Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

,NYÍRVIDÉK« miniszter ur folyó évi május hó 17 éu 2462G. szám alatt kelt magas leiratával megengedte, hogy ezen tör­vényhatóságba kebelezett „Kacza" községben évenként május 7-én és szeptember lC-án országos vásár tartas­sák. Mit is ezeunel köztudomásra hozok. N. Kilküllő megye alispánja. Segesvár, 1887. évi május hó 26-án Szoboszlay alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6,872. K. 1887. A járási fő8zoIgabirákuak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Tudomásulvétel s esetleg megfelelő eljárás végett értesítem, hogy Zemplén vármegye S. A. Ujhely váro­sában 1 drb. szarvasmarha, B. Szerdahely községben 1 drb. ló lépfeuében, a szerencsi járás Barzsi és Jajhalom pusztáján 35 drb. sertés orbánczban, illetőleg 20 drb, antrasban elhullott. Nyíregyháza, 1887. junius 22. Zoltán János, alispáu. Szabolcsvármegye alispánjától 6,983. K. 1887. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községi elöljáróknak. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter urnák folyó évi 31758/VII. sz. alatt kelt körrendeletét minél kiterjedtebb módon leendő közhírré tétel végett máso­latban közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi juuius hó 22-éu. Zoltán János, alispáu. (Másolat) Magyar kir. belügyminiszter 31758/VII. szám. Körrendelet. Valamennyi törvényhatóságnak. A genfi cs. és kir. oszt. magy. ügynökségnek f. évi apri­lishó 23 án X. sz. a. kelt jelentése szerint gyakran for­dultak elő esetek, hogy oly osztrák magyar birodalom­beli lakosok, kik a franczia Svájczbau levő elhelyező intézetekhez bouue ok, gouvernante-ok és nevelőuők kül dése végett fordultak és egyszersmind a szerződést és úti költségeket is megküldötték, nem csekély megká­rosítást szenvedtek az által, hogy ezen intézetek anélkül, hogy a megbízásnak eleget tettek volna, az előlegezett összegből, magas költségeket számítva fel, csak egy kis részt küldtek vissza vagy épen az egészet visszatartot­ták, oly biztatással, hogy a megbízásnak alkalmilag eleget tesznek, mi rendesen soha sem következik be. Az ujabb időben különösen Magyarországból érkezett számos ily féle panasz az elől emiitett ügynökséghez; de miuthogy az igy elsajátított pénzösszegek bírói uton való megtérítése sok költséggel és idővel jár, még hozzá ezeu intézetek többnyire fizetés képtelenek, a megbízók majdnem mindég kárt szenvednek. Hogy tehát ily meg­károsodásoknak jövőben lehetőleg eleje vétessék, felhí­vom a törvényhatóságot, hogy intézkedjék, miszerint a fent említett úzelmekről a műveltebb körök és a ható­sága területéu az elhelyezés közvetítésével foglalkozó intézetek vagy egyének lehetőleg tudomást szerezzenek. Budapesten, 1887. évi juuius hó 8-án; a miniszter helyett Benyiczky államtitkár. A mezőgazdasági rendtartásról szóló tör­vényjavaslat. A gazdasági viszonyok fejlesztésére irányuló kormányzati, társadalmi és egyesületi tevékenység nagyban akadályozva vau az által, hogy a lenn­á 1 ló mezei rendőri törvények és szabályok a mai kor igényeinek meg nem felelnek és a mezőgazda­ságnak a szükséges védelmet és oltalmat nem biz­tosítják. E baj orvoslása végett a földmivelésügyi mi­nisztérium szakszerű kérdéseket állított össze, s azokat az illető hatóságnak, egyesületeknek és szakközegeknek szétküldvén, az onnan beérkező anyag felhasználásával a mezőgazdaságra vonatkozó rendtartásnak törvényhozási uton való szabályozá­sára nézve javaslatot dolgoztatott ki, s azt a tör­vényhatóságoknak, gazdasági egyesületeknek és egyéb a mezőgazdaság különféle ágaival foglalkozó köze­geknek azon felhívással küldte meg, hogy azt be ható tanulmányozás tárgyává tegyék, s a javaslat által tervbe vett törvényhozási intézkedésekre nézve véleményöket ez év október 15-éig terjesszék elő. E nagyfontosságú javaslat kiválóan érinti gazdaközönségünket, de közelről érdekelheti a köz­ségi elöljáróságokat is, mert a javaslatban terve­zett gazdasági bizottságok elnökeivé a községi bí­rák szemeitettek ki. Az uj községi mezőgazdasági bizottság a tör­vényjavaslat tervezete szerint állni fog: a bíróból, mint elnökből s a községben lakó összes birtoko­sok által 3 évre választandó 12 tanácstagból, kiknek egy harmada évenként kilép, kik azonban újra választhatók. Ezen községi gazdasági bizottság föladata kö­vetkező ; a) megállapítja a vetésforgót s gondoskodik arról, hogy a vetésforgóban takarmányosnak meg­felelő hely kijelöltessék; b) szabályozza a közös ugar- és tarlólegel­tetést, megállapítja a közös legeltetés megkezdésé­nek és befejezésének időpontját s intézkedik az éjjeli legeltetésre nézve; c) intézkedik a közös határjelek felállítása s a határjárások megtartása iránt; d) intézkedik a mezei utak és ösvények meg­nyitása iránt ; e) megállapítja az aratás, szüretelés, kukoricza törés és a káp )sztavágás megkezdésének időpintját; /) nyilvántartja a községbeli tenyészállatok létszámát és szaporulatát; g) felügyel arra, hogy a jelen törvénynek a legeltetésre, további a mezei utak és ösvények jó­karban tartására, a községi faiskolára, a káros állatok és növények irtására és hasznos madarak oltalmazására, az állattenyésztésre, további a me­zei rendőrökre vonatkozó határozatai, valamint a hatóság rendelkezései megtartassanak; h) szaktanácsot ad a községi elöljáróságnak, mindazon gazdasági kérdésekben, m lyekre nézve az hozzá fordul; oly esetekben pedig, midő í tör­vény- vagy rendellenes cselekménynek vagy mu­lasztásnak jön tudomására, megfelelő orvoslás vé-. gett felhívás nélkül is köteles a hatóságnak jelen­test tenni. Rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi gazdasági bizott­ság az elősorolt teendőkön kivül teljesíti mindazokat a feladatokat is, a melyek a járási gazdasági bi­zottságok körébe utaltattak. A javaslat egyik hibájának tartjuk, hogy nem az arra leghivatottabb és legintelligensebb köze­get : a községi jegyzőt állítja a gazdasági bizott­ság élére. Mert igaz, hogy az itt elsorolt teendők túlnyomóan olyanok, melyekhez mint gazdálkodó a bíró is érthet, de miután köztudomásu, hogy a jegyzők az ország községeinek kilencz tizedrészében mezőgazdaságot folytatnak, mert járandóságuknak túlnyomó része községi földekből áll, tehát kétség­A „NYÍRVIDÉK­4 TÁRCZÁJA. Halotti beszéd, melyet néh. Gencsy Károly tetemei fölött elmondott ntiszt. Lukács Ödön ev. ref. esperes. Mélyen tisztelt halottas gyülekezet! Ha egy csöndes nyári alkonyatban egy nyugodt, tiszta tó tüköré felett megállunk, mely felett cziprus-ágak s szomorú füzek csüggeteg lombjai susognak titkos, bánatos hangokat: a derült ég vidám és felemelő látványa mellett, mely a mélylő habokból ragyogó csillagaival vissza tükröződik, oly méla-büsan hatnak lelkünkre a lehajló lombok titkos, bánatos suttogásai. Ily ellentétes érzelmek vegyülnek lelkemben egy csodálatos harmóniába, midőn e gyász-ravatal felett meg­állapodom, melynek könyekkel megáztatott szemfedele már csak néhai gencsi és érmihályfalvi Gencsy Károly­nak, e veterán, tiszteletre méltó hazafinak, példás család­apának, tiszta jellemnek, liült tetemeit takarja. A csöndes, tiszta tó az elhunytnak fényes jelleme, melyben maga az ég rajzolta le magát tündöklő csilla­gaival, felhőtlen tiszta kékjével, és euuek szemlélete fölemel és lelkesedésre gyújt. A lehajló, bánatos sóhaj­tásokat suttogó lombok a mély gyászba borult család, a mélyen megilletődött gyermekek, unokák, az egész uri ro konság, a barátok, tisztviselők nagy serege, kik eljöttek az ország minden részéből, hogy a sokszoros érdemekben megőszült, tiszteletre méltó aggastyánnak ravatalánál lerakják az igaz kegyelet és tisztelet drága ajándékait. Én meghatva tekintek ennek a nyugodt, tiszta tónak, ennek a fényes jellemnek mélyébe, s az onnan visszatükröződő sugarakból összeillesztek néhány kivá­lóbb vouást, hogy előtérbe állithassam azou jellemképet, mely a megdicsőült férfiúnak egyéniségét tevé, s ha itt­ott talán hiányos leend rajzom, az a sokoldalú jellem­kép mellett, minden bizonyuyal az én erőtlenségemben találja magyarázatát. A megdicsőült jelleméből mindenek előtt egy tün­döklő csillag ragadja meg figyelmemet, a hon szerelem ragyogó csillaga. Melyről azt mondja halhatatlan köl­tőnk: „Szép csillag a hon-szeretet, gyönyörűségesen ra­gyog, Szegény hazám I Szegény hazám te I Neked kevés van ilyen csillagod I" És ime e kevés csillag közül ismét lehanyatlott egy, hogy sötétebbé, egyszerre sötétebbé váljék a magyar ég, melynek fenséges boltozatán a múltban aunyi első reudü csillag tündökölt, melyre mind komorabban tornyosulnak az öuzés és érdek hideg ború latai, hogy eltakarják a múltnak dicsőségét, s kétségbe­ejtővé tegyék a jövendőt I De mi indít engemet arra, hogy a megboldogultnak honfiúi jellemét különösebben kiemeljem V Hiszen az ő honfiúi pályája nem volt egy meteorszerü fény-vonal, mely átfutva az égboltozaton, káprázatba ejti a szeme­ket! Az ő honfiúi pályája nem volt hasonlatos az üstö­köshöz, mely inig csodálatra indít, egyszersmind féle­lembe ejt. Az ő hazafisága nem ragyogó, zajos szónok­latokban állott, hanem egy hosszú és tisztelettel kör­nyezett élet szakadatlan munkásságában, melynek minden gondolata, érzése, cselekedete a hazaszeretetben olvadt fel, mely az apák honfiúi erényeit és lelkesedését az öntudatos alkotással, a minden tétovázást kizáró szilárd lelkülettel egyesítve, ugy a közügyek asztaláuál, mint a czinczinnatusi foglalkozás csöndes óráiban, élni és lau­kadást uem isinerő szorgalommal munkálkodni tudott e sokat szenvedett magyar hazáért, még akkor is, midőn a hevesebb, de gyöngébb jellemek összetört kebellel, reményt veszítve a tétlenség párnáján senyvedtek el. S szerintem nem az az erény, ha szivünket a haza bukása felett felhasítjuk, hanem az, ha van bennünk elég erő kétségbe nem esni a veszélybe borult haza sorsa felett. Mint általában egész jellemében, ugy hazafiságában sem volt semmi mesterkéltség és regély, egyszerű és természetes volt ő itt is! S midőn a közügyek asztalá­telen, hogy ennek a községi gazdasági bizottság­nak az elnökségét is nagyon szépen vihetné, a mi a bizottságnak is, meg a községnek is, de első sorban a megalkotandó törvény helyes végrehajtá­sának is javára válnék. De nem láthatjuk be azt sem, hogy e gazda­sági bizottságnak miért nem hivatalbeli tagjai a lelkész és tanitó is, miután többnyire mindkettő gazdálkodik, méhészkedik, fákat nevel stb., de ér­telmi fokozatánál szaktanácsok megadására csak inkább képes, annál az iskolázatlan földművesnél­Azt fogják erre mondani, hogy de kevés be­csülete van előttünk az egyszerű gazdaembernek. Nem igaz. Nem arról van szó, hogy népünket a köz­hasznú tevékenység teréről le akarnók szorítani. De határozottan helytelennek és az ügyre nézve károsnak tartjuk, hogy a község intelligens elemei, első so; ban pedig a községek jegyzői egy olyan bizottság tanácskozásainak vezetésétől legyenek el­ütve, amely tanácskozások vezetésére első sorban hivatva volnának. A törvényhatóságnak módjában áll, hogy ész­revételeit, tapasztalaton alapuló javaslatait a mi­nisztériumhoz felterjessze s lehetőleg érvényesítse. Túlnyomóan mezőgazdasággal és nyerstermeléssel foglalkozó állam lévén, a legnagyobb gondot és figyelmet érdemli meg ez a javaslat, melynek intéz­kedései oly mélyen bele vágnak minden egyes gaz­dálkodással foglalkozó polgár érdekeibe. Rendet és egyöntetűséget akar ez a javaslat. Ez szükséges. De áldásos látszatja csak ugy lesz, ha azok az intézkedések, melyekkel ezt elérni akarják, viszo­nyaink helyes megismeréséből és felfogásából nő­nek ki. Iskolai értesítők. Egy iskolának az élettörténete az iskolai év 300 napján keresztül elég érdekes ahhoz, hogy a közvetlenül érdekelteken kivül mások is figyelinőkre méltassák. Az iskolai értesítők írott könyvei e történetnek. Aki figyel­mesen megolvassa azokat, kiérzi belőlök azt a szellemet, mely az illető iskola vezetésének irányt szab, értesülést szerez a tauárok működéséről s megtudhatja, hogy a tanítványok képessége és szorgalma az iskolai vezetés keretében mikípen érvényesült. E felfogásból kiindulva az alábbiakban röviden is­mertetni kívánjuk a közönségünket legközelebbről érdeklő iskolák, nevezetesen*a nyíregyházai ág. ev. gimnázium, a nagykállói m. kir. állami főreáliskola, a nyíregyháza: ág. hitv. evaug elemi népiskolák s a nyíregyházai r. k. el<tmi fiu -és leányiskola értesítőjét. A nyíregyházai ág. hitv. ev. hétosztályu gimnázium 23-dik értesítője. Közli Martinyi József igazgató. Az értesítő a gimnázium ez évi története adatainak fölsorolásával kezdődik. Legfontosabb mozzanata ennek a VII. osztály életbeléptetése, s ennek következtetébeu két uj tanári széknek reudszeresitése. E tanszékekre a között, ügyi miniszter — ideiglenesen egy évre— Máthé György és Szánthó János oklev. tanárokat nevezte ki. A tanítványok szorgalmáról s magaviseletéről elismerőleg emlékezik meg az értesítő, s kielfgitőnek jelzi az egészségi állapotokat. Az ág. ev. templom felépítésének 100 éves emlékünnepén a gimnázium is rébztvett, együtt ünnepelve ez alkalommal nt. Bartholomeidesz János főesperes urnák 25 éves főesperesi s 50 éves lelkészi jubileumát is. Folytatás u mellékleten. nál megjeleut, egyszerű, mindig természetes s a meg­győződés mélyéről eredő szavai többet nyomtak a köz­ügyek mérlegében, mint másoknak sokat mondó, ragyogó szónoklatai. Hazafisága szent zászlajára ama jelmondat volt felírva: „Extra Hungáriám non est vita!" És épen akkor, midőn a vele egy rangban levők közül sokan divatnak tartották a külföld bálványozását, s kicsinylő gőggel tekintettek azou erő megfeszítésekre, melyek által nem­zetünk a kulturállamok sorába lépni igyekezett, ő ekkor is meleg szeretettel csüggött mindazon, ami magyar, a leglelkesültebb hazafias törekvések mindig áldozatkészen találták; melegen pártolta a magyar irodalmat, művé­szetet és tudományt. Érdeklődését egyetlen figyelmet érdemlő muuka se kerülte el, olvasó asztalán és könyv­tárában mindenkor ott láthattuk a magyar tudomány és szépirodalom legjelesebb termékeit. Konzervatív volt az ősi erények, szokások és hazafiúi jellem mezején, de lépést tartva haladt a korral mindig elébb- és elébb. Eszmék lelkesítették, elvek vezérelték őt. S a népek történetének logikája meggyőzvén őt azon igazság felől, hogy a haza felvirágzása a szellemi s erkölcsi tényezők mellett erőteljes anyagi jólét alapján történhetik meg csupán: e tekintetben maga járt elől lelkesítő és buz­dító példával. S/.omorú halotti gyülekezet! Ti, kik e megdicsőült jellemet ismeritek, ti tudjátok, hogy rajzomban egyetlen vouás sincs túlozva. Ti hűbarátok, kortársak, kik eljöt­tetek, hogy baráti kegyeletes könyeiteket hullassátok e gyász-ravatalra, kik ismeritek elveit, érzelem s gondolat világát, kik láttátok őt ama félszázad alatt, mely anuyi fényes uapot és viharos éjszakát hozott e szegény ha­zára, ti tudjátok, hogy a megboldogultnak szívdobbanása egy volt a haza szívdobbanásával, együtt örült s együtt sírt azzal a vész és siralmak gyászos éjeién. Jertek, mig a megdicsőültnek tiszta hazafiúi jelle­mét kegyelettel emlegetjük. Kérjük Istent, hogy adjon

Next

/
Thumbnails
Contents