Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

ISYIRVIDÉ K." I. A tiszai járásban: , „ A) községek, melyek külön szülésznő tartására kötelezettek * a) Mándok, b) T. Pálcza, cj Eszeny B) körök: a) székhely Szalóka, Agtelek: b) székhely : K. Apáti, B. Aranyos, Cs. Kenéz ; c) székhely: L. Petri, Lövő; d) székhely: N. Báka Kis Báka; e) székhely: Őrmező, Őrladány, Benk;/j székhely : Bezdéd, Thuzsér ; g) székhely, Eperjeske, Mogyorós; Aj székhely : Zsurk, T. Szt. Márton; i) székhely: Gyüre, Gemzse; j) székhely: Nagyvarsány, Kis Yarsány. II. A kisvárdai járásban: A) községek, melyek szülésznő tartására kötelezettek: a) Kisvárda, ó) Gyulaháza, c) Karász, d) Thass. B) Körök: a) székhely: Ajak, Anares; b) székhely: Pátroha, Berencs; c) székhely: Dombrád, Ontelek; d) székhely: Papp, Jéke; e) székhely: Kanyár Kékese; /) székhely: F. Litke, Komoró; g) székhely; Petneháza, Laskod; h) székhely: Döghe, Veresmart, P. Rozsály. III. A bogdányi járásban: A) községek, községi szülésznő tartásra kötelezettek : a) Bogdány, b) Demecser, c) Halász, d) Kemecse, e) Kótaj, /) Oros, g) Pazony. B) körök: o) székhely : Gégény, Berkesz; b) székhely; Ramocsaháza, Ibrony, Kércs; c) székhely: Kéék, Beszterecz; d) székhely: V. Megyer, Rád; e) székhely Székely, Téth \ f) székhely: Tura, Sényő. IV. A dadai felső járásban: A. külön szülésznő tartásra kötelezett községek: a) Ibrány, b) Buj, c) Gáva, d) Rakamaz, e) Nagyfalu, f) Timár. B. körök: a) székhely: Balsa, Szabolcs; b) székhely: Berezel, Paszab; c) székhely: Kenézlő, Viss, Zalkod; d) székhely: Ö Vencsellő, Uj Veucsellő. V. A dadai alsó járásban; A) külön szülésznő tartásra kötelezett községek : a) T. Lök, b) B. Sz. Mihály, c) T. Büd, d) T. Dob, e) T. Dada, f) T. Eszlár, g) Polgár. B) körök: a) székhely: T. Ladány, T. Tardos; b) székhely: Bááj, Csobaj: c) székhely: Pthrügy, T. Kenéz. VI. A n. kállói járásban: A) külön szülésznő tartására kötelezett községek : a) Ny. Acsád. b) Ny. Adony, c) Bököny, d) Balkány, é) Geszteréd, /) Hugyaj, g) K. Semjén, h) Napkor, i) Apagy, j) Uj Fehértó, k) Mártonfalva. B) Körök, a) székhely: N.-Kálló, K.-Kálló; b) székhely : Szt.-Gy.-Ábráuy, B.-Ábrány ; c) székhely : Mihálydi, Gelse, Szalmad; d) székhely: Szakoly, Biri. A nyírbátori járásban: A) A külön szülésznő tartására kötelezett községek: a) Ny.-Bátor, b) Gyulaj, c) Ny.-Lugos, d) Bogát, «) Nyir-Béltek, /) Encsencs, g) M.-Pócs, h) Nyir-Bakta, i) Vaja. j) Ó-Fehértó, k) P.-Petri, l) K.-Léta. B) Körök, a) székhely Ny.-Mada, P.-Dobos; b) székhely Piricse, Pilis; c) székhely Levelek, Besenyőd, Magy ; d) székhely Jákó, Lorántháza; e) székhely Rohod, Eör. 4. A községi szülésznői állomásra vonatkozólag megelőzőleg alkotott községi szabályrendeletek, ha azokban a községi szülésznő évi fizetése, a jelenleg megszabott 50 frtnál kevesebbre volna felvéve, ugy azok 30 nap alatt megfelelően kiigazitandók lesznek. 5. Azon községek, melyek ezen határozat szerint körbe lettek beosztva, azonban hajlandók községi szülésznőt legalább évi 50 frt fizetés mellett külön-külön tartani, ugy az ide vonatkozó képviselő testületi határozat alapján a megyei alispán a szükséges változtatás foganatosítására felhatalmaztatik. 6. A község jelen határozat kézhez vételétől számított 30 nap alatt köteles a szülésznő mellék járulékai tárgyában, ha az még eddig meg nem történt volna, A „NYIRVIDÉK* TARCZÁJA. A háztartás angyalai. I. A takarékoskodó angyal. — Tivadar! . . . Kedves feleségem! — Tegnap huszonhárom sous volt zsebedben, ma csak tizenhetet találok! . . . Hol a többi ? . . . — Omnibuson jöttem haza, kedves feleségem. — Omnibuson! . .. Hát oly tehetetlen vagy már ? — Nem, kedves feleségem. De hát bizony a Ternes utca messzi a Vosges-utcától. — Pedig a járkálás javára szolgálna egészségednek. — Nagyon jól tudom, mondá nyájasan a férj, de esni kezdett és minthogy te még nem hozattad haza esernyőmet . . . — A szolgának nem volt ideje. — No hát, hisz én nem teszek szemrehányást. — Csak az kellene még, vág vissza dühösen a feleség. — Csak azt mondom, hogy kalapom érdekében . . — Nem kellett volna kimenned, ha az idő esős volt! — Jól tudod, hogy megígértem a szerzőnek, ki engem foglalkoztat, hogy ma minden esetre hazaviszem a másolatot. — Eh! Legfeljebb várt volna még egy vagy két napig! A világ bizonyára nem szüut volna meg létezni. — Ez valószínű, feleié a férj nyugodtan, de ha tanácsodat követem, nem kaptam volna több másolni valót. Ez érv igazsága elhallgattatta a takarékoskodó angyalt, ki még a szavakat sem szereti vesztegetni. A férj felhasználván győzelmét, határozott hangon folytatá : — Igaz, édesem! Ma reggel egy pár topánkát vettem, melyet a czipész azonnal elhoz. — Topánkát! No tessék, megint költekezés! — Ne haragudj, pompás vásárt csaptam. A ki megrendelte, annak nagy volt és igy a kereskedő nekem azt sokkal olcsóbban adta. — Valóban. És mennyiért? — Tizeukilencz frankért, mondá bátran a férj. -És ezt te pompás vásárnak nevezed ? kiált felpattanva a nő. szabályrendeletet alkotni s azt jóváhagyás végett beterjeszteni. Ezeu határozat végrehajtására Zoltán János alispán utasittatik. Miről a m. kir. belügyminiszter felterjesztésen, Zoltán János alispán az ügyiratok kíséretében, Kállay Ferencz főszámvevő, dr. Jósa András főorvos, a főszolgabirák, Nyiregyháza város polgármestere, a járási, kör és községi orvosok, végre a „Nyirvidék" szerkesztősége jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt, mint fent. Kiadta: Vidovich László, aljegyző. ^1887 ^ Szabolcsvármegye közig. biz. h. elnökétől. Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 17,338. számú intézményének másolata szabályszerű közhírré tétel végett közöltetik. Kelt Nyíregyházán, 1887. május hó 24-én. Zoltán János, alispán, h. elnök. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 17,338/IX. sz. Körrendelet. A gyámság, vagy gondnokság alatt álló személyek perei folyamatba tételének az árvaszékkel közlése iránt f. évi január hó 26-án 3560. sz. alatt kibocsátott körrendeletem nyomán, avégből, hogy az árvaszékek az emiitett körrendeletben foglaltaknak minden irányban pontosan eleget tehessenek, a közigazgatási bizottságot következőkre hívom fel. Utasítsa a közigazgatási bizottság a vármegyei árvaszéket a vármegye területén esetleg létező reudezett tanácsú városok és az 1877. XX. t. cz. 174. §-a alapján gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeit, tegyék kötelességévé a gyámhatóságuk alá tartozó gyámoltak és gondnokoltak gyámjai és gonduokainak, hogy gyámoltjaik és gondnokoltjaik pereiben a megindítandó keresetet mindig benyújtás előtt, az ezek ellen iuditott kérésé: et pedig azonnal a kézbesítés után az árvaszékkel közöljék. Jövőben pedig az 1877. XX. t. cz. 71. §-a szerint szerkesztendő gyámi, vagy gondnoki rendelvénybe minden egyes esetben vegyék fel az árvaszékek általános utasításként, hogy a gyámok és gondnokok ismerjék kötelességeiknek a gyámoltjaik és gondnokoltjaik pereiben megindítandó keresetet mindég benyújtás előtt, az azok ellen indított keresetet pedig azonnal a kézbesítés után az árvaszékkel közölni. Ez alkalomból a közigazgatási bizottságot még arra hivom fel, figyelmeztesse az árvaszéket, hogy ha a gyám vagy gondnok ezen kötelességének meg nem felel s ebből gyámolt.jára vagy gondnokoltjára kár háramlik, módjában áll az árvaszéknek a gyámot, vagy gondnokot mulasztásáért felelősségre vonni. Budapest, 1887. évi április hó 30. A miniszter helyett Lukács György, államtitkár. Tűzrendészetünk. A nagykárolyi és eperjesi tűzvész Magyarországon mindenütt napirendre hozta a tűzrendészet kérdését. S mikor valamely eszme a maga idejében kerül fölszinre, számithat rá, hogy érvényesül. Igy látjuk azt, liogy hazánk nagyon sok városában szerveztetett a tűzoltóság ama benyomások hatása alatt, melyeket az utóbbi tűzvészek keltettek. — Bizonyosan, mondá a férj elégedetten, mert megér 32 frankot. — Akkor bizonyára vert aranyból vau, moudá a nő skeptikus hangon. — Egyszerüeu szattyán bőrből van; azután meg olyan jól illik a lábamra, mintha csak nekem csinálták volna. — Szattyán bőrből! Alább nem is adod! Várj legalább addig, mig miniszter leszesz. Erre a férj uram kinyujtá egyik lábát és rámutatva, nyugodtan mondá: — Ezek bizony már nem sokáig tartják Nézd, már csupa rongy. — Mind igen szép, feleié a nő, de a te folytonos pazarlásaid folytán a hónap végén uem marad semmi ; és ha te egy szép napon meghalsz, hát bizony nem marad csak két szemem, melylyel téged megsiratlak. Természetesen ez;a kérdés téged kevéssé érdekel ... Te sokkal önzőbb vagy, semmínthogy jövőmmel gondolnál! — Csendesedj, moudá a férj mosolyogva. Nincs kedvem meghalni. — És az esélyek ? — Igaz; de ha meg is halok; hozomáuyod még megmarad, mely hála istennek érintetlen. — Én is azt hiszem, mondá a feleség büszkén. — Tehát igy lesz miből élned . . . — De, mondá boszankodással a takarékoskodó angyal, ha meg fogom enni hozományomat, mivel fogok találni egy második férjet ? . . . MI II. A megérthetetlen angyal. Egy angyal, ki elégedetlen az élettel és házasságával s férjét teszi felelőssé csalódásaiért! Férje, ki szerelemből vette el őt, vígan futkároz ide-oda egész nap, hogy „kedves kis felesége" életét kellemessé tegye. A legédesebb szavakkal illeti és akkor a legboldogabb, ha kielégítheti neje szeszélyeit. De az angyal azért mégis unja magát! Mi hiányzik neki? Ő a legkevésbbé tudná megmondani. Van két szép gyermeke, egy ügyes varrónője és egy szerelmes divatárusa . . . Összeköttetései ép oly számosak, mint toilettjei. A férj uram egész hajnalig marad a bálban neje kedvéért és nézi, hogyan repül tova neje egy szőke keringőtáncos, vagy egy barna polkatáncos karjain — és habár ez a tánc ueki bizouyos borzalmat okoz, mint Nyiregyháza városának van jól szervezett tűzoltósága. Nem nagyszámú, de ügybuzgó, lelkes testület az, melynek tagjai önként ajánlva föl szolgálataikat, a magukra vállalt kötelezettséget hiven teljesitik. És Nyiregyháza város polgárainak nagy megnyugvása lehet abban, hogy ez a bátor csapat mindég készen és elkészülten van arra, hogy nagyobb tüzveszedelem csapásától a várost megőrizze. De a tűzrendészetnek legelső követelménye a megelőző rendszabályok alkalmazása. Enélkül minden más intézkedés eredménytelen. Mig községeinkben nincs szabály arra nézve, hogyan építkezzenek, s ez a szabály szigorúan végrehajtva nincs ; mig nincs tiltva szigorúan, hogy szalmás, nádas fedelű házakkal egymásra építkezzenek ; mig a kémények tűzbiztossági szempontból kifogástalanul nem építtetnek; mig a takarmánynak, szalmának elhelyezése a lakóházak között eltiltva nincs, szóval mig arra nézve nem tétetik intézkedés, hogy minden ok elhárittassék, mi a tűz fölgerjesztésére vagy annak tovább terjedésére alkalmas: addig hiába van a vizfecskendő. Békésvármegye, azt hisszük helyes uton járt, midőn épitési szabályrendeletet alkotott, s abban különösen a kéményeket tette szoros gondoskodás tárgyává, kimondván, hogy bizonyos határidő alatt a szabályellenes kémények helyébe mások építendők. S e vármegyének ez a rendelete nem maradt a papiroson, mert az alispán épen a tavaszszal vizsgáltatta sorra az egész megyében a kéményeket, s ott, hol ezek a szabály ellenére voltak építve, azonnal lebontatta, s rendőri úton építtetett helyökbe ujakat, a tűzbiztossági igények szerint. S mikor tűzbiztossági intézkedésekről van szó, a dolgot itt kell kezdeni, mert a statisztikai kimutatások szerint a tűzeseteknek 55%-ka kéménytüzekből származik, onnan, hogy a kémények nagyrésze rosszul és nem tűzmentes anyagból van épitve, nincs kellően tisztítva és ellenőrizve. Községeinknek tehát építkezési szabályrendeletre van első sorbau szükségök, s szükség van a legnagyobb szigorra, hogy ezek a megalkotandó szabályok a legnagyobb pontossággal végrehajtassanak. A rakamazi és petneházi tűzesetek elég intő például szolgálnak arra, hogy ez ügyre a kellő figyelmet és gondot fordítsuk. Mind e két tűzesetnél a vészt nagygyá a házak zsúfoltsága, az udvaroknak terményekkel való berakása és természetesen a házaknak szalmával és náddal való fedése tette, vagyis az, hogy tűzrendőri szabályok e községekben foganatosítva egyáltalában nem voltak. Ilyen helyeken, a feltámadt tűzveszedelmet, ha hozzá még egy kis szárazság és szél is járul, nincs erő, mely megakadályozza. Rakamazon is, Petneházan is, egész utczasor égett végig, s e vonalon az épületek megmentésére gondolni sem lehetett. Egyelőre még nagyon merész lenne, gondolatnak is, hogy azzal foglalkozzunk, hogy községeinkFolytatás a mellékleten. az ily esetben a szerelmes férjeknél lenni szokott, stoikus mosoly alá rejti boszankodását . . . Feddő szemrehányást tesz magának ily akaratlan féltékenység miatt. Hát ne élvezze az ő kedves kis felesége fiatalságát, szépségét és bájait? ... És egy távolabbi terembe megy, hol feleségeikkel uem sokat gondoló társai közé vegyül, kik játszanak és politizálnak. Es azt gondolja, hogy a feleség hálás az ily gyöngéd és elnéző férj iránt ? • . . Akkor nem jól ismeritek ez angyalt. Alig ültek be hajnalkor a kocsiba, hogy hazamenjenek, a nő már is szemrehányásokban tör ki! 0 nagyon jól megfigyelte férje viseletét. Nagyon nevetségesnek találja, hogy mindig szemmel tartja. Hát kis leányka ő, hogy éberséggel vigyáz reá? is a gyengéd férj erre valóban bűnösnek érzi magát, nyájasan mondja nejének, hogy ébersége, ha ugyan aunak nevezheti, nem sokáig tartott mert hiszen átment a játszó terembe. Erre az angyal „illetlennek" nevezi, hogy férje egyszerre eltűnt és az éj másik felében nem is láttapedig már hamarább szeretett volna hazamenni, de férjét nem találta és igy akarata ellenére volt kénytelen tánczolni még ... Mit csinált ő, hogy igy bánik vele? . . . Ez már elviselhetetlen! Ha előre látta volna mindezeket, bizonyára uem lett volna nejévé ily zsarnoknak despotának, ki ép oly féltékeny mint holdkóros' Nagyon csalódik férjem uram, ha azt hiszi hogy lekötelezte őt akkor, midőn mint szegény leányt vette el Ha akarta volna, százszor előnyösebb házasságot köthetett volna . . Egy márki ós egy bankár kérték őt még mások is . . . csak választania kellett volna ! . . A férj elbámul s hiába igyekszik kimutatni ártatlanságát. Es múlón ily szép beszédek között haza értek az angyal tragikusan kijelenti férjének, hogy az éjt a'díványon tölti ... J — Hasztalan ! mondá a férj s hálószobájába me^y egyedül hagyván nejét. oJ

S „A házasság szerencsétlen áldozata" könyekben tör ki ! A legszerencsétlennebb nőnek mondja magát és sir kegyetlen sorsa felett. Fájdalom! Nagyon is jól látia hogy férje mily durva ember . . . Férje ő nem érti meg! Soha! Soha nem fogja megérteni ^ Lassankint lecsendesedik és a megértett angyal rendeso szívvel látja belépni szobájába barna tánezosát ki Ot megertette és mindig meg fogja érteni .... Franciából M. p.