Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

N V í 11 V I D É li." és alakban netán beérkező egyéb indítványok tárgyalása 6. Tisztviselők lemondása. 7. Testületi tisztviselők meg­választása. A közgyűlésen csak meghívott egyének vehet­nek részt és belép >sre való jogosultságukat a meghívó felmutatása által tartoznak igazolni. — Gyászrovat. A Kállay családnak megint gyásza van. Egy fiatal tagja,ifj. Kállay Elek,e hól2-én Homrogdon meg­halt. A család által kiadott gyászjelentés a kövei kezőleg szól: Kállay Elek és neje potoki Potóczky Berta, mint szülők, Kállay Ubul és neje Kállay Amália, mint nagyszülők, Kállay Efnesztina és férje Kállay Kornél. Kállay Aurél és neje pazonyi Elek Laura, Kállay Jenő és neje Kál­lay Zsuzsánna, ugy magok, mint rokonaik nevében mély bánattelt szívvel jelentik forrón szeretett fiók, unokájuk, illetőleg öcscsük és rokonuk ifj. nagykállói Kállay Elek­nek elete 17-ik évében május hó 12 én éjjeli 10 órakor azivszélhüdésben történt gyászos kimultát. A boldogult­nak hült tetemei május hó 15-én délután 4 órakor fognak a homrogdi sírkertben a rom. kath. egyház szertartása szerintöröí nyugalomra tétetni, az engesztelő szont mise áldozat pedig m^jus hó 16-án Homrogdon, Léhen, vala­mint a család kegyuraság alá tartozó nagy-kállói, orosi és napkori egyházakban az egek urának bemutattatni. Homrogd,1887. május 13. Áldás lebegjen felejthetlen porai felett. — Özv. Drágos Gábor, saj tt, valamint leánya Irén és férje Simák István, és szá nos rokonai nevében is szomo­rodott szívvel jelenti, szeretett fiának Drágos Gyulának folyó 1887. májushó 13-án reggeli 2 órakor, életének 21-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, történt gyászos elhunytát. A bol­dogultnak földi maradványai folyó évi májushó 14-én délután 4 órakor fognak a görög katholikus szertartás szerint, a napkori sírkertben örök nyugalomra tétetni. Napkor 1887. május 13. Áldás és béke poraira! — Hönsch Emma és férje Czi'mr Bertalan, Hön-ch Dezső és neje Karvázy Ilona s gyermekeik: Pista, Ilonka, Ele­mér; Hönsch Janka és férje Madarász L tjos, Hönsch Miklós; úgyszintén: özv. Szentgyörgyi Lajosné, özv. Szentgyörgyi Józsefné, özv. Horváth Pálné és Kolener József, a maguk s számos rokonaik nevében, fájdalomtelt szívvel jelentik, anyjuk, nagyanyjuk, anyósuk s testvérüknek özv. Hönsch Edéné szül. Kolener Máriának, f. hó 1-én d. u. 6 órakor hoszas szenvedés után, életének 60-ik évé­ben történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tete­mei f. hó 4 ik napján, délutáni 4 órakor fognik a hel­vét hitvalás szertartásai sieri it örök nyugalomra tétet­ni. S.-a.-Ujhely, 1887. május hó l én. Béke lengjen hamvai felett! — Meghívás. A nyíregyházai szabadelvű párt e hó 22-dikén, vasárnap d. e. 11 órakor a nagy vendéglő táncztermében közgyűlést tart, melyre az érdekelteket tisztelettel meghívja a párt elnöksége. — A „Sóstó"-fűrdó évadja megnyílt. A nagyerdő fáin lombsátorba borult a kipattant levélzet s a hosszú út végén hivogatólag fehérlik ki a „Sóstó" fürdő. Uj sétautak s nagyobb kényelemmel berendezett fürdőszobák, melyekbe a gondos igazgatóság uj márványkádakat ál­lított: ezek a legújabb változások a Sóstón. S amit Zsigmondy mérnök előre megjósolt, örömmel győződtünk meg róla mi is, hogy a fürdő vize, mióta a tó mostani szűkebb kiterjedésére összeszorittatott, erősebb, t. i. szék­só-dúsabb lett. Bizonyára sokan fogják fölkeresni ezt a kedves helyet a nyáron, gyógyulást és kedves szórako­zást kereső vendégek egyaránt. — Színkör. Nagyon kevés mondani valónk van az elmúlt hót színházi eseményeiről. Alig félig tett házak s hétköznapi repertoir. E két dolog között bizonyára van valami összefüggés, de másrészt a hűvös időjárás ,4»- befolyással volt közönségünk távolmaradására. Vasár­nap »Felhő Klári-val kezdték meg a hetet, s ,Ripp van Winkle-\a 1 fejezték be szombaton. „Felhő Klári" üres ház előtt ment végbe. A szereplőket azonban ez éppen nem akadályozta abban, hogy teljes buzgalommal ne játszanak. Különösen Halmaynét Locsaraknét, Róna­székyt, Mándokyt és Hadayt részesítette a kis közönség elismerése nyilvánításaiban. Kedden , Tiszteletes ur ke­servei, szerdán pedig a , Furcsa háború került színre, élénk előadásban. Csütörtökén az „Arany ember" -t adták. Közönségünk, bár több ízben végig nézte már Jókai e lassú menetű, de sok ragyogó szépségekben bővelkedő darabját, most is csaknem teljesen megtöltötte a szín­házat, s végig nézte az előadást, melynek azonban nagy hiánya volt az, hogy Noémi szerepét nem Ellinger Ilona k. a. játszotta, s hogy Tirnár Mihály, az arany ember szerepe nem valamely fiatalabb erő kezébe volt letéve. Békéssy Róza kisasszony kitűnően adta Tímea szerepét, ugy szintén Locsarekné is Brazovica Sófiát. Pénteken nem volt előadás. — Kinevezés Graefl József főispán Somlyódy János közigazgatási gyakornokot tiszt, szolgabiróvá nevezte ki. Somlyódy a hivatalos esküt a május 10-diki törvh. bizottsági közgyűlésen tette le. — Talált régi harang. A mátészalkai vasút építési munkálatai közben a pócsi határban egy régi harangot találtak. A kis harang körülbelől 20 klgram súlyú, s egy repedést leszámítva, teljesen ép. Semmi olyan külső jel nincs rajta, melyből eredetét megtudhatni lehetne. A harang a vármegyeházán van letéve. — Műkedvelői elóadás. A nagy-kállói műkedvelő társulat c hó 19-dikén ismét előadást rendez N.-Kálló­ban. Szinre kerül ez alkalommal a *Nem jó a tűzzel játszani" czimű 3 felvonásos vígjáték. ítésztvesznek az előadásban: Potássy János ur, Nagy Kálmáuué úrhölgy, Körmendy József ur, Divizy Lajos ur, Körmendy Józsefné úrhölgy, Nagy Hona kisasszony, Kohn Hermin kisasz­szony, Sebők Sándor ur. Helyárak: Körszék két első sor 1 forint, a többi 80 kr. Zártszék 60 kr. Földszint 40 kr. Karzat 30 kr. Deákjegy 20 kr. Jegyek előre válthatók: Urszinyi K. pénztárnok ur gyógyszertárában, s este a pénztárnál. Kezdete pout 8 órakor. — Színházi műsor: vasárnap, 15-én Paraszt kis­asszony, hétfőn Széchy Mária, kedden Nagyapó, szerdán Szegény ifjú története, csütörtökön szünet, szombaton Kis menyecske, vasárnap Falu rossza. — A helybeli népiskolák majálese, e hó 16 dikán, hétfőn tartatik meg a Sóstón. Mint rendesen, ugy most is katonás rendben, dobszóval vonul ki a kis sereg a Sós­tóra, hogy ott ez örömnapot eltöltse. A kivonulás reggel 7 órakor lesz. — A helyboü tűzoltó egylet e hó 12-dikén ünne­pelte mej szép kivonulással 1000-dik őrségét. Este a nagyvendéglőben közvacsora volt. — A képviselőválasztások minden valószínűség szerint junius hó 16-dikától junius hó 25-éig fognak tartatni. Az országgyűlés május hó 16-dikán fog bere­kesztetni. — Hymen. Mandel Béla nyírbátori földbirtokos, Mandel Izrael fia, a napokban jegyezte el Kaufmanu Márton nagykárolyi földbirtokos Malvina leányát. — Helyreigazítás. Lapunk legutúbbi számának a művirág kiállításról szóló újdonságában Görgey Józsefné úrnő neve tévesen Gömőri Józsefnének volt kitéve, mit ezennel helyreigazítunk. — 847,216 választó szavazhat az idei képviselő­választásnál. Eunyi választó van a folyó évre az ország­ban összeírva. A lajstromokban legtöbben vannak a földbirtokosok, kik 562,201 szavazattal akár eldönthetnék a választást. Jövedelem alapján 121,361-en, értelmiség alapján 61,714-en szerepelnek mint választók, régi jogon 69,254-en szavazhatnak s végre a házi birtok 24,068 szavazatot képvisel. A mult választásnál 1884-ben 841,609 szavazónak volt joga urnához lépni; tehát 5607-tel kevesebbnek, mint az idén. De 1885-ben, amikor nem is volt képviselőválasztás, a mostaninál is több: 858,001 választó-jogosult volt. — Az állam hivatalos nyelve. Német schulvereinok, román passzivitás, pánszláv boldogító orosz rubelek és a kormány nagy óvatossága dacára, nagy léptekkel kö­zeledik az a szép idő, mikor Kárpátoktól Adriáig egy nyelv: a magyar nyelv fog végig csendülni hegyeken, völgyeken és síkokon. Más többnyelvű országokban maga a kormány buzgólkodik leginkább a hivatalos nyelv ter­jesztésében. Nálunk valóságos esemény, ha a túlóvatos kormány ez irányban egy-egy lépést tesz. Ilyen esemény­számba mennek tehát a belügyi, közoktatásügyi és köz­lekedésügyi miniszterek legújabb intézkedései is. A belügyminiszter ugyanis utasította az összes hazai ható­ságokat, különösen a községeket, hogy hivatalos levelei­ket és küldeményeiket, melyeket a magyar auvaterületre címezve küldenek, feltétlenül magyar címmel'lássák el; tehát minden hivatalos portómentes küldeményen a fel­adó hivatal neve, a címzett megjelölése, a rendeltetési hely és a portómentességi záradék az állam hivatalos nyelvén legyen irva. Hasonló rendeletet intézett a közok­tatásügyi miniszter az egyházi hivatalokhoz. A közleke­désügyi miniszter pedig utasította a postahivatalokat, hogy az emiitett rendelet megtartását a kézbesítés alkal­mával ellenőrizzék s azokról a hivatalos levelekről, melyek e követelményeknek meg nem felelnek, lehetőleg a boríték vagy szállítólevél csatolása mellett postaigaz­gatóságaiknak jelentést tegyenek. A feladó postahiva­talok azonban a hivatalos küldeményeket, bármely nyel­ven legyenek azok címezve, ha a feladó vissza venni nem akarja, késedelmek kikerülése végett tartoznak minden ellenvetés nélkül felvenni és tovább adni. — A magyar háziasszony legutóbbi ezáma a követ­kező tartalommal jelent meg: 1. Főlap. A kiket nem szeretünk. K. Beniczky Irmától. — A leánynevelésről, Szegfűtől, — Orvosi tanácsadó. — Illatszerek. — Házi ellenségeink. — Konyhikert Irmiczátol. — Konyhászat Heti étlap. Kresák Gizellától, — Hogyan főzzünk, süssünk? — Egyletek és jótékonyság. — Különfélék. — Hymen — Gyászrovat. — Kérdések. — Feleletek. — Fővárosi bevásárlási források. — Heti naptár. — Szerkeztői üze­netek, — Kiadóhivatal postája. — Kis hirdetések. — Nyilt társalgó. II. »Munka Utin« 4 oldal. Gyöugyvirágot vegyenek 1 Répczemelléki kis lánytól. — Budapesti élet Tölgyesi Mihálytól. — A rocciotükör meséje. Fanghué Gyújtó Izabelától. — A miniszter előszobájában. Karzc­falvi Mártonfiy Imrétől. — Irodalom és művészet. — Gondolatok. — Apróságok. — Saktaláay. Sztakai Emíli­ától. — Megfejtések. — A Kétszarvú ember. Jókai Mórtól. III. Itegénymeléklet. 8 oldal. >Amire a mama nem gondolt,« Regény Szegfütőtől, 8. folytatás 57—64 lap. , -(- Fölhívjuk olvasóink figyelmét Friedman Miksa borkereskedőnek lapunk mai számában közétett hir­detésére . Közgazdaság. — Magyar gazdák jógbiztositási szövetsége. Nap­ról napra jobban szaporodik azok száma kik a jégbiz­tositási szövetségbe lépaek, dic.ára az idegen verseny­társaságok erőlködéseinek, kik tarki papírra nyomatott körleveleken hirdetik, hogy a szövetség halva született gyermeknek tekintendő s létrejönni nem fog. A magyar gazdaközönség józan felfogásán nem tudaak e társaságok diadalmaskodni s gazdáink már rég meggyőződtek arról, hogy az idegen társaságok törekvéseikkel csak veszélyez­tetett érdekeik óvását czélozzák. Hiába is kürtölik tehát az idegen táraságok, hogy a magyar gazdák sorsát szivükön hordják o azokat megkárosítás és veszteség ellen védeni akarják. Nem egyéb ez üres frázisnál, melyet annál kevésbbé lehet komolyan venni, mivel ezen társaság)knak a legridegebb önérdektől vezérelt törekvé­sei általánosan ösmeretesek. A mai nyomasztó vissonyok között hizafi is köteles­sége tehát mindenkinek teljes erővel oda hatni, hogy azou csatornák, melyek az orsjfig erejét és vagyonát a kölföldre vezetik: betömessenek n a mi pénzszegény s annyi bajokkal küzködő nemzetünk java minden kitelhető módon előmozdittassék. A külföld terményeinket, marhánkat, lisztünket magas beviteli vámok által igyekszik területéről kiszo­ritaui; de pénzünkre nem vetnek vámot; azt mindenütt szívesen látják, fizessünk hasonlót hasonlóval s teremtsünk mi ii vámot! Legyen hizafias kötelességünk minden esz­köz felhasználásával pénzünk kivándorlását meggátolni, megmentvén a mit még megmenteni lehet. Ne is bíz­zuk ezért verejtékkel szerzett pénzünket idegen biztosító társaságokra, mig a magyar gazdák jógbiztositási szö­vetségében egy oly hizai intézményt birunk, melynek nye­resége nen. jut külföldro, hmem kizárólag gazdáink ja­vára mirad, mely a földnek úgyszólván visszaadja a tő­le nyert erőt. H.sonló felfogás vezérelte Hont megye gazdasági egyesületét is, mely az országos gazdasági egyesület ide vágó határozatát bevárva, e kérdés fölött a napokban tánácskozott; s noha az idegen társaságok legpróbáltabb közegeiket küldék ki e gyűlésre, kik min­den követ megmozgattak, hogy a Hont megyei gazdasá­gi egyesületnek a jégszövetségbe való belépését meghiú­sítsák; mégis az üdvösebbnek látta az idegen társaságok­nak pillanatnyilag uevetségig o'.csó díjszabásait figyelem­be sem venni s fent jelzett felfogását érvényre emelvén, azt határozta, hogy az egylet a jégszövetségbe való be­lépést tagj.iinak a legmelegebben ajánlja és hatásköré­ben mindent el fog követni, hogy a szövetség érdekei lehetőleg e'őmozditassauak. — Miért érzem magam oly nyomorultnak ? oly gyengé­nek, oiy bágyadtnak? Miért van gyomorégésem, raiér' fáj minden tagom, miért érzek kellemetlen savanykás ízt szájamban ? Miért van néha farkas étvágyam, s miért undorodom máskor minden tápláléktól? miért vagyok gyakran kedvtelen, búskomor és levert ? miért félek gyak­ran képzelt veszélyektől s rezzenek össze rögtön a leg­kissebb zajra s miért leszek oly izgatott, mintha nagy­veszély fenyegetne? mit jelentenek a tompa, rosszulóttől kisért főfájások, a heves szivdobogások, a lázas nyugha­tatlanság, az éjjeli izzadás, a nyugtalan álmoktól meg­zavart alvás, mely fölüditő nyugalom helyett a legkinzób álomlátísok borz limaival gyötör? A felelet mindezekre: ezek az emésztetlenség—diipepsia kórtünetei, mely be­tegség Ciaknem minden emberi kórna* kezdete és elö­po^táj.i. Az emésztetlenség a gyomornedvek erőtlenségé­ből és képtelenségéből áll, midőn azok nem képesek a táplálékot a test fenntartására alkalmas alakban feldol­gozni. Leggyakrabban szabálytalan étrend vagy czéUze­rűtleu tápiákozás és szabadban való kellő mozgás hiánya folytán áll elő. Azonban előidéztetik lelki fájdalmak, rögtöni nagy szerencsétlenségek és lelki rázkódtatá­sok által is, túlságos szellemi vagy testi megerőltetések, házi vagy üzleti gondok, pénzszükség stb. által nagyban elősegitettik kifejlődésében és sokszor elő is idéztetik. Ha a gyomor miudig rendben tartatnék, ugy a hilál fi ital és öregekre nézve egyaránt megszüune ijesztő rém lenni, ellenben jó barátnak tekintenék, ki egy bol­dogul s kellemesen eltöltött hosszú élet alkonyán lá­togatásával tisztel meg. Az első ellenség, mely egészsé­günket s boldogságunkat aláássa, mindig az emésztetlen­ség. Nincs tehát egyátalán könnyebbülés nincs szer, nincs gyógymód, e betegség ellen? Mindig, ez a dispep­siában szenvedő szerencsétlenek kérdése. A mit hasz­nálni kell, az egy oly gyógyszer, mely által a gyomor, belek, máj és vesék ismét rendbe hozatnak és az emész­tési működésűkben gyorsan és hatásosau támogattatnak, és mely egyidejűleg az ideg és izomrendszernek ere­deti erejét visszaadja. Szerencsére létezikegy ily gyógy­szer Az orvosi találmányok történetében, mint a tizenkét évi alapos vizsgálás által beigazoltatott, még nem talál­tatott gyorsabban ható, biztosabb s oly bámulatos sike­rek által kísért szer az emészthetlenség ellen, mint a Shaker-extract. Tiz évvel ezolőtt még Angliában is is­meretlen volt 8 ma már egész Európában egyedüli gyógy­szer gyanánt használtatik az emúszt rtlenség gyógy itásá­ri. Azonkívül nagymérvben el van terjedve Ázsis, Af­rika és Amerika országaiban és számos nyilvánot bizo­nyítvány, valamint magán egyének, hivatalnokok, kato­nák, bankárok, kereskedők, hajókapitányok, kézművesek, gazdák, ezek nejei és leányaitól, akik egyhangúlag bi­zonyítják ezen szer bámulatos hatását. Égy üveg ára 1. frt 25 kr. Egy doboz Seigel-labdacs 50 kr. Magyar­országi főraktár Török József gyógyszertárában Buda­pes , király-utcza 12 szám., és általa kapható Magyar­ország minden gyógyszertárában. Nyíregyházán Szopkó Alfréd és Korányi Imre gyógysz. uraknál. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, A gabonacsarnoknál jegyzett árak. Buza Rozs » Árpa » Zab Kukoricza K. repcze Paszuly Szesz litk. 10U kl. 8 10 5.70 5.30 5.00 4.6J be­8.20 5.95 5.40 5.10 4.70 26 27­Piaczi árak. Borsó 1 kiló 22 kr Lencse 1 kiló 28 kr. Mundl. 1 kiló 18 kr. Zsemlya » » 16 kr. Buza » » 14 kr. 1887. május 14-én. Barna k. 1 kl. —.— 11 Burgonya 100 kl. uj 2.— Marha hús 1 kl. 40 Borjú hús 1 kl. 40 Sertés > > > 44 Disznózsir > > 1 58 Szalonna » » > 60 Faggyú (nyers) » » 23 Zöldség > > 8 Paprika > > 90 írós vaj 1 liter 70 Eczet » » 10 Széua 100 kl. 3.60 Szlm. (tak)» » 1.10 Bikfa 1 köbmtr 3.20 Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér*) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx g SZILÁGYI BÉLA ~ X X X X EKEG7ÁRQS NYÍREGYHÁZÁN, Ajánlja a nagyérdemű közönség 2 1886 Szatmáron, 1887 májushóban 5 Hatvan mellett, Puszta-Nagytelken ö dísz-oklevéllel kitüntetett egy és W kótbarázdás ekéit; valamint legujab­g ban feltalált tiszta vert vasból ké­ít szült, önvezetékkel ellátott egyba­X rázdás „aczél ekéjét." XXXXXXXXXXXXXXXXXX) *) Az e rovat alatt közlöttekéri nem felelós a »zerk. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK.

Next

/
Thumbnails
Contents