lépfenében elhullott. Kelt Nyíregyházán, 1887. aug. 5. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. Q HA1 ' Szabolcsvármeqye alispánjától. 1887. Dobos Imre, Jármy Jenő, Krasznay Péter, Korooróczy Aladár, Erdőhegyi Barna főszolgabiráknak, a dadai alsó, felső, bogdányi, kisvárdai és tiszai járás községi elöljáróinak. A m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszter 36145/87 sz. leiratát alkalmazkodás végett tudomására hozom. Nyíregyháza, 1887. augusztus hó 7-én. Zoltáu János, alispán. (Másolat.) Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister 36145/11 sz. Szabolcsvármegye közön1887 Szabolcsvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter folyó évi 48,899. számú rendeletét szigorú alkalmazkodás végett tudomására hozom. Nyíregyházán, 1887. augusztus 8-án. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 48,899/VIII. a. sz. Körrendelet. Miutáu a legújabb tudósítások szerint a kolera Olaszország déli részében, különösen Szicziliában és Calabriában még mindig uem szúnt meg, sőt annak szórványos esetei ott már több apró községben is jelentkezvén, a kolera az első góczpontból tovaterjedui látszik. Az ily megtámadott vidékekről a kolerának tovahurczolása a mostani fejlett közlekedési viszonyok mellett könnyen bekövetkezhetvén, azon czélböl, hogy e betegségnek Magyarországba való behurczolása lehetőleg akadályoztassák, szükségesnek találom elrendelni, hogy a Szicziliából vagy Calabriából érkező utasok ott, a hova huzamosabb tartózkodás czéljából érkeznek, még azon esetbeu is, ha utazások közben már veszteg intézeti kezelést állottak ki, megérkezésüktől számított •'! napig tartó szigorú orvosi megfigyelés alá vétessenek, ruhauemüjeik megvizsgáltassanak, és amennyiben e ruhanemüek szennyeseknek vagy ürülékekkel fertőzötteknek találtatnak, azok haladéktalan kimosatása, illetőleg szigorú fertőtlenítése eszközöltessék. Azon esetben pedig, ha ily utasnál koleragyanus bstegülés tünetei mutatkoznának, az ily betegnek azonnali gyógykezeléséről és tökéletes elkülönítéséről hatósági gondoskodás történjék. Miről a törvényhatóságot azzal'értesifem,— hogy haladéktalanul tegye meg a kellő intézkedéseket arra nézve, miszerint törvényhatósága területén a Szicziliából és Calabriából érkező utasok megérkeztük után azonnal bejelentessenek az illetékes hatóságnak, — a hatóság pedig a vett bejelentés után haladéktalauul intézkedjék aziránt, hogy az ily egyének orvosilag rögtön megvizsgáltassanak, és jelen rendeletem értelmében azonnal orvosi megfigyelés alá vétessenek. Felhívom a törvényhatóságot, miszerint ezen rendeletem pontos keresztülviteléről és a végrehajtás ellenőrzéséről szigorú felelősség terhe mellett gondoskodjék. Budapesten, 1887. évi juliushó 26-áu. A. miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. Szabolcs vármegye alispánjától. A köziégek t. cz. elöljáróinak. A közmunka- és közlekedésügyi m kir. miniszter 28963/87. sz. a. hidak, révek s kompokon való közlekedés szabályozása tárgyában kiadott rendeletét, közhírré tétol s alkalmazkodás végett kiadom. Nyiregyháza, 1887. augusztushó 9-éu. Zoltán János, alispán. (Másolat a 8442, számhoz.) Közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter 28963. sz. Valamennyi törvényhatóságnak (kivéve Budapest és Fiume városokét). A közúti közlekedésnek a hidakon és dombokon — közbiztonsági érdekben — leendő fenntartása czéljából addig is, mig ily irányban, esetleg törvényhozási intézkedés történnék, a következőkre utasítom a törvényhatóságot. 1-ször. A törvényhatóság területén lévő valamennyi nyilvános hidat és kompot alaposan vizsgáltassa meg, s a mennyiben azok egy, vagy más tekintetben a közlekedésre alkalmasaknak nem találtatnának, azok megfelelő helyreállítása iránt szigorúan és erélylyel intézkedjék. 2-szor. A fahidaknál tízszeres biztosság számítandó s ennek alapul vétele mellett a fahidak összpontosított max

;mál megterhelése 4000 kgal veendő. Ebez képest elrendelendő lesz, hogy a fahidaknál a 4000 kg. elegy súlyt meghaladó járművek, továbbá a vasút mozdonyok, gőzekék mozdonyainak, avagy más nagyobb súlyú gépek szálitása esetében, a m. kir. állam építészeti hivatalhoz 48 órával előre jelentés tétessék és a megerősítések vagy alátámasztások, vagy bármi intézkedés, a kiküldött mérnök rendelete szerint, az átszállító költségére eszközöltessék. A költségek az átszállító által előre lefizetendők. 3 szor. A kompokon történő szállítást illetőleg a komp feletti hatósági felügyeletet és ellenőrzést gyakorló illetékes törvényhatóság által mag.allapltandók a komp szerkezete, berendezése és felszerelése, továbbá mindazon intézkedések, melyek a közbiztonság és közlekedés akadálytalan fentartása érdekében a komp használatanal szem előtt tartandók. A többi közt megállapitandok lesznek a komp teherviselési képessége, úgy a szemelyek szá nára, mint a rakomány összes sulyárü nezve, mely megállapítások mindkét parton, valamint a kompon is látható helyen kifüggesztendők. Ha a kompokon rendesnél jelentékenyen nagyobb járművek, súlyosabb ge I pek nevezetesen mozdonyok szállítása czeloztatik, a hidakra nézve fentebb megállapított határozatok itt is követendők. 4 szer. Szoros kötelességévé teendő a kompok tulajdonosainak, hogy a fentebbi megállapításokat kövessék s hogy a megállapított hordképességnél nagyobb megterheléstől ..tartózkodjanak. A község'k elöljáróságai pedig utasitandók, hogy e részben szigorú ellenőrzést gyakoroljanak ugy a komp birtokosok, mint a kompot hasznaló közönséggel szemben. 5-ször. Ebbeli batáiozatát a törvényhatóság területén — az 1886. évi XXI. t. cz. értelmében tegye közhírré. 6-szor. Ki valamely komp vagy hid és az azokhoz vezető fel és lejárók fenntartására jogosítva vagy kötelezve van, köteles az érintett tárgyakat a közlekedés igényeinek és biztonságáuak megfelelő állapotban tartani és a hatóságnak e részben kiadott, intézkedéseit teljesíteni. Ha a hidak és kompok vezélyes állapotban tartatnának vagy a hatóságnak az életbizton ság szempontjából a közlekedésre nézve kiadott intézkedései nem teljesíttetnének, a mennyiben súlyos beszámitásu büntetendő cselekmén', ek szóban nem forognának, az 1879. XL. t. cz. 113. §. határozatai tartandók szem előtt. Jelen rendeletem pontos végrehajtását a törvényhatóságnak azzal teszem felelősségével járó kötelességévé, hogy tett intézkedéséről jelentést tegyen. Budapest, 1887. julius 15-én. Baross. 8,921. K. ~ jggY Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabírakuak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek előljáróiuak. A m. kir. belügyminiszter f. évi 46,906. sz. a. kelt leiratát alkalmazkodás és szabályszerű közhirrététel végett, tudomására hozom. Nyiregyháza, 1887. augusztushó 10. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) M. kir. belügy;niniszter. 46,906/VIII. a Körrendelet. Tapasztaltatott, hogy a veszett eb által megmart egyéuek részint a törvényhatóság közbenjárásának igénybevétele nélkül közvetleuül jönnek fel a belügymiuiszteriumba, részint pedig a törvényhatóságok által előzetes bejelentés és tárgyalás nélkül küldetnek ide fel, oly czélból, hogy a megmart egyének gyógykezeltetés vége t Parisba Pasteurhöz való utaihatásra szükséges pénz és egyébb segédeszközökkel a belügyminiszter által láttassanak el. Minthogy pedig e czélra szolgáló javadilmazási összeg rendelkezésemre uem áll, és ebből folyólag az ily megmart egyének közvetlen feljövetele vagy felküldése által csak egy kellemetlen kényszerhelyzet teremtetik, azért felhívom a törvényhatóságot, hogy egyrészről mielőtt az ily egyéneket ide útnak indítaná, az esetről, a veszett eb által megmart egyénre vonatkozó kórrajz, továbbá az ebről felvett boaczjkv felterjesztése mellett legyen jelentést, mire e helyről fog a további eljárás iránt határozat hozatni, másrészről pjd g tegye meg a kellő intézkedéseket arra uézve, hogy a közönség értesítve legyen, miszerint az ily kérdés a belügyminisztériumban csak előzetes hatósági bejelentés és tárgyalás utján intéztetik ol; a magoktól, vagy előzetes bejelentés nélkül hatósági utasításra itt megjelenő ily m;gmirt egyéuek pedig kérelmükkol fenti okból e helyt el fognak utasittatui. BuJapssten, 1887. évi juliushó 28-án. A miniszter helyett : Beniczky, államtitkár. ^'^887

^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének s a községi elöljáróknak. A földmivelés- ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 36,364. számú íntézvéayének másolata a főszolgabíró urakkal tudomásvétel és alkalmazkodás s Nyíregyháza város polgármesterével ós a községek elöljáróival pedig szabályszerű közli írrététel végett, közöltetik. Nyiregyháza, 1887. augusztushó 11-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) Földmivelés-, ipar én kereskedelemügyi m. kir. miuiszter. 36,364/VI. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az ország szőlőterületeinek, a phyllokszera terjedésének megállapítása czéljából évenkéut eszközlendő bejárása tárgyában m. évi juliushó 1-én 30,591. sz. a. kiadott körrendeletem 2-ik pontja szerint a phyllokszera konstatálása esetén erről haladéktalanul a földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz távirati jelentés teendő. Tekintettel arra, hogy a phyllokszera az országban már oly nagy mérvben terjedt s ennélfogva naponkint az ország különböző vidékeiről oly sok jelentés érkezik be, melyekre most már a távirati sürgősségnek megfelelő gyorsasággal intézkedni lehetet]en : — az emiitett körrendelet 2 pontjának a távirati jelentésre vonatkozó részét hatályon kivül helyezem. A távirati jelentés mellőzésével helye.t* természetesen azonbau az írásos és lehetőleg kimeritö jelentestétel kötelezettsége fennmarad. Erről a törvényhatóságot miheztartás végett oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletemet R törvényhatóság területén közhírré tétetvén, saját közegeit is megfelelő eljárásra utasítsa. Budapesten, 1887. juliushó 22-én. A miniszter helyett: Millekouics. 7,415. K. 1887. Szabolcsvár megye alispánjától. A járási főszolgabiráknak Nyiregyháza váró* polgármesterének ós a községek elöljáróinak. Az 1886-ik évben a vármegye területén működött idegeu aratók viszonyai kimutatásál és a közgazdasági előadó ide vonatkozó jelentését másolatbau tudomásukra hozom. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi auguszt. hó 13-áu. Zoltán Jáuos, alispán. (Másolat.) 436/887. szám. Tekintetes közigazgatási bizottság I Vau szerencsém az 1886. évben megyénkbe bevándorolt és az aratás végett idegeu munkásokról szólö kimutatást beterjeszteni, mely szerint aratási és munkás viszouyaiukbau ugyau az előző évvel szemben számot tevő javulás észlelhető, de mely még távolról sem felel meg az általam több év óta e bizottságban hangoztatott azou óhajuak, vajha megyénk munkás uépe