Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

VIII. évfolyam, 5. szám. Nyíregyháza, 1887. márczius 13 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon, Klöllzetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Rgész évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész e'vre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak isineitt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetések Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdi] fejében, minden egyes hirde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szára): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haauensteiu és Yogler iro

dájában Bécsben, Pr

ágában es Budapesten, valamint Németország és Svelcz fővárosaiban is. I)orn & Cornp által Hamburgban. Hamburgban. Hivatalos közlemények Szabolcs vármegye közönségének Graefl József főispán elnöklete alatt Nyíregyházán 1887. május hó 10-én tartott rendes tavaszi közgyűlés jegyzökönyvének kivonata. 81. Bgy. 4793. K. Tárgyalás alá vétetett a községi pénzkezelésre vonatkozó szabályrendelet teVvezetének elkészítésével 421/86. Bgy. sz. alatt megbízott küldöttség véleményes jelentése. Határozat. A küldöttség s állandó választmány véleményének elfogadása mellett, a községi pénzkezelési szabályrendelet következő szöveggel állapittatik meg: A községek pénzkezelésére vonatkozó szabályrendelet. 1. §. A községi pénzkezelés számadási éve a naptári évvel megegyező. 2. §. A községi pénzkezelés és számvitel alapját a leltár képezi s e czélból a községnek s községi felügyelet alatt álló intézeteknek minden vagyonáról könnyeu áttekinthető s hiteles adatokkal igazolt leltár készítendő, •mely a vagyon állásnak teljes, hű és tiszta képét nyújtsa. 3. §. A leltár Nyíregyháza rendezett tanácsú városban a gazdasági tanácsos s a számvevőség egy tagja, nagy és kis községekben pedig a községi főbiró, pénzkezelő s községi vagy körjegyző által, az egyidejűleg foganatosítandó vagyou szemle alapján készítendő el. 4. §. A leltálba az összes ingó és ingatlan vagyon, tehát egyrészt a közsegnek, vagy községi felügyelet alatt álló intézetnek tulajdonában levő mindennemű javak, jövedelmező jogok, állami és magán kötvények, értékpapírok, anyagok, bútorok, mindennemű felszerelések, szóval az összes cselekvő vagyont képező alkatrészek, kellő részletezéssel, tehát tételenként, mennyiség, minőség, érték s jövedelem szerint, a használati mód s minden a teljes tájékoztatásra szükséges ismérvek pontos kitételével és pedig a jövedelmező s nem jövedelmező vagyonok elkülöuitve, felveendők. Misrészt pedig a községet, vagy intézetet terhelő összes adósságok, vagy egyéb terhek, tehát az összes szenvedő vagyou, szintén a teljes tájékoztatást nyújtó körülírással kimutatandók, végül az összes cselekvő és összes szenvedő állapot ösz szevetése után, a tiszta cselekvő vagyon állása kimutatandó. 5. §. A leltári állományban, évközben előfordulható változások kellő uyilváutartása czéljából, e változások Nyíregyházán a számvevőséggel, nagy és kis községekben a községi vagy körjegyzővel, azért is mindenkor közlendők, hogy azok az évenként eszközlendő leltározásnál s illetve a foganatosítandó vagyon szemlénél kellően ellenőrizhetők legyenek. 6. §. A község egy évi szükségletének meghatározása és a szükséglet fedezésére szolgáló eszközöknek megjelölése végett, évenként költségvetési előirányzat készítendő, mely a jövő évre tervezett kiadásokat felsoroló szükségleti részre és a jövő évben remélhető bevételeket előtűntető fedezeti részre osztandó fel. 7. §. Mindkét rész tehát ugy a kiadások, mint a bevételek mindenek előtt rendes, vagyis minden évben ismétlődve, ugyanazon czimen, akár egyenlő összegekben, (állandó tételek) akár változó mennyiségben, (változó lételek) előforduló és rendkívüli (átmeneti vagyis csak bizonyos időben, csakis az előirányzati évben, vagy legfelebb néhány éven át felmerülő) minőségükhöz képest elkülönitendők. A rendes bevételek és kiadások ismét, természetük és rendeltetésük szerint, a könnyű áttekiutést és minél teljesebb osztályozást főczélul szem előtt tartó osztályozással rovatokra czimezve osztaudók fel. 8. §. Ha a község kiadásai a községi jövedelmekből nem fedezhetők s igy a községi adó kivetésének szüksége merül fel, a bevételek és kiadások csoportosításánál az 1886. XXII. t. cz. 130. §-ában. a községi pótadó kivetés módjára vonatkozólag foglalt utasítások követendők. 9. §. A költségvetés tervezetét Nyíregyházán a számvevőség, nagy és kis községekben a községi, vagy körjegyző készíti el s azt a községi törvény 121. §-hoz képest a városi tanács, illetve községi elöljárósághoz beterjeszti. 10. §. A városi tanács, illetve a községi elöljáróság a hozzá beterjesztett költségvetési tervezetet tárgyalás alá veszi s indokolt véleményes jelentése kíséretében a képviseleti közgyűlés felülvizsgálata és megállap;tása alá bocsájtja. Az előirányzati tételek megállapításánál egyrészt a folyó évet megelőző számadási év eredménye, másrészt a folyó évre készített és törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetés veendő alapul. 11. §. Ha a költségvetés felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés, a tagok meg nem jelenése miatt megtartható nem volt, legkésőbb 15 napi határidőre ujabb közgyűlés hívandó össze s ha ez sem leune megtartható, a tanács, illetve községi elöljáróság közvetlen a törvényhatósághoz tartozik a képviseleti gyűlések megtartási kísérletének sikertelenségét bizonyító okiratokkal is felszerelt költségelőirányzatot, indokolt véleményes jelentése kíséretében beterjeszteni. 12. §. A jövő költségelőirányzat a folyó év aug. havának utolsó napjáig a törvényhatósági számvevőséghez okvetlenül beterjesztendő s e határidő megtartásáért Nyíregyházán a város •pob'-l • mestere, nagy és ki& kiizségeköén pedig a'községi főbíró és községi vagy körjegyző felelősek. 13. §. A költségvetés a törvényhatósághoz két eredeti példányban mutataudó be, ezek egyike a vármegye használatára visszatartatik, másika pedig jóváhagyási záradékkal ellátva, a költségvetési tételek igazolása végett benyújtott okmányokkal együtt a községnek vissza küldetik. 14. §. A költség előirányzat, az egyes tételek igazolása végett következő okmányokkal szerelendő fel. 1. A községi, vagy községi felügyelet alatt álló intézeti vagyonok leltára. 2. A község, vagy intézet tulajdonát képező ingatlanok telekkönyvi kivonatai, az egyszer már beterjesztett s a megyei számvevőség levéltára részére visszatartott telekkönyvi kivonat helyett ujabb kivonat beterjesztése azonban csak akkor szükséges, ha a költségvetés által érintett ingatlanok állagában időközileg változás fordult elő. 3. A vagyonok használati módját igazoló okmányok, jelesül árverési jegyzőkönyv, a szabályszerű közhírré tételt igazoló okirattal, haszonbéri szerződés, ezeket jóváhagyó képviseleti határozat. 4. Ingó vagyonok beszerzésének, vagy változásának igazolására, a beszerzési vagy változási okmány, illetve az arra vonatkozó képviseleti határozat. 5. A községet, vagy intézetet terhelő adósságok mennyiségét, valódiságát s lejártát igazoló bizonyítékok a vonatkozó képviseleti s jóváhagyó törvényhatósági határozatokkal. 6. A községi pótadó kivetési alapjául szolgáló osztály s az 1886. XXII. t. cz. 130. §-a szerint is elkülönített kincstári adók kimutatása. 7. A költségelőirányzat felülvizsgálata és megállapítása végett összehívott képviseleti közgyűlés meghívója és jegyzőkönyve. 8. A költségvetési előirányzat 15 nap alatti közszemlére kitételét s ennek közhirrétételét igazoló okmány. 9. A községi adófizetők által uetaláu beadott észrevételek, felebbezések s a képviseleti tagok egyrészéuek kisebbségi külön véleménye. 15. §. A község pénztára a község házánál, vagy ha alkalmas községháza nincs, biztos s kettős zárral ellátott tűzmentes szekrényben folytonos őrizet alatt tartandó. E helyiségben őrizendők az összes számadási okmányok, okiratok és könyvek is. 16. §. Bevételek és kiadások csak a hivatalos helyiségben s rendezett tanácsú városokban, a többi hivatalok számára kiszabott hivatalos idó alatt minden nap, nagy és kis községekben a helyi viszonyok szerint szabályrendeletileg kijelölendő napokon az általános községi szabályrendeletben megállapított hivatalos órák alatt teljesíthetők. 17. §. Községi pénzkezelő csak fedhetlen jallemtl olyan községi lakos lehet, ki az előljárósági tagoknál általánosan megkövetelt kellékeken kivül írni, olvasni s számolni tud s a községi pénztár forgalmához mérten szabályrendeletileg megállapítandó, de legalább 200 frtnyi óvadékot készpénzben, értékpapírban, jó hitelű ta-_ karékpénztári betéti könyvben, vagy a községi képviselő testület által kielégítőnek talált, de minden esetre két alkalmas kezes által is aláirt kötvényben a képviselő testület rendelkezése alá bocsájtja. 18. §. A pénzkezelő illetékes helyről nyert utalványozás nélkül sem bevételt sem kiadást nem teljesíthet, kivételnek csak oly kis községben van helye, hol pénztárnok nincs s a biró egyszersmind pénzkezelő is, mert azon kisebb kiadások, melyeket, az alábbiak szerint, sürgősség esetén, a biró saját felelősségére tehet, ily esetben utalványozás nélkül teljesíthetők. 19. § Az utalványozási jog, mely a törvényhatóságilag jóváhagyott költségvetésen alapul, tulajdonkópen a község képviselő testületét, a költségvetés végrehajtásával való megbízás folytán azonban annak keretén belől és korlátai között a tanácsot, illetve a községi elöljáróságot illeti meg, ki ezen jogát a városi polgármester, illetőleg községi főbiró által gyakorolja, költség előirányzatba fel nem vett rendkívüli kiadásokat a polgármester 20 frt, a községi főbiró 10 frt erejéig utalványozhat, az ily természetű kiadásokért különben személyes felelősséggel tartozik s annak utalványozását a legközelebbi képviseleti közgyűlésnek bejelenni köteles. 20. §. Az utalványozásnak, mely különben magára a számadási okmányra vezetett záradékból is állhat, rendszerint írásbelinek kell lenni. Oly esetekben azonban, midőn valamely pénztárnokkal is biró kis községben, az előljárósági tagok s a biró Írástudatlanok, az utalványozás két megbízható tanú jelenlétében szóbelileg is történhetik, az ily utalványozás mellett kivett pénztári okmányra azouban a szóbeli utalványozást igazoló bizonylat utólag reávezetendő. (Vége köv.) A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. Szabolcsvármegye közönségének 1887. májas hó 11-én Nyíregyházán tartott rendes közgyűlés jegyzökönyvének kivonata. 82. Bgy. 1081. Ií. ulvastatott a m. kir. belügyminiszter 4061/87. sz. alatt a községi és körszülésznői állomások rendezése tárgyában 211/86. Bgy. sz. alatt alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. Határozat. Miután a szülésznői állomások rendezésére vonatkozó 211/86. Bgy. számú szabályrendelet folytáu beadott képviselő testületi határozatok felebbezéseknek nem tekiuthetők, ennélfogva a szabályrendelet a vármegye hivatalos lapjábau 30 napra újólag közhírré tétetik, amely határidő leteltével az alispáni hivatalhoz netalán beadott felebbezésekkel együtt, jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez fel fog terjesztetni. Miről Zoltán János alispán, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere <>s a községek elöljárói a szabályrendelet közlésével, a „Nyirvidék" utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt, miut fent. Kiadta: Vidovlch László, aljegyző. Szabolcsmegye közönsége által Nyíregyházán 1886. május hó 26-áu tartott rendes évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 211 Bgy. 4992 K. Tárgyalás alá vétetett a megyei közegészségügyi bizottság javaslata, a községek és körök szülésznői állomásának rendezése tárgyában. Határozat. A főorvos, járás orvosok és szolgabirák meghallgatása mellett, a községi ős körszülésznői állomások rendezése tárgyában a következők határoztatuak: 1-ör. Azon községben, mely az 1876. évi XIV. t. cz. értelmében szülésznő tartására kötelezve van, a szülésznő fizetése 50 frtnál, az alább megállapított körökben pedig 60 frtnál kevesebb nem lehet. 2-or. A fizetések hozzájárulási aránya a megyei alispán által állapittatik meg. 3-or. A szülésznői állomások az egyes járásokban következőleg határoztatnak meg: Mai számunkhoz a „Gazdasági Értesítő" melléklapuuk és egy iv melléklet van csatolva.