Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 2Q-ik számáhox. E határozat meghozatalát iudokolja az, hogy a rakamazi tűzvészt, szemtanuk állítása szerint, a vasúti gőzmozdony knöppenő szikrái idézték elő. A vármegye házipénztárának 1886. évi számadásai helyeslő tudón ásul vétettek. Dr. Bleuer Miklós és Gencsy Sámuel helyére az állandó választmányba Görömbey Péter és Gergelyffy Ferenci választattak meg. Vidliczkay József bizottsági tag a fizetéstelen árvaszéki ülnöki állásról, nagy elfoglaltsága miatt, leköszönvén, helyére Sütő József helybeli ügyvéd s bizottsági tag választatott meg. Felolvastatott ezután a m. kir honvédelmi miniszter leirata a Ludovika akadémiába két ifjúnak bemutatása iránt a Butiler-féle alapítványi helyekre. Összesen három pályázat érkezett; nevetesen Henter Antal várnagy Zoltán fii''', Mikecz Miklós földbirtokos István fiáé s Szikszay Pál megyei főügyész János fiáé. A szavazatok beszedésére és összeszámlálására a főispín küldöttséget menesztvén, a megejtett szavazás eredménye a következő volt : Beadott őszesen 201 szavazat; ebből Henter Zoltán kapott 264 sz*vazatot, Szikszay János 152-őt 8 Mikect István 78-at. A pályázati folyamodványok, a szavazás eredménye szerinti sorrendben fognak ajánlólag a honvédelmi miniszterhez fölterjesztetni. (Tége köv ) Szabolcsyármegye közigazgatási bizottságának ülése. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága e hó 13-dikán délelőtt tartotta meg e havi rendes ülését, Graefl József főispán elnöklete alatt. Első sorban a közigazgatás mult havi állapotáról szóló alispáni jelentést olvasta föl Miklós László főjegyző. A közigazgatás menetében semmi rendkívüli nem fordult elő. Megemlékezik a jelentés a vármegye területén a mult hó folyamán előfordult tlz tűzesetről. Tűzesetek voltak Gáván két izben is, Thasson, Petueházán, Geszteréden, Berczelen, Rakamazon, T.-Eszláron, N.-Faluban, T.-Lökön. A leégett épületek nagyobb része nem volt biztositva. Mint az adófelügyelő jelenté, az illető károsultak, sem pedig hatóságaik a törvény által biztosított adóleengedés iránt nem folyamodtak s igy e kedvezménytől elestek. A közigazgatási bizottság, a szolgabirák utján figyelmeztetni fogja a községi elöljáróságokat, hogy hasonló esetekben a törvényben megszabott 8 napi határidő alatt az adó elengedése iránt a jelentést megtegyék. Az alispáni jelentés egyebekben tudomásul vétetett. Böhm Hugó kir. adófelügyelő jelentése, mely szerint a mult hóbau 30,320 frt adó fizettetett be, s az összes hátrálék a hó végéu 934,523 forint — tudomásul szolgált. Velkey Pál kir. tanfelügyelő jelentése kapcsán élénkebb eszmecsere támadt amaz intézkedések fölött, melyek a kisvárdai izraelita talmud-iskola beszüntetése végett elrendelendők. A tanfelügyelői jelentés hosszasabban emlékezik meg arról, hogy Kisvárdán az uj rabbi megtelepülése óta egy talmud-iskola létesült, melybe vagy 150 növendék jár. Ez iskolának nincs semmi engedélye, s ezért a tanfelügyelő szigorü intézkedéseket kér a közigazgatási bizottságtól. Lipthay Károly csodálkozik azon, hogy a tanfelügyelő idáig is már nem tette meg a szükséges intézkedéseket. A kisvárdai talmud-iskolának nem 150, de 250 növendéke is van, s általánosan észlelik Kisvárdán, hogy amióta ott ez az orthodox iskola fennáll, az izraeliták között a közszellem nagyon hanyatlik. Szükségesnek tartja, hogy a tanfelügyelő menjen ki a helyszínére s ott a szolgabiróval a szükséges intézkedéseket foganatosítsa. Velkey Pál tanfelügyelő tudatja, hogy ő már volt ez ügyben Kisvárdán, de a dolgot oly nagymérvűnek találta, hogy s/ükségét látja annak, hogy a közigazgatási bizottság támogatását kikérje. Miklós László a czéltalan rekrimiuációkat mellőzve, indítványozza, hogy a bizottság utasítsa a tanfelügyelőt, hogy a szolgabíró közbenjöttével vizsgálatot tartson, s ha ugy találnák, hogy az iskola nincs engedélyezve, zárassák azt be s a nem oda való illetékességű tanulókat tolonczoztassák el. A bizottság ez indítványt elfogadta, megtoldva még azt Zoltán János alispán ama javaslatával, hogy az elöljáróságok utasitassanak, hogy a törvénynek a betelepedésre vonatkozó rendelkezéseit szigorúan foganatosítsák. A taufelügyelő előterjesztése alapján figyelmébe ajánlja a bizottság a szolgabiráknak és községi elöljáróságoknak, hogy a községi óvodák létesítését a lehetőséghez képest szorgalmazzák. A kir. ü-yész jelettése a felügyelete alatt álló fogházakrój tudomásul vétetett. Bégányi Ferensz árvaszéki elnök terjesztő ezután elő jelentését a megyei árvaszék mult havi tevékenységéről. E szerint márczius hóról átjött áprilisra 1405 ügydarab, ehhez érkezett áprilisban 2409, elintézendő volt tehát 3814 ügydarab, melyből elintézetlenül maradt 2460 ügydarab. A közigazgatási bizottság, a hátralékoknak folytonos szaporodásával szemben elvárja az árvaszéki tisztviselői személyzettől, hogy fokozottabb tevékenységet fejtsenek ki, mert ellenkező esetben a törvény teljes szigorával lesz kéuyteleu föllépni A bizottság ezzel a havi jelentéseket letárgyalván, egyes hozzá utalt kisebb érdekű ügyeket intézett el, mire az ülés déli 12 órakor véget ért. Országos közegészségügyi egyesület. Két esztendeje már, hogy az ország orvosainak s közigazgatási tisztviselőinek tekintélyes része az országos közegészségügyi egyesület megalakítását elhatározta. Ez az egyesület immár megalakult. Elnöke Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter s igazgató válaszmányának tagjai nagy tudományú magas állású férfiak. Az egyesület feladata az, hogy a maga ezer meg ezer tagjának észleleteit, panaszait, hasznos eszméit meghallgatva, mérlegelve, a felismert bajokat, az orvoslás fölismert eszközeivel, s azzal az erővel, melyet egy hatalmas országos egyesület képvisel, megszüntesse. Örömmel kell üdvözölnünk ez egyesületet, s hatóságoknak és magánosoknak kózös erővel támigatni magasztos czéljai elérésében. Kérjük azokat, kikben legfontosabb közérdekeink iránt fogénkonyság van, lépjenek az egyesület tagj.á közé s olvassák el figyelemmel az itt közölt felszólítást, melyet az orsz. közegészségi egyesület elnöksége bocsátott ki. A felhívás a következőleg szól: Az országos köz9gészségi egyesület megalakult s működését megkezdte. A czél, melyet az egyesület maga eié tűzött, a nép egészségének javítása s ezzel karöltve a kultura s a nemzeti vagyonosodás előmozdítása : szép és hasznos; az eszközöket azonban, melyekkel azt elérheti, ezután kell törekvéssel és kitartással megszereznie. Czélunk ép ugy humáDus, mint hazafias. Magyarország nagy területén a népek miilói nem örvendhetnek annak a jó egészségnek, ne n remélhotik azt az élettartósságot, mely más müveit országok népeinek része. Az ember egészsége nálunk, a zsellértől fel a legmagasabb rangúig, több ártalomnak van alávetve, mint más nemzetek között. Nyomja a szegény ncp egészségét az értelmetlenség, amely még az anya egészséges keblén is meg tudja mérgezni a csecsemőt 8 amely rendetlen életmódra, pálinkaivásra készteti; amely vakká teszi őt a ragadós betegségekkel, a tifuszszal, himlővel, difteritiszszel, trachomával, kolerával szemközt: és nyomja a népet a tehetetlenség is, mely odúba viszi lakni, kátyúból itatja, szennybe piszokba füröszti, s betegségében magára hagyja. Azonban a jobb módú is országszerte szenved egészségében, mostoha közegészségi viszonyaink miatt. Ninci városunk, melyben a gazdag ép ugy, mint a szegény, tiszta levegőt szívhatna, fertőzésmentes vizet ihatnék, tiBzta környezetben lakhatnék s hamisítatlan élelemmel és itallal élhetne, mert nincsen sehol jó csatornázás, ritka a jó viz, kivétel az egészségesen épült s czélszerüen rendben tartott ház és ellenőrizhetlen a tápszer kereskedés. Egyszersmind a uzegénynyel és gondatlannal egyformán fenyegeti őt is a pusztító járvány, mert velők együtt él B nem sánczolhatja el magát a közöttük lappangó s időnként kitörő ragály ellen. Az állam és a közigazgatás küzd mindeme káros viszonyok ellen, azonban karja és ereje nem terjedhet mindenhová. Azért alakítottunk támogatásukra egyesületet, kogy eunek tagjai szerte az egész országban ezer s ezer szemet szolgáltassanak a hiányok feltárására, ezer és ezer lelkes Bzivet azok ellen küzdésre. Egyesületünk hálózza be az egész ország területét; gyűjtsön velünk érző és velünk buzduló tagokat minden városban és községben. Méltán számit egyesületünk e tekintetben a humánu3ság s a kultura minden hivére és munkására: az orvosokra, a papokra, tanítókra, a társadalom összes művelt osztályaira. Egyesületünk a felvilágusodás és felvilágosítás fegyverével kiváu a közjóért munkálkodni. Tagjai között s tagjai segítségével a nép között terjeszteni kívánja az_ egészséges lakás, helyes táplálkozás, az értelmes gyermekápolás, a ragadós betegségek ellen védekezés, a tisztaság stb. ismeretét, hogy ily módon a mi népünk is, a mely nem költhet milliárdot és száz milliókat a közegészségügyre, mint Anglia vagy Németország és Francziaország, legalább azt a védelmet szerezhesse meg egészségének, a mit az értelem, a fölvilágosod is a szegényebbnek is kezébe ad. E fölvilágositásra minden rendelkezésünkre álló eszközzel törekszünk. Reméljük, hogy az által, hogy egyesületet alkotuuk, hooy tagokat gyűjtünk, hogy a közegészségügy fontosságát hangoztatjuk, már hasznosat teszünk a nép egészségének. Reméljük, hogy egyesületünk munkálkodása által, gyűléseink és népszeiü előadásainkkal a fővárosban ugy, mint a vidéki osztályok segítségével az ország minden részében a közönyösség helyébe — a mely legveszed 1mesebb ellensége a közegészségügynek — érdeklődést, törekvést keltünk a nép egészsége iránt. Egyszersmind addig i

3, a mig az egyesületnek idővel módjában lesz munkásságát alapszabályaiban kijelölt szélesebb körben kifejteni, felvilágosító lapot indítunk meg az egészségügy érdekében, a melyben az egészség oltalmazásának és fejlesztésének ismeretét hird tni togjuk. Hogy e részvétel egyesületünkben mentől szélesebb körű legyen 8 hogy mentől többen olvashassák lapunkban az egészségtan alapismereteit, az egyesületi pártoló tagsági dijat 1 frtban állapítottuk meg s ezen összegért a lapot minden tagnak megküldeni óhajtjuk. De hogy ezt tehessük, a pártoló tagokon kivül rendes és kiváltképen alapitó tagokra és adományozókra is van szükségünk, a kik valamivel magasabb dijukkal és áldozatukkal lehetővé teszik a lapnak a nagy közönség közé elterjedését. Bizalommal fordulunk hazánk minden polgárához, hogy sok irányban lefoglalt jótékonyságát egyesületünk számára is kitérjük s közreműködését az egyesület megerősítésére meg íyerjük. Budapest, 1887. május 1. Az egyesület választmánya nevében Fodor József, Trefort Ágoston, fótitkár. elDÜ

k ÚJDONSÁGOK. Eperjes ós Nagy-Károly pusztulása. Re'teuetes az a pusztuláo, mely Eperjes és NagyKároly városokat e hó 6 dikán érte. A fővárosi lapok részletes tudósításokat közöltek már a nagy tűzvészről, melyuek Eperjesen 400, Nagy-Károlyban 300 épület, s ezekben a hajlék nélkül maradottak csaknem összes ingóságai, — lokaknak mindenök — a lángok martalékai lettek. A nyomort enyhíteni, a szenvedett nagy veszteségeket némileg is pótolni a társadalom kötelessége. S miként olvas

8

Uk, a részvét a szerencsétlen tüz'iárosultak iránt országszerte felébredt, sőt a nyomor enyhítésére érkeztek adományok már külföldről is. Mi sem fogjuk ezt m 'gvonni a szerencsétlenektől ! Adakozzunk ! Nyíregyháza város tanácsa előljár a könyörület nemes peldájá-al. A szerencsetlenség első hírére mindjárt, a nyomor pillanatnyi enyhítésére 100 forintot küldött az eperjesieknek, 50 forintot Nagy-károlynak. Elhatározta továbbá, hogy gyűjtést indít meg s e czélból a következő fölhívást bocsátotta ki : Mélyen tiztelt Polgártársak! A mint évekkel ez előtt Szegedet az árvíz, csak nem oly mervben elpusztította a lolyó május hó 6-án kiütött tűzvész Felső Magyarország egyik virágzó és haladó városát Epsrjest és benne a tudomány és magyar hazafiság terjesztőjének, hazánk több nagy nevű jeles és hü ha nevlő anyjának az ág. ev. kollégiumnak épületét, s az ottani evangélikusok templomát; és egyidejűleg maid nem hasonló módon elpusztította a romboló elem a szómszedos Szatmármegye Nagy Károly városát is. Tisztelt Polgártársak ! emiitett két városban a bősz elem oly iéktehnül és oly iszonyatos módon pusztított, hogy sok család nem csak hajléktalanná, de mindene elégve, teljesen vagyontalanná is lett. Kétszer ad, ki gyorsan ad! Fel tehát Nyírtgyháza nemes lelkű és áldozat kész polgárai. Segítsünk szükö.ködő testvéreinken. A város tanácsa által kibocsájtott aláírási íven igyekezzék kiki szive sugalata és vagyoni állásához képest aláírni könyöradományként annyit amennyit jónak lát. Ma mi nyujthatunk segélyt, de kitudja, ha vajon holnap nem mi szorulunk-é hasonlóra 1 A begyülendő péDzt és élelmiczikekket a város tanácsa legjobb belátása szerint fogja a két károsult város között folosztani és elküldeni. Kelt Nyíregyháza város tanácsának 1887. évi máj. « napján tartott üléséből. Krasznay Gábor, polgármester. | Májerszky Béla, főjegyző. * * * Mint értesülünk, más oldalról is folyamatban van a gyűjtés. Nemes keblű úrhölgyek járna* házról házra, kérni a részvét adományait. Ezen kivül egy nagyobb szabású előadás rendezé e is tervben van, melynek jövedelme a szerencsétlen tüzkárosultak javára fordíttatnék. Kisérje siker és áldás munkájukat. Adakozzunk! — Választási mozgalmak. A nagy-kállói kerület választó polgárainak egy tekintélyes része dr. Kállay Zoltán főszolgabírót fogja felkérni, hogy a képviselőjelöltséget fogadja el. A jelölő gyűlés ma, azaz vasárnap délelőtt 11 órakor tirtatik meg N.-Kállóban. Értesülésünk szeriut dr. Kállay Zoltán szabadelvű párti programmal elfogadj i a jelöltséget. A függetlenségi párt alakuló gyűlése • hó 8-án tartatott meg Nagy-Kálióban, elnökké Gaal Elek, jegyzővé Zoltán Gusztáv közfelkiáltással megválasztatván, a kerület több községéből megjelent választók elhatározták, hogy e hó 15-én e kerület minden községéből alakított bizottság fog az e hó 22-én Nagy Kállóban délelőtt 11 órakor t irtandó pírtgyülésen a jelölt felléptetéséről intézkedni. Mint értesülünk a jelöltségre a kerület mostani képviselőjét Szoboszaly Papp Józsefet fogják fölkérni. — Szomjas József, a tiszalöki kerület ez idő szerinti képviselője, e hó 15-én, azaz vasárnap tartja meg l-eszámoló beszédét a kerület székhelyén T.-Lökön, mely alkalommal — előre láthatóiig — újólag fel fog kéretni a jelöltség elfogadására. — Mezösty László, kit e kerületben Szomjas ellenében függetlenségi-antiszemita programmal léptettek föl, áldozó csütörtökön tartja meg programra beszédét. — Árúraktár Nyíregyházán. Városuuk és a vármegye kereskedelmi forgalmáuak régen érzett hiányát lesz hivatva pótolni az az intézmény, mely a helybeli pénzintézetek kezdeményezéséből a közeli megvalósulás stádiumába jutott. Az árűcsaruok létesítésének eszméjét az iparbank igazgatója: Komstein Ignácz vetette föl. Nyíregyháza városának vasúti forgalma miudinkább központias jellegűvé lesz, s az ezáltal élénkülő kereskedelmi élet, különösen pedig a gabona-kereskedelem érdekei egy árüraktár fölállítását szükségessé teszik. E szükségnek a fölismerése vezette rá pénzintézeteink vezérlő férfiait, hogy kezökbe véve a kezdeményezést, az árücsarnok létesülését lehetővé tegyék. A május 10-dikén egyes érdekeltek bevonásával megtartott értekezleten, hol Kovách László, a takarékpénztár igazgatója elnökölt, az árücsarnok létesítése kimondatott. A létesítés módozataira nézve megállapodás történt arra, hogy kibocsáttatik 100 darab 1000 forintos részvény, melyből 60 darabot, egyenkiut 20—20-at a három helybeli pénzintézet vesz át, 40 darab pedig ki fog bocsáttatni, ugy, hogy e részvények után csak 500 forint lesz előre kifizeteudő. Az árucsaruok helyéül a vasűti indóház háta megett levő terület szemeltetett ki, melynek vételárára nézve a városi hatósággal a megállapodás már megtörtént. Az építkezés még a nyár folyamán meg fog kezdetni s az előleges számitások szerint mintegy 50,000 forintba fog kerülni. A kérdés külöubeu a héten, pénteken tartandó városi képviseleti gyűlés elé fog kerülni, s mi a legmelegebben ajánljuk a képviseleti tag urak figyelmébe ezt az ügyet. Áz árucsaruok létesítésének főczélja a gazdaközönség érdekeinek az előmozdítása. A gazda, a kereskedő, az iparos az árücsarnokban lerakott termésére, árűira olcsó előleget nyerhet, s nem lesz kitéve annak a kényszerűségnek, hogy például a gazda gabonáját gyenge árakon is eladja, mert a nyert előleggel képes lesz arra, hogy várjon, mig jobb árakat é^het el. E kérdésről különben lesz még alkalmunk szólaui, addig is ajánljuk a felállítandó árücsarnok ügyét közönségünk érdeklődésébe. — A nyíregyházai ipartestület május 31-én reggel 7 órakor a nagyvendéglő termében rendes közgyűlését tartja. A gyűlés tárgysorozata a következő 1. Előljárósági jeleutés. 2. A jegyzői iroda jelentése. 3. A számvizsgálóbizotság pénztár műveleti jelentése, kapcsolatban a számadások előterjesztés", az 1887. évi költségvetés előirányzat bemutatásával. A számadások és költségvetési előiráuyzat tárgyalása. 4. Az alapszabályszerü tiszteletdijak megál lapitása. 5 A közgyűlést megelőzőleg törvényszerű módon