Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

VIII. évfolyam, 3 . szám. Nyíregyháza, 1887. márczius 13 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCS VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenlxint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: ICgész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások Jóba Eléli kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek tsak ismertt kezektől fogadtatnak el. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése ő kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes liirde tés után 30 kr fizettetik. A kéziratok csak világos kívánatra s ,z illető A ny

iittéri közlemények dija soronkint 15 költségére küldetnek vissza. krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: tíoldberger A. V. által ISudapesteu. Haaseusteiu és Tugler írodajaban Bécsben, Pragábau és Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. Uoru & Coiup által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 5,G89. k. sz. Í887 Szabolcs varmegye alispánjától. A járási főszogabiráknak, és a községi elöljáróknak. A töltések közötti előtéren foganatosítandó művelés módok s a hullámtér normál szélességének megállapítása tárgyában 8644/887. szám alatt kiadott közmuuka és közlekedésügyi in. kir. miniszteri rendelet másolatát, közhírré tétel és alkalmazkodás végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi junius 21-én. Zoltán János, alispán. Közmunka és közlekedésügyi m. k. miniszter ad 8644 sz. ltendelet, kiadva az 1885. XXIII. t. cz. 49. §-a alapján, a töltések közti előtéren alkalmazandó művelési módok és a hullámtér megállapítása tárgyában. 1. §. Az 1887 évi julius 1-^1 kezdve a töltések közti előtéren miudenütt, hol még az ezen rendeletben alább megállapított művelési mód alkalmazva nem lenne vagy az alkalmazás ennek meg nem felelne, a töltések lábánál megfelelő szélességben az esetre fűz ültetés alkalmazandó, ha a töltésvédelem szempontja azt szükségessé teszi és ha a hullámtér szélessége azt megengedi. Hol ós milyen szélességben alkalmaztassák a fűz ültetés s milyen minőségű fűz, t. i. törzsökös, avagy vessző-fűz ültettettessék-e, azt az illető védtöltés tulajdonosának indokolt javaslatára esetről esetre fogom megállapítani. Az erre vonatkozó előterjesztések hozzám 1888. évi január l-ig nyújtandók be. 2. §. Töltések közzé fogott folyókuál a (öltések közti előtérnek azon része, mely a műszakilag megállapított vagy ezután megállapítandó normál szélességbe esik, rendszerint csak szántóföldül, rétül, vagy legelőül használható; ellenbeu az előtérnek az a része, mely a fent körülirt normál szélesség határa és a védtöltés, illetőleg az azt védő fűzes közt terül el, az 1885. évi XXIII. t. cz. 143. .§. rendelkezéseinek megtartásainellett a birtokos által szabadon művelhető. Kereszttöltések és kerítések létesítése nem csupán a normál szélességben, hanem az előtér többi részén is feltétlenül tilos. Az előtéren oly árkolások létesítése, melyek partszakadást okozhatuának, vagy egyébként a szabályozás érdekére nézve hátrányosak leunéuek, tilos. 3. §. Fák, vagy cserjék ültetése, vagy uevelése az előtérnek azon részén, mely a normál szélességbe esik, ezentúl rendszerint tilos. Azon birtokos tehát, ki jövőre fákat vagy cserjéket engedélyem nélkül ültet, azokat az illető társulat, védtöltés tulajdonos, vagy a miniszteri megbízott utasításának vétele után saját költségén azonnal eltávolítani köteles. A társulatoknak jogukban áll az előtérnek a normál szélességbe eső oly helyein, ahol az árvédelmi szempontból veszélyt nem okoz, saját gátvédelini czéljaikra engedélyem mellett, fűzfa kulturát létesíteni. Mihelyt az előtérnek a normál szélességbe eső része a fáktól és cserjéktől egyszer kitisztittatott s a birtokos e területen mégis fákat és cserjéket tenyészni enged, azokat eltávolítani köteles s ezen kötelezettségének teljesítésére közigazgatási utou is szorítható. 4. §. Ha az előtérnek a normál szélességbe eső részén és pedig az 1885. évi deezember 31. előtti időből eredőleg, a mivelési módok ellenkeznek az ezen szabálvrendelet 2. és 3. §-bau foglalt rendelkezésekkel, a véd" öltés tulajdonosa által ezen művelési módok megváltoztatása és a szabályszerű állapot létesítése iránt, esetleg pedig, amennyiben a vízlefolyás biztosítása szempontjából a változtatás szükségesnek nem látszanék, a meglevő állapotnak kivételkép leendő fenntartása iránt legkésőbb 1888. évi január 1 ig hozzám javaslat teendő, mely arra is kiterjedjen, hogy a szabályszerű állapot létesítéséig minő átmeneti intézkedések volnának elreudeleudők es hogy ezen intézkedések kiknek érdekében történnének. 5. §. Az előző szakaszok alapján felterjesztendő javaslatok esetről-esetre megbiráltatváu s a végrehajtás módozatai, valamint azon határidő, mely alatt a szabályszerű állapot létesiteudő, általain végleg megállapittatván, a védtöltés tulajdonosa az érdekelteknek és azok hozzájárulási arányának megállapítása végett az illető törvényhatóság alispánjához (polgármesteréhez) folyamodik, ki az 1885. XXIII. t. cz. VI. fejezete szerint jár el. A hozandó első fokú határozat ellen a inost idézett törvény által megengedett felebbezéseknek vau helye. A határozatnak jogerőre emelkedése utáu a védtöltés tulajdonosa gondoskodni köteles, hogy az egy évre kijelölt és terhére eső munka a társulat illető évi muukaprograminjába felvétessék és az ahhoz szükséges költségek, amennyiben azok a társulatot terhelnék, az illető évi költségvetésbe előirányoztassanak. 6 §. A következő évben teljesítendő művelési mód változtatásaélt az 1835. XXIII. t. cz. 49. §-a alapján az értékcsökkenés czimén fizetendő ös>zegnek meghatározása czéljából az érdekelt birtokossal már a megelőző évben egyezség kisérlendő meg, hogy ennek nem sikerülése esetén az 1885. XXIII. t. cz. által előirt és ezen rendelet 5. §-ában is emiitett eljárás ideje korán megtartható és a kijelölt évi programm az illető évben egyezség hiányában is végrehajtható legyen. 7. §. 11a valamely hullámtéri birtokos a jelen szabályrendelet életbe lépte előtt fennállott és uem tiltott művelési módot bármi okból és bármikor megváltoztatná, az a korábbi művelési módhoz többé vissza nem térhet, hanem a művelési módok alkalmazása tekiutetében a jelen rendelet határozmányait köteles szem előtt tartani. 8. §. 1. Kihágást követ el és az 1885. XXIII. t. cz. 184. §-a alapján 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az előtérnek megállapított normál szélességbe eső részén a jelen szabályrendeletben megengedett művelési módoktól eltérőleg más művelési módokat alkalmaz. 2. Kihágást követ el és a jelen rendelet alapján 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a 2. §. szerint tilos kereszttöltéseket vagy kerítéseket készít, vagy pedig oly árkolást létesít, melyekre engedélyt uem nyert, vagy a 3. §. határozatának ellenére a megállapított hullámtéren engedély nélkül fákat, vagy cserjéket ültet. A pénzbüutetések által az ille.őnek kártérítési és helyreállítási kötelezettsége módosulást uem szenved. 9. §. A büntetésből befolyó pénzek, amennyiben a kihágás magán védtöltés előterén követtetik el, egészen azon község szegény alapját illetik, melynek határában azon előtér van, amennyiben pedig községek vagy társulatok által létesített védtöltések közötti előtéren követtetik el, azon község, vagy társulat árvédelmi tartalék alapját illetik, amelynek védműveihez a hullámtér azon része tartozik, amelyen a kihágás elkövettetett. 10. §. A pénzbüntetés meghatározására és behajtására nézve az 1885. XXIII. t. cz. 177. §-bau megnevezett hatóságok illetékesek. Budapest, 18S7. május hó 3. Baross. Szabolcs vár megye alisp ínjától. 7,043. k. sz. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének s a községi elöljáróknak Tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel végett értesíttetnek, hogy Rád község elöljárósága eiy uj festék lenyomatu és „Raád község hitelpecsétje 1887.körirattal ellátott pecsétuyomót készíttetett. Kelt Nyiregyházáu, 1887. évi juniushó 22-én. Zoltán János, alispán. 7,093. K. 1887. ungvári orsz. vásárról Darócz fele elszaladt s ez ideig feltalálható nem volt. Felkérem a tek. alispáni hivatalt, hogy ezen ököltinót köröztetni szíveskedjék. Ungvárt, 1887. juniushó 14-én. Kende Péter alispán. 7,108. K. , 188" Szabolcsvarmegye alispanjatot. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásul vétel s esetleg megfelelő eljárás végett értesíttetnek, hogy Zemplén vármegye Tok ij községében 4 drb. szarvasmarha szercsegő üszögben, Tarczal községben pedig 2 drb. ló rüh kór miatt vesztegzár alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi juniushó 22. én. Zoltán János, alispán. 5,778. K. 1887. Szabolcs vármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. Tudomásvétel s esetleg megfelelő eljárás végett értesítem, hogy Zemplén vármegye T. Terebes és Hardicsa, valamint Borsod vármegye Gelej községében egy egy drb. ló takonvkór miatt kiirtatott. Nyíregyháza, 1887. junius hó 21. Zoltán János, alispán. Szabolcsvár megye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróiuak. Uug megye alispánjának 3130/1887. sz. átiratát körözés és esetleg jelentéstétel végeit másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1887. junius 27. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Ungmegye alispánjától. 3130/k. i. sz. Szabolcs megye tekintetes alispáni hivatalának. PiUssy László eperjeskei lakos tulajdonához tartozó 1 drb teher szőrű fennálló szarvú, 5 éves ökörtinó f. hó 13-án az 6,310. K. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elöljáróinak Az 1887. s 1888. évi közmunkaváltságdijak megállapítására vonatkozó 65/887. B. gy. száinu határozatot, az 1886: XXI. t. cz. 7. §-a szerint leeudő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1887. junius 27. Zoltán János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének Graetl József főispán elnöklete alatt Nyiregyházáu 1887. év májushó 11-én folytatva tartott" tavaszi közgyűlési jegyzőkönyvének kivouata. 65 Bgy. 2684 K. Tárgyalás alá vétetett a közmunka és közlekedésügyi ra. kir. miniszter 6705/87 számú rendeletében köz • lött azon utasítással, mely szerint a közmuukaváltság dijak évenként niegállapitandók, s a megállapításra vonatkozó határozatok az 1886. XXI. t. cz. 7. §-a szerint közhírré teendők. Határozat. Ez utasítás folytán, a 306/86 Bgy. számú határozatnak azon része, mely egy kettős fogatú igás közmunka napszám váltság diját 1 frt 50 krban, egy egy fogatú igásét 1 írtban, s egy kézi napszámét 30 krban állapította meg: az 1887 évre érvényesnek kimondatik s szabályszerűen közhírré tétetni; továbbá az 1888 évre egy kettős fogitu igás napszám közmunkaváltság dija 1 frt 50 krbau, egy 1 fogatú igásé 1 írtban, és egy kézinapszámé 30 krban megállapíttatik, s e megállapítás. hivatkozással az 1886. évi XXI. t. cz. 7. §-ára szintén közhírré tétetui rendeltetik. Miről a közmuuka és közlekedésügyi m. kir. minisztérium, a felebbezési határidő lejárta után felterjesztésen, s Zoltán János alispán jegyzőkönyi kivonaton értesíttetnek. K. m. f. Kiadta: Mikecz János, I. aljegyző. 6,663 K. 1887. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének Nagy-Küküllő vármegye alispánjának f. évi 4768. sz. alatt kelt hirdetményét szabályszerű közhírré tétel végett másolatban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. junius 21. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 4768/887. N. Kükttllő megye alispánjától. Hirdetmény. A földmivelés-, ipar és kereskedel

mi ni. ki

r. Mai'számunkhoz féÜT^Íides és a „Gazdasági Értesítő" uielléklapimk vau csatolva.