Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". »NYlRVlDÉK" MELL ÍKII'JE az adatok pontos mérések eredménye, súlyosabbak a miéinknél. A czigáják bundáját, gyapját, hogy azonnal megértessem magamat, a merinós juhok bundájához hasonlítom. E két juhfajta bundája, gyapja csakugyan hasonlít egymáshoz ugy a szabad szemmel, mint a mikroskoppal való vizsgálatkor. A külbőr simáD, de lazán boritja a testet; tehát nem vet ránczokat, még a bárányoknál sem és jóval erősebb, vastagabb a finom rövidgyapjas merinósok külbőrénél ; de ismét vékonyabb s kikészítve nem olyan SZÍVÓS és ezért nem olyan tartó", mint a raczkajuhoké. A czigája-júh bundája bélállománynélküli szálakból áll. Tehát igazi gyapjúval van dolgunk, olyannal mint a milyet a merinós juhok termelnek. A gyapjuszálak a czigájáknál is csoportban nőnek ki a külbőrből és az úgynevezett kötő szálakkal tartatnak össze a fürtöcskékben, a fürtökben és a bundában. A gyapjuszálak szövetszerkezete, legfőképen pedig a hámréteg alakulása minden izében hasonló a czigájákkal, színezetre rokon southdown-juhok gyapjának szerkezetéhez. Folyt, következik ) A tejtermelés költségei. A tejtermelés költségeinek megállapítására, oly tehenészetek részére, melyekben a tej közvetlen eladás által nem értékesíthető, Egán Ede tejgazdasági felügyelő ur egy példát dolgozott ki, melyet a tej termelési tan folyamon be is mutatott, melyből kiderü', hogy a tehenek kellő kiválasztása és rendes takarmányozása mellett, á lagos gazdasági viszonyok közt. nálunk loco istálló átlagban 1 liter tej 4 krért előállítható, illetőleg, hogy a tejnek 4 krral való értékesítése mellett a szálas-takarmányt szintén megfelelő magas árban értékesítjük. Alapul vétetett egy 80 drb., átlag 550 kiló élősulyu fejős tehénből álló tehenészet oly vidéken, hol a tejet csak sajt és vaj gyártás által lehet értékesíteni. Bevétel: 1. Tej. (Nam számítva a borjú által 7 héten át elfogyasztott mennyiséget) 1850 liter (tehát a borjú tejével együtt 61 liter évi átlag) értékesítve IOCJ istálló litereuként 4 krjával, egész évbeu tehenenként 74 írt. 2. Borjú: 1 drb. 7 hetes borjú értéke 27 frt, abból le 10% rizikó — 2 frt. 70 kr., egész évben tehenenként 24 frt. 30 kr. 3. Trágya értékének többlete : (a felhasznált szal mával szemben) ti frt. Összesen 104 frt. 30 kr. Kiadás: 1. Takarmány (és alom) télen: (oktober 15-töl május 10-ig = 210 napra) P5 kilo erőtakarmány 100 kgkiut 4 frt. 50 kr. = 210 napra 14 frt. 17 kr. 20 kiló répa 100 kilonkéut 40 kr. = 210 napra 16 frt. 80 kr. 5 kilo szálas takarmány (értékét lásd lent a számítás végén.) 10 kiló szalma, polyva, törek (lásd fent a trágya értékesítését,) nyáron: (máj. 10 — okt. 15-ig — 155 napra istállózás mellett) legelő 10 frt. 0 5 k. erőtakann. 100 k. 4 Irt. 50 kr. — 155 napra 3 frt. 46 kr. \2 kiló zöld takarmány 100 kilónként, 6 kilo szalma, polyva, törek (lásd fent a trágya értékesítését.) (A szálastakarmány és alom értékesítése alább fog megkerestetni.) 2. Cseléd: 5 tehenes, 1—1 teheuesre esik 16 drbtehén (köztük egyik a főtehenes per 350 frt, egy egy tehenesre per 200 frt., 2 fejő asszony per 36 frt, (isik csak a fejési időre számittatnak) per 1222 frt. 15 frt. 32 k3. Bikatartás: 2 bika évi tartása 140 frt, egy leli nre esik 1.75 kr. 4. Fogattartás: 1 bivalyfogat évi tartása bi'resestől 250 frt, egy tehénre esik 3 frt. 12 kr . 5. Só, világítás, állatorvos, gyógyszer és >.g)éb k >-ebb kiadások : egész évre 160 frt, egy tehénre 2 frt. 6". Istálló berendezés törlesztése és kamatja, régi juhakolnak tehénistállóvá való átalakítása, istálló- és takarmáuykamra berendezése, fejőedéuyek beszerzési költségeinek törlesztésére és kamatjára: 2000 frt. utáu 10% = 200 írt; egy tehénre 2 frt. 50 kr. T. Állatállomány, istálló- és takarmány-tűzkár elleni biztosítása 1 írt 25 kr. 8. Állatállomány rizikója és kamatja : 80 drb. tehén érteke darabonkínt per 170 = 13,600 5 drb. bika értéke darabonkínt per 300 = 600, összesen 14,200 frt, abból 4% kamat 3%, rizikó, összesen 7% = 9 frt. 94 kr. Összes kiadás (nem számitva a szálastakarmáuyt és szalmát) 80 frt. 31 kr. A bevételből marad tehát, mint a feltakarmáuyozott szálas takarmány értéke, 23 frt. 99 kr. Feltakarmáuyoztatott 10'50 q. szálastakarmány = 10'5 q. szálastakarmány, 18'60 q. zöldtakarmány = 3-7 q. zöldtakarmány. Összesen télen és nyáron 14'2 q. ta karmány. Elosztva a fenmaradt jövedelmet a szálastakarmáuyra 23 frt 93 kr. = 1 frt. 70 kr. 14 "2 q. Tehát a feltakarmányozott szálastakarmány értékesíttetik 100 kilónként . . I frt. 70 kr. Ezen közleményt a »Magyar Föld« bői vettük át, mely néhány számában gyakorlati példákat közöl még arra nézve i», hogy a házilag történő sajt és vaj gyártás utján a tej hogyan értékesíthető, melyekből kitűnik, hogy ezúton, ha az előállított sajt és vaj eladására a kedvező piacz, a savó és iróstej további értékesítésére pedig a módozatok meg vannak : a költségek levonása után, egv liter tej 4.

7 — egészen 6.

6 krajczárig nyerhet értékesítés!-. Minthogy azonban ezen számításoknál 100 darab tehénből álló nagy üzem vétetett alapul, midőn is a tej kezelési költsége literenkint 0'5 krt. tenne ki, feltéve, hogy a termékek eladása »loco telep« volna eszközölhető: a további számítások alapján kitűnik, hogy kisebb telepek a tejnek ezen értékesítését el nem érhetik, mert itt a kezelési költségek már 1—1.

5 krra rúgnak, sőt a mi számitásunk szerint a 2 krt is meghaladják; egészen kis telepeknél pedig a tejnek ezútoni értékesítése, a magas kezelési költségek miatt, alig is eszközölhető. Da adnak a fentebb közlöttek mégis egy igen jó és félre ismerhetlen tanácsot, azt t. i., hogy bár ez a kisebb tehenészet tulajdonosok által egyenként ki nem vihető, de könnyen elérhető a szövetkezés utjáu, midőn is egy 5 —600 tehén létszámmal biró szövetkezelnél, a fent közlött minimális kezelési költségek még jelentékenyen alább szállanak, és igy a tejnek a lehető legmagasabb árbani akadálytalan értékesítése ezeknek is módjábau áll. Vegyesek. — A magról nevelt szőlő. Hogy a magról nevelt t-zőlő gyorsan gyümölcsöt teremjen, Thomery a Giornale vinicolo italianoban a következő eljárást ajánlja. A magot lapo3 edénybe kell ültetni, mely jó földdel töltetett meg, melyhez konczentrált trágya kevertetett. A maggal beültetett edény üvegablak alá trágyaágyba vagy melegházba állíttatik, ahol 8 napig 15° melegnek marad kitéve, nyolcz nap múlva a melegség 20—30 fokra emeltetik. Midőn a növényeken már a harmadik levél is kihajtott, uyolcz czentiméteres csészékbe ültetjük át s egyenlő hőmérsékletben tovább ápoljuk. Három hét múlva ismét u-igyobb edényekbe kell átültetni. Mihelyt 60 cm. magasra fejlődtek a növények, megmetszetnek amit, ha a vessző 2—3 méter hosszú, ismételni kell. Igy nevelt vesszőkön már a harmadik évbeu szőlő terem. — A lovak kehhányása ellen a legjobb liíziszernek a kettedszénsavas nátron bizonyult, miből egy kávés kauállal kell minden reggel az abrakra hinteni. Eg/ másik hasonlóan hiziszer e haj ellen a varadics kóró (Tauacetum vulgare) virágja, melyet megszárítva porrá kell törni s tavasz felé naponta kétszer annyit kell belőle a takar mányra hinteni, hogy minden darabra egy fél kávéskanálnyi jusson egyszerre. A varadics kóró virágjából tehát jó lesz a nyáron gyűjteni, s aztán kísérletet Iphet tenni vele. K—i A. — A kosár!uz művelésére nézve >z »Erdészeti Lapok« szenut J. A. Krahme prumerni polgármester h isszas kísérletek utáu azon eredményre jutott, hogy a sűrű zárlatbau nevelt füz több, hosszabb, vastagabb és egyenesebb vesszőket ad, miut a ritka zárlatban tenyésztett. Legelőnyösebb sortávolságn ik a 40 cm.-uyi mutatkozott, a növényeknek azokban < gymástól 10 cm.-nyíre való ültetésével. — Hogy a rózsabimbó meghatározott napon kinyíljék, egy német lap a következő kezelést ajánlja. Mielőtt a bimbó fesleni kezd, le kell vágni a tőről s aztán szárával lefelé, valamely virágcserepben, vagy c löszében tiszta és folyton nedvesen tartott, fövényhomokba kell tenni, oly formán, hogy a keh dy alsó része még födve legyen, de a bimbó szabadon álljon. Az igy eltett bimbót világos, hűvös helyre téve, 4—6 napig tarthatjuk meg üde, fejlődési képességében. 3—4 nappal előbb, mint a kifejlett rózsára szükségünk van, mindenestől átteszszük a csészét az üvegházba, vagy a meleg szobába s meleg vizzel öntözve üveg lnraug alá takarjuk. Vigyázva arra, hogy a szoba, vagy üvegház hőmerséke folyton 15—20 fok R. között maradjon, bimbóink 3 nap alatt bizonyosan fesleni kezdenek. A még ekkor is kissé kósedelmező példányok közzel, vagy az igeu ismert felhívás által könnyen kinyithatok. — Szölö-iizdészet. A szőlőnek üzdeszerü nevelésére Peic.er, a badeni berezeg udvari kertésze, a következő eljárást ajáulja: Körülbelül juiius elején, midőn a szőlő uár aruyira kihajtott, hogy annak köunyezésétől, ha inJgsértetik, nincs mit tartani, a bujtásra alkalmas veszszőkkel bíró tövek mellé hüvelyes deszkából készült egy méter hosszú, 60 centméter s'.éles és 25—30 centim er magassággal biró rákászok helyeztetnek el ugy, hogy azokba az e ezélra kiválasztott vesszőket kényelmesen le lehasen bujtani. Lehetőleg jól kifejlett erős szálveszszöket kell pedig választani, melyekkel nemcsak tavalyi de uarmadévi hajtás is kerüljöu bujtásra, ugy hogy az idei hajtással együtt, három évi hajtás adjon majd az üzdészethez tápkészletet. A rákászok ba tebát, melyek melegágyi földdel auuyira megtöltetnek, hogy az öntözésre egy ujjnyi hely maridjou, ugy kell a kiválasz tott vesszőket, miután azokat a s'okásos módon megcsavartuk, hogy a repedések köve.keztében minél dúsabb gyökérképződé3 álljou elő, lebujtani, hogy abba ne csak a tavalyi, hanem a harmadévi hajtásból is jusson. Mig azután ama tőkék vesszőit, melyekről bujtotiunk, a napnak azokra minéi erősebb hatása végett jól szétkötöz zük, ajánlatos hogy azoka abban az évben gyümölcsözni se engedjük, vagy csak pár fürtöt higyuuk rajtok, a rakaszba lefektetett vessző, gyökérzetének s hajtása-' nak lehető gazdag fejlődése czéljából padig, a rakasz földjét többször hígtrágyával kevert vizzei kell megöntözni. Augusztus vége felé vagy szeptember elejéu azu tán már meg lehet kezdeni a bujtásnak az anyatőtől való elválasztását, lassankint metszve át a lebujtott ve zszőt, ugy hogy október végére az már teljesen külön álljon. Mi megtörténvén, a bujtott vesszők idei hajtását '/< — 'A-re vissza kell metszeni, vagyis azokból '/a—'A det levágni, mire a rákászok az erősebb fagyok ellen oltalmazott helyre, pl. régi melegágyakba rakatnak s ott hagyatnak, mig csak a? ü'.diszet kezdetét nem ve°zi. Február közepén azután vagy később, a mint 1 orábban vagy későbben akarunk róluk gyümölcsöt nyerni, irog lehet kezdeni az üzdészetet legczélszerübbeu az anan isz vagy más melegházbi oly közel helyezve azokat az ablakokhoz, hogy azokat a nap közvetlen érje s a hajtásokat az ablakokra alkalmazott babkarókhóz kötve 16—20 fok Raaumur melegség, gyakori langyos vizzeii öntözés, melybe trágyáié lett időnkint keverve s általában czélszerü gondozás mellett oly buja termés fejlődik az ily tőkéken, hogy 200 (ürt egy egy tőkén épen nem tartozott a ritkaságok közé. Röviden a virágzás előtt a gyümölcscsel terhelt hajtások a legfelső fürt feletti 2—3 levél fölött elcsipetnek. Ha azutáu a virágzás alatt is szép, napos idő jár, az esetben a bogyók kiképződése is szépen halad előre. Hogy a virágzás ideje alatt a locsolást be kell állítani s lehetőleg gyakran szellőztetni, az magától értetődik. S ha a szőlőp9nész mutatkoznék, kénvirágporral ann k mihamar elejét lehet venni. Május eleje körül ily kezelés mellett érni kezdenek a fürtök, s habár azoknak bogyói nem érik is el azt a nagyságot, melylyel a szabadban birnak, de azoknak ize s édessége semmi kívánni valót sem hagy, s ha elgondoljuk, hogy mily kevés láradsággal és költséggel lehet oly helyeken, hol meleg üvegházak vannak, már ily korán érett szőlőhöz jutni, azt hiszem, hogy mindenki be fogja látni, hogy a szőlőnek ily módon való üzdészete kísérletet érdemel. — Alacsony jászlakat a szarvasmarha számára. Boysen gazd. tanácsos Svédországban tett tapisztaUtai alapján azt ajánlja, hogy a szokásos 60—70 cent. magas jászlak helyett csak 20 eent. magas jászlakat alkalmazzunk, ami által azt érhetjük el, hogy a szarvasmarhák állása 40—50 cent. rövidebb lehet, mint most. A svédországi marhaistállókban az állások hossza 1.70—180 cent. s szélessége 0.90 cent. s azok hátrafelé 13 mm. eséssel birnak. Az alacsony jászlak mellett az állatok lefekvéskor nem kénytelenek hátra lépni, mivel fejőket a jászlak fölött kinyújthatják s ennélfogva a szállások keskenyebbek lehetnek. K—i A. — A szekereknek legolcsóbb bet'estése a következőleg eszközölhető : Euyvoldatot czink-ox ddal keverünk el s ezzel kenjük be egy ecset segélyével a szekerek összes farészeit, s mikor megszárad

1, ami jó meleg napos helyen két óra alatt megtörténik, ismét enyvoldatba chlorzinket elegyítve, da aminek az első keveréknél jóval hígabbnak kell lenni: ezzel lesznek a szekerek bevonva. A czink-oxid a chlorziukkel vegyileg egyesül a fa legfelső rétegében s ezeu vegyület üvegkeménységű és tükör sima felületet ad, mely az idő viszontagságai ellen sokkal jobban meg óvja a fát, mint akár az olajfesték, melynél az sokkal olcsóbh, s ennélfogva gazdaságosabb. K—i A. — Mustár a boi-kezelésnél. Régen szokásban van oly bort, mely romlásnak indul az által konzerválni, hogy a hordóba egy kis, mustárral megtöltött zacskót akasitanak, a mustár kátrányos olajtartalmánál fogva, melynek antiszeptikus tulajdonai vannak, konzerváló hatást gyakorol a borra. Egy franczia gyógyszerész azt hirdeti, bogy felfedezte, mikép a mustárliszttel a bornak penészizét egészen el lehet távolitaui s bizonyára lesznek olyanok, a kik az uj felfedezést gyakorlatilag is alkalmazni fogják. Épen ezért meg kell jegyeznüuk, hogy a mustár vagy mustár-lisztnek ily czélból való alkalmazásánál mindig nagyon óvatosan kell eljárni, mert könuyen megeshetik, hogy a penészizt a mustáriz fogja fölváltani. — Ló és a gazdája mint felperesek. Angol lapok közlik a következő történetkét: Ezelőtt tiz hóuappa! Vaukler kapitány kilenczveu foutért megvásárolta az »Eidechse« csődört. A newoiarketi verseny előtt eladta a lovat Marchell kapitánynak tízszeres áréit. A versenynél azonbau az »Eideciise<t nem nyert, mert »Miss Junmy* megelőzte, ami néhány urat arra bírt, hogy Marchellt kigúnyolja, komolyan ajánlva neki, hogy ha az »Eidechse«nek hasznát akarja venui, fogja be egy szemetes szekérbe. A kapitányt olyan dühbe hozta a gúnyolódás, hogy becsületsértésért ba akarta a C3Úfolódókat pörölni, da azt mondták neki, hogy ez ^pajtások között nem szép dolog « Miuthogy azonban a gúnyolódás folyton tartott, Marchell kapitány, lova nevében írásbeli panaszt uyujtott be, mely igy haugzik : »Én nagyon jó családból való vagyok, atyám megnyerte a Djibydíjat, anyán szintén, és senkinek sincs oka visszariasztani azokat az embereket, akik bizalommal viseltetnek irányomban.« — Csukamájolaj, miut takarmány. Az »Agricultural Gazette«-ben egy essexi angol gazda, Mr. Harris, leírja, hogy fejős teheneinek takarmányát tavaly óta csukamájolajjal javítja 8 mint állítja, kitűnő eredménynyel. A rendes takarmányhoz, mely gyári hulladékok és gumós növényekből áll, minden darab tehénre 85 grammot számítva, olajat kevertet reggel és este s jobb eredményt ér igy el, mint ha lenmagpogácsát adna a takarmányhoz. Mig utóbbiakban a naponta adagolt zsírtartalom 2 sh. 3 d.-ba kerülne, addig a csukamájolaj uapontai adagj t csak 1 sh. I '/Í-d.-ba kerül. Azt hiszszük, hogy a gyógyszerészek nagyobb elismeréssel lesznek Harris ur iránt, mint gazdatársai — ha ugyau akad ezek között olyan, aki uyomdokai után indul. ÜAUONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1886. julíus 28-án. Nyíregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. .1 gabonacsarnoknál Burgonya 100 kl. 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 kl 44 Buza 100 kl. 6— 6.90 Borjú hús 1 kl 44 Rozs » > 4.90 5 02 Sertés » » » Árpa » » 3.60 4.10 Juh » » » 56 Zab » » 4.90 5.— Háj » 48 Kukorica» 4.30 4.40 Disznózsit » » 56 Repcze » 7.50 8.— Szalonna » i 50 Paszuly » —•— —.— Fagyú (nyers) » » 28 Szesz litk. 27.— 28 — Zöldség » > 4 Piaczi árak. Paprika » » 80 Borsó 1 kiló -.24 írós vaj » liter 60 Lencse» 1 kiló — .24 Eczet .1 « 10 Mundl. 1 kilo —.22 Széna 100 kl 2 80 Zsemlye » —. .20 Szlra. (tak)» » 1.10 Buza » —. .19 Bikfa 1 köbmtr. 3.20 Barna k. —.— 11 '/a Tölgyfa » » 2.75