Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-07 / 32. szám

„N Y f R V I D É Tt." — Tűzoltóink Fiúméban. A magyar országos t zoltó •övetségnek e h'i 19-dikéa Fiúméban tartandó ünn^pies özgyülésén, mint azt már jelentettük olvasóinknak, a ,i tűzoltóink is szép számmal lesznek képviselve. Ktvaatos lenne azonban, h.gy ez a képviseltetés még nagyobb •ámu legyen, annál is inkább, mert ez a kirándulás itka alkalmul szolgál arra, hegy a benne részt vevők ránylag igen kevés áldozattal, igen szép és élvezetes tazást tegyenek meg. Az uti programmba tudvalevőleg jl van véve a Velenczébe való u'azás is, s e n igy út asuti és hajózási költsége, hozzá számitva még Velenzében az elszállásolást i«, mindössze 39 frt. A tűzoltó gylet főparancsnoksági, hogy a részvétel jogosultságát ehető széles körre kiterjessze, ez uton is még egyzer értesiti az illetőket, kik az utazásban az idáig elentkezetteken kivül még résztvenni óhajtanának, hogy - ha ez ideig még nem tagjai is a tűzoltó egyeületnek, akár rendes, akár alapitó vagy pártoló tagul aló belépés által az utazásban való részvételre jogoultságot megszerezhetik, ha e szándékukat e hó 12-éig •iztártk Ferencz főparancsnoknál vagy a tűzoltó őrtanyán lejelentik. — Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Barabás Domokos székelyudvarhelyi reáliskolai helyettes .anárt a nagy kállói állami főreáliskolához rendes tanárrá íevezte ki. — A Sóstó-fürdóben most vau a saison delelője. K kitűnő gyógyító erejű fürdő az idén is uagy látogatottságnak örvend, ugy annyira, hogy ez idő szerint vaamennyi vendég-szoba el van foglalva. Augusztus 15-étől iezdve a vendég-szobák árát felére mérséklik, s ez a törülmény bizonyára a fürdői saison második felére is oiztositani fogja a fürdő látogatottságát. — Óra-láz. Fővárosi levelezőnk irja: Valóságos óra-láz uralkodik jelenleg a fővárosban. Azok, akiket az eddigi, inkább fényűzésre, miut közhasználatra való arany- és ezüst zsebórák folytonos javítást és igazitást igénylő pontatlanságukkal vérig boszantottak s úgyszólván kizsebeltek, dicsekedve mutogatják ismerőseiknek csinos uj zsebóráikat, melyek a laikust is egyszerű megtekintésre meggyőzik a régi órák feletti számos előnyükről. És mi az ára ? — kérdi az ismerős. — 6 frt 50 kr. A csodálkozás „ah" felkiáltása hangzik el mindenkinek ajkán, hogy ily potom áron jól járó zsebórát lehessen kapni. Pedig ugy van. Csepp szédelgés siuc-s a dologban. Hat év előtt, 1880-ban Ész ik-Amerika Couectieut államában Waterbury városban 2 millió frt tőkével nagyszabású vállalat indult meg azzal a czéllal, hogy a mostani gyenge szerkezetű, pontatlan s drága órák helyett uj rendszer alapján erős és pontos járású, s főként olcsó órákkal lássa el az emberiséget. S ez sikerült is. A vállalat gyárában készült, úgynevezett „Waterbury zsebórák", nickel-ezüst fedélben, elpusztíthatatlan erős szerkezettel bírnak s mindég poutos járásuak, ami főként abban leli magyarázatát, hogy szerkezetök sokkal egyszerűbb a régiuél. A Waterbury óra kiváló jóságáról eléggé tanúskodik az a körülmény, hogy Angliában már 100,000 s Németországban 82,000 példányban van elterjedve. Magyarországba alig egy hónap előtt került, de a fővárosban és vidéken már is nagy számú példánya kelt el. Az óráért ugy a gyár, mint a megbízott elárusítók 3 évi jótállást vállalnak. Az esetleges erőszakos romlások kijavítása is ez óránál elenyésző csekélységbe kerül a régi órához képest, például egy uj rugó beillesztése csupán 35 kr. A jó órának miut po ítos időmérőnek fontosságát fejtegetni ma már fölösleges; mindenki, még az egyszerű muukás is érzi aunak szükségét, s azért áldozatok áráu is igyekszik megszereéni. El uem mulaszthatom ennélfogva, különösen a Szeut-István uapi ünnepekre nagy számmal felránduló vidéki közönséget figyelmeztetui, hogy ha maradandó becsű, valóban pénzt érő és hasznos tárgyat akar emlékül vinui a fővárosból, vegyen magának egy Waterbury zsebórát, s ne dobja ki pénzét talán olcsóbb, de mit sem érő haszontalan csecsebecsékért, melyeket ilyenkor úton-útfélen rá tukmálnak a tapasztalatlan vidékiekre. Aztán ne hódolj e veszett tömegnek, Lelkemre mondom, menten megköveznek. De, hogyha elég Lorzas a hajad, Kabátodon ha egy kis lik akad, Csak mond, hogy koplaltál már eleget, Hust sohase, ritkán kapsz kenyeret, Zokogva ejtsd ki mindenik bzavad, Hordj össze bátran hetet és havat, Szólj a tengerről, tűzokádó hegjről, Egetverő oromról, hüs berekről, Szidj össze csillagfényt és napvilágot, S pír hét alatt a gyufatartón látod Poétaként tündöldeni neved, Nem első lész a kivel megesett. Ehhez, ha van még egy bolond lapod, Hol ellenségid összeszidhatod, Shakespeare, Petőfi csak czigáuy gyerek, Ezt mondanák reád az emberek. A barátság az már ma ismeretlen ; Nézd csak, hogy nyalják-falják egymást ketten, De a barátság végire jut ott, A hil a falni való elfogyott ; S egy jó barátért mindent csak az adna, A kinek nincs egy betevő falatja. S mi lett a nő, mi lett a szerelem? Nem játszik-e a képzelet velem? Magas sarok, kitömve a kabát, Kacér fürtök befödik homlokát, Rizsporos arcz és rengeteg fejék, A fulladásig befűzött derék, Ilyen a nő az utcán, hogyha megy, Hogy milyen otthon, nem képzelheted. Parhroz francziául, angolul, Klavirozni csak épeu most tanul, Tánczol, a mint tánczolni csak lehet, A főzéshez konjít egy keveset, E mellett olvas is szörnyű sokat, De ugy hiszem, nem klaBzikusokat. A szinház, sétatér, vag/ bálterem, Az neki mindegy, csak módja legyen — A termény, gyümölcs ós szóllő kiállítás érdekében, melyet a felső-tiszavidéki gazdasági egyesület október hó 18-22dikén rendez Nyíregyházán, a kiállítása bizottság fölnivást intéz a községi jegyzőkhö', és néptanítókhoz, a községenk n'i csopertos kiállítások szervezését illetőleg. E csoportos kiállítások létesítésére a jegyzői és tanítói testület van hivatva. Mert — úgymond a fölhívás — eltekintve a fatenyésztésre vonatkozó törvényes intézkedésektől, megyénk autonómiája eg/ életre való faiskolai szabályrendeletet is alkotott, amely szabályrendelet épen néptanítóinkat érdekli igen közelről s tőlük várji megyénk, hogy ez ügynek apostolaivá legyenek. Törvényes intézkedés az is, amely néptanítóink kiképzését oly alapra fekteti, lngy már a képzőintézetekben a mezőgazdálkodás, kertészkedés, gyümölcs és szőlőmivelés alap fogalmait elsajátíts ik s az életbe kilépve növendékeiket azokra megtanítsák. Tehát bátran kimondhatjuk azt, higy ezen ügynek felkarolása állásukból folyó kötelezettség. A megyei tanfelügyelőség, a kit egyletünk ez ügyben megkeresett, meggyőződvén ezen kiállítás fontosságáról, biztosította egyletünket, h)gy hivatalos állásából kifolyólag megteszen mindeu intézkedést arra, hogy a t. tanító urak községük kiállítandó mezőg izdasági terményeit, gyümölcs-és szőlőjét s mindazt ami az egyes községek hitárain termeltetik, egybegyűjtve, községi csoportos kiállításul mutassák be. Az áldozat és fáradság, amit derék néptanítóink ezea kiállítás ügye érdekében hoznának, valójában csak csekélység s bőven meg lenne jutalmazva azon becses tapasztalatok egybegyűjtésével, amelyet ezen kiállítás összes termelésünk tanulmányozása, megbirálhatáia érdekében felmutatua. A jegyző urak pzok mind ín községben, akiknek hivatali állásuk s fog lalkozásuknál fogva a községi lakosokkal állandó érintkezésben kell lenni. Legtöbb esetben hivatalo? foglalkozásuk mellett maguk is gazdálkodók s gyümölcs tenyésztők s mint ilyenek minden nagyobb fáradtság nélkül buzdíthatják a lakosságot s megnyerhetik a közügynek. Ht mind3n községében megyénknek a t. jegyző és tanító úrik egy pár szabad órájukat ezen közc.élnak áldoznák, biztosan az összes megyei k izségek csopertos kiállításaival olyan tanulságos és nzép kiállítást lehetne létesíteni, mint a minőről részvételök megtagadásával még álmodozni se merünk. — Benczy Gyula zenekara hazatérőben van már. Most Drezdában id íznek, s ott ma adják utolsó hangversenyüket. E hó 8 ad kán már útban lesznek hazafelé, s 12-dikén vagy 13 dikán érkeznek vissza hozzánk. Benczyék, amerre jártak, mindenütt dicsőséget szereztek a magyar zenének. Impresszáriójuk, az elért síktr következtében, még két hóval meg akarta hosszabitani velők a szerződést, de a jó fijk nagyon vágynak már haza. Tudhatják, hogy szívesen várjuk őket. — Tűz volt a mult vasárnap délbeu, a vágó-hid háta in egett levl vasúti őrház udvarán. A veszedelem egy rozogi félszer padlásán keletkezett s azt el is hamvasztotta. A tüz tovább terjedését azonban tű'.oltóink megak idályozták. — Nyílváno3 köszönet B»rger Mihály ur a helybeli izr. uőegylet javára 33 frt 33 krt volt szíves dr Meskó László ur által elnökségilnkh'iz juttatni. Kegyes adományáért fogidja e helyen is hálás köszönetünk nyilváni tását. Nyíregyháza, 1837. augusztus 3 áo. Ozv. Flegmann Mikiáné, e. elnök, Groík Ödön, e. titkár. — Öngyilkos önkénle3. A brucki (Lajta mellett) táborban, a cs. kir. 65. ezred léi, Erdőhegyi Kálmán egy éves önkéntes, eddig ismeretlen okból e hó 3-án éjjel egy órakor agyoa lőtte magát. A fegyver csövét homlokához nyomva, lába ujjával sütötte el s feje felső része széjjel szakgatódott. A boldogtalan ifjú azon nal szörnyet h alt. — Fegyverrel játszó gyermekek. Nagy-Falában Djmjén Károly uradalmi tiszttartó fiit, aki az első polgári iskolát végezte, egy játszótársa agyonlőtte. Mult hó 28-án a fiuk egyike levette a falon függő fegyvert s Megmutogatni az uj öltözéket, S saját müvét: egy ujon festett képet. A sziv? Oli ennek ninc en szerepe, Ki is törődnék ma napság vele? Idomtalan otromba hustömeg, Egy oly dirab jó hust se érve meg, Mely jelzi folyton fáradatlanul, Ha egy-egy perc a végtelenbe hull. S e mellett oly kietlen, oly sivár, Igaz érzésre oly hiába vár . . . Ma nem azért megy férjhez a leány, Mert hűi szeret, őszintén, igazán; Kinek a pénze sok, minek szeressen, Kinek kevés, ez utj i, hegy szerezzen. Hanem szeretni hasztalan dolog, E nélkül is lehitüik boldogok. A nőnek ma nem üdv a szerelem, Hűség, feláldozás ma nem terem, Caaládi kör, kedélyes nyugalom, Fárasztó nap után, szép alkonyon, Az édes érzés, hogy szerethetünk, Hogy van, ki együtt érez mi velünk, Kinek bánata a mi bánatunk, Kinek az üdvből fele részt adunk, Ki hír után küzd folyton napról napra, S a koszorút a mi fejünkre adja. . . . Ki igy beszélne nincs olyan leány, Csakis a mesék országába tán. Ma áruezikk a nő, kínálni kell, Tudják, anélkül ugy se kelne el, Viszik utczára, jégre, bálterembe, Ki jégre megy, szegény vevőre lesve, S a leghitványabb portéka is elkel, Ha megtoldják pár s ázzál vagy ezerrel. Mondják, beszélik, ez a szerelem, Ne üdvözüljek, ámde nem hiszem. De lássuk végre kedves leveled, Mi is történt azóta teveled? Hogy rosz a hirem, irod édesem, Hogy sok panaszod volna ellenem, ijesztette Demjént, hogy meglövi. A következő pillanatban a fegyver elsült s a szerencsétlen fiu fejbe találva, holtan rogyott össze. — A pénzügyi közigazgatás reformja. A távírdaés postaintézmény egyesítését a jövő év elejéu a rokontermész;tü pénzügyi hitóságok egyesítése, a pénzügyi közigazgatás gyökeres reformj t fogja követn

:. A pénzügyminisztérium által kidolgozott tervezet főbb vonásai a következők: a pénzügyigazgatóiágok, kataszteri nyilvántartási felügyelőségek, illetékkiszabási hivatalok, adófelügyelőségek mai alakjukban megszűnnének s a pénzügyi közigazgitás összes teendőit első fokon a kir adóhivatalok, másod fokon a megyei pénzügyi felügyelőségek (uj intézmény) s harmad, vagyis legfelsőbb fokban az adminisztricziót illetőlog a pénzügyi közigazgatási bíróság látná el. A kir. adóhivatalok hatásköre kiterjedne a) azon adók kivetésére, melyeknek kirovását jelenleg a kir. adófelügyelők eszközlik; b) amaz adók felülvizsgálására, melyeket most és ezután is a k izségek vetnek ki (jelenleg a kir. adófelügyelő teendője); c) az adókivető bizottságokban a kincstár képviseletére (naoit az adófelügyelő teendője); d) az illetékek kiszabására (jelenleg az illetékkiszabási hivatalok teljesitik); t) a községi közegek által eszközölt végrehajtások ellenőrzésére (most az adófelüíyelő hatásköre); f) a 100 frton felüli kincstári követelések behajtására (jelenleg a szolgibirák teeudője); g) a kataszteri nyilvántartási hivatalok teendőire (jelenleg a kir. adófelügyelő mellé beoiz ott ka*, nyilvántartási biztosok és irodatiszlek végezik; h) a kincstári értékek kezelésére mai hatáskörük szellemében. A megyei pénzügyi felügyelőségek hatáskörét képezendi: a) a pénzügyi felügyelő, mint szakelőadó, tagja leend a közigazgatási bizottságnak (most a kir. adófelügyelő teendője); b) ellátja a pénzügyigazgatóság által jelenleg a fogyasztási adókra, monopol,umokra stb. vonatkozólag gyakorolt összes teendőket, minél fogva alája rendelve lesznek a kir. ad ih vatalok, pénzügyőri biztosságok, vám és sóhivatalok; c) végzi a kataszteri nyilvántartási felügyelők által most teljesített teendőkot; d) az alárendelt hivatalok működését ellenőrzi; e) az adófelszólamlási bizottságokba kincstári képviselőt küld;/) bíráskodik a kir. adóhivatalok által kivetendő egyenes adók és illetékek ellen intézett első fokú felebbezések, valami it a behajtás körül felmerült piniszok felett. Ami a reformtervezet személyi részét illeti, erre nézve felemlítjük, hogy a kir. adóhivatalok, tekintettel kibővitendő és fontos hatáskörükre, jogvégzett fogalmazói személyzettel fogn ik elláttatni s élükre főnöki minőségben egy pénzügyi ti kir állíttatik, mig a megyei pénzügyi felügyelőség személyzete állani fog egy pénzügyi tanácsosból, mint főnökből, megfelelő számú pénzügyi titkár és fogalmazóból, mint előadókból, ezenkívül a segéd , kezelőszemélyzetből s a mellé rendelt számvevő osztályból. — A regáliák megváltásának kérdésével a kormány élénken foglalkozik. Az előkészületek már nagyon előrehaladtak; a kormány előtt több erre vonatkozó javaslat fekszik, söt a kormány az üzletet érintő több rendbeli ajánlat fölött is rendelkezik, ug/, hegy kormánykörökben remélik, hogy a mivelet még ez évben vagy legkésőbb a a jövő év első felében végre lesz hajtható. Tudvalevőleg az üzletnél 60—70 millió forintról van szó. Hir szerint a regale-ü ;Utre neunmk a Rothsch ld, binem az Uuionbank-csoport is pályázott. — „Margítfürdő" Debreczenben. Egy vá'lalkozó szellemű debívczeni polgár, S'.ikszay József és neje Gáli J ezefa assszony szásznyolczvanezör forintot szántak arra hogy a Péterűi utcza végén több holdon szép fürdőtelepet létesítsenek. Folyik is már az építkezés. A nagy uszóhely pláne kész s hetek óta járnak bele. Építik már a gőz és kádfürdőket is igen csinosan. Lesz fedett női uszoda is s a nagy jégpálya mellett korcsolya-csaruok is. Tavaszra elkékül az egész fürdőtelep, Dsbreczen diszére és javára. Folytatás a főlapon. Hogy szeretem a bort, a dalt, ezerelmet, S nagyon könnyelmű is vagyok emellett.' Igazad van, én nem is tagadom, Sok ám az én hibám, de sok nagyon, De legnagyobb mégis csak az lehet, Sohse becsü'tem meg a pénzemet. Ér;éke nincs előttem az aranynak, Nem voltam, nem is leszek rabja annak; S ha volna ugy, mint nincsen tőkepénzein, Bort, dalt, szerelmet veunék mind e pénzen. A borbi fojtnám minden bánatom, Dalt szülne ajkamén a fájdalom, S szeretnék, ám nem forró szerelemmel, Élnék a vidám, csapongó jelennel, Mint lepke szállva egy virágról másra, Csók, ölelésre, édes mézre vágyva . . . S hiába küzdök ellene, nekem Igy volt megirva, ez lesz végzetem : Bor közt halok meg, ott talál reám Halálom holnap, vagy holnapután, C lapongó dallal vigan fogadom, Lány c ;ók fog égni még az ajkamon, S amily könnyelmű volt az életem, Halálom ép olyan könnyű leszen. És te ? Ugy gondolom boldog leszesz te • Ki fárad, munkál folyton reggel, este ' S mi fő, renditheüen bizalma van ' Az nem lehet soha boldogtalan. Almod se legyen soha az, kívánom A menynek üdvét érd el a világon ' Bánat, csalódás sohse tépje lelked' S ha majd az igaz s erelem ölelget Ha — mire lelkem mindhiába vágyott Te felleled az igaz boldogságot ' Barátom, én ha nem leszek már résen Megérdemeltem, ejts egy könyüt ériem í y. s.