Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

.Nyirvidék" VlII-dik évfolyama, Nyíregyháza, 1887. julius 31. 8-ik szám. GAZDASAOI EBTESIVi. A „NYIRVIDÉK" melléklete. A „FELSŐ-TISZA VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS KÖZLÖNYE. Kérelem egyletünk összes tagjaihoz! Az alapítványi kamatok, rendes tagdijak, s évdijak fizetése folyó évi juliushó elsejével már esedékessé vált, s igy alapszabályaink értelmében ugy a folyó évi, valamint az előző évekrőli hátralékok befizetése iránt felhívásainkat az összes tagokhoz kibocsátottuk. Nem mulaszthatjuk el e helyen is tisztelettel kérni a t. tag urakat arra, hogy szíveskedjenek fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni. Az egyleti elnökség. Meghívás. Az „Országos magyar gazdasági egylet" által a szeszadó reform tárgyában a megyei gazdasági szeszgyárosokhoz kibocsátott kérdő pontokra adandó közös válasz, valamint dr. Kozlovszky Viktornak, a krakkói gazdasági egylet megbízottjának a hazai gazdasági egyletekhez benyújtott „emlékirat a szeszadó reform tárgyában" tárgyalása s közös tanácskozás végett a megyei t. gazdasági szeszgyáros urakat folyó 1887. évi augusztushó 10-ikének délelőtti 10 órájára Nyíregyházára a megyeháza termébe, tisztelettel meghívom. Nyir-Bogát, 1887. évi julius hó 18-án. Psclierer József. Egyletünk tagjaihoz! Alább közöljük az egyletünk által Nyiregyházán, f. évi október 18—22-ig rendezendő mezőgazdasági termény-, gyümölcs- és szöllö-kiállitás ismertetését és programmját, amelyeket a bejelentőívekkel együtt, az összes egyleti tagjainknak már megküldöttönk. Kérjük az abban foglaltakat szíves figyelemre méltatni, s kiállításunk érdekében környezetükben oda hatni, hogy abban minél többen vegyenek részt s biztosítsák az az által elérendő eredményeket. Ha valaki valamely tévedésből ezen iratok s bejelentő-íveket meg nem kapta volna, kívánságára azok azonnal elküldetnek. Midőn az egyletünk által Nyíregyházán, folyó 1887. évi október 18—22-én rendezendő termény-, gyümölcs- és szólő-kiállitás szabályzata s bejelentőívét tisztelettel megküldjük, nem mulaszthatjuk el A „GAZDASÁGI ÉETESITÖ" TÁEC2ÁJA, A kender termesztése és kikészítése. (Folytatás.) Ha van a világou egy nevezetes tárgy, ahol a félkészitmány értéke magasra fokozható, u^y a kender az! Már maga a czéltudatos termelés 20%-al emeli értékét; az okszerű áztatás 30%-kal, az előbbiekre fektethető további kikészítés ujabb 60%-kal képes azt emelni Úgyannyira, hogy a tudomány elvei szerint termelt, áztatott, mosott, morzsolt és gerebenyezett kender 100%' kai többet ér, mint a kezdetlegesen kezelt. Maga a csupán jól termelt, jól mosott olasz kender 50%-nál magasabb áron ke!, mint a mi káros, bűnös áztatásunk folytán nyert bácskai kenderünk. Az amerikai tudományos áztatásban három rendszert lehet megkülönböztetni. Nevezetesen az első, legtökéletesebb reudszert, t. ia természetes vizben áztatást, a melynek rendes folyamata egy és közönséséges az egész világra nézve; Amerikában is csak az áztatómedenczék alkata tér el az európaiktól. Valamint már az olasz áztató-medenczék tökéletesbjei lehetőleg magas helyekre épülnek, hogy a vizlebocsájtás könnyű legyen; az amerikaiak egészen a földfelületéo emelt fa- és kőmedenczéket létesítőnek, a melyeknek azon előnyük van, hogy a megközelítést könnyítik, s a tisztántarthatást biztosítják ; a szél által porral, s a mellettök járók által földdel nem hordhatók be. Ezen áztatok főelőnye az is, hogy a bennök áztatott kenderek a viz keresztülbocsájtása által egész tisztára moshatók, mi hez képest itt a kenderkötelek nem fekvőlegesen, de talpra állíttatnak a medenczébe. e helyen is jelezni azon czélt, amelyet egyletünk ezen kiállítással elérni óhajt. Összes terményeink kiállításával meggyőződést kiván az egylet szerezni arról, hogy a megye egyes, talajilag is különböző területei minő terményeket s mily minőségekben produkálnak, s ezek szerint általában minő fogalom alkotható a megye összes termeléséről, hol észlelhető megállapodás, hol haladás, hol elmaradás s mik mutatkoznak akár egyik, akár másik körülménynek okozójául. Helyes itélet azonban csak ugy képzelhető, ha nem csak maguk az egyszerű termények mintái mutattatnak be a valóságos készletnek megfelelően, hanem egyéb adatok, mint a birtok terjedelme, az egyes mívelési ágak közti arányok, a termés mennyisége bizonyos területen, a talaj minősége, s végre mindazok, a melyek ezen czélból a kiállítóktól bekéretnek. A szőlőmívelés teréni eredményekről a gazdasági egyletnek teljes tájékozást kell nyerni. E mívelési ág szerfelett fontos, valóságos életkérdés, mert látható, hogy a jövő borászata ily homokos talajokon kell, hogy alapját megvesse. Szomorúak a tapasztalatok s hirek, amelyek naponta jelentkeznek a philoxera terjedéséről, számos községek jutnak teljes szegénységre, ahol a kereseti forrást egyedül a szőlőinívelés képezte, s ínég a jövőben vetett hitet s reményt is tönkre teszi az a naponta mindinkább bizonyossá válni kezdő tény, hogy irtása e káros rovarnak lehetetlen, s hogy az ellene eddig megkisérlett összes védekezési módok bizonytalanok. Ismert körülmény, hogy homokos földűnk 70— 75% kvarcz-tartalma a rovar megélhetését itt meg nem engedi, úgyszintén az is, hogy megyénknek nagymérvű olyan területe vau még, amely mező gazdasági czélra nem használható, de mint szőlőtalaj mindig haszonnal értékesíthető. Meg kellene ezen szőlő-kiállitásnak győzni mindenkit arról, hogy megyénk közönsége tudatára jutott-e azon kiváló fontosságnak, amelyre a borászat terén speczialis talajánál fogva hivatva vau. Mennyiben fogott hozzá ezen hivatása betöltéséhez, mily szőlőterületek, minő fajokkal telepíttetnek be, minő átlagos termést s milyen minőségű terméket szolgáltatnak. Minő tapasztalatot nyújtanak a termelt fajok a nagybani termelés alapjául. Minő elvek nyilvánulnak a telepek berendezésénél sor és tőke távolság, megmunkálás tekintetében. Ha mindezekre kellő adatokat mutat fel a kiállítás, ugy megítélhető leend, hogy váljon helyes irányban fejlődik-e megyénkben a szőlőmívelés. A kiállítás által felkarolandó gyümölcs-kiállításra is alkalmazhatnék nagyobb részét annak, amit a szőlőről elmondottunk. Megyénk gyümölcstermelése még általában elhanyagolt s kevéssé méltatott figyelemre, termelésünk még a helyi fogyasztást sem elégíti ki, kivilelünk következőleg nem is lehet. Ami a fajokat illeti, arra bátran elmondhatjuk — kevés kivétellel — hogy semmi megválogatás nincs a jobb és keresettebb piaczi és háztartási gyümölcsök közt. A fák szaporítása, ültetése még intelligens gazdáink nagyobb részénél is tervszerűtlen. Megyénk gyümölcstenyésztését illetőleg épen annyira tájékozatlanok vagyunk, mint a szőlőt illetőleg s ha e téren is megállapítani akarjuk a haladás irányát és feltételeit: gyűjtsük össze lelkiismeretesen amink van, hogy megállapíthassuk ebből mink hiányzik, mire s mily módon és eszközökkel kell törekednünk. Ezen kiállítást megyénk termelésére nézve rendkívül fontosnak és szükségesnek látjuk, s nem gondolunk oly termelőt, aki ezen, a közügy érde kétől indíttatva, részt venni elmulasztaná. Lehet, hogy a gazdasági egylet törekvése ezúttal is sikertelen leend s ahelyett, hogy tanulságos kiállítással bemutatná megyénk közgazdasági állapota fejlődését, be fogja mutatni termelőink közönye és érzéketlenségét közgazdasági ügyünk'iránt A szégyen a nem sikerülés, a közönség távol maradása által korántsem a gazdasági egyletet, de magát a közönséget éri. Tiszteletteljesen folyamodunk azért a t. czimhez, kérve, hogy ezeu törekvésünknél a kiállitásöui becses részvételével segítségünkre lenni, s gazdatársai s ismerősei körében buzdítás, felvilágosítás által a legnagyobb mérvű érdeklődést felkelteni szíveskedjék. Hazafias tisztelettel maradtunk : a kiállítási bizottság nevében: Szentkirályi János, Nyíri Ferencz, e. titkár, a kiállítási bizolts. jegyzije. a kiállítási bizotts. eloöke. A „Fels'ó-tiszavidéki gazdasáqi egylet" által az 1887. évi október hó 18—22-én rendezendő termény-, gyümölcs- és szölö kiállítás szabályzata. 1. A kiállítás Szabolcsvármegye székvárosában, Nyiregyházán tartatik meg, a megyeháza nágyterinében. 2. A kiállítás miudeü ügyébeni levelezések s minden küldemények a gazdasági egylet titkárságához Nyíregyházára intézendők. Ezen áztitási rend zer folytán a mosás műtéte rendkívül könnyítve van, s ezen rendszer szerint, — a hol az amerikaiak meleg vizet, gőzt és mosószereket nem használnak, — a leghelyesebb uton járnak. Ezen rendszer tökéletes kiviteléhez egy áztató- s egy víztartó medencze szükségeltetik. Az első alantabb helyezve az áztatásra szolgál, a második magasabb fekvéssel a viz szelidítésére fordittatik. Azonban a kimo sásnál már egészen üde viz használtatik. Mindemellett miként Oloszor-zágoan, ugy Amerikában is számos helyeken egész üde vizben igen sikeres áztatás történik; s mondhatni, hogy sokkal tökéletesebb a tiszta, üde vizben áztatott kender, mint a mi sárban füllesztett kendereink. Egyátaljában a killömböző áztatási rendszerek végig tanulmányozásából azon következtetést vontuk ki, hogy az üde vizbeQ ázott kenderek, bár bizonyos érdességet nyernek, legkevesebb ásványrészt tartalmaznak, s hogy további munkálatuk legköny nyebb, amennyiben a gerebent igen könnyen járják, s a fonásnál a szálak leg több idomithatási engedékenységgel birnak, a mennyiben legkevésbé kuszálódnak, s a rostok alkatát képező keresztszálacskák sokkal kisebb mértékben alkalmatlankodnak, mint az egyébként ázottaknál. Annyi bizonyos, hogy a ki drágának tartja a viz szelídítő felső víztartály készítését, vagy ezt a körülmények nem engedik, sokkal helyesebben tesz, ha tiszta, üde vizben áztat, miutba ezt sárban teljesiti. Ezzel befejeztük volna az áztatási rend-zerekről adható ismertetésünket; de szóluunk kell még magáról az áztatás tényleges műveleteinek azon részleteiről, a melyeket a fönebbi ismeretetésekbe, hosszas kitérések uél kOl, bele nem szőhettünk. Mai számunkhoz a czigelkai Lajos és István források körlevele van csatolva. A bácskai kendertermelők vizszükében szenvedvén, eddig több órányi távolságra hordták kendereiket áztatni ; sőt a vizet drágáu megvásárolva, ehez drága fuvart s muukaerőt kellett forditaniok. Az olasznak minden jóravaló gazdaságban van áztató medenczéje, de azontúl a szegényebb termelőknek van közös községi áztatójuk; s mindamellett, hogy Olaszország földszükében lévő tartományai drágán tudnák értékesíteni a medencze teréül szolgáló földterületeket, mégis a mig nálunk egy mázsa kender kiáztatása, kimosása, felszáritása, az oda- és visKafuvarozással 1.50—2 frtba jön, addig az olaszok erre nézve alig 80 krnyi költséget számítanak. Egy métermázeányi kender 16 • méternyi áztatótért igényel. Egy 640 • méternyi térfogatú áztatóban 3 hold termését ki lehet áztatni a egy ilyen áztatónak 20 évre való elkészítése 800 frtnyi költségbe jön; téglafalakra és töljiyfaczölöpökre. Tekintve bogy a téglafalak sokkal jobbak mint a tölgyfadeszkából készültek, mivel ezek a kendert befeketítik, de sokkal tartósabbak is; igy az áztatőkat sz olasz mód szeriut legczélszerübb tégla- vagy a hol kapható, kőfalakra készíteni. Minthogy a 12—14—16 foknyi melegségtt vizek a legjobbak, de mivel a kender a 10 foknyi vizben is ki ázik, bár igy az áztatís tovább tart, e szerint a birtokos a talajviszonyokhoz képest 1.50—2 sőt 3 méter mélyre is ásathatja áztató medenczéjét; a külömbség csak az lesz, hogy a csekélyebb áztatóban bár gyorsabb áztatást nyer, de nem nyerhet oly rendszerest, mint a mélyebben. Mert noha kora ős>zön, ha meleg idők járnak, a csekély áztatok vize jobban átmelegszik, s ez az áztatást sietteti; de késő őszön a mélyebb áztatok a

rán

y-