Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ"

. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán, 1887. évi junius 27-én, a „Felsö-tiszavidéki gazdasági egyletekkor tartott igazgató választm ínyi ülésében. Jelen voltak: Gróf Dsssewffy Aurél egyleti elnök elnöklete alatt gr. Dessewffy Dienes, gr. Dessewffy Béla, gr. Dessewffy Alajos, Nyiri János, Nyiri Ferencz, Haas Mór, Klár Dezső, Klár Gusztáv, Fried Dániel, I'ropper Samu, Zoltán Jáuos, Leveleki Mór, Franki Soma, Mandel Gusztáv, Palugyay Sándor urak, Kálnay László egyleti ügyész, Szentkirályi János egyleti titkár. 1. Elnök gr. Dessewffy Aurél ur a megjelent tagokat üdvözölve, a gyűlést megnyitja s jelzi azon fontos teendőket, amelyekkel ezen gyűlésnek foglalkoznia kell s amelyek az egyesület életét s további eredményes működését vannak hivatva megállapítani. Ő méltósága mindenekfelett a dohányügyi központi igazgatóságnak a termelőkre vonatkozó azon iratát hozza a választmány tudomására, amelyben az a dohány szá ritó helyiségek s közös doháuysimitó házak létesítésével foglalkozik s különösen felhívja erre a választmány figyelmét, mint amely kilátásba helyezett intézkedés a megyei dohánytermelőket különösen érdekli. Egyúttal bemutatja Bleuer Mór egyleti választmányi tagnak erre vonatkozó nyilatkozatát. Az egyleti választmány hosszabb eszmecsere után szükségesnek tartja, hogy ez ügybeu felirat intéztessék a központi dohányügyi igazgatósághoz, amelyben különösen kiemeltessék az, hogy az egylet választmánya teljesen meg van győződve arról, hogy a dohány osztályozása, simítása, csomagolása az ily simitóházakban tagadhatatlanul sokkal jobban eszközölhető s ez intézkedésnek, amely a simitóházak létesítését czélozza, egyáltalában nem ellensége, de tapasztalva a csak ígérgetett jobb beváltási árakat: azou esetben látja a közös simitóházak létesítésére fordított költségeket hasznosaknak és indokoltaknak, ha a termelők részére jobb beváltási árak létesíttetnek. A dohánycsempészetet illetőleg az irat erre vonatkozó részével a tapasztalatoknál fogva a választmány nem érthet egyet s a közös simitóházak létesítésével annak meggátolását szerinte elérni nem lesz lehetséges. A tapasztalat azt mutatja, hogy a csempészet nem a simítás alatt, hanem a dohánypajtákból a pórék ellopása által történik. Ott, ahol falvakban szétszórtan s nem egy tanyában egyesítve történik a simítás, tehát a kis termelőknél tartja a választmány szükségesnek a szigorítást. A csempészet meggátlására a választmány a legszigorúbb törvényes intézkedés életbe léptetését tartja első feltételnek, amennyiben most a vagyontalan csempészre mért büntetés oly mérvű, hogy e mellett a csempészetet állandóan gyakorolja. Ami a simítás alatti csempészést s ennek elpalástolására alkalmazott nedvesítést illeti, a választmány az eljárást kárhoztatja s javasolja azt, hogy az ilyeneknek talált dohányok semmisittesseuek meg s termelőik az eugedélytől fosztassanak meg. Constatálja végre a választmány, hogy ezeu rendelete a dohányügyi központi igazgatóságnak a termelőkre nézve aggályos s annak tendentiája nem eléggé világos s megmagyarázott, amiért az igazgatóságtól felvilágosítás kéressék. A fenuebbíek alapján beadandó felirat szerkesztésével az egyleti titkár megbizatik. 2. Egyleti titkár bemutatja a folyó évi április hó 5-én tartott rendkívüli közgyűlés hitelesített s egyleti közlönyben már közzé is tett jegyzőkönyvét. A választmány e már kinyomatott s hitelesített jegyzőkönyvet felolvasottnak tekinti. 3. Egyleti titkár bemutatja a folyó évi április 5-iki rendkívüli közgyűlés határozatával kiküldött árverezési bizottság jegyzőkönyvét az 1887. április 28-áu megtartott árverezésről, amelyből kitűnik az, hogy az egylet tulajdonát képezett gazdasági eszközök eladásából befolyt 324 frt 25 kr, mely összeg az egyleti pénztárba befizettetett. A választmány a bemutatott jegyzőkönyvet tudomásul veszi. 4. Elnök ur őméltósága felolvastatja a folyó évi április 5-iki rendkívüli közgyűlés határozatával kiküldött pénzügyi és programm készítő bizottságok együttes ülésének jegyzőkönyvét, amely a megváltozott viszonyoknak megfelelő uj bevételi és kiadási előirányzatot, valamint a közös bizottság által ajánlott programmot foglalja magában. A felolvasott jegyzőkönyv, illetőleg bizottsági javaslat egyes pontjait illetőleg a választmány a bizottságnak általában megelégedését fejezi ki a gouddal készített programmért s részleteire határozatát a következőkben teszi meg: Az egyleti pénztárt utasítja, hogy a megváltási összegből Nyiregyháza városától már tényleg átvett 2000 forint az egylet folyó számlái tartozásának törlesztésére fordíttassák. A bevételül megállapított 2078 forint 73 krt s ezzel szemben az 1697 frt kiadást elfogadja, azonban kívánja azt, hogy az egyleti titkár 200 frt biztositéka az előirányzatban kellőleg kitüutettessék. A biztosító iroda felállítását a választmány több tekintetből mulhatlanul szükségesnek találja s azt oly módou határozza létesíteni, hogy első helyen kerestessék meg eluök ur őméltósága által az „Első magyar általános biztosító társaság" igazgatósága s kéressék fel arra, hogy a folyó évvel már lejárandó biztositasi szerződést mindenesetre nagyobb kedvezményekkel az egyletre, valamint tagjaira megujítaui szíveskedjék, valamint az egylet részére Nyíregyházán egy kötvény-kiállító főügyuökséget engedélyezzen, ugy azonban, hogy ennek felszerelési költségeit, a helyiség bérét a társaság a saját terhére eszközölje. Ezen ügybeni további bővebb határozatát az egylet csak akkor teendi meg, ha eluök ur őméltósága, aki a társaság igazgatóságávali érintkozést magára vállalni kegyeskedett, annak eredményéről a választmányt értesitendi. A bizottság által az egyleti működés kiterjesztése vetőmagvak, gazdasági gépek, földmívelő eszközök, gyümölcsfák s egyéb gazdai szükségletek beszerzése s közvetítése érdekében felállítandó ügynökség eszméjét a választmány melegen pártolja s az annak érdekében már eddig is a tervező bizottság utasítására az egyleti titkár által tett intézkedéseket örvendetesen veszi tudomásul. A választmány a titkár által bemutatott jelentésre, a felhívott gépgyárosok, magkereskedők, faiskolai tulajdonosok által bejelentett ajánlatokra, a vásárlásnál nyujtaudó kedvezményekre már ez alkalommal reflectál, s a bemutatott gépgyári ajánlatok közül több tekintetben a Clayton és Schuttlevorth czéget tartja a legalkalmasabbnak, s bárha a többi ajánlatok is igen szép kedvezményeket foglalnak magokban, mégis mivel több czéggel egyezséget nem létesíthet, s a nevezett czéguek helyben raktára van, ahol az egyes gyártmányok megtekinthetők, ez egy czéggel óhajt egyezséget létesíteni, ugy azonban, ha a czég nyíregyházi ügynöke hajlandó elvállalni azt is, hogy más czégek bármely gyártmányait is, az esetleges kívánalmakra kész mindig beszerezni, s azokból is a vásárlókat az ajánlott kedvezményekben részesíteni. E tekintetben utasítja a választmány az egyleti titkárt, hogy Claytou és Schuttlevorth czég helybeli képviselője Májerszky Barnabással mielőbb érintkezésbe lépve, az egyesületi választmány ezen kívánalmát fejezze ki, s egy teljesen tájékoztató ajánlatot szerezzen be. A gyümölcsfák beszerzésére nézve az egyleti titkár által bemutatott két ajánlatot a választmány annál örömestebb fogadja el, minthogy azok az ország leghitelesebb s szakszerűen kezelt két faiskolájából származnak, s a nyújtott kedvezmények is teljesen kielégíthetik a gyümölcstermelő közönség igényeit. Az egyleti választmány a gyümölcsfák terjesztését tervszertileg kívánván eszközölni, csak örömére szolgál azon dolgozat, amely az egyleti titkár által bemutattatott, s amelyben tekintettel az „Erdélyi gazdasági egylet", az „Országos magyar gazdasági egylet" s a gyümölcstermelők 1885. évi budapesti országos congressusáuak munkálataira, kiválólag azon gyümölcsfajok vannak kiválogatva, amelyek nagybani termelésre s mint kitűnő, export, vagy gazdasági gyümölcsök első helyeu alkalmasak. Ezen dolgozat a gyümölcsfajok közül keveset, de a legjobbakat jelöli ki, s ismertetésüknél támaszkodik azou adatokra, amelyeket ezen gyümölcsfajok termeléséről a legkitűnőbb gyümölcstermelők állítottak egybe. A választmány a gyümölcsfák beszerzését s terjesztését ezeu utasítások alapján óhajtja s éppen azért azt az egyleti közlönyben is közzé tenni s a rendelőknek is kezéhez juttatni az egyleti titkárt megbízza. A bizottsági programúiban foglalt azon indítványt, amely vetőmagvak beszerzése, kiosztása s kisérlettétel eszközlésére vonatkozik, a választmány magáévá teszi, azonban még egyszer vissza helyezi a bizottsághoz azon kéréssel, hogy erre nézve egy kész tervezetet mutasson be egy oly alkalmas időre, hogy a kellő intézkedések a magvak beszerzése s kísérletre kiosztása érdekében idejében megtehetők legyenek. Ugyancsak a bizottsági programmban ajánlott kiállítást, szántás és eke-versenyeket, cseléd díjazást a választmány magáévá teszi s bárha az idő már rövidnek látszik is, mégis ez év folyamáu Nyíregyházán a megyeháza nagytermében egy termény-, gyümölcs- és szőllő-kiállitás megtartását határozta el szeptemberhóban, oly időtájban, amikor a megyeháza nagyterme ezen czélra átengedhető leend. Ezeu kiállítás ügyeinek intézése, programmjának elkészítése, a megyei gazdaközönség érdeklődésének felébresztése s minden szükséges teendők megtételével egy helyi bizottságot biz meg a választmány, amely bizottságnak tagjaiul kijelöli Nyiri Ferencz, Klár Gusztáv és Szentkirályi János egyleti titkárt, s felhatalmazza e bizottságot arra, hogy Nyiregyháza városából alkalmas, szakértő s az ügy iránt érdeklődő egyénekkel magát kiegészítse. A választmány egyúttal ezen bizottság által teendő berendezések költségei fedezésére 200 frtot szavaz meg. 5. Egyleti titkár bemutatja a „minta-kert" átadását s átvételét eszközlő bizottságok jegyzőkönyvét. A választmány a kert átadásának tényét tudomásul veszi, s az azt tanúsító iratok irattárba helyezését elrendeli. 6. Egyleti titkár bemutatja dr. Korlovszky Viktor lovagnak, a prágai gazdasági egylet megbízottjának a gazdasági egyletekhez beterjesztett emlék-iratát a „szeszadó reform" tárgyában. Elnök ur őméltósága tudatja a választmánynyal, hogy az „Országos magyar gazdasági egylet" ez ügyben kérdő-pontjait a mezőgazdasági szeszgyárosokhoz szétküldvéu. oly intézkedést tart szükségesnek, hogy a megyénk területén szeszgyártással foglalkozók gyűlnének egybe s közösen állapitnák meg feleleteiket a kibocsátott kérdő-pontokra, s ez alkalommal foglalkoznának az ezen emlékiratban foglaltakkal is. Őméltósága ezen felvilágositása alapján a választmány Pscherer József egyleti alelnök urat felkérni rendeli, hogy a megyei szeszgyáros urakat alkalmas időben egybehívni s ugy a kérdő-pontokra adandó feleleteket, valamint az emlékiratot is tárgyalni szíveskedjenek. 7. Bemutattatik a földmlvelési minisztérium által készített előadói javaslat „a mezőgazdasági rendtartás tárgyában", a melyre az egyesület véleményének beküldése folyó évi októberhó 15-ig kéretik. A választmány ezen javaslatot a már kijelölt véleményező bizottsághoz teszi át, kérve, hogy alkalmas időre véleményét a választmányhoz nyújtsa be. 8. Tárgyaltatik a Nyíregyházán létesítendő terményraktár részvényeinek megszerzése végett tett bizottsági indítvány. A választmány határozatilag kimondja, hogy a termény-raktár eszméjét — a miért maga is éveken át küzdött — őszintén pártolja, s két részvény véteA »NYIRVIDEKc MELLEKLETE lével maga az egylet is mint testület a részvényesek sorába lép. A részvények jegyzésevei Nyiri Ferencz és egyleti titkárt bízza meg, az egyleti pénztárt pedig utasítja a befizetendő összeg kiadására. 9. Titkár bejelenti Erdőhegyi Lajos és Bodó Gyula rendes tagok kilépési szándékát. Minthogy a kilépési szándék az alapszabályokba nem ütközik s minthogy mindkét tag 6 éves cyclusa folyó 1887. évben lejár, a választmány kötelezettségeiknek 1887. év végéig teljesítése mellett törlésöket a tagok porából elrendeli. 10. Fried Dániel választmányi tag ur, Fried Leót az egyesület tagjául ajánlván, a választmány örömmel fogadja a tagok sorába s megbízza a titkárt, hogy a tagsági kötelezvényt s alapszabályokat részére megküldje, s az anyakönyvbe iktatásról gondoskodjék. Tárgysorozat kimerítve lévén, elnök ur őméltósága a gyűlést feloszlatja. Kelt mint fennebb. Jegyzette : Gróf Dessewffy Aurél, Szentkirályi János, e. eluök. e. titkár. Minő tevékenységi irányt fog követni a gazdasági egylet. Mindazok, akik gazdasági egyletünknek már korábbi évek óta tagjai, s igy egyletünk tevékenységét figyelműkre méltatták, tudni fogják azt, hogy egyletünk tevékenységét általánosan megyénk összes közgazdasági érdekei B ügyeire kiterjesztette, de ezek mellett legnagyobb tevékenységet igyekezett kifejteni a város által egyletünknek alapítványul adott földterületnek oly czélbóli cultiválása s felhasználásával, hogy ott a piacziasabb termények magvai kipróbáltassanak s ha alkalmasnak s terjesztésre érdemesnek ítéltetnek: könnyű szerre'a gazdaközönség kezeihez juttassanak, hogy a megyénk területe, talaj- és égalji viszonyaink s egyéb érdekekből is oly fontos befásitás innen terjesztessék az által, hogy e telepen nagyobb mérvű akácz-csemete készlet állittassék elő s hogy ehez az ültetni akarók könnyen hozzá juthassanak. Gyümölcsfa és szőlőiskolája fentartásával viszont azt czélozta, hogy megyénk valóban hátra maradt gyümölcstenyésztési s szőlő mivelési ügyét a jobb fajok terjesztése által előbb viuni segítse. Mindezen tevékenységek a maguk idejében kellően is méltányoltattak gazdáink által s bátran állithatjuk azt, hogy a jobb vetőmagvak s a nagymérvű befásitásnak megyénk területén alapját egyletünk ezen törekvése aliotta meg. Az általános lendület, amely hazánk s igy megyénk gtzdálkodási állapotában is felépett, a fogyasztásnak szaporodó s többféle igényei következtében a termelés is több oldalúvá lett. Gazdáiuk, akik ezelőtt vetőmag termeléssel nem igen foglalkoztak, most ez ágat is nagymérvben karolják fel s ennélfogva az utolsó tiz évben fokozatosan oly nagy mérvű kínálat nyilvánul mindenféle vetőmagvakban, hogy igazán bajos a gazdának a hirdetett jelesnél-jelese bbb fajok közt eligazodni. E körülmény is idézte elő azt, hogy az utóbbi két évben az egylet által termelt kitűnő vetőmagvak egyáltalában nem találtak vevőkre. A gyümölcs és szőlő fajok szaporítása s terjesztésére nézve, mig ezelőtt nagy tevékenység volt kifejthető, az utolsó évtizedben e téren is változás állott be, amenyiben az üzletszerűen kezelt s köztük több jó hírnévnek örvendő fa és szőlő iskolák a kevés számú fogyasztókat sokkal jobbau kielégítették, mint az egyletek általánosan csak helyi érdekű ilynemű telepei arra képesek lehettek, következőleg ezek nem versenyezhetvén velők, életök csak tengődéssé lett. Mig végre a gyümölcsfa iskolák berendezésére a mult évben alkotott megyei sza» bályrendelet, ha ugyan az nem pusztán papírra írott malaszt, még ezen csekély helyi érdekű jelentőséget is 'eszélyeztettc. Ezen megváltozott viszonyok mellett még igen kellemetlenül hatott az egyesületre a Nyíregyházán keletkezett egyesület ellenes párt, amely minduntalan izgatott egyletünk ellen, hogy az alapítványi földterület visszavfetessék s csak ugyan sikerült is ezen czéljának elérése, amennyiben egyletünk a telepen tett beruházásainak 4000 frtban megváltása feltétele mellett, a földterületet az adományozó "Nyíregyháza városának tulajdo • nába bocsátotta át. Ezen visszaváltás következtében az egylet pénzügyei is rendeztettek s egy bizottság lett kiküldve, amtlynek feladatává tétetett egy működési programm kidolgozása, amelynek alapján az egylet tevékenységét eredményesen fejleszteni lehetne. Ezen tanácskozások alapján szólni akarunk arról, hogy mik fogják egyletünknek legelső helyen tevékenységét képezni. Az ajánlott tervezetek bármily jók s bármennyire kivihetőkuek látszanak s bármenyire érdeklik gazdaközönségünk pénzügyeit: csak ugy foganatosíthatók meg, ha azt megyénk gazdái nemcsak hazafiságból, de leginkább a saját érdekeik szempontjából felkarolják s állándósitják. Ho,y az egyletnek eszméje s jő tervei nem lettek volna eddig már más alkalommal h az üdvös tevékenységre, azt csak ellenségei állithatják. Mit ér a jó terv, mit ér a jó íránybani haladás kijelölése, ha megyénk gazdaközönsége oly megmagyarázhatatlan, oly hideg közönyt tanúsít minden épen őt érdeklő tevékenység iránt, amely közöny a leghasznosabb törekvésnek is már meg-