Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

A „mrmDác M^r^asi' E. indulatakor szárnyát szegi. Ha recriminatíóval kívánnánk élni, akkor ezen előbbi áliitásuuk igazolására hozhatuánk fel oly tényeket, amelyek megyei gazdáinkat indolentia tekintetében az országban első helyre qualificálják. A bizottság igen helyes szempontból a legkönnyebb módozatokat kereste ki, hogy se egyletünk, sem tagjai vemmi koczkázatet ne szenvedjenek s meg a kivitel is oly könnyű legyen, hogy annak útjába semmi akadály bárminemű szempontból is fel ne merülhessen s ha már egyszerre a könnyebbekkel sikerült a gazdaközönséget megbarátkoztatni, csak azután menne a tevékenység fokonkint tovább a nehezebbekre. Mint legelső tevékenységet emiitjük fel a tervbe vett beszerzési ügynökséget. Ezen ügynökség czélja lenne a jobb vetőmagvak, tenyész-állatok, földmivelő gépek, eszközök, nemts gyünülcsfák, szőlő-vesszők s szóval mindenféle gazdai szükségletekre az illető gyáros, magkereskedő és szőlő iskola tulajdonosoknál kedvezményes árakat eszközölni ki s ezeknél fogva a gazdaközönségnél a vásárlási kedvet felébreszteni, a fogyasztást állandó s áituláLOS8á tenni. Legiukább azonban megértetni a gazdaközönséggel azt, hogy amit ezeu ügynökség utjáa olcsóbban s jobb minőségben megszerezni bir, azért a közvetítő kereskedők sensalok, ügynökök s egyéb áruezikk drágitoktól szükségleteit óvakodjak beszerezni, még azon esetben is, ha talán ezek részére hitelt nyújtanának is, ameuyiben e hitelt a gizdák rendszerint magas kamatokkal fizetik meg. M <g kell jegyü-znüuk, hogy ezen ügy nökség által vásárló gazdák az illető czégektől az egylet ajánlása mellett hitelre is számíthatnak. Ezen Ügynökségnek feladatává lenne még az is, hogy gazdakőzÖDségünk által eladandó terményeket, vetőmagvak, tenyész-állatok, valamint minden egyéb productumai eladását, elcserélését, vételét állandóan nyilván tartsa, közhírré tegye s a termelők ez iránti érdekeit közvdtitse. Láthatjuk azt, hogy még megyénk területén sem tudjuk, hogy hol és kinél, miféle magvak, vagy egyéb termények bocsáttatnak árúba, mert rendesen elmulasztjuk azoknak köztudamásra hozatalát. E tevékenységnek létre-jövetele mindenesetre a gazda közönségnek kiváló érdeke s ha arról győződnék meg egyletünk, hogy az indolentia érvényre jutni ezt sem engedi, akkor valóban le kellene mondani miuden további reményről arra nézve, hogy e közönség érdekeért valami tevékenység megindítása még érdemes lenne. Hogy más megyékben miként karoltatik fel az ily eszme: elégnek tartjuk arra nézve a »Komárommegyei gazd. egylet* hason czélu tevékenységét felemlíteni, a melynél fogva a létesítés első évében a következő igen becses végered uény éretett el: april l-sőtől deczember 31-ig, tehát nem egészen egy év alatt 2860 mtr. m. szenet, 43 mtr. m. gépolajot, 6 mtr. m. világító olajat, 16 drb. különféle gazdasági gépet, 119 mtr. m. buza lisztet, 25 drb. lótakarót, 400 mtr. m. kovács Bzenet, 24 m. mázsa szekér kenőt, 495 drb zsákot, 3 mtr. m. kóczot, 53 mtr. m. petroleumot, 1150 mtr. m. póttakarmányt szerzett be s e eztkkek bevásárlásánál az egylet tagjai 1892 frt 92 kr megtakarítást értek el s emellett sokat nyertek a czikkek jó minős gében is. Jeleznünk kell már most azt is, hogy ez irányú tevékenységét az egylet már tényleg megindította, amenyiben a hazai gépgyárosok, nagykereskedők, fa és szőlőiskola tulajdonosok s egyéb czégeket kedvező ajánlattételre felszólította s azok készséggel küldötték be ajánlataikat, amelyekben ugy az egyleti ügynökség, mint a vásárló gazdák részére tetemes kedvezmények lettek biztosítva, amely kedvezmények, ha a vásárlás általános és állandó leend, még tovább fognak emelkedni. Csak napok választanak már el ezen tevékenység tényleges megindításától s addig is, amig a gazdasági egylet felhívása e czélból megjelenne : ajánljuk a megfontolást a t. gazdaközönség szíves figyelmébe. A tervezet szerű tevékenység második pontja tűz és jégbiztositási föügynökség szervezése Nyiregyházán. Hogy ez mennyire érdeke a gazdaközönségnek, azt fejtegetni teljesen feleslegesnek hisszük. Az első magyar általános biztosító társasággal ez előtt 12 évvel létesített egyleti szerződés a biztosító tagok kedvezményére vonatkozólag ez év végén lejár. A szerződés megújításánál auuáliukább reményű az egylet becsesebb kedvezmények kieszközölhetését, amenyiben a biztosítási viszonyok, az e téren is kifejlődött élénk verseny következtében, ezen 12 JVÍ idő alatt nagy változáson mentek keresztül s az eddigi engedménynél sokkal nagyobbra lehet kilátása a gazdaközönséguek. Eddig azon egyleti tagjaink, akik ezen intézetnél biztosítottak, jégbiztosításnál 1—l'/s°/o' tűzbiztosításnál 10-30 % ig kaptak kedvezményt az az épületek minősége szerint. Mindkét biztosítási ágnál, de különösen a jégbiztosításnál leend szükséges nagyobb, legalább is 5% kedvezményt kiesíközölni. Méltó és érdemes lenne figyelmébe ajánlani a haza fias első magyar ált. biztosító társulat igazgatóságának azon körülményt, hogy a többi társulatok azon gazdasági egyleteknek, amelyek aziránt folyamodnak hozzájuk, készséggel engedélyeznek kötvény kiállító föügynökséget a azt saját terhükre felszerelik minden szükséges kellékekkel, személyzetet díjazzák s ugy bocsátják át az illető gazdasági egyleteknek. Méltán hihetjük, hogy az első ma,GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ." szempontból kivitele úgy egyaránt az n.int arra is fgyaránt gyar ált. biztosító társaság, tekintettel az itteni felek nagy számára, tekintettel egyletünk által a társulat érdekében megyénk területén 12 év alatt kifejtett tevékenységre, örömest fogja engedélyét megadni. A harmadik pontja a bizottsági tervezetuek termelési kísérletek rendezése. A gazdálkodás irányának mindinkább iutensivebbé kellvén válni s felkarolni a szemtermelés mellett az ipari és kereskedelmi növények s takar mánynemüek szélesebb mérvű termelését is, a kísérletezések ugy e szempontból valamint általános gazdai is szükségesek s elkerülhetlenek, s annak eszközöltetnék, hogy tekintet fordíttatnék égalj és talajbeli különbözőségekre, valahogy az igy elért jó, vagy rosz eredmények ilvánosságra hozassanak. A kísérletekhez szükséges különféle magvak, azon szempontból indulva ki, bog, nehogy a beszerzési ár miatt riasztassanak vissza a kísérletezők: a gazdasági egylet által szereztetnének be 8 díjtalanul osztatnának ki. A bizottsági tervezet neg>edik pontja: eke és szán tás versenyek, termény, gyümölcs és szölö kiállítás, cseléd díjazással kapcsolatban. A földmivelő eszközök gyártása terén a haladás igén élénk s már számtalan jó eszközök gyártatnak, de azért ezeknek »találomra<-ra vásárlása megfontolást igényel. Egy ilyen eszközökkel reu dezett verseny többféle tanúságot nyújt a gazda közönségnek, nevezetesen tájékozza affelől, hogy a kísérleti terül választott talajhoz hasonló talajú gazdaságokban a bemutatott eszközök közül melyik alkalmazható leginkább, minő munkát végez, jól fordítja a földet, kellően porhauyit, tisztán hagyja maga után a barázda fenekét, minő vonó erőt igényel, mit mond a bírálat a szerkezetről, az eszköz áráról satb. Sőt, hogy a különféle talajoknak megfelelő jó eszközök kiválasztása lehetővé váljon, a versenyt is megyénk torületén a talajnemek szerint több helyeken kell megtartani. A külön speciális gazdasági kiállítások, határozottan elkülönítve az iparczikkek kiállításától, mint amelyek tetszetősebb kinézésükkel a figyelmet a gazdasági produktumokról, különösen kisebb gazdáinkat illetőleg inkább magukhoz ragadják s a kiknél talán egy szépen kivarrott czifra szűr a kiállítás legbecsesebb tárgyául tűnik fel. Egy ily megyei specziális gazdasági kiállításnak ki kell terjeszkedni az összes gazdasági termények, gazdasági állatok, szőlő és gyümölcs kiállításokra, valamint ezen ágak mindenféle mellék terményeire. Ezen kiállítások különösen kis gazdákra kell hogy legyenek jó hatással, akik leginkább az ország központjában, vagy távolabb eső nagyobb városaiban tartandó ily kiállításokon nem jelenhetnek meg, de sőt arról mégc?ak nem is értesülnek. Egy ily megyei kiállítás van hivatva, hogy azou megyének összes mezőgazdafági industriája hü képét tárja a szemlélő elébe s megmutassa azt> hogy minő ágakban mennyire haladtunk, mikben észlelhető elmaradás s hogy fogalmat szerezhessenek az intéző körök arról, hogy leggyorsabban mire kell tevékenységüket fordítani. Még egy lényeges tevékenység sikeres kivitelére fog a gazdasági egylet törekedni, amelynek érzékeny hiányát a lótenyésztő gazdaközönség már régóta érezi s ez nem más, mint a fiatal csikók felnevelésére szükséges legelő területnek megszerzése s berendezése. Évek óta állandóan megujul a panasz gazdáinknál s az egyletnél az nem is talált siket fülekre, amenyiben már több izben indított meg mozgalmot alkalmas legelő terület megszerezhetésére, de törekvése meggátoltatott részben az által, hogy nem sikerült ily területnek birtokába jutni s hogy épen a tenyésztő gazdáknál nem tapasztalt kellő pártolást 8 jó akaratot. Mindenesetre oly módot igyekszik az egylet választani, amelylyel ezen hiányon jól és állaudóan segítve legyen. Ezen fennebb jelzett intézkedések fogják az egylet tevékenységi irányát egyelőre megszabni, a melyeknek végrehajtásához semmi egyéb nem szükséges, mint a t. gazdaközönség rokonszenve. Qa ezen feladatok megoldatnak, azután könyebben Bzámithat az egylet arra, hogy a nehezebbek létesítésére is áttérjen. Semmi sem kívántatik egyéb, mint a gazdaközönségnek csoportulása arra, hogy teljesüljön az igaz példa beszéd: >segits magadon, az isten is megsegíts! Felhívás a t. gyümölcstermelökhöz! A megyénk területén nagybani termelésre kijelölt gyümölcsfajok nagyobb mérvű s olcsó áron beszerzése s terjesztése érdekében. Gyümölcstermelésre alkalmas területeink berendezésénél a főelvnek mindig oda irányozva kell lenni, hogy a számtalan fajok közül mindenekfelett azokat válogassuk ki, amelyek talaji és égalji viszonyainknak minden tekintetben kellően megfelelnek. Ha ezen alkalmas, tekintélyes megfigyelő termelők által kijelölt fajok jegyzékét birjuk, azon kérdést kell felállítanunk, vájjon házi kertjeinket, vagy azon kivül eső szabad területeket kivánjuk-e a gyümölcstermeléssel jövedelmeztetni, mert első esetben a csekélyebb helyet elfoglaló, hamarább termő törpe alanyra nemesitett fákat ültetni indokoltabb, utolsó esetben pedig a hosszú tenyész időre szánt, magas törzsre nemesitett fákat. Ha ezen két kérdés is tisztában áll előtiüuk, fokonként tovább haladva, azt lesz szükséges megállapítanunk, hogy a sokféleséget kizárva, egynehány faj termelésére fordítsuk a fősúlyt, amennyiben a gyümölcs értékesítését illetőleg tapasztalati tény az, hogy egy-két kitűnő fajból bármekkora készlet sokkal és könnyebben s jobb áron értékesíthető, mint so'k fajoknak a vegyü éke. Csak a nagybani gyümölcstermelésről szólunk s csak a nyers gyümölcs eladása utjáni értékesítést értjük, amennyiben a termelök legnagyobb tömege még jóidéig a gyümölcs feldolgozás utjáni értékesítését bizonyosan elsajátítani nem fogja. Örvendünk kell azon, hogy ma már a gyümölcstermelés terén is bizonyos tervszerűség kezd lábra kapni, kitűnőbb gyümölcs termelőink, gazdasági-, gyümölcsészeti-egyletek foglalkoznak azon fajok kijelölésével, amelyekuek általános elterjesztése, tekintettel a talaji és égalji fekvőségekre — indokolt és alkalmas. A közelebbi években igeo becses útmutatásokat szolgáltatott az országos magyar gazdasági egylet gyümölc3észeti szakosztálya, az »Erdélyi gazdasági egylete s az 1885. évi budapesti országos kiállítás folyama alatt megtartott • gyümölcs termelők országos értekezlete.* Midőn ezeu utasítások alapján az alábbi jegyzéseket a megyénk területén uagybani termelésre felveendő gyümölcs fajokról a t. érdeklődők figyelmébe ajánljuk; megjegyezzük azt, hogy ezen fajoknak biztos helyről szép és egészséges példányoklani beszerzését egyletünk a részére biztosított nagymérvű kedvezményes áraknál fogva a rendelni akarók részére a legnagyobb készséggel díjtalanul intézi s egyedüli haszonul a közérdeket s a gyümölcs termelés általános elterjesztésének fontosságát tekiuti. A kieszközölt árak a lehető legmérsékeltebbek

i annyira, hogy azok más helyen fel uem találhatók, amennyiben azok az egyletnek a tömeges megrendelés reményében biztosíttattak. Felhívjuk tehát mindazokat, akik a kedvező alkalmat elmúlni nem akarják engedni, hogy ebbeli kívánságukat — határozottan az alábbi fajjegyzék szemmeltartásával — idejében hozzánk juttassák, hogy a kellő intézkedéseket megtehessük. Az általunk termelésre ajánlatos fajok jegyzéke s ismertetése a következő: I. Almák. a) Nyári almák. 1. Asztrakáni piros. Érési idő julius második fele, fája erős, bőtermő, gyümölcse középnagy. Minősége; kitűnő csemego és gazdasági gyümölc. Sem talaj, sem égaljban nem válogatós. 2. Cseh rózsa-alma. Rendkívül szép és jó nyári alma. Elsőrendű csemege ós piaezos gyümölcs. Jókora nagy. Érik augusztusban. Fája élénk növésű, edzett, korán és rendkívül bőven termő. Bereczki M. azt mondja róla: »e gyönyörű színezetű, finom nyári almát, mely csemege-asztalainknak éppen ugy, mint gyümölcs-pisczunkna'i díszéül szolgálhatna, már fájának rendkívüli termékenységeért is méltó volna nagyobb városok mellett eladásra is termelnünk. A sik alföldön épen ugy, mint hazánk magasabb vidékein képes volna mindig kifizetni a helyet, a melyet kertünkben elfoglalna. Ajánlom a nyári almát kedvelők figyelmébe.* 3. Nyári szegfű alma. Első rendű csemege, gazdasági és piaezos gyümölcs. Érik : julius végén, augusztus elejéu. Nagysága közepes Fája fiatal korában vignövésü, de korai és rendkívüli bőtermése miatt nagy fává alig nevelhető. Talajban nem válogat, gyümölcsei jól állják helyöket a fán. b) Oszi almák. 1. Sándor czár. Étik aug. közepe táján szeptemberig, hűvösebb tájakou octóber novemberben, első rendű háztartási s kitűnő piaezos gyümölcs. Nagy, vagy igen nagy Fája vignövésü, egészséges s igen edzett, korán és igen bőven termő. Díszlik miud-inféle alma-alanyon. Mindenütt jól díszlik, de csak kellőleg nyirkos talajon terem gazdagon és legszebb fejlődésü gyümölcsöket. 2. Gravensteini alma. Alkalmas hűvös helyen deczemberig is eltartható. Minden tekintetben első rendű gyümölcs. Nagysága: nagy, vagy igen nagy. Fája erőteljes, edzett, magasabb fekvésű, hűvösebb tájékon korán és bőven terem. Sürü, lombos, szét álló águ koronájával terebélyes fákat alkot. Nagy g;ümölosei végett arősebb szelek ellen védett állást kiván. 3. Őszi kormos renet. Érési ideje szept. november. Első rendű c,emege és háztartási gyümölcs. Nagy, vagy elég nagy. Fája erőteljes, edzett, korán termő. Házi kertekbe különösen ajánlható. c) Téli almák. 1. Angol téli arany pármén. Kitűnő csemege, kitűnő gazdasági gyümölcs s egyike a legkeresettebb fajoknak. Érik. nov., deczemb., januárban. Fája erős növésű, bőtermő, felfelé törekvő ágakkal. Gyümölcse ritkán apróbb a közepesnél, sőt inkább nagy és szép. A hol csak gyümölcs terem miud'-ntitt kitűnően díszlik. Bereczki M. hazánk legnagyobb pomologusa igy nyilatkozik róla : »a gyümölcsészet istennője Pomana már ezen egy gyümölcsfajért is, mellyel az emberiséget megajándékozta, megérdemelné, hogy a világ minden részé-